Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-24 / 144. szám, kedd

Kultúra ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 24. Dobos László kitüntetése Budapest. Mádl Ferenc a köztársaság érdemérme kitüntetést ado­mányozta a művészet, az irodalom, a tudomány, a zene, az oktatás és a sport nyolc kiemelkedő személyiségének, a magyar államfő tegnap adta át az elismeréseket a Sándor-palotában. Kitüntetésben részesült Kodály Sarolta, Kodály Zoltán özvegye, Monspart Sarolta tanár, világbajnok tájfutó, Dobos László író, Kálmán Attila gimnázi­umi igazgató, Kováts Kolos Kossuth-díjas operaénekes, Solymosi Frigyes Széchenyi-díjas akadémikus, Tulassay Tivadar egyetemi ta­nár és Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész, karnagy. Dobos László nemzetmegtartó írói, alkotó és közéleti tevékenységéért ve­hetett át államfői érdemérmet. (MTI) KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Hálás szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, barát­nak, ismerősnek, akik 2003. június 20-án elkísérték utolsó útjára a pozsonypüspöki temetőbe Ozsvald Árpádot. Köszönjük a megható búcsúbeszédeket, a vigasztaló szavakat és a sok virágot. A gyászoló család MOZI POZSONY FTVIEZDA - KERTMOZI: Mátrix - újratöltve (amerikai) 21 MLA­DOSŤ: A kísérlet (német) 15.15, 17.30, 20 TATRA: Álomcsapda (amerikai) 18, 20.30 AU PARK - PALACE: Halálosabb iramban (amerikai) 15.40, 17.50, 20, 22.10 Mátrix - Újratöltve (amerikai) 15.10, 16.10, 18, 19, 20.50, 21.50 A dzsungel könyve 2. (amerikai) 15.15 Álomcsapda (amerikai) 17, 19.40, 22.20 Jégkorszak (ameri­kai) 15.30,17.20 Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (ameri­kai) 19.10, 21.40 Szakítópróba (amerikai) 15.50, 17.50, 19.50, 21.50 A mag (amerikai) 15.15, 18.15 Ballistic: Robbanásig feltöltve (amerikai-német) 21.15 Londoni csapás (amerikai) 14.10, 16.30, 18.50, 21.10 Tökös csaj (amerikai) 14.45,17.05,19.15 A kísérlet (né­met) 21.45 Álmomban már láttalak (amerikai) 14.55, 17.20, 19.45, 22.05 Baromi jó (cseh) 15.30, 20 Angyalbőr (francia) 17.40, 22.15 Monty Python: Brian élete (angol) 14.10,16.20 Ken Park (amerikai) 18.30, 20.35 KASSA TATRA: Beszélj hozzá (spanyol) 17,19 CAPITOL: Álomcsapda (ame­rikai) 15.45, 18, 20.15 USMEV: Halálosabb iramban (amerikai) 16, 18,20 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Mátrix - Újratöltve (amerikai) 18 ÉRSEKÚJ­VÁR - MIER: Pók (francia-kanadai) 19 GALÁNTA - VMK: Moon­light Wedding (amerikai) 19 KERTMOZI: New York bandái (ameri­kai) 21.30 LEVA - JUNIOR: XXX (amerikai) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Álmomban már láttalak (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Álomcsapda (amerikai-kanadai) 15.15, 20.30 Bölcsőd lesz a koporsód (amerikai) 15.45 Frida (amerikai-kanadai) 18.15 Halálosabb iramban (amerikai) 13.15,15.30,17.45, 20 Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (amerikai) 17.45 Johnny English (angol) 14, 16, 20.30 Ki nevel a végén? (amerikai) 13.30,18,20.15 Mátrix - Újratöltve (amerikai) 14.30,17.30, 20.30 A sötétség leple (amerikai) 18,20 Több a sokknál (amerikai-holland) 15.30, 20 Tökös csaj (amerikai) 20.15 Tulipános Fanfan (francia) 13.15,15.30,17.45,20 Az utolsó éjjel (ame­rikai) 18 Veszett vad (amerikai) 14,16,18,20 az mki Szobor és objekt Pozsony. Csütörtökön nyitják a Vili. Szobor és objekt című kiállítást. A 8. alkalommal megrendezésre kerülő, Pozsony város utcáin, terein és galé­riáiban több helyszínen zajló ren­dezvény egyik rendszeres társrende­zője a Magyar Köztársaság Kulturá­lis Intézete. Magyarországról három kiváló szobrászművész alkotásai szerepelnek az idei tárlaton: Jová- novics György, Haraszty István és Galgóczy György művei a Zichy-pa- lotában, a Z-Galériában kerülnek bemutatásra. A megnyitó időpontja és helyszíne: június 26., 19.00, Zichy-palota A kiállítás 2003. augusztus 31-ig látható. I HÍREI íflHHHI A Pátria a VII. Szepsi Városi Napokon Szepsi. Pénteken 19.30-kor a kas­sai Pátria Művészeti Társulás lép fel a római katolikus parókián. A június 27-től 29-ig tartó VII. Szepsi Városi Napok társrendezője a MKKI. Nyári hangverseny Pozsony. Nyári hangversenyt tar­tanak szombaton 19.30-tól a Szlo­vák Rádió épületében. Közreműkö­dik a budapesti Tóth Aladár Zene­iskola fuvola- és gitárzenekara. Helyszín: Szlovák Rádió, Pozsony, Mýtna 1. Összefoglaló a 40. Jókai Napokról, Komáromból - megnézhető és ennél csak jobb előadásokat láthattunk Visszalopózott a hangulat is A zsűri azzal zárta le az egy­hetes fesztivált: idén nem a földbe döngölés, vagy épp el­lenkezőleg, a kemény monda­nivaló cukros papírba csoma­golása volt/lett a feladata, hi­szen az előadások színvonala lehetővé tette, hogy valóban szakmai kérdésekről valóban beszélgetések folyjanak az ítészek és a szereplők között. LAKATOS KRISZTINA És valóban: megnézhető és ennél csak jobb előadásokat láthattunk az idei, 40. Jókai Napokon. Többet na­gyon nem is kívánhattunk, az pedig, hogy még az a sokat emlegetett, sok­szor hiányolt fesztiválhangulat is visszalopózott a városi művelődési központba és környékére, már iga­zán hab a tortán. A résztvevők nem húztak haza rögvest a saját számuk abszolválása után, hanem megnéz­ték a többieket is, a legelvetemülteb­bek, urambocsá’, még a kiértékelé­seket is végigülték. Az előadásokon egész iskolai osztályok tűntek fel, s a jobb helyek reményében érdemes volt időben megérkezni a helyszín­re. A kamaratérben rendezett elő­adásokon pedig örülhetett, aki ülő­helyhez jutott. Az egyes programok pontosan, nagyobb zökkenők nélkül mentek le, üresjárat nem akadt - há­la a szervezőknek, akikbe idén mint­ha visszaszállt volna az invenció. Még a kötelező, esti kedvterítő mu­latságok kitalálására is futotta az energiájukból, így buliból sem volt két egyforma a Jókai Napokon. Ha már itt tartunk, ejtsünk néhány szót a kísérőrendezvényekről is. Egyrészt azért, mert a hét folyamán - a versenyben szereplő előadásokra összpontosítva - nem szenteltünk nekik teret, másrészt pedig azért, mert jól átgondolt tervet sejtet a szervezők választása: lássunk jót és sokfélét, lehetőleg olyan utakat-mó- dokat, amelyekből öntevékeny szín­játszóként is meríthető némi inspi­ráció. Vendégelőadásként szerepelt a fesztiválon a budapesti Remény­mókus Csoport a Lakókocsi című fiktív dokumentumjátékkal - a diák­társulat rendezője Perényi Balázs, aki a zsűriben is helyet kapott, így a Jókai Napok résztvevői láthatták, milyen színházat csinálnak azok, akik mások előadásait értékelik. Lát­hattuk az eperjesi Duchnovič Szín­ház La Musica című produkcióját, a budapesti Hattyú Dal Színház Szent László királyrul ének című gnoszti- kus látomásjátékát élőkkel, masz­kokkal, bábokkal, a dél-komáromi Magyarock Dalszínház előadásában A költő visszatér című rockoperát, valamint az utánpótlást is, hiszen a díjátadón fellépett az idei Duna Menti Tavasz díjnyertese, az ipoly- sági alapiskola színjátszó csoportja. Továbbá láthattuk a komáromi Jó­kai Színház egyik idei bemutatóját, Parti Nagy Lajos Ibusáiját. Parti Naggyal személyesen is találkozha­tott a nagyérdemű, ahogy Kaszás At­tilát is meg lehetett találni egyik ké­ső este a vmk nagyszínpadán. A Jó­kai Napok jubileumi évfolyamát nem kísérte különösebb csinnadrat­ta, az ünnepi szavalógála azonban többek szerint visszacsempészett va­lamit az elmúlt évtizedek hangula­Az érsekújvári MASZK kapta a diákzsűri díját (Milan Drozd felvétele) tából. Akinek ez nem volt elég a múltba Tévedésből, a Dunamenti Könyvtárban megnézhette a feszti­vál történetét bemutató kiállítást. A szemle múltjához és jelenéhez egy­aránt hozzá tartozik Vas Ottó, aki ezúttal Csak az ének című Ozsvald Árpád-estjét hozta el - a költő teme­tésének napján... De evezzünk vidámabb vizekre. Az idei Jókai Napokon is a diákcsopor­tok indultak nagyobb számban. Alapvetően a szituációs játékokra, a diákhumorra építette előadását a dunaszerdahelyi Fókusz (Robert Burns Falusi randevú című versére készítettek variációkat), a füleki Ap­ropó (a vásári komédiák modorá­ban bemutatott véres-rettenetes bal­lada-összeállítást hoztak), valamint a szenei Teátrum (sulikomédia Arany János Toldija alapján). A ne­mes versengésben a jobban megros­tált őrietek, a jobban szerkesztett történetmesélés, továbbá az irigy­lésre méltó színvonalú, ötletes kellé­kek dönthettek a fülekiek javára. Az érsekújvári MASZK Diákszínpad Gamélia című előadása Euripidész Alkésztisz című tragédiája, valamint Devecseri Gábor Apollón és a Moi- rák című műve alapján készült - s ha nem is sikerült maradéktalanul megvalósítania a test és a nyelv be­szédének egységét, méltán kapta meg a diákzsűri díját a gazdag érzel­mi világ megjelenítéséért. A feszti­vál legszebb szerelmi jelenetét pél­dául biztosan az újváriaktól láthat­tuk. Kassát két csapat képviselte: az iparista IKSZ (Illyés Gyula Tűvé-te- vők című vígjátékával) és a gimna­zista KGSzT (Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Ámika című meséjével). Az első esetében a jó ötletek ellenére is inkább csak a ki nem aknázott le­hetőségeket sirathatjuk, a gimnázi­um csapata viszont egy teljesen rendben lévő, klasszikus meseelő­adást nyújtott át a nézőknek. Komá­romból szintén két középiskolás tár­sulatot láthattunk. A GIMISZ, mint azt már megszoktuk, musicalt ho­zott, ezúttal A padlást - hagyomá­nyosan sok-sok dallal, s a zsűri által hagyományosan kifogásolt játékhi­ánnyal. A Marianum Egyházi Gim­názium csapata Moliere Tudós nők­jét mutatta be, s ha lett volna ilyen kategória, az előadás jó eséllyel in­dult volna a leghatásosabb nyitó kép díjáért. A színpad közepén lépcső, melynek tetején a férfi főhősök, szo­borpózba merevedve. Nyakukban táblácskák, feliratokkal: „a művész”, „a szerelmes”, „a félj”. A csoportot fehér köpenyes, egészségügyi masz­kos nők állják körül, vizsgálják. Kár, hogy nem tart tovább. Ami a komá­romiaknak sikerült a nyitó képpel, az a nánaiaknál kitartott az előadás végéig: tőlük kaptuk talán a legtel­jesebb színházi élményt a fesztivá­lon. (Csak a nívódíjuk kapcsán, mintegy a margón morfondíroztam el azon, hogy is van ez a nem túl­hangsúlyozott, de kimondva-ki- mondatlanul is létező kategóriák­kal? Kik számítanak diákcsoport­nak, kik felnőttnek? Mik a többnyi­re középiskolás korú nánaiak, aki­ket azonban nem egy oktatási intéz­mény kapcsol össze? Hova álljanak a vélhetően nagykorú nyitrai egye­temisták, akik végső soron mégis­csak diákok? Hogy van ez?) Az evidensen felnőttnek tekinthető csapatok idén a bohózat és a nemze­ti dráma alcsoportokban csaptak össze. A nevettetést vállalta fel a nagymegyeri Poloska Színpad (Ray Cooney: Páratlan páros 2.), a loson­ci Kármán József Színház (Heltai Je­nő: A nagy nő és Molnár Ferenc: Az ibolya) és az őrsújfalui ÉS? Színpad (Liptai Imre-Góth Sándor: Hamar egy asszonyt). Egész jó, még jobb, annál is jobb - ragozhatnánk, hiszen a fődíjas ÉS? csapata gyakorlatilag száz százalékra teljesítette a vállalt feladatot, s tisztán tett eleget a mű­faji követelményeknek, nem utolsó­sorban négy kitűnő karakter felvo­nultatásával. A dráma szekció jóval problémásabbnak bizonyult: Borne­misza Péter Magyar Elektráját a fü­leld Zsákszínház, Sütő András Ad­vent a Hargitán című darabját a királyhelmeci KÁOSZ dramatikus táncszínház mutatta be. Két olyan műről van szó, amelyek, feltétele­zem, viszonylag keveseknél szere­pelnek a rongyosra olvasott kedven­cek között. Az irodalmi anyag súlya, presztízse viszont megkerülhetet- lenné teszi, hogy a szöveg az alapján készült előadás egyik alappillére le­gyen. Ami nem merül ld abban, hogy viszonylag pontosan, jól arti- kuláltan elmondatik, hanem, jó esetben, a szöveg teste-szövete a színpadon felfejtetik, a színház egyéb eszközeivel felerősíttetik (avagy elnyomattatik)... - minden­esetre a néző valamerre, jó esetben az értelem vagy érzelem felé, vezet­tetik... Hát, kb. ezt hiányoltam a két utóbb említett előadásból. S ha már a kedvencek is szóba kerül­tek. Azt hiszem, némi elfogultság még egy ilyen beszámolóban is meg­engedhető. Végső soron, mi másért is zarándokolnánk el évente néhány napra Komáromba, ha nem azért, mert bízunk benne, túl a magas mű­élvezeten lélünk némi személyes él­ményt is a rendezvény során. Szó­val, jöjjenek a privát kedvencek. (A félreértések elkerülése végett leszö­gezem, nem valamiféle familiáris­elvtársi összefonódásból adódóan lettek ők a liblingjeim; a csapattago­kat nem ismerem; egyszerűen csak arról van szó, hogy ők ajándékoztak meg a boldog rácsodálkozás örömé­vel.) Elsőként a Nyitrai Egyetemis­ták Kínjátszó Köre (NYEKK), akik Bereményi Géza és Cseh Tamás Frontátvonurás című darabját mu­tatták be. S az indoklás? Kedvencek, mert olyan hangon szólaltak meg, amitől már elszoktunk a Jókai Na­pokon; mert az - általában - hason­ló logikával mozgatott diákelőadá­sok és a szintén hasonló logikával felépített felnőtt előadások melleti az ő produkciójuk a meglepetés ere­jével hatott; mert a játékukban voll szellem, volt nosztalgia, volt irónia, volt őszinte belemerülés és hűvös tá­volságtartás - egyszóval szív és ész. Azután jöttek a lévaiak, a Bárka Színpad, Goldonitól A hazug című komédiával. Minden probléma eile nére - hogy az előadás kb. félig var kész, hogy igazán még nincsenel meg a karakterek, a szituációk hogy nincs belakva a tér, hogy hi ányzik a tempó, az őrület - az a mái meglévő fél annyira a helyén van annyira szimpatikus, hogy komo lyan szeretném látni, kicsit kiérlel tebben, jobban felpörgetve de ala posabban átgondolva, ha lehet ugyanezt az előadást. (Ha nem le hét, akkor bármi mást.) Leginkábt a 41. Jókai Napokon. Az 5. rész angol eredetiben is pillanatok alatt elfogyott Harry Potter-őrület Szlovákiában is TASR-HÍR Pozsony. Annak ellenére, hogy Harry Potter, a kis varázsló története ötödik részének szlovák fordítása csak a karácsonyi könyvpiacra jele­nik meg Szlováldában, a türelmet­len olvasók szinte elárasztották a könyvesboltokat, és már szombaton felvásárolták az eredeti, angol ki­adás valamennyi, Pozsonyban fellel­hető példányát. „Ilyen érdeklődésre és hisztériára egyáltalán nem számítottunk. Azért a pár példányért majdnem összeve­rekedtek a gyerek- és a felnőtt olva­sók” - erősítette meg Zuzana Golie- rová a Kecskapu utcai Artfórum könyvesboltból, ahol pár óra lefor­gása alatt az üzletbe érkezett 40 pél­dány utolsó darabját is eladták, és hosszú listán vezetik a további ér­deklődőket. „Azonnal további példányokat ren­deltünk a könyvből, de hogy mikor érkeznek meg, nem sejtjük” - szö­gezte le Golierová, majd hozzátette, a vásárlókat a könyv szlovákiai vi­szonylatban borsosnak számító ára (899 korona) sem riasztotta el. A 9. Borostyán Fesztivál keretében holnap Huzella Péter, a Comorra kamarazenekar és Boros Zsófia ad koncertet Egy ifjú gitárvirtuóz Komáromban ELŐZETESÜNK Komárom. Kilencedik évfolyamába lépett az idén a Borostyán Fesztivál, amely évről évre színes zenei prog­ramjával gazdagítja a város kulturá­lis életét. Ezúttal rendhagyó a feszti­vál, mert nem „összefüggő” progra­mot állítottak össze a szervezők, ha­nem júniusban és augusztusban egyaránt tartanak koncerteket. Hol­nap 10 órától a városi művelődési központban lép fel gyerekműsorával Huzella Péter, a televíziós Zenegér népszerű műsorvezetője. Ugyan­csak holnap 18 órától kamarakon­cert várja a közönséget a Tiszti Pavi­lon dísztermében. A komáromi Comorra kamarazenekar (művésze­ti vezetőjük Török Ferenc hegedű- művész) előadásában Henry Pur­cell-, Vivaldi- és Benjamin Britten- művek hangzanak el. A hangversenyen az ifjú gitárvirtu­óz, Boros Zsófia játékában is gyö­nyörködhet a közönség. Boros Zsó­fia nem először vendégszerepei a Borostyán Fesztiválon. A 23 éves művész Prágában született, magyar állampolgárként. Tehetségét az is bi­zonyítja, hogy 14 évesen mind a po­zsonyi Konzervatóriumba, mind a budapesti Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakközépiskolába felvették, és mindkét iskolát eredményesen fe­jezte be. 1998-tól a bécsi Zeneaka­démián Walter Würdinger profesz- szor gitárosztályát látogatja. Szá­mos nemzetközi gitárfesztiválon és versenyen vett részt. 1995-ben a North London Musical Festival első díját nyerte el, 2001-ben Rómában két második díjat érdemelt ki játéká­val az ifjú előadók számára rende­zett nemzetközi versenyen, tavaly pedig a bécsi Forum Gitarre külön­díjasa volt. Boros Zsófia Európa- szerte koncertezik, nem csupán szó­listaként, hanem kamaramuzsikus­ként és zenekari szólistaként is. Hol­nap este a Tiszti Pavilon dísztermé­ben Bach-, Dionisio Aguado-, Ma­nuel Maria Ponce- és Johann Kaspar Mertz-műveket szólaltat meg, vala­mint a Comorra kamarazenekar kí­séretében Antonio Vivaldi D-dúr Concertóját. (nm) Boros Zsófia (Képarchívum

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents