Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-24 / 144. szám, kedd
Kedd, 2003. június 24 7. évfolyam, 24. szám Borán kívül váráról is híres ez a magyarországi város, amelynek területét már a X. század elején megszállta a honfoglaló magyarság első nemzedéke Találja ki, hol járunk! JÁTÉK ben, amikor is II. Kiüt püspöksége alatt feldúlták és felégették a várost. Mátyás király uralkodása fejlődést hozott a település életében. Bekensloer János püspök építette át gótikus stílusban a várbeli püspöki palotát, amely jelenleg is látható. Az építkezéseket Dóczy Orbán, később Bakócz Tamás püspökök folytatták. Az 6 nevükhöz fűződik a várbeli székesegyház késő gótikus átépítésének megkezdése. Mátyás király halála után Hypolit püspök idején épült a közelmúltban felújított úgynevezett Hypolit- kapu. A város főtere piactér volt a korábbi időkben. A téren található a Minorita templom és a Városháza. Két szoborcsoport található a téren, Stróbl Alajos és Strobl Zsig- mond alkotásai. A város minoritáinak temploma az impozáns külső után a belső tér, az oltár, a freskók és a fabútorzat faragásainak szemrevétele is meggyőzheti a látogatót arról, hogy elsőrangú mester alkotását látja. Fő-, azaz Széchenyi utca és az egykori Káptalan, ma Kossuth Lajos utca torkolatában, a város díszterén, a Pyrker tér emelkedett magaslatán áll a Szent Mihály és Szent János evangélista tiszteletére szentelt székesegyház. Magyar- ország második legnagyobb székesegyháza a Bazilika. A város 1804-ben kapta meg az érseki rangot. Ezt követően Pyrker János püspök megrendelésére Hild József tervei alapján épült fel. Hosz- sza 93 méter, szélessége 53 méter, a toronypár magassága 54 méter. Az épülethez széles lépcsősor vezet, melynek két oldalán Marco Casagrande faragott kőszobrai állnak: Szt. István és László királyok, valamint Szent Péter és Szent Pál alakjai. A főhomlokzat jellegét a timpanon és 8 korintho- szi oszlop határozzák meg. A dóm belső terét három kupolaboltozat fedi. A fő és mellékhajók együttesen kereszt alaprajzot adnak az épületnek. A főoltár Szent János képe 1835-ben készült, mestere Donhauser József bécsi festő. A Bazilika orgonáját a XIX. sz. végén a salzburgi Moser cég szállította. István király 1009-ben alapított püspökséget a városban. A püspökség történetének első időszakában épült templom szinte nyomtalanul elpusztult. A XII. század végén épült újabb, háromhajós, román stílusú templom maradványai azonban ma is megtekinthetők. A A soktornyú város főtere jelenlegi vár a tatárjárás után épült és fénykorát a XV. század második felében élte; ekkor épült fel a gótikus stílusú püspöki palota, mely ma a vármúzeumnak ad helyet. 1552-ben ez a város volt az egyedüli, amely képes volt visszaverni a török túlerő támadását. Ma Vártörténeti kiállítás, a Hősök terme, kazamaták, képtár, börtönkiállítás várja a látogatókat. Új szolgáltatás az Ispotály pince és az Éremverde. Múlt heti óriásrejtvényünk megfejtése: Egy elmélet szerint, ha valaki rájönne, mi végre van a vüágegyetem, akkor a világegyetem eltűnik, és a helyét egy jóval megmagyarázhatatla- nabb valami foglalja el, de ez talán már meg is történt. ( www.fotoszanto.com ) Találja ki, hol járunk! című játékunk megfejtése: Báli E heti nyerteseink: Nagy Noémi, Somorja Sukola Mária, Perbete Herceg Anikó, Dunaszerdahely Tóth Arpádné, Lekér Veress Vilmos, Nyírágó. Gratulálunk, a nyereményt postán küldjük el! MEGFEJTÉSÉRT AJÁNDÉK A Rejtvénysziget e heti számá- 814 64 Bratislava 1) június 30 ban közölt kétoldalas nagy keresztrejtvény sikeres megfejtői között, akik a kiadó címére (Petit Press a.s., Námestie SNP 30, UI SZÓ ig beküldik a helyes válaszokat, ajándékokat sorsolunk ki. Öt szerencsés nyertesnek ajándékot küldünk. (ú) agyarország egyik legszebb, ősi, műemlékekben gazdag városába vezet mai utunk. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a honfoglaló magyarság első nemzedéke a X. század elején megszállta a város területét. Erre utalnak az arab pénzekkel keltezett fegyveres férfisírok a város határában Almagyaron és Répástetőn. Honfoglaláskori leletek kerültek felszínre a múlt század végén a Szépasszonyvölgy környékén is. A település mint püspöki székhely már a korai középkorban jelentős helyet foglalt el a magyar városok sorában. A környék természeti adottságai, az alföld és a hegyvidék találkozása különböző országrészek közötti gazdasági és kulturális kapcsolat létesítését tette lehetővé. Ezt a fejlődést akasztotta meg átmenetileg a tatárjárás 1241-
