Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-04 / 127. szám, szerda
EJ Régió ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 4. Rács mögött az erőszakoskodó Kajal. Késsel fenyegetőzve próbált meg közösülésre bírni a minap egy 20 éves nőt egy 38 éves kajali férfi. Vágkirályfa közelében, a Vág menti bozótosba vonszolta a lányt, s ott próbálta megerőszakolni. A nő azonban nem hagyta magát, és sikerült elmenekülnie. Értesítette a rendőröket, akik azonnal a helyszínre siettek, és el is fogták az erőszakoskodó férfit. A gyanúsított jelenleg vizsgálati fogságban várja, hogyan végződik az ellene indított bűnvádi eljárás. (gaál) Ellopta a tekercseket Szlovákújhely. Ismeretlen tettes egy trafóállomás tekercseit szerelte ki Szlovákújhely határában. A100 kilowatt teljesítményű 160 darab alumínium tekercs eltulajdonításával összesen 35 ezer korona kárt okozott a Kelet-szlovákiai Villamos Műveknek, (hgy) Halálos rendőrbaleset Kassa. Rendőrautóval ütközött egy Škoda Felícia tegnapelőtt Kassán. Az autót egy hatvanegy éves nyugdíjas férfi vezette, aki csak kisebb sérüléseket szenvedett, de hatvanöt éves felesége a kórházban belehalt sérüléseibe. A vizsgálat szerint a nyugdíjas okozta a balesetet, mivel nem adott előnyt a rendőrautónak. (TASR) Mese a juhászbojtárról Rozsnyó. Mese a juhászbojtárról címmel Badin Ádám Meseszínháza ma reggel 9 órakor pelsőci alapiskolában, délután 13 órakor pedig a rozsnyói két magyar alapiskola és a rozsnyói magyar gyerekek számára a Csemadok- kertben tart előadást, (kov) Alkotóház Komáromban Komárom. A Csemadok Alkotóház ezúttal ma „Dobozcsodák” címmel csomagolástechnikai foglalkozásra invitálja az érdeklődőket délután 14 órára a Csemadok Kossuth téri székházába. Házigazda: Szép Erzsébet. Ollót mindenki vigyen magával! (vkm) Hagyományőrző és kézművestábor Karva. A Karvai Kulturális és Vidékfejlesztési Társulás 2003. július 21-26. közt hagyományőrző kézműves és képzőművészeti tábort szervez. A táborban lehetőség nyi- lik a kosárfonás, az agyagozás, a virágkötészet, a csuhézás, a bőrözés és a drótozás alapjainak elsajátítására, a képzőművészeti foglalkozások keretén belül pedig a gyermekek betekintést nyernek a batikolás, a festészet, a grafika és a textilmunkák rejtelmeibe is. Jelentkezni június 25-ig lehet a társulás címén: 946 36 Kravany nad Dunajom 186, vagy a 0905/930 994-es telefonszámom. (vkm) Kiskorú telefonbetyár Vágsellye. Rémhírteijesztés miatt indított vizsgálatot a rendőrség egy névtelen telefonos fenyegetés nyomán. Május 23-án olyan bejelentés érkezett, hogy a vágsellyei Centrál Szállodában bombát helyeztek el. A rendőrök megállapították, hogy a telefonáló egy 14 éves vágvecsei fiú, aki rossz tréfának szánta a fenyegetést, (gl) Rudolf Zajac egészségügyi miniszter tegnap ünnepélyes keretek között két csúcsminőségű berendezést adott át az érsekújvári kórháznak Rudolf Zajac egészségügyi miniszter és Viera Haulíková főorvos (mindketten az előtérben) az új diagnosztikai berendezés átadásán (A szerző felvétele) Pontosabbá válhat a diagnosztizálás SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Két korszerű diagnosztikai berendezést adott át tegnap az érsekújvári kórházban Rudolf Zajac egészségügyi miniszter. Az 55 millió koronát érő számítógépes tomográ- fot a kórház rádiódiagnosztikai osztályának főorvosa, Viera Haulíková mutatta be. Megtudtuk, a berendezés négyhetes használata alatt a betegek kilencven százalékánál sikerült pontosan diagnosztikáim a házi- , illetve kezelőorvosok által feltételezett onkológiai eseteket és szívbetegségeket. „Az, hogy az egyébként is színvonalas idegsebészeti osztály ezentúl még eredményesebben működhet, elsősorban elődömnek, Roman Kováénak köszönhető, aki pénzt különített el e berendezés megvételére. Az érsekújvári régió betegei, akiket korábban hosszú várakozás után Pozsonyban kezeltek, ezentúl kevesebb kiadással, utazás nélkül részesülhetnek üyen kivizsgálásban” -jegyezte meg az átadáskor Rudolf Zajac. Az ünnepségre a kórház fennállása 107. évfordulójának napján került sor, s az átadáson részt vettek a város, a járási hivatal és a megyei önkormányzat, valamint a környező városok, illetve kórházak vezetői, képviselői is. Az intézmény egykori télikertjében a Medicina magánklinika közel 65 millió koronás mágneses rezonanciás diagnosztikai berendezésének átadása kapcsán Sebők Zoltán, a Medicina igazgatója a következőket mondta el lapunknak: „Történelmi püla- natnak lehetünk tanúi a szlovákiai egészségügyben, amikor egy állami intézmény teret enged egy magánvállalkozásnak, hogy helyiségeiben diagnosztikai berendezést üzemeltessen. Ezzel elsősorban a betegek jobb ellátását segítjük”. Marian Karvajtól, a kórház igazgatójától ugyanakkor megtudtuk, hogy a két berendezés számítógépes összekapcsolása lehetővé teszi a beteg komplex kivizsgálását, ami országos viszonylatban egyedülinek tekinthető. „A múlt találkozása ez a jövővel, szeretnénk, ha a továbbiakban számos ehhez a hasonló példa születne az országban, amikor a magánszféra kiegészíti az állami intézmények munkáját a betegek jobb ellátása érdekében” -jegyezte meg az egészségügyi tárca vezetője. Az érsekújvári polgármester szerint a jogosultak e héten megkapják a kulcsokat Több hatáskört és pénzt kérnek a megyei hivatalok Késik a lakások átadása Az életképes régiókért JUHÁSZ KATALIN Érsekújvárott csaknem fél éve húzódik már az állami támogatással épült városi bérlakások átadása, ám a hétfő esti lakossági fórumon Pischinger Géza polgármestertől ígéretet kaptak a lakásra várók, hogy a hét közepén átvehetik a kulcsokat. SZÁZ ILDIKÓ „Kifizettünk három havi előleget, de mindeddig nem tudtunk beköltözni. Elképzelhetetlen fél évet tudunk magunk mögött, mivel ez idő alatt sem a városi hivataltól, sem a lakáskezelőségtől nem kaptunk magyarázatot arra, miért késnek az átadással. Holott a lakásegységek építésével megbízott cég honlapja szerint ennek tavaly év végén meg kellett volna történnie” - panaszolta az egyik csalódott igénylő. Az állami támogatással épült 76 lakás a Nyugat lakótelep A és B blokkjában található, az átadásuk körüli botrányra akkor derült fény, amikor idén április 4- én a járási ügyész felszólította a város jelenlegi polgármesterét, szüntesse meg az elődje által, tavaly decemberben 17-én hozott döntést, aki annakidején az előírásoknak nem megfelelő módon választotta ki tizenegy bérlakás használóját. „Ennek eleget tettem, majd május 5-én egy öttagú bizottságot bíztam meg azzal, hogy - a bérlők fizetőképességének ismeretében - kiválasszák a lakásigénylők közül az erre alkalmas bérlőket. Nevük a városi hivatal és a lakáskezelőség hirdetőtábláján is olvasható” - tájékoztatta a lakossági fórum résztvevőit Pischinger Géza. Indoklása szerint azért volt szükség három havi lakbér kifizetésére, hogy a város törleszteni kezdhesse az építéssel kapcsolatos hitelt. A korszerű, tágas lakásokért a bérlők havi 3600 koronát fognak fizetni. „Bánt, hogy a lakosok nem kaptak időben kellő felvilágosítást, de nekünk elsősorban tisztáznunk kellett az örökölt helyzetet” - magyarázta a polgármester. A lakásegységeket a napokban adják át, egy lakás kivételével, melyet építészetileg úgy oldottak meg, hogy majd egy mozgássérült bérlő költözhessen bele. Korábban néhány új otthon kollaudálása azért késett, mert nem építették meg a bekötőutat, némely egység minőségét pedig a higiénikusok kifogásolták. Egyebek mellett ezzel is magyarázható, hogy a szóban forgó lakások átadása nem történhetett meg egyszerre. Kassa. Nagyobb önállóságot és a növekvő hatáskörök mellé több pénzt kémek a kormánytól a megyei hivatalok igazgatói, akik tegnap Kassán tanácskoztak. A tisztázatlan jogi kérdések miatt sok őket érintő ügyben nincs döntési joguk, a kormány pedig nem hallgatja meg a javaslataikat. A megye hivatalvezetők ezért közös levélben kérik a parlament illetékes bizottságát, hogy az életképes régiók érdekében hallgassák meg őket is. A központi fejlesztési tervekben ugyanis még mindig nem veszik figyelembe az egyes térségek specifikus helyzetéből adódó előnyöket és hátrányokat. Az egyik konkrét javaslat az útkezelőségek január elsejével tervezett átvételét érinti. Múdra Rozália, a kassai megyei hivatal igazgatója elmondta, hogy szerintük ez a dátum túl korai, mivel nincs elég idő a szükséges előkészületekre. A hivatalvezetők a 2004. július 1-jei átvételt tartják reálisnak, méghozzá anélkül, hogy az utak karbantartásával kapcsolatos egyes teendők az állami fennhatóság alatt maradnának. Ha nem kerül át a megyékhez valamennyi ezzel kapcsolatos hatáskör, kaotikus helyzet állhat elő. A megyei önkormányzatok a másod- és harmadosztályú utak mellett az első osztályú útszakaszokra is igényt tartanak, természetesen a jelenlegi kinnlevőségek és adósságok nélkül. Azt is érthetetlennek tartják, hogy az utakkal kapcsolatos, időigényes tulajdonjogi ügyek intézését az állam még el sem kezdte. A kassai találkozón elhangzott, hogy a megyék a jövő évet ü- letően költségvetésük növeléséért folyamodnak, hiszen például csak Kassa megyében az iskolák fenntartására szánt pénz 40 millióval kevesebb a kelleténél. Ezért várhatóan újabb, az eddigieknél is szigorúbb takarékossági intézkedéseket kell bevezetni az iskolákban. NAPIRENDEN A károsultak szerint a kormány semmit sem tett BUCHLOVICS PÉTER Garamszentgyörgy/Vámosla- dány/Nagysalló/Léva. Az érintettek szerint a kormány egyelőre a füle botját sem mozdítja, hogy mihamarabb megtérítse azokat a károkat, amelyeket a május eleji szélvihar és jégeső okozott a Lévai járásban. MEKKORA KÁRPÓTLÁS ÉS MIKOR? Azokról a kárigényekről van szó, amelyeket a járási válságstábon keresztül az egyes önkormányzatok nyújtottak be a Nyitrai Kerületi Hivatalhoz, illetve a központi válságstábhoz. Legalábbis ez szűrhető le körképünk alapján. Jelenleg még az is kérdéses, hogy a biztosítók mikor és mennyit fizetnek majd a biztosított épületekért és vagyonért, noha nekik is időben jelentették a károkat, a helyszíneléseken, felméréseken is régen túljutottak már. MINISZTÉRIUMI VISSZAJELZÉSEK NÉLKÜL Kotora Marián, Nagysalló polgár- mestere lapunknak elmondta, az Első Kommunális Biztosítóval szemben 580 ezer koronás kárigényük van, amelyből 280 ezer koronát kellene azonnal megtéríteni, de egyelőre még írásbeli értesítést sem kaptak, hogy ebből mit ismernek el, mit fizetnek ki. A nem biztosított vagyonban és a zöldterületekben esett károkat szintén azonnal felmérték, majd Léván keresztül továbbították a kormánynak, de a központi államigazgatástól egyelőre semmilyen visszajelzést nem kaptak, noha a saját költség- vetésükből már most kénytelenek voltak pénzt elkülönítem a helyre- állítási munkákra. Például a vízvezeték bekötésére 1,2 millió volt félretéve, ezt az összeget félmillióval kellett megkurtítani. Nagysalló egyenesen a pénzügyminisztériumtól is kért költségvetésen kívüli gyorssegélyt. Ezt május 31-ig kellett kérvényezni, s maximum 250 ezret kaphat a község, ha a tárca elismeri a kárigényt, de egyelőre itt sincs visszajelzés. A lakosok többségének volt biztosítása, s a kárigényüket is azonnal bejelentették, de a polgármesternek nincs tudomása arról, hogy már fizettek-e a biztosítók. Kotora Marián hozzátette, sajnos, azokon, akiknek nem volt biztosításuk, még a község sem tud - jelképesen sem - segíteni. Helena Valentová, Garamszent- györgy polgármestere arról tájékoztatott, hogy a községi vagyonban mintegy 3 millió koronás kár keletkezett. Ebből az, amit az Első Kommunális Biztosítótól visszaigényelhetnek, roppant kevés, 10 ezer korona, s további 15 ezret kellene kapniuk az iskola betört ablakaiért. A falurádió hálózatában is 350 ezer koronás kár keletkezett, ezt is saját forrásból kell megjavítaniuk. Továbbra is rejtély, hogy a községi kerítésekért, parkokért járó körülbelül 70 ezer koronát ki és mikor fogja nekik kifizetni, megtérítem, noha ezt is jelentették a járás illetékeseinek. A BIZTOSÍTÓ HALLGAT A garamszentgyörgyi szövetkezetét érte talán a legnagyobb csapás. Kaz- lov László elnök roppant szkeptikusan mondott véleményt a mezőgazdasági tárca és a biztosítók hozzáállásáról: az épületekért a Generali Biztosítótól ötmilliót kellene kapniuk, s noha a kárt azonnal jelentették és felmérették, a katasztrófa óta eltelt egy hónap alatt a biztosító hallgat, nem reagál. „Éppen most küldtem nekik egy levelet, amelyben kétmilliót kérek előlegként, kíváncsi vagyok, válaszolnak-e egyáltalán. A mezőgazdasági tárca szintén a füle botját sem mozdítja, hogy az illetékes alapból kisegítsen bennünket, noha Simon Zsolt miniszter úr éppen az Új Szónak ígérte meg: mihamarabb intézkedik az ügyben. Azóta síri csend van, egyelőre még egy levelet sem kaptunk. Pedig csak a terményekben 27 milliós kárunk keletkezett, 780 hektáron kellett kiszántani a vetést. Nem is bízom már a rendkívüli kormánysegítségben, még a pozsonyi mezőgazdasági kamarán keresztül próbálunk meg uniós katasztrófaalapoktól pénzt kunyerálni” - mondja a garamszentgyörgyi szövetkezet elnöke. Vámos- ladányban annyit sikerült megtudnunk, hogy a biztosított községi vagyonért még egyáltalán nem fizetett a biztosító, miként állami segélyt sem kapott a falu. A JÁRÁSI HIVATAL SEM KAPOTT ÉRTESÍTÉST Jozef Havran, a járási hivatal polgári védelmi osztályvezetője any- nyit mondott, ők időben összesítették és továbbították a falvak kárigény-bejelentéseit, a többi a kerületi hivatalon és a kormányon múlik. Tájékoztatása szerint 11 községi hivatal mintegy 20 miihó koronás összeget jelentett be összesen, a mezőgazdasági károk 250 millióra rúgnak, de ami az ökológiai pusztítást illeti, például csak a szántói ősparkban hatmillióra rúg az elpusztult fák értéke. Zachar Pál lévai járási elöljáró ehhez annyit tett hozzá: hivatala egy pillanatig sem ült a bejelentett kárigényeken, azokat rögtön a katasztrófa utáni héten továbbította a kormánynak, s szerinte az állam ezeket a pénzeket előbb-utóbb megtéríti a községeknek. Elismeri, a folyamat hosszadalmas és az összegek függnek majd az államkassza lehetőségeitől is. Ugyanakkor leszögezte, a járási hivatalnak ilyen célra saját hatáskörben egyetlen fillérje sincs, nem is csoportosíthat át pénzeket, s úgy tudja, a megyei önkormányzat sem tud ilyen esetekben segíteni. Léva tehát még szintén nem kapott értesítést arról, hogy mikor és milyen összegeket továbbíthat majd állami kárpótlásként az érintett falvaknak, s tudomásuk szerint egyelőre sem a bel-, sem a pénzügyminisztérium, sem pedig a mezőgazdasági tárca nem tárgyalt a segítségnyújtásról. A mezőgazdasági károk állami kárpótlása ügyében felhívtuk a mezőgazdasági minisztérium lévai regionális irodáját, ahol Karol Szép igazgató közölte, hogy az összesítés még tart és az egész anyagot június 5-ig kell továbbítaniuk a minisztériumba. Az igazgató felhívta a figyelmet, hogy az állam egyáltalán nem kárpótolhatja azokat a szövetkezeteket, amelyeknek a jégverés miatt úgy keletkezett káruk, hogy arra nem volt biztosításuk. A jégverés ugyanis biztosítási esetnek számít, tehát erre kötelességük lett volna biztosítást kötni. A biztosított mezőgazdasági üzemek esetében pedig az a helyzet, hogy ha például egy szövetkezet negyedévre százezer koronát fizetett be egy biztosítónak, s ezt igazolni tudja az állam előtt is, akkor a kompenzáció mértéke 50 ezer korona lehet. A biztosítás nélküli eseteknél bonyolultabb az eljárás. Ilyenkor kiindulásként az elmúlt három év természeti csapásai által okozott kár ádagát veszik figyelembe. Ha a mostani kár meghaladja a három év átlagának harminc százalékát, elismerik a jogosultságot a kárpótlásra. Ilyen esetekben az elismert kárérték húsz százalékát téríti meg az állam.
