Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-21 / 142. szám, szombat
2003. június 21., szombat 1. évfolyam, 11. szám Sikerült kiirtani a vírust? 1979. december 9-én egy hosz- szú, viszontagságos és kudarcoktól sem mentes harc ért véget. A WHO, az ENSZ Egészség- ügyi Világszervezete 13 évi küzdelem után bejelentette, hogy bolygónkról sikerült teljes mértékben kiirtania egy évszázadokon át milliónyi áldozatot szedő kórt, a fekete himlőt. A hatvanas évek közepén a fekete himlővel még évente 12-15 millió ember fertőződött meg, a halálos áldozatok száma pedig kétmillió körül járt. A betegséget lépésről lépésre szorították vissza, a vírus legtovább Indiában és Pakisztánban tartotta magát. Már-már sikerült volna 1971-re Pakisztánt himlőmentessé nyilvánítani, amikor közbeszólt a polgárháború, melynek során Kelet-Pa- kisztán Banglades néven új államot hozott létre. Az eredmény 10 millió menekült, s a táborokban újra felütötte'fejét a fekete himlő. A szakemberek tudták, hogy csak akkor képesek megállítani a vírus terjedését, ha a népesség bizonyos hányada már védettséget élvez. Bár a kis Rahima túlélte a betegséget, nem volt ilyen szerencséje a brit fotósnőnek, Janet Parkemek, akit a fekete himlő utolsó halálos áldozataként tartanak számon. A nő a birminghami kórházi dolgozószobájában kapta meg a végzetes vírust, annak légkondicionálóján keresztül, mely megdöbbentő módon a víruslabor elszívójával volt összekötve. Mai ismereteink szerint már csupán két helyen őrzik a himlővírust, az Egyesült Államokban és Oroszországban, az összes többi törzset elpusztították. Évtizedeken át úgy tűnt, a harc kimenetele egyszer s mindenkorra eldőlt, ám a közelmúltban újra felvetődött a régen kihaltnak hitt vírusok újraéledésének lehetősége. Egyes tudósok szerint a globális felmelegedés azzal a veszéllyel is járhat, hogy a Föld leghidegebb pontjain a jégbe vagy fagyott talajba konzerválódott vírusok a meleg hatására „kiengednek", és a folyamatos párolgással a légkörire kerülve eredeti lelőhelyüktől több ezer kilométerre is újra fertőzhetnek. Ismert olyan eset is, amikor folyó mosott ki himlőáldozatok tömegsírjából több évszázados emberi csontokat. Bár az eddig talált kórokozók mind sérült, életképtelen egyedek voltak, a himlővírus ellenálló képessége hihetetlenül nagy. A himlőhöz hasonló betegség vírusa már 19 embert fertőzött meg az USA-ban Rágcsálókkal vitték az országba a vírust AKTUÁLIS A kevésbé ismert betegség, amely Közép- és Nyugat-Afrika egyes területein fordul elő, ggjjggpi az Egyesült Államokban már húsz embert megfertőzött. Az amerikaiak a himlő egy gyengébb változatában, az ún. majomhimlőben betegedtek meg. Az eddig csak Közép-Afrikában előforduló betegség először került a nyugati féltekére. Ebben az esetben a bioterrorizmus kizárható, ugyanis azóta bebizonyosodott, hogy a fertőzést állatok okozták. HARAP ÉS FERTŐZ Patkánnyal jutott Afrikából Észak- Amerikába a vírus, s az egyik chicagói háziállat-szaküzletben több állatot fertőzött meg. A rágcsálókról került át az emberre. A fertőzések 10 százaléka halállal végződhet. A beteg állatok Wisconsin, Illinois és Indiana államba kerültek. Ha az embert megharapja, vagy megkarmolja az állat, megfertőződhet. Egy esetben egy nőt az a karmoló macska fertőzte meg, amelyen viszont egy kutya ejtett sebet. Az amerikai betegségellenőrzési hivatal (CDC) néhány nappal ezelőtt megerősítette, hogy 19 esetről van tudomása. A CDC attól tart, hogy a chicagói kereskedőknek eladott kb. 200 állat tovább terjesztheti a betegséget. Igyekszik felkutatni őket, ugyanakkor megtiltotta afrikai rágcsálók behozatalát az országba. A szakemberek legjobban attól félnek, hogy a vírus elteljed a szabadon élő állatok között is. Ilymódon meghonosodhat Amerikában, mint az a vírus, amely 1999-ben jutott az országba, s azóta 284 ember halálát okozta, további 4156-an pedig fertőzést kaptak. Nem zárható ki, hogy emberről emberre is átterjedhet, véli a CDC. Ugyanakkor igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, hogy mindent elkövet a veszély minimalizálása érdekében. ___________KIÜTÉS, LÁZ___________ A betegség lappangási ideje 12 nap. Fejfájással, magas lázzal jelentkezik, s ebben nagyon hasonlít a hagyományos himlőhöz. Hidegrázás, fáradtság, izomfájdalom társul hozzá. A halálozás aránya 1-10 százalék. A legveszélyeztetettebbek a gyermekek. Szervezetük nem tud ellenállni a fertőzésnek, mert nem kaptak himlő elleni oltást. A hetvenes évek vége óta ugyanis nincs himlő elleni védőoltás, ugyanis sikerült kiirtani a halálos betegséget okozó vírust. Most bizonyos fokú védettséget jelentene. A majomhimlőnek nevezett betegséget okozó vírust 1970-ben fedezték fel. Kongóban a legelterjedtebb, ahol 1996-97-ben a betegség járványt okozott, s összesen 511 ember halálát okozta. A vírus a majomról és a mókusról került az emberre, ugyanis néhány faluban az emberek ezzel az állathússal táplálkoznak. A szervezet alkalmazkodóképességétől függ, ki hogyan reagál az időjárás kellemetlenségeire Átmeneti rosszabbodás után ismét kellemes időszak ZLATA ČABAJOVÁ okozatosan háttérbe szorulnak az időjárás okozta egészségi panaszok. A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők általában kedvező hatásra számíthatnak. Kezdetben még erős lehet az időjárásnak a mozgásszervi betegekre gyakorolt kedvezőtlen hatása. Főleg a reumatikus eredetű panaszok erősödhetnek, s nagyobb lehet a fájdalomérzékenység. Gyakrabban lehet fejfájásra számítani, főleg a gerincbántalmakban szenvedő egyéneknél, de erre a kellemetlenségre az alacsony vérnyomásúak is számíthatnak. Növekszik a hajlam a depresszióra, a vérnyomás emelkedésére és az ekcémás eredetű bőrbetegségek állapotának romlására. A testi és szellemi teljesítőképesség kezdetben átlagos lesz, de fokozatosan erősödik. A virágporra érzékenyek figyeljék a pollenjelentést. A sportolók átmeneti teljesítményvisszaesése után ezen a téren is javul majd a helyzet. Az elkövetkező napokban tovább erősödik az időjárás kedvező hatása. Jó lesz a teljesítőképesség, kiegyensúlyozott a lelkiállapot. A reumatikus fájdalmak és az ízületi fájdalmak enyhülnek és fokozatosan eltűnnek a műtét utáni nehézségek. Az alacsony vérnyomású emberek migrénre és enyhe rosszul- létre számíthatnak. A szív- és érrendszeri betegek kerüljék a megterhelést és a stresszt. Az alvás nyugodt és pihentető lesz, így a szervezet alaposan regenerálódhat. Keddtől ismét a kellemetlen hatások érvényesülnek. Erősödnek a reumatikus és ízületi fájdalmak, gyakoribb lesz az ingerlékenység, fáradtság, rosszabbodik az összpontosító- és a teljesítőképesség. Erősödik az szív- és érrendszer, valamint a légzőrendszer megterhelése. Zivatar idején megszaporodnak a panaszok, s az érzékeny emberek nyugtalanok, idegesek lehetnek. Ezek a hatások nem lesznek túl erősek, és a hét vége felé ismét kellemessé válik az időjárás egészségre gyakorolt hatása. Növekszik a szellemi és testi teljesítő képesség. Mit jelent az alkalmazkodás Mindig a szervezet alkalmazkodóképessége határozza meg, hogyan reagálunk az időjárásra. A rövid távú alkalmazkodási folyamatot adaptációnak, a hosszú távút pedig akklimatizációnak nevezzük. Az adaptációt a melegfronti hatáson lehet a legjobban szemléltetni. Egy korábbi melegfronti hatás például a későbbiekben megkönnyíti a szervezet alkalmazkodását. Egyénenként változik, hogy ki mennyi idő alatt képes alkalmazkodni, de más tényezők is befolyásolják ezt. Ezzel magyarázható, a szervezet a melegfronti hatás után miért reagál erősebben a hideg frontra. GYÓGYTURMIX Hőségben gyümölcslé Ősidők óta nagy élvezettel fogyasztanak az emberek gyümölcsöt. Ma már táplálkozásélettani értékeit is ismerjük a kertek termésének. Üdítő hatását az emésztést serkentő, étvágyat fokozó gyümölcssavaknak, frissítő és élvezeti értékét a gyümölcscukornak köszönhetjük. Rosttartalma enyhíti a székrekedéses panaszokat. Legjobb a napot friss gyümölccsel vagy annak préselt levével kezdeni, de napközben is bármikor ihatjuk, mert amellett, hogy finom, rendkívül gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban. A gyümölcslé kiválóan alkalmas az izzadással elveszített, életfontosságú ásványi sók pótlására, oltja a szomjat és kitűnő energia- forrás. Ha dobozos gyümölcslevet vásárolunk, érdemes a cukor- és tartósítószer-mentes változatot választani. Asztmát okozó allergének a moziülésekben A mozik ülései nehézlégzést okozhatnak az asztmásoknak, mert teli vannak allergiát kiváltó anyagokkal, amelyek a macska bundájából származnak, állítja egy tanulmány. A mozi ülései magas koncentrációban tartalmaznak irritáló anyagokat, amelyek a macskarajongó nézők ruhájából kerülnek oda. Aki a macska bundájára allergiás, annak végzetes lehet egy ilyen mozilátogatás. A kutatók korábbi, új-zélandi vizsgálatokra is hivatkoztak, amelyekben mozi- és repülőgépüléseket vizsgáltak. Á brüsszeli Scientific Institute of Public Health vizsgálata szerint nem kell tartanunk a szőnyegektől, amelyekben viszonylag kevés baktérium, gomba, mérgező és allergén anyag halmozódik föl.- Mikroorganizmusokból nem volt több, mint a közönséges háztartási porban. Nagy viszont a macskából származó allergén anyagok koncentrációja az ülésekben. Ezek az anyagok az emberek öltözékén utaznak oda - mondta a kutatás vezetője, dr. Nicole Nolard. A cink, .az A-vitamin és a TBC A cink és az A-vitamin növeli a TBC ellenes gyógyszerek hatékonyságát. Holland kutatók szerint a tuberkulózisban szenvedő betegek javára szolgálhat, ha a TBC kezelésére szolgáló gyógyszerek mellett Á-vitamint és cinket tartalmazó kiegészítőket szednek. Elhízott kamaszok pere Érdekes perről számolt be a BBC. New York-i tizenévesek keresetet nyújtottak be egy világszerte ismert gyorsétkezde-hálózat ellen, azt állítván, hogy túl zottan zsíros ételeiktől híztak el. A vád első hallásra nevetségesnek tűnik, hiszen senkit sem kényszerítenek arra, hogy a reklámozott menüt egye. De az amerikai kamaszok olyan érvvel áll tak elő, amit nem lehet egyszerűen lesöpörni az asztalról. Szerintük ugyanis a cég megtéveszti a vásárlókat, akik azt hiszik, ezek a menük jóval egészségesebbek és a mindennapi étkezésre alkalmasak. A fogyasztók megtévesztésének vádja pedig Amerikában nem tréfa.
