Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-21 / 142. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 21. Albán gesztus Amerikának Tirana. Albánia parlamentje nagy többséggel jóváhagyta azt a kétoldalú egyezményt, amely mentesíti az USA pol­gárait a Nemzetközi Büntető- bíróság (ICC) általi felelősség­re vonás alól. Mindössze egy képviselő ellenezte az indít­ványt, míg hárman tartózkod­tak. Annak ellenére döntöttek így, hogy az EU, Albánia első számú pénzügyi támogatója, májusban megrótta a tiranai kormányt a kétoldalú egyez­mény aláírása miatt. (MTI) Japán szerint nincs bizonyíték Tokió. Ajapán kormány nem rendelkezik bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy Észak-Ko- rea több nukleáris robbanótöl­tet birtokában lenne, amelyek ballisztikus rakétákra szerelve elérhetnék Japánt. Fukuda Jaszuo kormányszóvivő sza­vai szerint „Tokiónak nincse­nek ilyen értelmű szilárd bi­zonyítékai, és azt hiszem, hogy feltehetően az USA-nak sincsenek”. Az ügy előzmé­nyeként a Szánkéi Simbun tegnap, meg nem nevezett ja­pán és amerikai forrásokra hi­vatkozva azt írta: Washington márciusban arról tájékoztatta Tokiót, hogy Észak-Koreának több kisméretű atomtöltete van, amelyek ballisztikus ra­kétákra szerelve képesek csa­pást mérni Japánra. (MTI) Vike-Freiberga újra államfő Riga. A lett parlament teg­nap Vaira Vike-Freiberga asz- szonyt választotta az ország államfőjéül, újabb négyéves időszakra. Maga a leköszönő elnök volt az egyetlen jelölt az államfői tisztségre. Vike- Freiberga első elnöksége alatt azt tekintette fő felada- ■ tának, hogy elérje az egykori szovjetköztársaság csatlako­zását a NATO-hoz és az Euró­pai Unióhoz. A 65 éves állam­fő soron következő feladata, hogy megszerezze az EU- csatlakozáshoz szeptember­re kiírt népszavazáson a lettek többségének támo­gatását is - Lettországban a legnagyobb ugyanis a csat­lakozástól ódzkodók aránya, s a lettországi lesz időrend­ben az utolsó csatlakozási re­ferendum. (MTI) Vike-Freiberga folyamatosan vezeti a 2,35 milliós lakosságú országban a népszerűségi listát (Reuters) Gázrobbanás egy iskolában Isztambul. Összeomlott egy korániskola hálóterme teg­napra virradóra a közép-tö­rökországi Kayseri városban, feltehetően gázrobbanás mi­att; tíz középiskolás korú diák vesztette életét. A kutyák és erőgépek segítségével dolgo­zó mentőknek a többi 13 gyer­meket sikerült élve kiemelni­ük a romok alól. Közülük ket­ten súlyos sérüléseket szen­vedtek. Május 1-jén a kelet-tö­rökországi Bingöl tartományt sújtó földrengésben egy isko­lai kollégium omlott össze, romjai alatt 84 kisdiák vesz­tette életét. (MTI) Washington le akar csapni azokra, akik az erőszakos cselekményeket támogatják és ezzel akadályozzák a béketerv megvalósítását Csak Powell optimista MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Rámalláh. Bizonyos előrelépés történt az izraeliek és a palesztinok között az izraeli csapa­tok kivonása ügyében - mondta tegnap az Izraelben tárgyaló Colin Powell amerikai külügyminiszter, aki a nap folyamán találkozott Mahmúd Abbász palesztin kor­mányfővel is. Az amerikai külügyek irányítója Ariel Sáron izraeli kor­mányfővel annak jeruzsálemi iro­dájában tárgyalt. Előzőleg találko­zott Szilvan Salom külügyminisz­terrel is azoknak a tárgyalásoknak a keretében, amelyek célja a nem­zetközi útiterv megmentése. A bé­ketervet a hónap folyamán kirob­bant, több mint ötven halálos áldo­zatot követelő erőszakhullám so­dorta veszélybe. Powell, aki talál­kozott Saul Mofaz védelmi minisz­terrel is, megbeszélései után kije­lentette: Washington le akar csapni azokra, akik az erőszakos cselek­ményeket támogatják és ezzel aka­dályozzák a béketerv megvalósítá­sát. Arról is beszélt, hogy több kér­désben még várat magára a meg­egyezés. Még tárgyalásai előtt kije­lentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy nyomást gyako­roljon mind Izraelre, mind a palesz­tinokra. Hozzátette azonban: nem lehet arra számítani, hogy az érin­tettek egy csapásra egymásra talál­nak. Mielőtt Jerikóban találkozott volna Mahmúd Abbásszal, megje­gyezte: nemcsak a tűzszünetre akarja majd rávenni őt, hanem arra is, hogy tegye lehetetlenné a szélső­séges szervezetek Izrael elleni tá­madásait. Powell tárgyalásai végez­tével Jordániába utazik egy gazda­sági tanácskozásra. Csütörtökön késő este eredményte­lenül végződtek az izraeli és palesz­tin biztonsági vezetők tárgyalásai. Izrael nem volt hajlandó ígéretet tenni arra, hogy leállítja a szélsősé­ges palesztin csoportok elleni kato­nai akcióit. Raanan Giszin, Sáron tanácsadója tegnap kijelentette: Iz­rael csak akkor hajlandó katonai akcióinak leállítására, ha a paleszti­nok leszámolnak a szélsőséges fegyveres csoportokkal. Egy izraelit agyonlőttek, hármat pedig megsebesítettek palesztin fegyveresek tegnap délután Rámal- láh közelében. A palesztinok egy gépkocsira nyitottak tüzet a cisz- jordániai város közelében. A szélsőséges Hamász Kalkilijában rendezett demonstrációt. Elve, hogy a gyűlöletre nevelést korán- kell elkez­deni. (TASR/AFP-felvétel) Medgyessy Péter beszédében a kollektív kisebbségi jogok beemelését szorgalmazta Folytatják a kutatást a diktátor hollétének kiderítésére Elkészült az európai alkotmánytervezet Szaddám talán él Porto Karrasz. Az Európai Unió országainak állam- és kormányfői úgy határoztak, hogy a konvent által kidolgo­zott tervezet jó alap az első európai alkotmányos szerző­dés létrehozására. Felkérték a következő félévben elnöklő Olaszország kormányfőjét, októberre hívja össze az ok­mányt végleges formába öntő kormányközi értekezletet. ÖSSZEFOGLALÓ A görögországi Porto Karraszban tartott csúcson részt vesznek a tagje­lölt országok legfelsőbb vezetői is, Szlovákiát Mikuláš Dzurinda kor­mányfő és Eduard Kukán külügymi­niszter képviseli. Dzurinda csütörtö­kön, az SDKÚ elnökeként részt vett az Európai Néppárt vezetőinek ta­nácskozásán. A kormányfő tegnap azt mondta, a konvent tervezetében vannak olyan pontok, amelyekhez az októberi konferencián Szlovákia is megjegyzéseket kíván majd fűzni. A csúcsértekezlet állásfoglalása sze­rint a leendő európai alkotmányt legkésőbb 2004. májusáig ki kell dolgozni, hogy a most csadakozó tíz új tagország vezetői már teljes jogú tagként írhassák alá. Egy hónappal később, júniusban pedig az EU ak­kor már 25 országának polgárai az alkotmányos szerződés ismeretében választhassák meg képviselőiket az Európai Parlamentbe. Arról is hatá­rozott a csúcs, hogy az alkotmányos szerződés még hiányzó 3. részének Brüsszel. Keresetet nyújtottak be George Bush amerikai elnök és Tony Blair brit korfnányfő ellen Bel­giumban az iraki háborúért őket terhelő felelősség megállapítására. A háborús és emberiesség elleni bűntettekre vonatkozó, egyetemes felelősségről szóló belga törvény alapján Brüsszelben benyújtott ke­reseteket a belga hatóságok 24 órán belül az amerikai illetve a brit igazságszolgáltatás hatáskörébe utalták. A két kereset Bush és Blair mellett az iraki háborúért viselt fe­lelősség megállapítását kéri Colin Powell külügy-, Donald Rumsfeld védelmi miniszter és Tommy Franks tábornok esetében is. Egy harmadik keresetet is benyújtottak, kidolgozására július 15-ig adnak időt a konventnek, az a konvent be­rekesztésének végső határideje. A csúcson elnöklő Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök az ülés után tartott sajtóértekezleten nagyszerű munkának nevezte az alkotmányos szerződés konventben kidolgozott tervezetét, ami ráadásul a kitűzött időre el is készült. A konvent elnöke, Valéry Giscard d’Estaing volt francia elnök szerint e dokumentum olyan építmény és egyensúly, amelyben si­került szintézisbe hozni a résztvevők nagy többségének törekvéseit és fel­fogását. Romano Prodi, az EB elnöke, aki az intézményi kérdések számos pont­ján nem értett egyet a konvent meg­Chirac francia elnök a tá­mogatásáról biztosította Medgyessy felvetését. oldásaival, történelmi napnak ne­vezte a tervezet jóváhagyását, de ki­fejtette, hogy még van mit javítani az unió működésén. Még mindig sok kérdés eldöntésében maradt meg a vétójog, sajnálja, hogy példá­ul a külpolitikai döntéseknél nem le­het áttérni a minősített többséggel hozott döntésre. Szerinte növelni kellene az unió költségvetésének forrásait is. Prodi most nem mondta ki, de előzőleg szóvivője igen, hogy megmaradtak a fenntartásai az Eu­rópai Tanács - a csúcs - állandó el­nökének újításával szemben is, mert itt kísért majd a kettős elnökség amely az Irakban és a 2001-ben Af­ganisztánban folytatott háborúért viselt felelősség megállapítását kéri ugyancsak Bush és Rumsfeld, to­vábbá John Ascroft igazságügyi mi­niszter, Condoleeza Rice nemzet- biztonsági főtanácsadó és Paul Wolfowitz, a védelmi miniszter he­lyettese esetében. A belga illetéke­sek nem közölték, kik nyújtották be a kereseteket - jelentette az AFP hírügynökség. Az egyetemes felelősségről szóló törvény, amelyet 1993-ban fogadott el a belga parlament, elvi felhatal­mazást ad a belga bíróságoknak a háborús bűnökkel, tömeggyilkos­sággal, emberiesség elleni bűncse­lekményekkel vádolt személyek fe­lelősségre vonására, bárhol követ­ték is el azokat. A területiség elvén problémája. A vallás illetve az egy­házak helyére vonatkozó kérdésre a konvent elnöke elmondta, hogy az egyházak két igényét is teljesítették, a kereszténységnek a mai Európa fontos szellemi alapjai között való megemlítésére viszont szerinte sem a konventben, sem annak elnöksé­gében nem volt meg a többség. Medgyessy Péter magyar kormányfő a tanács ülésén elhangzott felszóla­lásában a hiányolta, hogy a kollektív kisebbségi jogokat sehol nem említi az alkotmánytervezet, s javasolta ennek korrigálását. Jacques Chirac francia köztársasági elnök felszóla­lásában visszatért erre, s támogatá­sáról biztosította Medgyessy felveté­sét, amellyel Kosztasz Szimitisz gö­rög kormányfő is egyetértett. Kovács László magyar külügyminiszter ezt nagyon pozitív mozzanatnak nevez­te, Franciaország ugyanis többnyire meglehetősen tartózkodó álláspon­tot foglal el a kisebbségi jogok érvé­nyesítésének kérdésében. Az EU-csúcs zárókövetkeztetéseinek tervezete szerint az uniónak szilárd szándéka, hogy folytatja a párbeszé­det az USA-val a kapcsolatok szoro­sabbá tételére vonatkozó javaslatok­ról. Ezek között olyan elképzelések is szerepelhetnek, amelyeket az EU formálódó közös biztonságpolitikai stratégiájának részeként fogalmaz­nak meg. A görög elnökségi félévet záró csúcs egyik kiemelt fontosságú­ként kezelt napirendi pontja az új stratégia, amelynek felvázolására Javier Solana, az EU kül- és bizton­ságpolitikai főképviselője kapott megbízást. (MTI, TASR) túllépő törvény sok vitát kavart, majd egy 2003 áprilisában kelt ki­egészítés felhatalmazta a kor­mányt, hogy annak az országnak az igazságszolgáltatása elé utalják az ügyet, amelynek állampolgára a vádlott. A törvény heves vitát váltott ki Washington és Brüsszel között is. A sors iróniája, hogy a törvény visszaütött a belga kormányra is: egy ellenzéki párt Louis Michel kül­ügyminisztert kívánja felelősségre vonni a jogszabály megsértése cí­mén. Michelt a Nepálba irányuló belga fegyverszállítások ügyében akarja perbe fogni a flamand nacio­nalista NVA párt. Elnöke, Bart de Wever közölte, hogy pártja a kül­ügyminiszter képmutatását veszi célba, mert Michel politikai dönté­sei ellentétesek az emberi jogokkal. MTI-HÍR New York. Sokkal valószínűbb, hogy Szaddám Húszéin volt iraki elnök életben van, mint az, hogy meghalt a Bagdad elleni bombázá­sokban - állította tegnap a The New York Times az amerikai hír­szerzés elemzőinek véleményére hivatkozva. Ezt a következtetést a hírszerzés elsősorban a Szaddám hívei között - főleg a Fidáíjín Szaddám milíciának és az egykori iraki titkosszolgálatnak a háborút épségben átvészelt csoportjai kö­Kairó/Washington. Az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat merény­leteket tervez a nyugati média el­len. Ezt az al-Madzsala című arab hetilap állítja. E szerint a terror­szervezet egyik kiképzésvezetője, Abu Mohamed el-Abladzs azt üze­ni, hogy Oszama bin Laden „hatal­mas csapást kíván mérni az ameri­kai óhajokat kiszolgáló médiakígyó fejére”. A hetilap tegnapi számában megszólaltatott kiképzésvezető szerint azonban a szervezet életé­nek jelenlegi szakaszában a káde­rek kiválogatása és a tervezés fo­lyik, úgyhogy a közeljövőben nem lehet új nagy merényletekkel szá­molni. Az al-Kaida ennek a szakasz­nak az Amerikai Sas nevet adta. En­nek a sasnak akarják először a szár­nyát megnyirbálni, hogy aztán ki- véreztessék, végül pedig levágják az iszlám rítusa szerint - idézi a lap Abu Mohamedet. Beismerte bűnösségét egy kamion­sofőr, aki titokban terrorcselekmé­nyeket tervezett az USA-ban az al- Kaida megbízásából. A hút John Ashcroft amerikai igazságügyi mi­niszter jelentette be csütörtökön. A Moszkva. Teherautóba rejtett po­kolgép robbant tegnap egy kor­mányzati épületegyüttes közelében a csecsen főváros, Groznij központ­jában. Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának képviselője el­mondta, a teherautó a csecsenföldi rendőrség szervezett bűnözés elleni részlegének épületétől 70 méterre robbant fel, egy nő életét vesztette. zött - az utóbbi hetekben folytatott üzenetváltások lehallgatásából vonta le. Az elfogott üzenetek sze­rint Szaddám életben van, és sze­mélyének védelmét meg kell erősí­teni. Nevük elhallgatását kérő amerikai katonai illetékesek el­mondták, hogy a szövetséges ame­rikai-brit erők fokozzák a kutatást a Bagdad elfoglalása idején eltűnt iraki diktátor sorsának és hollété­nek kiderítésére. A titkosszolgálat­ok Task Force 20 nevű különleges alakulata játssza a fő szerepet eb­ben a feladatban. kasmírt születésű, az Ohio állambeli Colombusban élő amerikai állam­polgár, Iyman Faris vádalkut kötött az igazságügyi minisztériummal, megfogadta, hogy együttműködik a hatóságokkal és elismerte, hogy tá­mogatást nyújtott a 2001. szeptem­ber 11-i terrorcselekményekről hír­hedt szervezetnek. A 34 éves férfi bevallotta azt is, hogy 2000-ben Af­ganisztánban találkozott bin-Laden­nel. Az utasításokat az al-Kaida mű­veleti főnökétől, a Pakisztánban el­fogott Hálid Sejk Mohamedtől kap­ta. 2001-ben és 2002 áprilisában is járt Afganisztánban, illetve Pakisz­tánban. Aschroft elmondta: Faris azon mesterkedett, hogyan dönthet- nék az East River vizébe a tartókábe­lek átvágásával a XIX. században épült New York- Brooklyn-hidat i, és miként siklassanak ki vonatokat a keleti partvidékén. Faris az interne­ten, majd a helyszínen tanulmá­nyozta a hidat és megállapította, hogy az elképzelés lángvágókkal megvalósíthatadan és ezt megüzen­te megbízóinak. Vonatok kisiklatá­sát is tervezték, valamint robbanó­anyaggal megrakott kisteherautót vezettek volna egy felszállásra váró utasszállító repülőgép alá. Előzőleg egy másik detonációt is hal­lottak a közelben, de azt nem tudták, hogy annak volt-e áldozata. A robba­nás egy nappal a csecsen államta­nács - az átmeneti törvényhozás - el­ső ülésszaka előtt történt. Az állam­tanács egy olyan új épületben ülése­zik majd, amelyet sietve emeltek, hogy helyettesítsék a kormány tavaly decemberben öngyilkos merénylet­tel lerombolt épületét. Akkor több mint hetvenen vesztették életüket. Az ominózus belga törvény heves vitát váltott ki Washington és Brüsszel között Bírósági kereset Bush és Blair ellen MTI-HÍREK Az al-Kaida fenyegetései a nyugati média címére Fel akarta robbantani a Brooklyn-hidat MTI-HÍREK Egy nappal az átmeneti törvényhozás ülése előtt Merénylet Groznijban MTI-HÍR

Next

/
Thumbnails
Contents