Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-21 / 142. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 21. Arcél ^ A Csárdáskirálynő, a Marica grófnő és a különböző esztrádműsorok után az érsekújvári Kürthy Lajos számára is elérkezett a világhírnév: főszerepet kapott egy tévéreklámban Az amatőrszínész profi szörnyeteg lett A maszkmesterek munkája órákig is eltarthat, az ember közben megszomjazik Tájainkon illik megróni azt a színészt, aki egy reklám­ban tűnik fel, nyugatabbra ilyesmiért nem jár „akasz­tás”. Kürthy Lajos érsekújvá­ri előadóművésznek olyasmi sikerült, ami keveseknek, mostanában egy nemzetközi cég reklámfilmjében szere­pel az egész világon, még­hozzá úgy, hogy alig lehet felismerni. JUHÁSZ KATALIN Szavalóversenyeken tűnt fel, később fiatal tehetségeket karolt fel, tanítot­ta, vezetgette őket. „A versmondó gyerekek kilencvenkilenc százaléka színész szeretne lenni. Nálam is ez volt a helyzet, ám a úgy gondoltam, ehhez nem feltétíenül kötelező je­lentkeznem a színművészed főisko­lára. Be is bizonyítottam, hogy anél­kül is lehet boldogulni. Rengeteg előadásban szerepeltem, a Csárdás- királynőben, a Marica grófnőben, különböző esztrádműsorokban” - meséli Kürthy Lajos. Egyik fellépé­sén például talákozott Dinnyés Jó­zseffel, a kölcsönös szimpátiából munkakapcsolat lett, a munkakap­csolatból pedig a Kárpát-medencé­ben sok helyre eljutott Ötágú síp című zenés irodalmi est. A magas­kultúra művelése közepette aztán egyik barátjától azt hallotta: aki si­kert akar elérni, be kell vinnie a fotó­ját az ügynökségekhez és a stúdiók­ba, hogy egy-egy szereplőválogatás­nál „kéznél legyen.” A rendkívül karakteres megjelenésű Kürthy La­jos már az első próbálkozás alkal­mával sikerrel járt, ő lehetett a KGB- főnök a Spy Game című amerikai fűmben, amelyben Brad Pitt és Ro­bert Redford játszotta a két főszere­pet. Utána jött egy internetes rek­lám, ahol Elvist alakította, majd egy őrültet játszott az olasz Dracula- filmben, ott már tizenkét mondatos angol szövege is volt. „Aztán egy nap felhívott a casting- ügynökség, hogy a Wrigley’s cég pont ilyen karaktert keres egy rek­lámfilmbe. Elmentem, eljátszotta, amit kértek tőlem, majd két és fél hét múlva jött a telefon a Starface stúdióból, hogy utazzak London­ba. Rendben van, mondtam, de ne­künk vízum kell Angliába. Azt vá­laszolták, semmi probéma. Egy óra múlva mehettem a brit nagykövet­ségre a vízumomért, három nap múlva pedig már utaztam” -moso­lyog Kürthy, hozzátéve, hogy az még nem a forgatás volt, csak le- nyomatot csináltak az arcáról, mé­retet vettek ruhára, cipőre, és a fogsorára is. Másodszor két hétre rá repült Londonba ruhapróbára, ekkor tudta meg, hogy egy két sze­replős rágógumireklámban fog ját­szani, ahol Frankenstein pro­fesszor mellet „alakítja” a szörnyet. Maga a forgatás Budapesten zaj­lott, profi körülmények között, ám erőltetett menetben. „Kedden reggel fél hatkor leültem a székbe, négy óra hosszáig tartott, amíg feltették rám a maszkot, és beöltöztem. A cipőmről csak annyit, hogy egy darab harminc ki­ló volt, mélytengeri búvárok hor­danak hasonló lábbelit. Aztán né­hány perces szünetekkel szerda reggel öt óráig folyt a forgatás. A profésszor szerepét egyébként egy prágai színész játszotta.” A szereplők a helyszínen tudták meg, hogy a produkció nem csak Magyarországon válogatott, egész Európában kutattak a két alkalmas fazon után. A Frankenstein-történetet sokan is­merik: a professzor emberi darabok­ból összerak és életre kelt egy te­remtményt. „Méghozzá úgy, hogy ötvenezer voltot vezet belém. Én nagy mérgesen, füstölögve felülök, ki akarom szedni a nyakamból a du­gókat, mert nem kapok levegőt. Az­tán elindulok, és kergetem a pro­fesszort. Amikor az már nem tud hátrálni, érdekődve a-kezére nézek, és kiveszem belőle a reklámozott rá- gót, bekapom, és akkor kapok csak levegőt. Abban a pillanatban elre­pülnek a dugók, az elektródok, és a következő jelenetben már biliárdo- zom Frankensteinnel. Emiatt át kel­lett alakítani a maszkomat. A végső jelenethez behoztak egy óriási műtortát, valódi tejszínnel a tetején, egy cső vezetett belőle egy húsz at- moszférás dobozba. Amikor a fűm­ben elfújom a gyertyákat, a sűrített levegőtől szinte felrobbant az egész, és csupa tejszín lettem” - foglalja össze a cselekményt a főszereplő. Ebből is látható, hogy egy nem túl­ságosan bonyolult történet megjele­nítéséhez hosszas előkészületek, nem kevés pénz és csúcstechnológia kellett. A londoniak egy képre­génnyel érkeztek, minden jelenetet kockákra bontottak, és addig ismé­telték a felvételt, amíg nem sikerült minden pontosan úgy, ahogy azt megálmodták. Volt olyan jelenet, amit harmincötször kellett ismétel­ni. Az ismerősök egyébként garan­táltan nem ismerik fel a filmben Kürthy Lajost, aki a végén saját szi­vacsból kiöntött mellszobrával tá­vozhatott, sőt kapott egy teljesen új, sosem használt maszkot is. Az anya­giakról nem szívesen beszél, annyit árul csak el, hogy megérte a sok ma­cerát, és hogy az összeg forintban hét számjegyű. Ráadásul ha az ame­rikai „zsűrinek” is tetszeni fog a fűm, az USA-ban is vetíteni fogják, még egyszer akkora összeg üti a sze­replők markát. Nem meűékes az sem, hogy Kürthy ezáltal bekerült a legnagyobb közép-európai casting- stúdió adattárába, azaz további rek­lámszerepekre szemelhetik ki. Csak annyi a megkötés, hogy egy évig nem vállalhat rágógumireklámot. Magától adódik a kérdés a végére: mi lesz az irodalommal és az előadóművészettel? „Nem szorul háttérbe, ebben biztos vagyok. Ugyanúgy járok fellépé­sekre, mint azelőtt. Eleget teszek a felkéréseknek, segítem a fiatalo­kat. A reklámfilmet csak hobbi­szinten csinálom.” A kis kitérő arra is jó volt, hogy hősünk megtanulja más szemmel nézni a reklámokat. Most már lát­ja a fél perces filmecskék mögött a hatalmas munkát és a hatalmas profizmust. „Mindigis voltak ked­venc reklámjaim, és voltak olya­nok, amiket utáltam. Ez mindenki­nél így van. Nézőként ez a reklám valószínűleg tetszene, mert olyan, mint egy kis mozifilm, van eleje, közepe és vége, épkézláb történe­te, és sok benne a humor.” Itt kezdődik a munka. és itt az eredménye (Képarchívum) ÚT SZÓ* BÖRZE Az egyetlen napilap, amelyben ingyen hirdethet. Az egyetlen melléklet, amely kíméli a pénztárcáját. Furcsa lehet a tükörben végignézni saját átváltozásunkat

Next

/
Thumbnails
Contents