Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-21 / 142. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 21. Közélet 5 Interjú Lévai Katalin magyar esélyegyenlőségi miniszterrel az egyenlő bánásmód biztosításáról Toleránsabbá válhat a társadalom Nyugat-Európában nagy hangsúlyt fektetnek az esély- egyenlőségre, és az Európai Unió ezt a csatlakozó országoktól is elválja. Szlovákiában gondok vannak az anti- diszkriminációs törvénnyel, ezzel szemben Magyarországon külön esélyegyenlőségi minisztériumot hoztak létre. Élére Lévai Katalin került, aki évek óta foglalkozik hátrányos helyzetű csoportokkal és az egyenlő bánásmód biztosításával. B. SZENTCÁLI ANIKÓ Mennyire toleráns a magyar társadalom? Az utóbbi időben elindult egy folyamat, mely talán hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek kicsit tolerán- sabbak legyenek. Az esélyegyenlőség a magyar demokrácia történetében először méltó helyére került, nőtt az esélye annak, hogy a toleranciaszint is emelkedjen. Természetesen nem vagyok elégedett a jelenlegi szinttel, nagyon sok megkülönböztetés létezik a mindennapokban. Az országnak a romákkal szemben van a legnagyobb adóssága. 600- 700 ezres tömegről van szó, és mindenkinek érdeke, hogy a romakérdés ne időzített bombaként ketyegjen. De nem csak a romákról van szó; hozzám tartoznak a fogyatékosok és a nők esélyegyenlőségi kérdései, valamint részben a gyermekeké is. A politika minden részében meg kell jelennie az esélyegyenlőségnek mint szempontnak. Az én feladatom elérni, hogy minden minisztériumban erősödjön ez a gondolkodás- mód. Jelenleg elemezzük, hogy ma- radtak-e még módosításra szoruló jogszabályok, hogy valamennyi törvényünk megfelel-e az esélyegyenlőség szempontjának. A jogharmonizáció már lezajlott, úgyhogy elméletileg mindennek rendben kellene lennie, de új törvények is születnek. Szlovákiában szinte képtelenség az esélyegyenlőséget jogrendünkbe csempészni. A diszkriminádó- ellenes törvényt a kereszténydemokraták elutasították azzal, hogy majd az egyes jogszabályokban lesz egy-egy diszkrimináció- ellenes cikkely. A munkatörvénykönyvből viszont azért emelték ki az esélyegyenlőségi részt, mert állítólag lesz egy diszkriminációellenes jogszabály. És a kör bezárult. Magyarországon ezt hogyan oldották meg? » Léteznek előírások arra, hogy fogyatékosokat kell alkalmazni. Előírások lehetnek arról is, hogy milyen arányban legyenek a vezetők között hátrányos . , helyzetűek. >> Úgy, hogy már elkészült az antidiszkriminációs törvény, melyet remélhetőleg hamarosan elfogad a parlament. Mindenképpen jobb egy törvényben összefogni az egyenlő bánásmódot biztosító előírásokat, mint több jogszabályban szétszórni. Minden európai uniós országnak van ilyen törvénye, sőt minden EU-s Az antidiszkriminációs törvény tiszteletben tartását bizottság fogja ellenőrizni, amely szankciókat alkalmazhat, büntethet (Képarchívum) országnak van ezzel a kérdéssel foglalkozó minisztériuma, esetleg tárca nélküli minisztere, vagy legalábbis magas szinten képviselik az emberi jogokat és az esélyegyenlőséget. Mióta divat Európában az esély- egyenlőség biztosítása? Az angoloknak 1975 óta van ilyen törvényük, az északi országokban is a hetvenes években születtek meg hasonló normák - nem véletlenül, mert akkor virágoztak a feminista mozgalmak, melyek kivívták a jogalkotásban a forradalmukat. Magyarországnak 40 éves lemaradást kell behoznia. Magyarországon senki sem ellenzi az esélyegyenlőséget? A társadalom részéről nem érzékeltem ilyesmit. És a politikusok? Viták voltak, hogy kell-e külön a fogyatékosokra, a nőkre és a romákra vonatkozó törvény, de végül megegyeztünk egy általános normában. A törvény koncepciójával szemben nem érzékelek komoly ellenállást. Egyfajta ellenzéki-kormánypárti konszenzus van kialakulóban: a politikusok felismerték az esélyegyenlőség fontosságát. Mi a helyzet a homoszexuálisokkal? Őket mennyire fogadja el a társadalom? A legkevésbé. Velük szemben van egy komoly ellenállás. Felmérések szerint minden ország lakosságának 5-6 százalékát képezik a homoszexuálisok, de nehéz pontos adatokról és jelenségről beszélni. Az emberek általában a nyüvánosság előtt nem vállalják homoszexualitásukat, úgyhogy a velük szemben megnyilvánuló diszkrimináció is rejtett. Ki merné azt állítani, hogy azért nem alkalmaz valakit, mert homoszexuális? Ezt soha senki nem fogja bevallani. A romák diszkriminálása azonban szembetűnő. Emiatt az Amnesty International Magyarországot is elmarasztalta. A nemzetközi jelentésekre oda kell figyelni, de azért nem kell készpénznek venni. Vannak gondok, de az emberi jogok szempontjából semmiképpen sem rosszabb a helyzet, mint korábban. Nem lehet általánosítani, minden esetet külön kell megvizsgálni, ugyanakkor borzasztó érzékenynek kell lenni az ilyen esetek iránt. Az antidiszkriminációs törvény tiszteletben tartását egy bizottság fogja ellenőrizni, melynek hatósági funkciói lesznek, azaz szankciókat alkalmazhat, büntethet. Elváljuk majd a vállalkozóktól, hogy dolgozzanak ki egy esélyegyenlőségi tervet, melynek az előrelépést, a képzéshez való hozzájutást kell segítenie a hátrányos csoportok számára. Már most léteznek előírások arra, hogy fogyatékosokat kell alkalmazni. Előírások lehemek arról is, hogy milyen arányban legyenek a vezetők között hátrányos helyzetűek. Aki pedig ezt nem tartja be, megbüntetik. A büntetést egy rehabilitációs alapba kell fizetni, az állam ebből foglalkoztatja vagy reha- büitálja majd azokat, akiket nem alkalmaztak. Önhöz tartozik a szegények és gazdagok esélyegyenlőségének biztosítása is? Mi nem tartozik hozzám? Teljesen jogos felvetés, hogy az esélyek ki- egyenlítése inkább egy középosz- tályosodási folyamat megerősítése. Egy piacgazdaságban normálisak az egyenlőtlenségek. Az én dolgom életre segíteni azokat a mechanizmusokat, melyek a hátrányban lévők feljutását eredményezhetik. A társadalmi egyenlőtlenségeket nem nekem kell felszámolni, viszont akik hátránnyal indulnak, azokat versenyképessé kell tenni. Nem minden eszköz van nálam, ezért fontos az együttműködés és a különböző tárcák munkájának a koordinálása. Árulja már el, Magyarországon minek kellett történnie ahhoz, hogy létrejöjjön az esélyegyenlőségi minisztérium? Szlováldában ezt elképzelhetetlennek tartom. Hát, valóban nagy csoda, hogy nálunk ez megtörtént. A csatlakozásra váró országok közül e szempontból előbbre járunk. Magyarország modern lépést tett. Ön érezte már magát hátrányos helyzetben? Már tapasztaltam mindenféle megjegyzést női mivoltomra, de súlyos hátrány nem ért. Ennek ellenére nagyon érzékeny vagyok e kérdésekre, hiszen olyan családból származom, ahol csupa kisebbségi ember - szerb és olasz is - élt. Nagyon korán erős volt a jogtudatom, és bár a magam bőrén nem tapasztaltam diszkriminációt, rengeteg hátrányos helyzetű emberrel foglalkoztam. Példaként említhető, amikor elutasítanak egy anyát, két gyerekkel nem tud elhelyezkedni. Vannak olyan munkáltatók, akik terhességi tesztet kérnek a nőktől, a romákról nem is beszélve. Ha valaki sötét bőrű, nem alkalmazzák. Milyen megjegyzésekről beszélt? Megpróbálnak lekezelni. Sértő, ha az embert csak úgy lekatikázzák. Egyszer egy férfi azt ajánlotta, hogy a kormányülésen potyogtassak néha könnyeket, ha valamit el akarok érni. Ennél hülyébb tanácsot én még nem hallottam! Ha valaki legalább egyszer beülne a kabinet ülésére és látná, hogyan zajlik, akkor tudná, hogy illetlenség lenne sírva fakadni. A fenébe is, hogy mondhatnám a pénzügyminiszternek zokogva, hogy adjon több pénzt!? Itt érveket kell az asztalra tenni, fel kell tudni sorakoztatni vonzó programokat, azokra kell pénzt kérni, nem pedig sírdogálva könyörögni! Sértő, ha egy férfi azt mondja: női eszközök bevetésével próbáljak pénzt szerezni. Ez buta megjegyzés, mert azt hiszi rólam, hogy nekem más eszközöm nincs. Sírhatok, ha elhagy a szerelmem, ha valami fáj, de ne ke- veijük össze a szezont a fazonnal! Hogy tanulhatják meg a nők, miként reagáljanak a sértő, lekezelő helyzetekben? Saját tapasztalatokból sokat lehet okulni. Ezenkívül kell ismerni a jogainkat. Jó, ha az ember legalább egy kultúrában biztosan mozog, ismeri országa történelmét és társadalmát. Tehát nemcsak viselkedésbeli, hanem elég nagy lexikális tudás, társadalmi érzékenység is kell a magabiztos fellépéshez. Hidás nélkül az önbizalmat nehéz erősíteni, a tájékozatlan, műveletlen ember könnyen becsapható, és átveszi a sztereotípiákat. Ha egy nő elhiszi, hogy neki tényleg kizárólagos dolga a főzés, a takarítás, a gyereknevelés, és közben munkába kell járnia, akkor soha nem lesz egyenrangú partner. Ezért nem árt, ha a nők időről időre elgondolkodnak azon, mit szeretnének elérni az életben, hogy nekik mi lenne jó. Meg kell tudniuk fogalmazni: akarnak-e változtatni a \\ Mindenkinek érde- ' ke, hogy a romakérdés ne időzített bombaként ketyegjen, 600- 700 ezres tömegről * * van szó. VN férfiakkal való kapcsolatukon? Ha csak önmaguk helyzetén fognak keseregni anélkül, hogy átgondolnák emberi kapcsolataikat, nem történik nagy változás. A férfit meg kell nyerni partnernek. Kettőn áh a vásár. Mindig annak voltam a híve, hogy a két nemnek együtt kell kialakítania egy normális viszonyt. Ezek szerint nem feminista? Érdekes, mások szerint Magyarországon én vagyok az első számú feminista. De még ha annak tartanak, sem számít. Sokféle feminizmus van, és szerintem ma már ez a szó idejétmúlt. A feminista mozgalmak fantasztikusak voltak a hatvanashetvenes években. Ezeknek köszönhetően remek törvények születtek, liberalizálták a szellemet és a törvényhozást, humánusabbá tették a társadalmakat. Ma már nincs szükség feminista mozgalomra. Ma esélyegyenlőségre van szükség. De ha azzal, hogy magamat feministának nevezem, segítem mások gondolkodásmódját, akkor tessék: az vagyok, mert a feminizmusnak volt egy lágyabb változata, mely pontosan arról szól, amiről én beszélek. Ma még látható három-négy jó előadás Komáromban, holnap délelőtt érnek véget 40. Jókai Napok Színház kicsiknek és nagyobbaknak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. Sok mindent látni a 40. Jókai Napokon: vígjátékot, bohózatot, mesét, sulikomédiát, nemzeti drámát... A losonci Kármán József Színház két egyfelvonásost hozott: Heltai Jenő A nagy nő, valamint Molnár Ferenc Az ibolya című vígjátékát. Az előbbi kicsit soványkának bizonyult, a második megérdemelten aratott sikert, elsősorban a szereplők egyéni teljesítményeinek köszönhetően. Meseelőadást a kassai gimnázium KGSZT társulata előadásában láthattunk. A csoport Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika- című írását vitte színpadra. A szenei Teátrum Diákszínpad zenés sulikomédiájára, Arany János Toldijának zanzásított, diákos humorral, játékossággal megspékelt változatára leginkább a nagyobb diákok tudtak ráhangolódni. (És persze „mi, felnőttek” is, bár egy kicsit erősebb dramaturgiai munka még lendített volna az amúgy lendületes előadáson.) Némileg nehezebben találkozott a nézőkkel Sütő András Advent a Hargitán című drámája, melyet a királyhelmeci KÁOSZ dramatikus táncszínház mutatott be, népdalokkal és -táncokkal illusztrálva. Ám a jó és nemes szándék a helmeciek produkciójától sem vitatható el, s nyilvánvalóan nagy energia, alapos munka fekszik az előadásban. Ma még látható három-négy jó előadást Komáromban. A seregszemle holnap délelőtt ér véget: fellép a Duna Menti Tavasz győztese, az ipolysági alapiskola színjátszó csoportja, majd a zsűri átadja az idei Jókai Napok díjait, ezt követően pedig az igazán kitartó résztvevők megkoszorúzhatják az öntevékeny színjátszók éves seregszemléjének nevét kölcsönző Jókai Mór szobrát, (as) RÖVIDEN Lipšic panaszt emelt Majský ügyében Pozsony. Dániel Lipšic tegnap panaszt tett a Legfelsőbb Bíróságon a Kassai I. Járásbíróság szerdai döntésével kapcsolatban, mely alapján ma szabadlábra helyezik Jozef Majskýt. A miniszter szerint a határozat törvényellenes volt, panaszáról a bíróságnak 90 napon belül kell döntenie. Ugyanígy kíván tenni Majský társa, Patrik Pechinger ügyében is, de a róla szóló nyomozati anyag és a bírósági döntés még nem érkezett meg hozzá. (SITA) Az SNS újra bejutna a parlamentbe Pozsony. A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján az újraegyesült SNS már 6,5 százalékkal bejutna a parlamentbe. A Focus felmérése szerint a választásokat a Smer nyerné meg 19,4 százalékkal, a második helyet a HZDS szerezné meg 17,6 százalékkal. Az SDKU 13,3, az MKP 12, az ANO és a KSS 8, a KDH 7,2 százalékot szerezne. A megkérdezettek 13,7 százaléka nem menne el szavazni, (ú) Az érettségizők szeptemberig várhatnak Jelentkeznie kell a végzősnek biztosítójánál ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az egyetemek végzőseinek az államvizsgájukat követő 8 napon belül tájékoztatniuk kell az egészségbiztosítójukat tanulmányaik befejezéséről. Az állam ugyanis csak az államvizsga napjáig, nem pedig a diplomaátadási ünnepség időpontjáig fizeti - mint azt sokan tévesen gondolják - az egészségbiztosítási díjukat. A végzett egyetemisták kötelesek tájékoztatni az egészségbiztosítójukat arról is, hogy a továbbiakban ki fizeti az említett járulékukat. Ha munkát vállalnak, a munkaadójuk, ha bejegyzett munkanélküliként kezdik a pályájukat, a munkaügyi hivatal köteles téríteni helyettük a díjat. Magánvállalkozóként őket terheli a járulék kifizetése. Ha a frissen végzett hallgató nem tesz eleget a fenti kötelezettségének, az egészségbiztosítója önköltséges partnerének tekinti. Díjhátralék esetén a biztosító naponta 0,2 százalékos illetékkel terheli a díjbefizetést elmulasztó személy adósságát. A középiskolák végzősei az érettségi vagy záróvizsgájuk naptári évében, legkésőbb szeptember 8-áig kötelesek az egészségbiztosítójukat tájékoztatni tanulmányaik befejezéséről vagy továbbtanulásukról, mivel egészség- biztosítási járulékukat az állam csak augusztus 31-éig fizeti, (t) Elismerés Zeman Lászlónak és Bartusz Györgynek Nyitott Európáért Díjak ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. Tegnap átadták a Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díjait. Az ünnepséget Hunok Péter, az alapítvány igazgatójának előadása nyitotta meg, melyben szólt az EU-csatlakozásra igent mondó népszavazás utáni társadalmi helyzetről, az egyre inkább perifériára sodródó értelmiségről, valamint arról, hogy a politikai elit ahelyett, hogy segítené a civil szervezetek munkáját, ellehetetleníti őket. Az idei két díjazott Zeman László irodalomtudós, nyelvész és Bartusz György szobrász. Zeman László életét és munkásságát Fazekas József irodalomtörténész mutatta be, Bartusz György festő- és szobrász- művész pályafutását pedig Hushe- gyi Gábor esztéta méltatta, (cs) Ha egy költő távozik, a világ szépségéből veszik el egy rész Búcsú Ozsvald Árpádtól ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Tegnap helyezték örök nyugalomra a pozsonypüspöki temetőben hazai irodalmunk jeles alakját, Ozsvald Árpádot. Az életének 72. évében elhunyt költőt, műfordítót hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára. Görözdi Zsolt duna- szerdahelyi református lelkész gyászbeszédében elmondta: egy költőnek nyitott könyv az élete, hiszen verseiben sokat elárul magáról. Emellett figyelmeztetett: az elhunytról való ismeretünk csak töredékes lehet, hiszen mindent csak Isten tud róla. A Szlovákiai Magyar írók Társasága és minden hazai írástudó nevében Duba Gyula búcsúztatta az elhunytat. „Amikor egy költő távozik, a világ szépségéből veszik el egy rész” - mondta, s Ozsvald Árpád alakját számos versével is megidézte. Álkotásait többnyire nem a pillanatnyi ihlet szülte, hanem a lélek állandó, feszült figyelme, tette hozzá. Fónod Zoltán diák-, pálya- és kortársaként vett tőle végső búcsút, felelevenítve az egykori közös csurgói diákéveket is. „A református egyháznak köszönhetjük, hogy írástudók lettünk” - mondta. Zsernovicky Károly a pozsonypüspökiek és a Cse- madok pozsonypüspöki alapszervezete tagságának nevében búcsúzott Ozsvald Árpádtól, (c) 97 millió forintot kapnak a magyar kisebbségi színházak Támogatás határon túlra MTI-HÍR Kisvárda. A ^lemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az idén nagyobb támogatásban részesíti a határon túli magyar színházakat - jelentette be a tárca vezetője Kisvárdán. „A szomszédos országokban működő társulatok az eddigi 80 millió forint helyett 97 millió forint támogatást kapnak” - közölte Hiller István. A teátrumok a megemelt ösz- szeget a színházi infrastruktúra fejlesztésére és az előadások színvonalának emelésére költhetik - mondta el a miniszter Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XV. fesztiválja megnyitó ünnepségén. Hiller István hozzáfűzte: a tervek szerint a támogatás a következő években is emelkedik. A nemzeti kulturális örökség minisztere szerint a határon túli magyar társulatok fontos küldetést teljesítenek az anyanyelv és a kultúra ápolásában. „Ez a befektetés a régi kulturális értékek megőrzése mellett újak létrehozását is eredményezi” - mutatott rá. A tárca vezetője igen fontosnak tartja a fesztivált, mert szerinte a másfél évtizede zajló seregszemle „a nemzet közös rendezvényének” tekinthető. Hangsúlyozta azt is, hogy a fesztivál alkalmat teremt a határon túli színházaknak az anyaország teátrumaival való kapcsolattartásra. A június 29-ig tartó fesztiválon Románia, Szerbia- Montenegró, Szlovákia és Ukrajna húsz társulata vesz részt, s összesen 27 darabot mutatnak be.
