Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-21 / 142. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 21. Közélet 5 Interjú Lévai Katalin magyar esélyegyenlőségi miniszterrel az egyenlő bánásmód biztosításáról Toleránsabbá válhat a társadalom Nyugat-Európában nagy hangsúlyt fektetnek az esély- egyenlőségre, és az Európai Unió ezt a csatlakozó orszá­goktól is elválja. Szlovákiá­ban gondok vannak az anti- diszkriminációs törvénnyel, ezzel szemben Magyarorszá­gon külön esélyegyenlőségi minisztériumot hoztak létre. Élére Lévai Katalin került, aki évek óta foglalkozik hátrá­nyos helyzetű csoportokkal és az egyenlő bánásmód biztosí­tásával. B. SZENTCÁLI ANIKÓ Mennyire toleráns a magyar tár­sadalom? Az utóbbi időben elindult egy folya­mat, mely talán hozzájárulhat ah­hoz, hogy az emberek kicsit tolerán- sabbak legyenek. Az esélyegyenlő­ség a magyar demokrácia történeté­ben először méltó helyére került, nőtt az esélye annak, hogy a toleran­ciaszint is emelkedjen. Természete­sen nem vagyok elégedett a jelenle­gi szinttel, nagyon sok megkülön­böztetés létezik a mindennapokban. Az országnak a romákkal szemben van a legnagyobb adóssága. 600- 700 ezres tömegről van szó, és min­denkinek érdeke, hogy a romakér­dés ne időzített bombaként ketyeg­jen. De nem csak a romákról van szó; hozzám tartoznak a fogyatéko­sok és a nők esélyegyenlőségi kérdé­sei, valamint részben a gyermekeké is. A politika minden részében meg kell jelennie az esélyegyenlőségnek mint szempontnak. Az én feladatom elérni, hogy minden minisztérium­ban erősödjön ez a gondolkodás- mód. Jelenleg elemezzük, hogy ma- radtak-e még módosításra szoruló jogszabályok, hogy valamennyi tör­vényünk megfelel-e az esélyegyen­lőség szempontjának. A jogharmo­nizáció már lezajlott, úgyhogy elmé­letileg mindennek rendben kellene lennie, de új törvények is születnek. Szlovákiában szinte képtelenség az esélyegyenlőséget jogrendünk­be csempészni. A diszkriminádó- ellenes törvényt a keresztényde­mokraták elutasították azzal, hogy majd az egyes jogszabályok­ban lesz egy-egy diszkrimináció- ellenes cikkely. A munkatörvény­könyvből viszont azért emelték ki az esélyegyenlőségi részt, mert ál­lítólag lesz egy diszkriminációel­lenes jogszabály. És a kör bezá­rult. Magyarországon ezt hogyan oldották meg? » Léteznek előírások arra, hogy fogyaté­kosokat kell alkalmazni. Előírások lehetnek arról is, hogy milyen arány­ban legyenek a vezetők között hátrányos . , helyzetűek. >> Úgy, hogy már elkészült az antidisz­kriminációs törvény, melyet remél­hetőleg hamarosan elfogad a parla­ment. Mindenképpen jobb egy tör­vényben összefogni az egyenlő bá­násmódot biztosító előírásokat, mint több jogszabályban szétszórni. Minden európai uniós országnak van ilyen törvénye, sőt minden EU-s Az antidiszkriminációs törvény tiszteletben tartását bizottság fogja ellen­őrizni, amely szankciókat alkalmazhat, büntethet (Képarchívum) országnak van ezzel a kérdéssel fog­lalkozó minisztériuma, esetleg tárca nélküli minisztere, vagy legalábbis magas szinten képviselik az emberi jogokat és az esélyegyenlőséget. Mióta divat Európában az esély- egyenlőség biztosítása? Az angoloknak 1975 óta van ilyen törvényük, az északi országokban is a hetvenes években születtek meg hasonló normák - nem véletlenül, mert akkor virágoztak a feminista mozgalmak, melyek kivívták a jog­alkotásban a forradalmukat. Ma­gyarországnak 40 éves lemaradást kell behoznia. Magyarországon senki sem ellen­zi az esélyegyenlőséget? A társadalom részéről nem érzékel­tem ilyesmit. És a politikusok? Viták voltak, hogy kell-e külön a fo­gyatékosokra, a nőkre és a romákra vonatkozó törvény, de végül meg­egyeztünk egy általános normá­ban. A törvény koncepciójával szemben nem érzékelek komoly el­lenállást. Egyfajta ellenzéki-kor­mánypárti konszenzus van kialaku­lóban: a politikusok felismerték az esélyegyenlőség fontosságát. Mi a helyzet a homoszexuálisok­kal? Őket mennyire fogadja el a társadalom? A legkevésbé. Velük szemben van egy komoly ellenállás. Felmérések szerint minden ország lakosságának 5-6 százalékát képezik a homosze­xuálisok, de nehéz pontos adatokról és jelenségről beszélni. Az emberek általában a nyüvánosság előtt nem vállalják homoszexualitásukat, úgy­hogy a velük szemben megnyilvánu­ló diszkrimináció is rejtett. Ki merné azt állítani, hogy azért nem alkal­maz valakit, mert homoszexuális? Ezt soha senki nem fogja bevallani. A romák diszkriminálása azon­ban szembetűnő. Emiatt az Am­nesty International Magyarorszá­got is elmarasztalta. A nemzetközi jelentésekre oda kell figyelni, de azért nem kell készpénz­nek venni. Vannak gondok, de az emberi jogok szempontjából semmi­képpen sem rosszabb a helyzet, mint korábban. Nem lehet általáno­sítani, minden esetet külön kell megvizsgálni, ugyanakkor borzasz­tó érzékenynek kell lenni az ilyen esetek iránt. Az antidiszkriminációs törvény tiszteletben tartását egy bi­zottság fogja ellenőrizni, melynek hatósági funkciói lesznek, azaz szankciókat alkalmazhat, büntet­het. Elváljuk majd a vállalkozóktól, hogy dolgozzanak ki egy esély­egyenlőségi tervet, melynek az elő­relépést, a képzéshez való hozzáju­tást kell segítenie a hátrányos cso­portok számára. Már most léteznek előírások arra, hogy fogyatékosokat kell alkalmazni. Előírások lehemek arról is, hogy milyen arányban le­gyenek a vezetők között hátrányos helyzetűek. Aki pedig ezt nem tartja be, megbüntetik. A büntetést egy re­habilitációs alapba kell fizetni, az ál­lam ebből foglalkoztatja vagy reha- büitálja majd azokat, akiket nem al­kalmaztak. Önhöz tartozik a szegények és gazdagok esélyegyenlőségének biztosítása is? Mi nem tartozik hozzám? Teljesen jogos felvetés, hogy az esélyek ki- egyenlítése inkább egy középosz- tályosodási folyamat megerősítése. Egy piacgazdaságban normálisak az egyenlőtlenségek. Az én dolgom életre segíteni azokat a mechaniz­musokat, melyek a hátrányban lé­vők feljutását eredményezhetik. A társadalmi egyenlőtlenségeket nem nekem kell felszámolni, viszont akik hátránnyal indulnak, azokat ver­senyképessé kell tenni. Nem minden eszköz van nálam, ezért fontos az együttműködés és a különböző tár­cák munkájának a koordinálása. Árulja már el, Magyarországon minek kellett történnie ahhoz, hogy létrejöjjön az esélyegyenlő­ségi minisztérium? Szlováldában ezt elképzelhetetlennek tartom. Hát, valóban nagy csoda, hogy ná­lunk ez megtörtént. A csatlakozásra váró országok közül e szempontból előbbre járunk. Magyarország mo­dern lépést tett. Ön érezte már magát hátrányos helyzetben? Már tapasztaltam mindenféle meg­jegyzést női mivoltomra, de súlyos hátrány nem ért. Ennek ellenére nagyon érzékeny vagyok e kérdé­sekre, hiszen olyan családból szár­mazom, ahol csupa kisebbségi em­ber - szerb és olasz is - élt. Nagyon korán erős volt a jogtudatom, és bár a magam bőrén nem tapasztal­tam diszkriminációt, rengeteg hát­rányos helyzetű emberrel foglal­koztam. Példaként említhető, ami­kor elutasítanak egy anyát, két gye­rekkel nem tud elhelyezkedni. Van­nak olyan munkáltatók, akik ter­hességi tesztet kérnek a nőktől, a romákról nem is beszélve. Ha vala­ki sötét bőrű, nem alkalmazzák. Milyen megjegyzésekről beszélt? Megpróbálnak lekezelni. Sértő, ha az embert csak úgy lekatikázzák. Egyszer egy férfi azt ajánlotta, hogy a kormányülésen potyogtassak né­ha könnyeket, ha valamit el akarok érni. Ennél hülyébb tanácsot én még nem hallottam! Ha valaki legalább egyszer beülne a kabinet ülésére és látná, hogyan zajlik, akkor tudná, hogy illetlenség lenne sírva fakadni. A fenébe is, hogy mondhatnám a pénzügyminiszternek zokogva, hogy adjon több pénzt!? Itt érveket kell az asztalra tenni, fel kell tudni sorakoztatni vonzó programokat, azokra kell pénzt kérni, nem pedig sírdogálva könyörögni! Sértő, ha egy férfi azt mondja: női eszközök bevetésével próbáljak pénzt szerez­ni. Ez buta megjegyzés, mert azt hi­szi rólam, hogy nekem más eszkö­zöm nincs. Sírhatok, ha elhagy a szerelmem, ha valami fáj, de ne ke- veijük össze a szezont a fazonnal! Hogy tanulhatják meg a nők, mi­ként reagáljanak a sértő, lekezelő helyzetekben? Saját tapasztalatokból sokat lehet okulni. Ezenkívül kell ismerni a jo­gainkat. Jó, ha az ember legalább egy kultúrában biztosan mozog, is­meri országa történelmét és társa­dalmát. Tehát nemcsak viselkedés­beli, hanem elég nagy lexikális tu­dás, társadalmi érzékenység is kell a magabiztos fellépéshez. Hidás nél­kül az önbizalmat nehéz erősíteni, a tájékozatlan, műveletlen ember könnyen becsapható, és átveszi a sztereotípiákat. Ha egy nő elhiszi, hogy neki tényleg kizárólagos dolga a főzés, a takarítás, a gyereknevelés, és közben munkába kell járnia, ak­kor soha nem lesz egyenrangú part­ner. Ezért nem árt, ha a nők időről időre elgondolkodnak azon, mit sze­retnének elérni az életben, hogy ne­kik mi lenne jó. Meg kell tudniuk fo­galmazni: akarnak-e változtatni a \\ Mindenkinek érde- ' ke, hogy a romakér­dés ne időzített bomba­ként ketyegjen, 600- 700 ezres tömegről * * van szó. VN férfiakkal való kapcsolatukon? Ha csak önmaguk helyzetén fognak ke­seregni anélkül, hogy átgondolnák emberi kapcsolataikat, nem történik nagy változás. A férfit meg kell nyer­ni partnernek. Kettőn áh a vásár. Mindig annak voltam a híve, hogy a két nemnek együtt kell kialakítania egy normális viszonyt. Ezek szerint nem feminista? Érdekes, mások szerint Magyaror­szágon én vagyok az első számú fe­minista. De még ha annak tartanak, sem számít. Sokféle feminizmus van, és szerintem ma már ez a szó idejétmúlt. A feminista mozgalmak fantasztikusak voltak a hatvanas­hetvenes években. Ezeknek köszön­hetően remek törvények születtek, liberalizálták a szellemet és a tör­vényhozást, humánusabbá tették a társadalmakat. Ma már nincs szük­ség feminista mozgalomra. Ma esélyegyenlőségre van szükség. De ha azzal, hogy magamat feministá­nak nevezem, segítem mások gon­dolkodásmódját, akkor tessék: az vagyok, mert a feminizmusnak volt egy lágyabb változata, mely ponto­san arról szól, amiről én beszélek. Ma még látható három-négy jó előadás Komáromban, holnap délelőtt érnek véget 40. Jókai Napok Színház kicsiknek és nagyobbaknak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. Sok mindent látni a 40. Jókai Napokon: vígjátékot, bohóza­tot, mesét, sulikomédiát, nemzeti drámát... A losonci Kármán József Színház két egyfelvonásost hozott: Heltai Jenő A nagy nő, valamint Molnár Ferenc Az ibolya című vígjá­tékát. Az előbbi kicsit soványkának bizonyult, a második megérdemel­ten aratott sikert, elsősorban a sze­replők egyéni teljesítményeinek kö­szönhetően. Meseelőadást a kassai gimnázium KGSZT társulata elő­adásában láthattunk. A csoport Lá­zár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika- című írását vitte színpadra. A szenei Teátrum Diákszínpad zenés suliko­médiájára, Arany János Toldijának zanzásított, diákos humorral, játé­kossággal megspékelt változatára leginkább a nagyobb diákok tudtak ráhangolódni. (És persze „mi, fel­nőttek” is, bár egy kicsit erősebb dramaturgiai munka még lendített volna az amúgy lendületes előadá­son.) Némileg nehezebben találko­zott a nézőkkel Sütő András Advent a Hargitán című drámája, melyet a királyhelmeci KÁOSZ dramatikus táncszínház mutatott be, népdalok­kal és -táncokkal illusztrálva. Ám a jó és nemes szándék a helmeciek produkciójától sem vitatható el, s nyilvánvalóan nagy energia, alapos munka fekszik az előadásban. Ma még látható három-négy jó előadást Komáromban. A seregszemle hol­nap délelőtt ér véget: fellép a Duna Menti Tavasz győztese, az ipolysági alapiskola színjátszó csoportja, majd a zsűri átadja az idei Jókai Na­pok díjait, ezt követően pedig az iga­zán kitartó résztvevők megkoszo­rúzhatják az öntevékeny színjátszók éves seregszemléjének nevét köl­csönző Jókai Mór szobrát, (as) RÖVIDEN Lipšic panaszt emelt Majský ügyében Pozsony. Dániel Lipšic tegnap panaszt tett a Legfelsőbb Bíróságon a Kassai I. Járásbíróság szerdai döntésével kapcsolatban, mely alap­ján ma szabadlábra helyezik Jozef Majskýt. A miniszter szerint a ha­tározat törvényellenes volt, panaszáról a bíróságnak 90 napon belül kell döntenie. Ugyanígy kíván tenni Majský társa, Patrik Pechinger ügyében is, de a róla szóló nyomozati anyag és a bírósági döntés még nem érkezett meg hozzá. (SITA) Az SNS újra bejutna a parlamentbe Pozsony. A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján az újraegye­sült SNS már 6,5 százalékkal bejutna a parlamentbe. A Focus felmé­rése szerint a választásokat a Smer nyerné meg 19,4 százalékkal, a második helyet a HZDS szerezné meg 17,6 százalékkal. Az SDKU 13,3, az MKP 12, az ANO és a KSS 8, a KDH 7,2 százalékot szerez­ne. A megkérdezettek 13,7 százaléka nem menne el szavazni, (ú) Az érettségizők szeptemberig várhatnak Jelentkeznie kell a végzősnek biztosítójánál ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az egyetemek végzősei­nek az államvizsgájukat követő 8 napon belül tájékoztatniuk kell az egészségbiztosítójukat tanulmánya­ik befejezéséről. Az állam ugyanis csak az államvizsga napjáig, nem pedig a diplomaátadási ünnepség időpontjáig fizeti - mint azt sokan tévesen gondolják - az egészségbiz­tosítási díjukat. A végzett egyetemis­ták kötelesek tájékoztatni az egész­ségbiztosítójukat arról is, hogy a to­vábbiakban ki fizeti az említett járu­lékukat. Ha munkát vállalnak, a munkaadójuk, ha bejegyzett mun­kanélküliként kezdik a pályájukat, a munkaügyi hivatal köteles téríteni helyettük a díjat. Magánvállalkozó­ként őket terheli a járulék kifizetése. Ha a frissen végzett hallgató nem tesz eleget a fenti kötelezettségének, az egészségbiztosítója önköltséges partnerének tekinti. Díjhátralék ese­tén a biztosító naponta 0,2 százalé­kos illetékkel terheli a díjbefizetést elmulasztó személy adósságát. A kö­zépiskolák végzősei az érettségi vagy záróvizsgájuk naptári évében, legké­sőbb szeptember 8-áig kötelesek az egészségbiztosítójukat tájékoztatni tanulmányaik befejezéséről vagy to­vábbtanulásukról, mivel egészség- biztosítási járulékukat az állam csak augusztus 31-éig fizeti, (t) Elismerés Zeman Lászlónak és Bartusz Györgynek Nyitott Európáért Díjak ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. Tegnap átadták a Márai Sándor Alapítvány Nyitott Eu­rópáért Díjait. Az ünnepséget Hun­ok Péter, az alapítvány igazgatójá­nak előadása nyitotta meg, melyben szólt az EU-csatlakozásra igent mondó népszavazás utáni társadal­mi helyzetről, az egyre inkább peri­fériára sodródó értelmiségről, vala­mint arról, hogy a politikai elit ahe­lyett, hogy segítené a civil szerveze­tek munkáját, ellehetetleníti őket. Az idei két díjazott Zeman László irodalomtudós, nyelvész és Bartusz György szobrász. Zeman László éle­tét és munkásságát Fazekas József irodalomtörténész mutatta be, Bartusz György festő- és szobrász- művész pályafutását pedig Hushe- gyi Gábor esztéta méltatta, (cs) Ha egy költő távozik, a világ szépségéből veszik el egy rész Búcsú Ozsvald Árpádtól ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Tegnap helyezték örök nyugalomra a pozsonypüspöki te­metőben hazai irodalmunk jeles alakját, Ozsvald Árpádot. Az életé­nek 72. évében elhunyt költőt, mű­fordítót hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára. Görözdi Zsolt duna- szerdahelyi református lelkész gyászbeszédében elmondta: egy költőnek nyitott könyv az élete, hi­szen verseiben sokat elárul magáról. Emellett figyelmeztetett: az elhunyt­ról való ismeretünk csak töredékes lehet, hiszen mindent csak Isten tud róla. A Szlovákiai Magyar írók Tár­sasága és minden hazai írástudó ne­vében Duba Gyula búcsúztatta az el­hunytat. „Amikor egy költő távozik, a világ szépségéből veszik el egy rész” - mondta, s Ozsvald Árpád alakját számos versével is megidéz­te. Álkotásait többnyire nem a pilla­natnyi ihlet szülte, hanem a lélek ál­landó, feszült figyelme, tette hozzá. Fónod Zoltán diák-, pálya- és kortár­saként vett tőle végső búcsút, felele­venítve az egykori közös csurgói di­ákéveket is. „A református egyház­nak köszönhetjük, hogy írástudók lettünk” - mondta. Zsernovicky Ká­roly a pozsonypüspökiek és a Cse- madok pozsonypüspöki alapszerve­zete tagságának nevében búcsúzott Ozsvald Árpádtól, (c) 97 millió forintot kapnak a magyar kisebbségi színházak Támogatás határon túlra MTI-HÍR Kisvárda. A ^lemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az idén na­gyobb támogatásban részesíti a ha­táron túli magyar színházakat - je­lentette be a tárca vezetője Kisvár­dán. „A szomszédos országokban működő társulatok az eddigi 80 mil­lió forint helyett 97 millió forint tá­mogatást kapnak” - közölte Hiller István. A teátrumok a megemelt ösz- szeget a színházi infrastruktúra fej­lesztésére és az előadások színvona­lának emelésére költhetik - mondta el a miniszter Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XV. fesztivál­ja megnyitó ünnepségén. Hiller Ist­ván hozzáfűzte: a tervek szerint a tá­mogatás a következő években is emelkedik. A nemzeti kulturális örökség minisztere szerint a határon túli magyar társulatok fontos külde­tést teljesítenek az anyanyelv és a kultúra ápolásában. „Ez a befektetés a régi kulturális értékek megőrzése mellett újak létrehozását is eredmé­nyezi” - mutatott rá. A tárca vezető­je igen fontosnak tartja a fesztivált, mert szerinte a másfél évtizede zajló seregszemle „a nemzet közös ren­dezvényének” tekinthető. Hangsú­lyozta azt is, hogy a fesztivál alkal­mat teremt a határon túli színházak­nak az anyaország teátrumaival va­ló kapcsolattartásra. A június 29-ig tartó fesztiválon Románia, Szerbia- Montenegró, Szlovákia és Ukrajna húsz társulata vesz részt, s összesen 27 darabot mutatnak be.

Next

/
Thumbnails
Contents