Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-20 / 141. szám, péntek

Kultúra ŰJSZÓ 2003. JÚNIUS 20. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 24. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Dohnányi Ernő. E héten az 500-500 koronát Varga Diana gombai, Ottmár Vik­tor losonci és Izsák Mária vágfarkasdi olvasónk nyerte. Gratulálunk! MOZI POZSONY HVIEZDA: A zongorista (fr.-ném.-lengy.-ang.-holl.) 17.30, 20.15 HVIEZDA - KERTMOZI: Mátrix - Újratöltve (am.) 21 KASSA TATRA: Azonosság (am.) 17, 18.30, 20 CAPITOL: Álomcsapda (am.) 15.45,18, 20.15 ÚSMEV: Halálosabb iramban (am.) 16,18,20 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Az utolsó éjjel (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR ­MIER: Félix és Rose (ff.) 19 KOVÁK: Nemzetbiztonság Bt. (am.) 19.30 LÉVA - JUNIOR: Mátrix - Újratöltve (am.) 16.30, 19 ROZS­NYÓ - PANORÁMA: Londoni csapás (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Álomcsapda (am.-kan.) 15.15, 20.30 Ki nevel a végén? (am.) 13.30,18, 20.15 Mátrix-Újratöltve (am.) 14.30,17.30, 20.30 A sötétség leple (am.) 18, 20 Több a sokknál (am.-holl.) 15.30, 20 Tulipános Fanfan (fr.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Az utolsó éjjel (am.) 18 Veszett vad (am.) 14,16,18, 20 X-Men 2 (am.) 15.15,17.45 40. JÓKAI NAPOK 9.30 - VMK, Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika - mesejáték (KGSZT - Kassa). Rendezte: Bodon Ándrea 11.30 - VMK, Arany János/Várhidy Attila: Toldi - sulikomédia (Teát­rum Diákszínpad - Szene). Rendezte: Pomichal Mária 14.00 - VMK, Sütő András: Ádvent a Hargitán (KÁOSZ - Királyhelmeci Gimnázium diákszínpada), Rendezte: Lukáčné Újlaky Anna 16.00 - VMK, szakmai értékelés 18.00 - Tiszti Pavilon, Ozsvald Árpád: Csak az ének... (Vas Ottó elő­adói estje) 19.00 - Tiszti Pavilon, JUBILEUMI Szavalógála 21.00 - RÉV, Cseh/Bereményi: Frontátvolnulás (NYEKK - Nyitrai Egyetemisták Kínjátszó Köre). Rendezte: Tóth Gábor 22.00 - RÉV, Fesztiválklub: Zenés beszélgetés Kaszás Attilával HÉTVÉGÉN - HOL? Ml? III. Nemzetközi Pelsőci Kórusfesztivál A hétvégén tartják Pelsőcön a XXVII. Bárdos Lajos Zenei Hetek III. Nemzetközi Pelsőci Kórus­fesztiválját. Holnap 16 órakor a helyi művelődési házban, vasár­nap 10.30-kor pedig a pelsőci re­formátus templomban lép fel a Bárdos Lajos kamarakórus (Bp.), a Harmónia Gyermekkar (Bp.), a Gömörhorkai Női Kar, a Bárdos Lajos Vegyes Kar (Nagymegyer), a Pelsőci Női Kórus és a Sárrét- udvari Parasztkórus, (kov) Pelsőc, művelődési ház, szombat, 16.00, református templom, vasárnap, 10.30 Színes nyárasdi falunap Gyermekeknek szóló program­mal kezdődik ma az V. falunap Nyárasdon. Sport- és kulturális rendezvények, tábortűz, diszkó várja a fiatalokat. Holnap délután koszorúzást tartanak a temető­ben. Vidám Forgácsok a címe a népszerű magyar humorista, For­gács Gábor műsorának. Szóra­koztató műsorral érkezik a Dili trió is. Az esti utcabál sztárvendé­ge McHaver és a Teknő. Vasárnap labdarúgó tornával zárul a ren­dezvény. (ú) Nyárasd, péntek-szombat- vasárnap Martoson koncertezik Varga Miklós A martosi Feszty Árpád Művelő­dési Park szabadtéri színpadán lép fel holnap este a népszerű magyarországi énekes, Varga Miklós. A koncertre jegyek a helyszínen válthatók, (vkm) Martos, szabadtéri színpad, szombat, 21.00 Lukács Zsolt a síkkompozíció alapjairól Lukács Zsolt, a fiatal kassai kép­zőművész tart előadást A sík­kompozíció alapjai, pont, vonal, felület címmel holnap a szepsi Ro­vás Városi Galériában. Az előadás A művészet formanyelvéről című, IV. Füleki Történelmi Vasárnap délután Füleken a Sza­badság téren és a várban néhány órára megelevenedik a történe­lem. Korhű jelmezbe öltözött csapatok felvonulásával kezdő­dik a játék, a megnyitó után a znojmói Pfemyslovci csapat hu­szita harcokat parodizáló bemu­tatójával folytatódik. Különleges látványnak ígérkezik a Selmecbá­nyái Szent Bavon Solymászcso­a Rovás Polgári Társulás és a Szep­si Művelődési Központ szervezésé­ben indult képzőművészeti soro­zat következő része, (kov) Szepsi, Rovás Galéria, szombat, 17.30 Várj áté kok port bemutatója. Magyarországi vendégek is érkeznek a füleki várba. A visegrádi Szent György Lovagrend lovagitoma-bemuta- tót tart. A váijátékokat a Csalló­közi Lovasíjászok parádés pro­dukciója zárja. Mindemellett né­pi kézművesek bemutatója, íjá­szat és agyagozás is várja a gye­rekeket. (szász) Fülek, vasárnap, 15.00 Kirándulás a kékkői bábmúzeumba A losonci Phoenix Lutetia Polgári Társulás Csiribiri Játszó- és Tánc­házának holnapi találkozója ke­retében kirándulást tesz a kékkői bábmúzeumba. A tárlat megte­kintése után bábkészr'tés és tánc­ház várja az érdeklődőket. Az au­tóbusz 14 órakor indul a losonci Kármán József Magyar Tannyel­vű Alapiskola elől. Tervezett vis­szatérés: kb. 19 óra. (P. J.) Losonc, szombat, 14.00 A Szlovákiai írószervezetek Társulásának pozsonyi székházában kiosztották a Madách-díjakat és a Nívódíjakat Csehy Zoltán Madách-díjas ® IK' hubt- m / m Mmascm&y:; - ­nk....-------------------i_____—»- -*■» 1.................mm rfLÜM. A díjazottak: Csehy Zoltán, L. Gály Olga, Grendel Lajos, F. Kováts Piroska, Győry Attila, H. Tóth Ildikó (Somogyi Tibor felvétele) Az Irodalmi Alap által létesí­tett Madách Imre-díjat min­denkor a szlovákiai magyar szépirodalmi művek előző évi választékából ítélik oda az eredeti irodalom és a fordí­tásirodalom kategóriájában, s a kuratórium a két fődíjon kívül nívódíjak kiosztásáról is dönthet. Idén megismétlő­dött a tavalyi helyzet: a pál­mát ezúttal is az irodalomtu­domány vitte el. CSANDA GÁBOR A 2002. évi Madách-díjat Csehy Zoltán kapta A szöveg hermaphro- dituszi teste (Kalligram) című ta­nulmánykötetéért. Nívódíjban ré­szesült Grendel Lajos A tények má­giája (Kalligram) című tanulmány- kötete, Győry Attila Kerékkutya (Kalligram) című regénye és A per­verzió méltósága című Németh Zol­tán-verseskötet (Kalligram). A mű­fordítói Madách-díjat H. Tóth Ildikó vehette át Pavel Vilikovský Posledný kôň Pompejí (Az utolsó pompeji ló; Kalligram) című regényének tolmá­csolásáért. Nívódíjban részesült F. Kováts Piroska, aki Dušan Šimko Esterházyho lokaj (Esterházy laká­ja; Kalligram) című regényét ültette át magyarra, valamint L. Gály Olga Anton Baláž Krajina zabudnutia (A feledés földje; AB-ART) című regé­nyének átültetéséért. Dusík Anikót, a bírálóbizottság el­nökét a tavalyi könyvtermés rövid értékelésére kértem fel. Mi az, ami elsőként megfogalma­zódik benned, visszagondolva a művekre? Elsőként? Fantasztikus, hogy ennyi könyv jelenik meg magyarul, rá­adásul a díjra előterjesztettek csak egy része, töredéke annak, ami megjelent. A mennyiség tehát kel­lemes meglepetésként ért. Másod­jára: az ebbéli örömöm ellenére úgy látom, hogy vannak könyvek, amelyeket talán mégsem kellett volna megjelentetni: bizonyos szö­vegek számára alighanem a folyó­iratok vagy az antológiák lettek vol­na a természetesebb közeg. Legna­gyobb örömömre a kínálatban olyan művek is voltak, melyek na­gyon erős indulatokat váltottak ki belőlem mint olvasóból. Ezekért a szövegekért meg kellett küzdenem, meg nekik is velem, s örülök annak, hogy végül összebarátkoztunk. Vannak olyan művek, melyekre na­gyon is érdemes odafigyelni; nem biztos, hogy könnyű őket elfogadni, hogy mindenben egyet kell velük érteni, de nagyon jó, hogy vívódás­ra, vitára késztetnek. Az irodalom számára semmi sem olyan veszé­lyes, mint amikor megszűnnek a róla való viták. Összefoglalva tehát annak örültem leginkább, hogy a szövegek többségében benne van a róluk majdan folytatandó vita lehe­tősége is. Volt-e vita a bizottságon belül? Könnyű volt erre az eredményre jutni, s egyáltalán miként alakult így a sorrend? Viszonylag könnyű volt megegyezni abban, hogy különböző okoknál fogva mely könyveket nem tudjuk díjazásra javasolni. Mikor ez a lista elkészült, akkor a megmaradt köte­tekből tovább válogattunk kizárá­sos alapon. Ez hosszadalmas volt, több körben zajlott. Fokozatosan maradtak ki az esélyesek közül azok, amelyek továbbjutásában nem tudtunk mind a hárman meg­egyezni, s amelyiket illetően nem volt egység, az nem jutott tovább. Végül annyi mű maradt, amennyi díjat és nívódíjat kioszthattunk. Itt pedig pontozással született meg a végeredmény. Az eredeti művek csoportjában díjazottakról mit kell tudnunk? Nagyon érdekes jelenségnek tar­tom, hogy az irodalomtörténet, pontosabban az irodalomról szóló elmélet könnyebben, jobban illesz­kedik az európai irodalom különbö­ző áramlataiba, mint a szépiroda­lom. Ehhez azért az is hozzátarto­zik, hogy a díjazott elméleti művek szerzői maguk is aktív szépírók, köl­tők, prózaírók. Az idei Madách-díjat az elméletíró Csehy Zoltán kapta, de ez a Csehy elválaszthatatlan a költő és műfordító Csehytől. Hozzá hasonlóan Grendel Lajos könyvé­ben is nehéz volna különválasztani az elméletíró szerzőt a prózaíró szerzőtől. És többműfajú, minden műfajban jeles szerző a magának kritikusként, irodalomtudósként rangot kivívó Németh Zoltán, aki­ben ezúttal a költőt értékeltük és dí­jaztuk. Nem biztos, hogy ez a leg­jobban megírt verseskötet, de ebbe is bele van kódolva az olvasónak a szöveggel való birkózása, egyúttal pedig a szerzői sokoldalúság is. Győry Attila regénye azt sugallja számomra, hogy a próza kikapasz­kodóban van egy hullámvölgyből, mintha az elvont, a szövegszerűség­re épülő irodalom ideje kezdene le­járni, s végre ismét elfoglalja helyét az a próza, amelyik igazán az olva­sóra számít. Nyit az olvasó felé, de hál’ istennek nem úgy, hogy valamit is veszítene nyelvi megformáltságá- ból, vagy hogy kommersszé válnék. A műfordítók közül H. Tóth Ildikó kapta a Madách-díjat. Mi döntött Az utolsó pompeji ló című kötet esetében? Először is, ami minden fordítás kiin­dulópontja, az alapmű. Az eredeti­nek, tehát a Vilikovský-regénynek a színvonala, sokrétűsége, melyet na­gyon nehéz lehetett így visszaadni. Ha teljesen identikus lenne az ere­detivel, akkor nem lett volna értel­me lefordítani. A' szlovák kortárs irodalmat eredetiben jó olvasni, de ha már fordítják, úgy érdemes, hogy az a kortárs magyar irodalom­ban is élő, játékba hozható, párbe­szédképes legyen. Hizsnyai Tóth Il­dikó fordítása ilyen. Ma és holnap még gőzerővel a 40. Jókai Napokon A nagy fa és a fejsze ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. A nyüzsgés még tart, a tempó viszont kicsit lassult a 40. Jó­kai Napokon. Lapzártáig két új, a versenyprogramban bemutatott előadásról számolhatunk be. Fellé­pett már a füleki Zsákszínház, amelyről (a műsorfüzetből) meg­tudhattuk, hogy „végső céljuk a har­madik szlovákiai magyar hivatásos színház megalakítása Fülek köz­ponttal”. A társulat idén Bornemi­sza Péter Magyar Elektra című tra­gédiájával érkezett a fesztiválra, mindannyiunk okulására, hiszen az előadásból megtudhattuk, kit mi­lyen bűnökért hogyan büntet az Is­ten. (Ezzel - s az érsekújvári Maszk Gamélia című előadásával - teljessé vált a szemle ógörög szekciója.) A fülekiek produkciója vitathatada­ELŐZETESÜNK Kassa. A profi és amatőr zenészek holnap ott, azt és addig játsszák, ahol, amit és ameddig akarnak. Bú­tokba vehetik a közterületeket, és akár büntetlenül kalapozhatnak is. Az ötlet a franciáké, 1983 óta egész Európában elterjedt, hazánk az utol­sók között igyekszik „csatlakozni”. A kísérleti alany Kassa lesz, annak is a történelmi központja. A Francia In­tézet attaséjától, Bruno Boyer-tól nul nagyszínpadi igénnyel, s bizo­nyos fokú profizmussal készült, s valószínűleg éppen ezért, a nagy fa és a fejsze esete miatt vetett fel szá­mos problémát. Láthattuk még a kassai ipari IKSZ-színpadát, ők Ily- lyés Gyula Tűvé-tevők című vígjáté­kát mutatták be. Kicsit itt is a tá­masztott igények okoztak gondot: a csapat nem mulasztotta el előrebo­csátani, hogy a darabot „modern felfogásban” kívánják tálalni. Pro­dukciójukban valóban benne volt a „műanyag kerti szúpravás »fólia­magyarok«” világának megörökíté­se, s csak sajnálni tudjuk, hogy a le­hetőség lehetőség maradt. Ma és holnap még gőzerővel forog a fesz­tivál kereke, aki hét közben nem ért rá, még mindig leruccanhat Komá­romba egy-két izgalmasnak ígérke­ző előadásra, (as) megtudtuk: a rendezvény célja, hogy a járókelők stíluskavalkáddal találkozzanak, és olyan műfajokra is felfigyeljenek, amelyekre egyébként talán nem vennének jegyet. A kísér­leti happening 14.00-kor kezdődik és este tízig tart majd. A Francia In­tézet egy meglepetéssel is kedveske­dik a kassaiaknak, a Zene Ünnepén két alkalommal is fellép a Párizsban rendkívül népszerű, sanzonokat és tradicionális francia muzsikátjátszó Chevry zenekar, (juk) MŰSORAJÁNLÓ Szombat: Hétvégi műsorainkat a 7 órakor kezdődő Hétről hétre című zenés, publicisztikai magazin nyitja. Szólunk a kedvezménytörvény kö­rül kialakult szlovákiai helyzetről és az országos pedagógussztrájkról, foglalkozunk az idei Jókai Napok színvonalával és a falufejlesztés ko­rántsem egyszerű folyamatával. A műsor utolsó órájában vendégünk lesz Deák Ernő, a Bécsi Napló főszer­kesztője. 13 órakor kezdődik Téka című irodalmi műsorunk, amelyben többek között megszólal a komáro­mi Duna*Menti Könyvtár igazgató­nője, és megemlékezünk a napok­ban elhunyt Ozsvald Árpád költőről. A Kaszinói esték havonta jelentkező adásában ezúttal Dr. Vigh Károly ne­ves budapesti történész méltatja Győry Dezső irodalmi munkásságát, majd a népszerű magyar úónő, Jó­kai Anna osztja meg a hallgatókkal gondolatait a hazáról, a nyelvről, Európáról és létünkről. A14 órai hí­rek után Slágerhullám. 15 órától Fiala Ilona Jolán esete című rádiójá­tékát tűztük műsorra. A 16 órai hí­rek után Köszöntő, majd 17.30-tól a Napzártában összefoglaljuk a leg­fontosabb eseményeket. Vasárnap: Hírekkel és sportössze­foglalóval indul a Pátria rádió mű­sora 7 órakor. Ezután belelapozunk a kalendáriumba, majd visszaté­rünk a hét politikai történéseihez. Nyolc órakor Lacza Tihamér műso­ra, a Kaleidoszkóp jelentkezik, amelyben szó lesz a magyar és a szlovák tudósok együttműködésé­ről, a júniusban útnak indított Mars szondákról, a gömör-tornai karszt sziklái között élő védett kerecsen- sólymokról, és megismerkedhetnek a féli származású, Új-Zélandon élő Méry Lajossal, valamint Sidó János galántai fafaragóval.-9 órakor kato­likus félórával jelentkezik a Világos­ság, melyben Stász Dezső makranci lelkiatya szól a hallgatókhoz. Egy beszélgetést is hallhatnak Dr. Vida Tivadar budapest-máriaremetei nyugalmazott plébánossal, aki a kö­zelmúltban a pozsonyi Casino ven­dége volt, majd bemutatjuk a Re­mény katolikus hetilap és a Felvidé­ki Magyar Katolikusok honlapját. Fél tíztől a Zenei galériában Rimsz- kij-Korszakov életútját és művésze­tét méltatjuk. A 10 órai hírek után Randevú, Puha József szerkesztésé­ben. A műsor a 40. Jókai Napok ese­ményeivel foglalkozik. A 14 órai öt­perces híradást az Anyanyelvűnk követi, Jakab István olvassa fel írá­sát. 15 órától a Kultúra vüágában összeállítást hallhatnak a Posonium képzőművészeti életműdíjak és a Posonium különdíj átadásáról, majd Kolár Pétert, a Thália Színház igazgatóját a társulat nyári prog­ramjáról kérdezzük. Szabó Kinga művészettörténész a Szabó Gyula festőművész életét és pályáját be­mutató készülő monográfiáról szól. Fél négytől Hazai tájakon. A műsor szerkesztője a gömöri kovácsmes­terség hagyományait kutatva László Ottó hanvai kovácsmester otthoná­ba látogatott el. Vasárnapi adásunk a Köszöntő és a Napzárta után 18 órakor ér véget. (B. É) Holnap: profi és amatőr muzsikusok Kassa belvárosában Egy nap a zenéről A Pátria rádió kétnapos kínálatából válogathatnak Hétvégi programok

Next

/
Thumbnails
Contents