Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-20 / 141. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 20. TÉMA: PERES ÜGYEINK 9 Dobos Ilona ügyvéd egyetért azzal az általános véleménnyel, hogy Szlovákiában az átlagember számára rendkívül drága és hosszadalmas az igazsághoz vezető út A jogorvoslás lehetőségei és költségei nálunk Dobos Ilona: jobban járnak azok, akik olyan ügyvédhez vagy jogászhoz fordulnak (Somogyi Tibor felvétele) Etelka 10 éve pereskedik egy teljesítetlen szerződés miatt. A kilencvenes évek elején egy pozsonyi céggel szerződést írt alá családi házának felépí­tésére, pontos követelmé­nyekkel, szigorú pontokba szedett feltételekkel. A külső­leg nagyon szép és elegáns, minden igényt kielégítő ház fényképe több katalógusban is megjelent, sőt díjat nyert az év háza pályázaton. RUDAS DÓRA Az építkezés után egy évvel azon­ban hatalmas vízfoltok jelentek meg az egész épületben, beázott a tető és a falak, egy hétvégi kirán­dulásból hazatérve pedig a háziak az alagsori medencében találták a mennyezet egy részét. Miután a cég nem volt hajlandó kijavítani a hibákat, a tulajdonosok feljelen­tést tettek és bíróságra vitték az ügyet. A folyamatos sürgetés és a beadványok tucatjai ellenére az el­ső tárgyalást 6 év múlva tűzték ki. Ezt a tárgyalást - ahol a tényállás megállapításán kívül semmi más nem történt - három év után kö­vette a második, közben elvesztek az iratok, a perelt cég költözése miatt átkerült az ügy egy másik bí­róságra, a perrel megbízott bíró anyaszabadságra ment majd hó­napokig betegszabadságon volt. A kétségbeesett család sorra gyárt- tatta a szakvéleményeket - ezek­ből mára 20 készült el, darabon­ként 18 ezer koronáért. A család 9 éve kénytelen folyamatosan fizet­ni az ügyet képviselő ügyvédi iro­dát. Eddig több százezer koronába került a pereskedés, és még min­dig nem látszik az alagút vége, mi­vel 2002 szeptemberében a tárgy­alást vezető bíró egy hónap hala­dékot kért az akták átvizsgálására. Azóta tíz hónap telt el, továbbra sem történt semmi. „Most már tu­dom, hogy igazuk volt az is­merőseimnek, akik azt ajánlották, hogy forduljak a strasbourgi Em­berjogi Bírósághoz. De már sem erőm, sem kedvem nincs folytatni ezt az egész cirkuszt. Fogalmam sincs, mikor lesz vége, és visszaka­pom-e legalább a ház javítására fordított pénzemet” - mondja az elkeseredett tulajdonos. ÜGYVÉDI ÉS BÍRÓI MUNKA Dobos Ilona ügyvéd egyetért azzal az általános véleménnyel, hogy Szlovákiában az átlagember szá­mára rendkívül drága és hossza­dalmas az igazsághoz vezető út. A tíz éve tartó per és a hat év után ki­tűzött első tárgyalás sajnos nem egyedi eset, de nem is általános je­lenség. „Tudomásul kell venni, hogy Szlovákiában egy bíró évente 500-600 peranyagot kap. Ilyen mennyiségű ügyet képtelenség akár elolvasni, nemhogy eldönte­ni, majd az indoklást papírra vetni. Ezért beszélnek a szakemberek már évek óta a bíróságok leterhelt­ségéről” - mondja Dobos Ilona, aki 1990 és 1998 között maga is a po­zsonyi II. Kerületi Bíróság bírája- ként majd évekig alelnökeként dol­gozott. Öt évvel ezelőtt döntött úgy, hogy inkább ügyvédi karrier­jét folytatja, elsősorban családjog­gal, polgárjoggal és gazdasági jog­gal foglalkozik. „Rengeteg olyan esetet láttam, amikor saját fogalmazásé szerző­dések, közjegyzők vagy tanúk nél­kül aláírt egyezségek miatt úszott el egy-egy ház, teljes családi va­gyon. Ha fáj a fogam, természete­sen azonnal felkeresek egy fogor­vost. Ugyanilyen természetesnek kellene lennie, hogy ügyvédhez fordulok, ha valamilyen jogi prob­lémám van, vagy valamilyen reális helyzetet akarok felmérni jogi szempontból. A jogi öntudat az el­múlt években elsősorban a vállal­kozóknál erősödött, hiszen az üzle­ti kapcsolatokban naponta talál­koznak megoldandó problémák­kal. Ók ma már nagyon jól ismerik a paragrafusok útvesztőit. Az átlag­emberek többsége azonban még ma sem tudatosítja, hogy akár egyetlen, szakembertől kapott jogi tanács is évekig tartó pereskedéstől menthet meg” - véli az ügyvéd. Dobos Ilona szerint a perek hosz- szúsága rengeteg tényezőtől függ. Elsődleges az ügy bonyolultsága, de fontos a megbízott bíró leter­heltsége is. „Az egyik leggyakoribb bírósági per a válóper. Felkeres az ember egy ügyvédet vagy jogászt azzal a kéréssel, hogy indítsa el a válókeresetet. Az ügyvédek általá­ban egy hét alatt képesek egy váló­keresetet előkészíteni. Amíg a pa­pírok eljutnak a bíróhoz, és az megállapítja, hogy ki mikor és mi­lyen célból adta be a keresetet, az körülbelül egy hónap, de minimá­lisan három hét. Ideális esetben legalább 2-3 hónap, míg a bíró el­kezd foglalkozni a konkrét üggyel. Tehát szerintem egy sima válási pernek a lebonyolítása, ahol nincs szükség a becsüsök vagy más sza­kértők munkájára, és ahol mindkét félben megvan az akarat az ügy minél előbbi lebonyolítására, leg­alább fél év. Az objektivitás kedvé­ért azonban hozzá kell tenni, hogy vidéken valamivel jobb a helyzet, mivel a bíróknak kevesebb per­anyaguk van, talán tudnak gyors­abban is dolgozni. Olyan is előfor­Dobos Ilona szerint a perek hosszúsága ren­geteg tényezőtől függ. dúlhat, hogy minden körülmény teljesen tisztázott és világos, ilyen­kor a bíró előre teheti az ügyet.” Alapvető kérdés: ha már rászántuk magunkat arra, hogy ügyvédhez fordulunk, hogyan válasszuk ki a számunkra megfelelő jogi képvi­selőt. A Szlovák Ügyvédi Kamará­nál pontosan tudják, hogy az egyes régiókban hány ügyvéd dolgozik, abban azonban nem tudnak segíte­ni, hogy a konkrét problémával sze­mély szerint kit keressünk meg. Ha felhívjuk a 02-52-96-3001-es tele­fonszámot, megtudhatjuk, hogy az egyes régiókban melyik ügyvéd be­szél magyarul vagy más idegen nyelven. Az ügyvédeket végzettsé­gük felhatalmazza arra, hogy bár­milyen ügyet képviseljenek. Az te­hát a legegyszerűbb, ha fellapoz­zuk a telefonkönyvet és az ügyvédi irodák címlistájánál kiválasztjuk a legszimpatikusabb nevet. A kama­ra képviselői szerint arra is van pél­da, hogy a hozzájuk telefonáló kli­ensek egyszerűen ragaszkodtak ah­hoz, hogy valakit ajánljanak. Ilyen­kor azonban csak szubjektív elbírá­lás alapján tudják bárkihez is kül­deni a segítséget kérő embereket. „Nekem az a tapasztalatom, hogy jobban járnak azok, akik olyan ügyvédhez vagy jogászhoz fordul­nak, akit valalď a saját környeze­tükből ajánlott. Ilyenkor a kliens már tisztában van azzal, hogy nagyjából mit várhat az ügyvédtől, és mennyibe kerül majd a szolgál­tatás. Én magam is szeretem, ha ajánlás alapján jönnek hozzám. Ugyanis azok közé az ügyvédek kö- ‘zé tartozom, akiknek nem mind­egy, hogy milyen ügyeket vállal­nak. Bizonyos réteget nem kívánok képviselni” - mondja Dobos Ilona. Az ügyvédek már a bemutatkozás­kor kötelesek közölni a klienssel, hogy munkájukért milyen honorá­riumot kérnek. Ha valakinek nem felelnek meg az ügyvéd árai vagy feltételei, nyugodtan kereshet má­sik szakembert. Az ügyvédi munkának pontosan megszabott a minimális értéke. Ha például a szomszédjának valaki kölcsön ad 200 ezer koronát, amit egy bizonyos ideig vissza kell fizet­ni, az adós azonban ezt nem teszi meg, akkor a kölcsönt folyósító személy az aláírt szerződés alapján pert indíthat. A törvények szerint 200 ezer korona perlésekor az ügy­véd egyszeri honoráriuma 6650 korona. Ezért az összegért az ügy­véd meghallgatja a klienst és felvá­zolja, hogy milyen lehetőségei van­nak. Az első lépés ilyenkor általá­ban egy hivatalos felszólítás a köl­csön összegének visszafizetésére. „A klienseim többsége ilyenkor azt mondja, hogy ő már küldött felszó­lító levelet. De meg kell monda­nom, hogy egy ügyvédi irodától ér­kezett hivatalos felszólításnak mindig más hatása van, mint a szomszédi vagy baráti figyelmezte­tésnek” - véli Dobos Ilona. Ha az adós a felszólítás után sem fizet, az ügyvédnek ki kell dolgoz­nia a bírósági keresethez benyúj­tandó anyagot. Ez újabb 6650 ko­ronába kerül, amihez azonban már perköltség is járul. A törvények alapján a perre vitt összeg 5 száza­lékát, tehát 200 ezer korona eseté­ben 10 ezer koronát kell befizetni a bíróság kasszájába. Amíg ezt a per­költséget a felperes be nem fizeti, meg sem indul a bírósági folyamat. Tehát már a per első fázisában 23 300 koronát kell kifizetni annak érdekében, hogy a bíróság érdem­ben foglalkozzon az üggyel. Ha a per a felperes javára dől el, tehát a kölcsönadó azt megnyeri, az alpe­res köteles ezeket a kiadásokat megtéríteni. A felperesnek minden következő tárgyalás újabb 6650 koronájába kerül. Ezek a hivatalos, jogszabályban lefektetett árak. Ugyanakkor, ha az ügyvéd előre megegyezik a kli­ensével, elkérheti ennek az összegnek a többszörösét is. Olyan helyzet is adódhat, amikor az embernek csak egyszeri ügyvé­di tanácsra van szüksége. Ebben az esetben is létezik pontosan meghatározott minimális ügyvédi órabér, mégpedig az állami alkal­mazottak átlagbérének 10 száza­léka. Ez jelenleg 1281 korona plusz 128 korona költség. Tehát egy óra beszélgetés egy ügyvéddel hivatalosan 1400 koronába kerül. „Hangsúlyozom, ez alapár. Az ügyvédek ennek a többszörösét is elkérhetik, ha megegyeznek a kli­enssel” - mondja Dobos Ilona. Az ország 8 nagyvárosában az igazságügyi minisztérium tart fenn tanácsadó irodákat Ingyenes jogi tanácsadás ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Szlovákia területén több helyen is foglalkoznak ingyenes jogi taná­csadással. Az ország 8 nagyvárosá­ban az igazságügyi minisztérium tart fenn tanácsadó irodákat. Mi­vel az itt dolgozók rendkívül leter­heltek, érdemes telefonon előre bejelentkezni vagy érdeklődni. Iveta Balalová minden héten ked­den a pozsonyligetfalusi Nádej - Re­ménység központban próbál segíte­ni elsősorban bajbajutott családa­nyáknak. Tapasztalatai szerint az emberek nagy része nem is tudja, hogy mit szeretne valójában. A leg­több esetben évek óta kínzott és me­galázott nők szeretnének választ kapni arra a kérdésre, hogy elválja­nak-e. „Erre a kérdésre azonban raj­tuk kívül senki sem tud válaszolni. A legtöbb esetben az asszonyoknak nincs hová menekülniük a pokollá vált házasságból. Nálunk, sajnos a rendőrség az elfogadott törvények ellenére sem védi hathatósan a baj­bajutott embereket, a bíróságok hi­ába hoznak határozatot a válásról, ha a házasság felbontása után is egy lakásban kell élni a volt brutális férj­jel” - mondja az ügyvédnő, aki sze­rint ezeknek az eseteknek a döntő többsége reménytelen. „Kedden­ként 5-6 asszonnyal tudok szem­élyesen is beszélgetni. Sokan telefo­nálnak az ország keleti és középső részéből is a 02-62-24-99-14-es tele­fonszámra, ahol bárkinek névtele­nül is szívesen adunk tanácsot, nem­csak én, hanem pszichológus kollé­gám is. A tanácsadóban azonban legfeljebb azt tudjuk elmondani, ho­gyan kell megírni egy válóperes kér­vényt. A bíróság előtti képviseletet már nem vállalhatjuk, holott még a legegyszerűbb esetekben is szükség lenne megfelelő jogi képviseletre” - mondja Iveta Balalová, aki szerint elfogadhatatlan, hogy míg a súlyos bűncselekményt elkövetett szemé­lyeknek az állam köteles ingyenesen védőügyvédet kirendelni, addig az általában szociális problémákkal küszködő, érzelmileg és anyagilag is kiszolgáltatott asszonyoknak ehhez nincs joguk. Az ingyenes tanácsadók tehát elmondják, hogyan kell elin­dulni a jog útvesztőjében. A jogi fe­lelősséget azonban már nem vállal­hatják. „Nyugat-Európában vagy Amerikában már van arra mód, hogy ezekben az esetekben az állam fizesse meg, mégpedig nagyon jól, a bajba jutott, rossz szociális helyzet­ben élő emberek perrel kapcsolatos kiadásait. Nem tudom, hogy mi va­laha eljutunk-e ide” - mondja az ügyvédnő, (rúd) INGYENES TANÁCSADÁS A KERÜLETI VÁROSOKBAN Város Nap Cím Telefon Fogadóórák Nagyszombat szerda Kerületi Bíróság, Vajanského 2 033/55 11 057 13.30-16.30 Nyitra szerda Kerületi Bíróság, Štúrova 9 037/65 26 880 13.30-16.30 Trencsén szerda Kerületi Bíróság, Nám. Sv. Anny 28 032/65 72 811 13.00-15.30 Zsolna szerda Kerületi Bíróság, Orolská 3 041/56 26 325 13.30-16.30 Besztercebánya szerda Kerületi Bíróság, Skuteckého 7 048/412 53 26 13.30-16.30 Eperjes szerda Járási Bíróság, Grešova 3 051/77 227 74 13.30-16.00 Kassa kedd, szerda, csütörtök Kerületi Ügyészség, Mojmírova 5 055/622 76 01 8.00- 14.00, 13.30-16.30, 12.00- 18.00 Pozsony hétfő, kedd, szerda, csütörtök Igazságügyi Miniszt., 13 Župné nám 02/59 35 32 85 8.00-12.00, 14.00-18.00 (Forrás: www.justice.gov.sk ) GYAKORLATI ÚTMUTATÓ Szakemberre minden esetben szükség van ♦ Szakemberek minden esetben ajánlják az ügyvédi vagy jogászi segítséget: 4:- szerződéskötés, lakásproblé­mák orvoslása esetében 4c olyan jellegű kereseteknél, ahol szükség lesz jogi képviselet­re. Még az egyszerűnek tűnő ügyekben is, amennyiben az érintettnek bíróság elé kell áll­nia. Általános tapasztalat szerint a bíró másként kezeli az ügyet, ha azt szakember képviseli. A bí­rósági érvelésnek, fellépésnek is van stílusa, kialakult kultúrája. Bírók és ügyvédek egyöntetű vé­leménye szerint nagyon gyakran döntő lehet az ügyvédi fellépés 4c- fontos a jogi képviselet azok­ban a perekben is, amelyeknek a sikere a bizonyítási eljárástól függ. Például válóperes történe­teknél a közös vagyon megszer­zésének bizonyítási eljárása so­rán. Hasonló jellegűek az örökö­södési perek is. ♦ Ha az ember ügyvédhez vagy jogászhoz fordul, ezek munkáját minden esetben meg kell fizetni. (A kettő közötti különbség, hogy a jogász nem képviselheti klien­sét büntető eljárás esetén a bíró­ság előtt, erre kizárólag az ügy­védeknek van engedélyük.) ♦ A perköltség befizetése azon­ban bizonyos esetekben elma­radhat, sőt, vannak esetek, ami­kor automatikusan elmarad a perköltség. Ilyenkor a teljes költ­séget az állam vállalja magára. Ide tartozik például a: 4c- gyámsági per 4c- kiskorúakról való gondosko­dás 4c- örökbefogadás 4c- házasságkötési engedély 4c- egészségügyi-, betegsegélyző- , nyugdíjbiztosítási per, szociális ellátással vagy egészségügyi el­látással kapcsolatos per 4c- az állam által perelt bünteté­sek és bírósági perköltség eseté­ben 4c- a kollektív szerződésből adó­dó perek esetében 4c- a választók listájának módosí­tása esetén ♦ Arra is van lehetőség, hogy az állampolgár kérvényezze a per­költség elengedését: 4c- ez lehet teljes vagy részleges perköltség-elengedés 4c- a kérvényező igazolja vagyoni helyzetét, állandó jövedelmét, szociális és egyéb személyes helyzetét. Az igazolásokat írás­ban kell a bírósághoz eljuttatni (kereset igazolása, a nyugdíj összegének igazolása, vagyonbe- vallás, igazolás az egészségügyi állapotról) 4c- a perköltséggel kapcsolatos ja­vaslatot írásban, szóban is jegyzőkönyvezni lehet, de elfoga­dott a fax vagy a sürgöny is. Sür­göny esetében három napon belül szükséges szóban vagy írásban is módosítani a jegyzőkönyvet, fax esetén három napon belül be kell mutatni az eredeti kérvényt is 4c- a beadványnak egyér­telműnek kell lennie, pontosan tartalmaznia kell, hogy melyik bíróságnak szánják, ki dolgozik az ügyön, milyen ügyet érint és mi a célja. Alá kell írni és elen­gedhetetlen a pontos keltezés 4C- a kérvényt a megfelelő számú másolatban kell leadni - egy a bíróságon marad, egy-egy pél­dányt a per összes résztvevőjé­hez el kell juttatni 4c- ha a bíróság nem dönt más­ként, a felmentés az egész bíró­sági perre vonatkozik és vissza­menőleges hatállyal érvényes. Azokat a költségeket azonban, amelyeket még a bírósági döntés előtt befizettek, az ügyfél nem kapja vissza 4C- ha a bíróság nem dönt pozití­van a perköltség elengedésének ügyében, a perben állónak joga van fellebbezni (A perköltség az államot illeti. Az üres államkassza miatt azon­ban a bírók kénytelenek igen­csak alaposan megvizsgálni, hogy a perben állónak ténylege­sen hiányoznak-e az eszközei a perköltség kifizetésére. Ennek elengedéséhez nagyon sok iga­zolást kell beszerezni, ami rend­kívül hosszadalmas folyamat. A tapasztalatok szerint a bonyolult rendszer miatt a bajbajutottak többségének ahhoz is ügyvédi segítségre lenne szüksége, hogy kérvényt nyújtson be az illetmé­nyek kifizetésének elengedésére. A bírók leginkább az ariyasza- badságon lévő asszonyokat men­tik fel a perköltségek kifizetése alól, mivel itt egyértelmű a rossz szociális helyzet. Ha azonban va­lakinek bármilyen vagyona eset­leg lakása vagy autója van, az il­letmények elengedése azonnal kérdésessé válik.) (rúd)

Next

/
Thumbnails
Contents