Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-20 / 141. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 20. Riport Az Andrássyak étkezési kultúráját mutatja be a Betléri Kastélymúzeum gyűjteménye Egerben, a kiállítás szeptember végéig látogatható az észak-magyarországi városban Főúri terítékék az Andrássy család asztalán Andrássy Natália születésnapi terítéke (Fábián István felvételei) Képzeljük el, hogy 1885-ben járunk, és tagjai vagyunk an­nak a főúri vendégseregnek, akik Andrássy Natália, Andrássy Manó és Pálffy Gab­riella leánya huszadik szüle­tésnapja alkalmából gyűltek össze Betlérben. KOVÁCS ÁGNES Az ünnepi ebédet a család által nagy becsben tartott 19. századi, szín­pompás virágcsokrokkal díszített herendi porcelánon tálalták. Az evő­eszközök a bécsi udvari ékszerész, J. C. Klinkosch műhelyében készültek, a díszes poharakat pedig a 19. szá­zad második felének egyik legismer­tebb csehországi üveghutájában gyártották. Pontosan a születésnap hangulatát próbálták visszaadni a betlériek, amikor az egri Dobó István Vármú­zeumban május 29-én megnyitot­ták a főúri terítékekből rendezett kiállítást. A betléri kastély belsőjé­nek hasonlóságát néhány maguk­kal vitt bútordarabbal, festménnyel fokozták. Az egri vár Gótikus palo­tájának egy másik földszinti termé­ben a híres betléri vadászatok után rendezett lakomák előkészületét idézték, amelyeken olyan jeles sze­mélyek fordultak meg, mint Rudolf trónörökös, Milán szerb király vagy Ottó főherceg. A csehországi Bre­zová manufaktúrájában készült tá­nyérok egyedi díszítést hordoznak. Az evőeszközök nyelei a betléri va­das parkban elejtett őzbakok agan­csaiból készültek. A 18.-19. századi Európa színei, formái keverednek a megannyi korsón, tálalókészleten, porcelánfigurákon, kávéscsészéken és fajansz étkészleteken, amelyek a kiállítás anyagát képezik. Hiszen a bécsi és a meisseni porcelánfigurák szépsége egymással vetekszik, a hagymamintás teás- és kávéskész­let azonnal utal csehországi erede­tére, az áttört és festett herendi porcelánnak páija nincs, gyönyörű a kassai keménycserép tálalókész­let a maga visszafogott díszítésével, és igazi „csemege” a wedgwoodi keménycserép, amelyen antikizáló, domború fehér díszítés van. „Ez már egy kipróbált kiállítás, mert 2002-ben Betlérben is nagy siker­nek örvendett. Mivel az egri Dobó István Vármúzeum a maga félmillió látogatójával Magyarország egyik leglátogatottabb múzeumai közé tartozik, különös hangsúlyt fektet­tünk arra, hogy az igényeknek meg­feleljünk” - mondta Lázár Éva, a Betléri Kastélymúzeum igazgatónő­je. A kapcsolat a két intézmény kö­zött már a hatvanas években elin­dult, s azóta kisebb nagyobb inten­zitással tart. E tekintetben mérföld­kőnek számít az 1997-es év, amikor az egri Dobó István Vármúzeum és a Betléri Kastélymúzeum együtt­működési szerződést kötött. Ennek a szerződésnek egyik hozadéka a Bedéri Múzeum gazdag gyűjtemé­nyéből most rendezett első kiállítás is Egerben. A kiállított tárgyak érde­kessége, hogy mindegyikről tudni lehet, kihez tartoztak. Például on­nan, hogy a vadászok alakja és leg­többjüknek a neve is látható a tá­nyérokon. Ez a tudat pedig mintha lélekkel töltené meg a tárgyakat. Azon túl, hogy a látogatóknak mód­jukban áll a 18.-19. századi Európa legkülönfélébb helyeiről származó étkészleteket és evőeszközöket, va­lamint kiegészítőket megcsodálni, képet kaphatnak a korabeli kézmű­ipar magas színvonaláról is. A készí­tők mesterségbeli tudásáról és a megrendelők kifinomult ízléséről tanúskodnak ezek a tárgyak. Nem kell hozzá különösebb szakképzett­ség vagy előismeret, hogy a kiállí­tott darabok szépségében a laikus is önfeledten gyönyörködhessen. És tulajdonképpen ez volt a cél: közel vinni a nagyközönséghez azt, ami eddig jórészt üvegfalak mögé rej­tett, „megérinthetetíen” távolság­ban volt. A közös európai örökség megisme­réséhez, a szlovák-magyar kulturá­lis kapcsolatok bővüléséhez ez a gazdag kiállítás nagyban hozzájá­rul. Szlovákiából a nyár folyamán sokan ellátogatnak Egerbe, többnyi­re fürdőzés céljából. Ha ott járnak, látogassanak el az egri Dobó István Vármúzeumba, és tekintsék meg ezt a páraüan kiállítást, amely szeptem­ber 21-ig várja látogatóit. Andrássy-konyha Ha tehetnék, vízzel fűtenének nemcsak a melegházakban, hanem az iskolában is, ám egyelőre nem találtak senkit, aki megvalósításra alkalmasnak tartaná elképzeléseiket Makovecz Imre-féle ülőfürdőről álmodnak a tardoslceddiek SZÁZ ILDIKÓ A Kárpát-medence alatt a földkéreg az áltagosnál vékonyabb, ennek kö­szönhetően itt a geotermikus adott­ságok is igen kedvezőek. A föld bel­sejéből kifelé irányuló hőáram átla­gos értéke 90-100 mW/m2, mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak. Mifelénk tehát ezer méter mélység­ben a réteghőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a hatvan fokot, és ez így van Tardoskedden is, ahol 72 fo­kos termálvíz buzog föl a földből. A helyiek szerint pénz híján mégsem tudják úgy hasznosítani a geotermi­kus energiát, ahogyan szeretnék. TERMÁLFÜRDŐ, HALASTÓ ÉS LOVARDA „Az 1956-ban alapított, 1980-tól ter­málfürdőként ismert létesítményün­ket idén június 13-án nyitottuk meg a nyilvánosság előtt. Az elmúlt évek­ben már tapasztaltuk, hogy a helyi lakosok szégyenlősebbek, inkább a környékbeli fürdőhelyeket keresik fel. A mi strandunk elsősorban a fia­talok és a tágabb környék lakosai kö­rében lett népszerű, ma már akad­nak, akik családi kirándulóhelyként választják falunkat” - tájékoztatott Borbély Dezső, a községi hivatal műszaki szolgáltatásokat nyújtó részlegének vezetője. A városi zajból a csendes környezetbe menekülők számára a gyerek-, valamint az 1,4 méter mély medence használata mellett egyéb szórakozást is kínál­nak. A putnoki halastóban horgász­ni lehet, egy nemes hal árával együtt a napi horgászengedélyt kétszáz ko­ronáért lehet kiváltani. A faluvégi, községi lovarda is a helyiek és a tu­risták igényeit elégíti ki. Az ide érke­ző kirándulókat az ötven férőhelyes turistaszállóban tudják elszállásol­ni, napi 120 korona ellenében, ami magába foglalja a fürdődíjat. A strandon reggel tíztől este nyolcig tartózkodhatnak, a szálló mellett ét­kezde is található. Amikor a néhány napja megnyitott fürdőbe veszem az utat, csak a barná­ra sült, kigyúrt izomzatú úszóedzőt találom a korszerűnek bizony nehe­zen mondható medencék mellett, na meg az évzáró műsort a strandon gyakorló alapiskolás gyerekeket. Mégsem egyedül érkezem strand­szemlére. Egy csehországi házaspár ballag mögöttem, ők szálláslehetőség felől érdeklődnek. A deáki és a podhajskái termálfürdőket drágának találták, kispénzűek lévén olcsó, ke­vésbé igényes pihenésre vágynak. Megtudják, a sátrat nincs hol felver­niük, marad a turistaszálló. Nem si­kerül kivárnom, hogy maradnak-e, vagy sem. A vágsellyei Uher Éva vi­szont édesanyjával és barátnőjével rendszeresen felkeresi a helyi stran­dot A harminchárom éves hölgy több tucat térdműtéten esett át, köz­érzetének jót tesz az itteni fürdőzés. HATVANSZÁZALÉKOS ENERGIAMEGTAKARÍTÁS A fürdőt az iskolától csupán néhány bérlakás választja el. Ezért nem cso­da, hogy a községi képviselő-testület azt is fontolóra vette, hogy a restitúció során a tulajdonába kerü­lő telken idővel bővíthetné az üdülő- központot. Megtudtam, az erdélyi, Makovecz Imre építész tervezte ülő­fürdő másáról álmodnak a helyiek, amire talán uniós pályázattal lehet­ne is pénzt keríteni, de ahhoz, hogy terveket készítsenek és pályázza­nak, ugyancsak sok pénzre van szükség, márpedig az nincs. S mind­eddig nem akadt az ügyet valame­lyest felkaroló vállalkozó sem. A termálvizet jelenleg a fürdés mel­lett elsősorban a mezőgazdászok hasznosítják, ezzel fűtik ki a meleg­ágyakat. „A helyi képviselő-testület már évekkel ezelőtt javasolta, hogy ezt a hőforrást az eddiginél jobban is ki lehetne, illetve ki kellene hasz­nálni. Ekkor merült fel az iskola fű­tésének a gondolata. Az, hogy a két létesítmény egymás szomszédságá­ban található, szinte kínálja a lehe­tőséget, hogy ezt megfelelő módon kihasználjuk. Komoly összeget tud­nánk megtakarítani, ami az oktatási intézmények jelenlegi helyzetében igencsak megfontolandó” - jegyzi meg Bencze István, a tardoskeddi községi hivatal főellenőre. Azt már a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsé­gének helyi elnökeként mondja, hogy az iskola öreg kazánházának őszi felújítása még nem jelentene akadályt egy ilyen korszerű elképze­lés későbbi megvalósításában. „A jelenlegi energiafogyasztás hat­van százalékát megtakaríthatnánk, ráadásul egy erre alkalmas hőcsere- tartály beépítésével megoldhatóvá válna, hogy az iskola fűtésére hasz­nált, valamelyest már lehűlt vizet visszajuttassuk a fürdő medencéibe újrahasznosítás céljábóL Ezzel meg­spórolnánk azon vezetékes víz fo­gyasztását, melyet jelenleg a forró víz hűtésére használunk” - magya­rázza Borbély Dezső. így télen is ki lehetne használni a fürdőhelyet egy, az épületet a medencékkel összekö­tő folyosó megépítésével. „A meleg­vizes fűtés környezetkímélő megol­dás. E célra tehát kérhetnénk támo­gatást a környezetvédelmi-, vagy akár a régiófejlesztési tárcától is. Öt­leteink, elképzeléseink vannak, de nincs, aki felkarolja őket. A község­nek meg kell küzdenie a bővített ha­táskörökkel kapcsolatos mindenna­pi feladatokkal, illetve az ezzel járó anyagi teherrel. Új terveket ugyan lehet szőni, azok megvalósításához pénzt keresni azonban embert pró­báló akarat és türelem kéne” - jegyzi meg a műszaki szolgáltatások hely vezetője. A község képviselői jól tudják, hogy a falu fejlesztéséhez elengedhetetle­nül szükséges, komoly beruházá­sokkal járó hitelek visszafizetése fo­lyamatosan megterheli a költségve­tést. Újabb kölcsönök ésszerűtlen felvétele a település eladósodásához vezetne. A falubeliek számára e té­ren cseppet sem követendő a járási székhely, Érsekújvár példája, mely­nek csaknem valamennyi ingatlan­ját jelzálog terheli. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉGBOLT, GYAKORI ESŐ, 21-25 FOK A Nap kel 04.53-kor - nyugszik 20.54-kor A Hold kel 00.52-kor - nyugszik 11.21-kor A Duna vízállása - Pozsony: 330, árad; Medve: 190, árad; Komárom: 230, változatlan ^'Párkány: 165, változatlan. ELŐREJELZÉS Változóan felhős lesz az égbolt, napsütésre legfel­jebb az ország dé­li területein szá­míthatunk. Több helyen esők, záporesők várhatók, folyamatos esőzésre az ország északnyugati területein kell szá­molni. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 21 és 25 fok között ala­kul. Gyenge, északnyugati irányú szél, mely helyenként viharossá fordulhat. Éjszaka a hőmérő hi­ganyszála 13 és 9 fok közé süllyed. Holnap felhős, borult égbolt vár­ható, helyenként esővel. A legma­gasabb nappali hőmérséklet 21 és 25 fok között alakul. ORVOSMETEOROLOGIA A szív- és érrend­szeri betegségek­ben szenvedők ma fellélegezhet­nek, a biometeo­rológia pozitív hatással lesz rájuk. Az alacsony vérnyomásúak jobban bírják majd a megterhelést. Ezzel szemben erősödnek a mozgásszervi beteg­ségekkel küzdők fájdalmai, főleg a reumások érzik majd rosszul ma­gukat. Komolyabb fejfájásra is számíthatunk, a vérnyomás emel­kedhet, depresszió lehet úrrá raj­tunk. Holnap minden téren javu­lás várható, az időjárás kimondot­tan serkentő hatással lesz szerve­zetünkre. Holnap CSALÁDI KÖD HÉTVÉGI MAGAZIN ♦ Csillagösvényen száguldó Csaba királyfi ♦ Az örök ifjúság titka ♦ Az anyatej felülmúlhatatlan

Next

/
Thumbnails
Contents