Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-18 / 139. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 18. Gazdaság és fogyasztók Állami támogatással növelik a foglalkoztatottságot Kevesebb az állástalan A tavalyi elképesztő túlköltekezés után ígért gazdasági fordulat helyett napjainkban csak kozmetikázás folyik Lassulóban a magyar gazdaság A magyar gazdaság lokomotívja kisiklott, a váltókat át kellene állítani, hogy ismét növekedési pályára kerüljön (Képarchívum) Budapest. A Medgyessy-kor- mány által meghozott vagy ígért gazdasági lépések csak kozmetikai változtatások, és aligha fogják visszavinni a magyar gazdaságot a fenntartható növekedés útjára. Különösen akkor nem, ha a nemzeti bank a kormánnyal ellentétes politikát folytat. GÁL ZSOLT Tavaly az Orbán-kormány választások előtti, és a Medgyessy-kabinet választások utáni elképesztő túlköltekezésének „köszönhetően” sikerült összehozni a rekordnak számító 1616 milliárd forintos államháztartási hiányt, ami a bruttó hazai termék (GDP) 9,6 százalékának felel meg. Emellett 2001-2002-ben a kormányok a bérek nagymértékű emelésével kedveskedtek a választóknak, a bérek növekedése messze meghaladta a gazdasági növekedést és a termelékenység emelkedését. Az Orbán-kabinet például 25 500 forintról 50 ezerre emelte a minimálbért, a Medgyessy-kormány pedig 50%-kal emelte a közalkalmazottak bérét. Ehhez jött még a forint 20%-os erősödése az euróhoz képest. A gyors bérnövekedéssel és forinterősödéssel el is szállt a magyar gazdaság versenyképessége. Az azelőtt gyorsan növekvő, Nyugat-Eu- rópába irányuló kivitel stagnált (ez részben az uniós gazdaságok gyengélkedésének a következménye), s ezt nem tudta ellensúlyozni a felelőtlen kormányzati túlköltekezés sem. A gazdasági növekedés 2002- ben csak 3,3 százalék volt, és 2003 első negyedévében tovább lassult. Az idei év első három hónapjában a magyar gazdaság mindössze 2,7%- kal gyarapodott, ez hat év óta a legalacsonyabb arány. Történt ez mindannak ellenére, hogy a kormányzati túlköltekezés - ha nem is a tavalyi esztelen mértékben - folytatódik. Már az első négy hónapban sikerült teljesíteni az idei évre tervezett, a GDP 4,5%-ának megfelelő 832 milliárd forintos államháztartási hiány csaknem felét, 400 milli- árdot. A kivitel meg egyenesen visszaesett, 5%-kal. A korábban sikertörténetnek számító külföldi beruházások mára teljesen elakadtak, sőt az első negyedév mérlege 82 millió eurós tőkekiáramlást mutat. A kormány és a nemzeti bank a lesújtó negyedéves adatok hatására végre belátta, hogy valamit tenni kell. Eldöntötték, hogy 2,26%-kal leértékelik a forint lebegtetési sávjának középárfolyamát, emellett a kormány vállalta, hogy gátat szab a túlköltekezésnek, és az idei költség- vetésből 76 milliárd forintot zárol. Ezen lépések azonban csak kozmetikai változtatások. Nem nehéz belátni, hogy a 76 milliárd nem nagy ösz- szeg, ha csak az ez évre tervezett államháztartási hiány (kiadások mínusz bevételek) 832 milliárd forint. (Az ellenzék ennek ellenére újabb Bokros-csomaggal riogatja a választókat.) A 2,26%-os „leértékelés” pedig nem is igazi leértékelés. Csak arról van szó, hogy a forint úgynevezett lebegtetési sávjának a közepét 2,26%-kal gyengítették az euróhoz képest. Ettől a középárfolyamtól azonban a forint - ugyanúgy mint eddig - jelentősen +/-15%-kal eltérhet, erősödhet vagy gyengülhet. Annak tükrében, hogy 2001-2002- ben a forint kb. 20%-ot szedett magára az euróval szemben, ez a 2,26%-os sáveltolás édeskevés. Egyébként a pénzpiacok tömeges forinteladásokkal reagáltak a sáveltolásra, aminek a következtében a forint árfolyama közel 10%-kal gyengült (a sávon belül) az euróhoz képest. Erre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - ahelyett, hogy örült volna a fejleményeknek - pánikba esett, és 1%-kal (6,5-ről 7,5 százalékra) emelte a jegybanki alapkamatot. Já- rai Zsigmond jegybankelnök attól félt, hogy a túl gyenge forint miatt nagyobb lesz az árnövekedés, és így nem sikerül tartani az ez évre kitűzött inflációs célt (4,5-5 %). Járai el- dönthetné végre, hogy mit akar. Először a kormánnyal egyetértve sáveltolással gyengíti a forintot, majd pár nappal később megemeli az alapkamatot, és ezzel erősíti a forintot. A nemzeti bank így azt a tüzet oltja, amelyet a kormány épp fújtatóval próbál felszítani. Tavaly éppen a magas magyarországi kamatok vonzották a külföldi spekulánstőkét az országba. Akkor az alapkamat 9,5 % volt. Most az MNB újra 7,5 %-ra emelte a kamatját, miközben az Európai Központi Bank épp fél százalékkal mérsékelte az irányadó kamatlábat (2%), és lehet, hogy ezt teszi majd az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is, amelynek jelenlegi kamatja 1,25 %. A magyar és az európai kamatszint között így újra egy 5,5 százalékpontos rés tátong, nem beszélve Fed és az MNB kamatja közti 6,25%-os különbségről. Ennyivel kapnak magasabb kamatot a pénzüket magyar állampapírokba fektetők. Mivel ez gyakorlatilag kockázatmentes beruházás, ezért újra megindulhat a spekulánstőke rohama, ami újból a forint erősödéséhez vezethet. A nagy kamatkülönbséget semmi sem indokolja, és a májusi inflációs adatok is rácáfoltak Járai félelmére. A fogyasztói árnövekedés az elmúlt hónapban éves szinten csak 3,6 százalék volt, ez 22 éve a legalacsonyabb szint. Az állami túlköltekezés is jelentősen elmarad a tavalyitól, ha a hiány túl is lépi a tervezett 832 milliárdot. A jegybank ezért feladhatná végre az erős forint rögeszméjét, és ahelyett, hogy folyton az infláció lefékezését emlegeti, tehetne valamit a magyar gazdaság versenyképességéért is - ennek a kulcsa a gyengébb és nem az erősebb forint. A kormány pedig végre komolyan vehetné a betervezett költségvetési hiányt, és megálljt parancsolhatna a további bérnövekedésnek. Ha ezek a lépések nem történnek meg, akkor aligha javul a versenyképesség és tovább lassulhat a magyar gazdaság. Pozsony. Éves szinten idén 470 ezer munkanélkülire számíthatunk - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal legfrissebb előrejelzéséből. Idén 8,4 százalékkal kevesebben lesznek állás nélkül, mint tavaly. Május végére, a szezonmunkák beindulásának és a munkaügyi hivatalok szigorúbb elbírálásának köszönhetően az állástalanok száma 433 ezerre csökkent. Decemberhez képest így 71 ezerrel kevesebben voltak a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában. Ľudovít Kaník munkaügyi miniszter ezt korábban a szlovák gazdaságban beindult pozitív folyamatok számlájára írta. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal által tegnap közétett adatok azonban nem erről tanúskodnak. Idén az első negyedévben ugyanis csak 26 ezerrel nőtt a szlovákiai foglalkoztatottak száma, elérve a 2,130 millió főt. Ugyanebben az időszakban az államilag dotált munkaheÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. Jó esetben is 38 év kell ahhoz, hogy Szlovákia elérje az EU átlagos fejlettségi szintjét - számítja az Economist Intelligence Unit (EIU), amelynek felmérése 300 nemzetközi nagyvállalat vezetőinek értékelésén alapszik. Szlovákia bruttó hazai össztermékének (GDP) éves növekedési ütemét hosszabb távon 4 százalékra becsülik, ami gyorsabb az Európai Unió 2 százalékos növekedési tempójánál, ennek dacára elhúzódik a felzárkózás folyamata. Érdekes, hogy ezzel a tempóval megelőznénk Csehországot, ugyanis nyugati szomszédunk 3,7 százalékos növekedési üteme csupán 39 év lyek száma 43 ezer volt, ami szintén 26 ezerrel több, mint a tavalyi év első negyedében. Az új munkahelyek létrehozásában így még mindig jelentős szerepet játszik az állam, még ha az aktív foglalkoztatásra szánt állami támogatás a tavalyi 3,5 milliárd koronáról 2 milliárd koronára csökkent is. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal vezetése idén elsősorban az ígéretesen beindult átképzési tanfolyamokra fordítja ezt az összeget. Tapasztalataik szerint ugyanis az átképzésen részt vevő munkanélküliek fele képes volt munkát találni. Ez már csak azért is nagy sikernek számít, mivel a tőlünk sokkal kisebb munkanélküliséggel küszködő országokban is hasonló eredményekről tudnak beszámolni. Idén az Európai Unió segítségével együtt Szlovákiában 400 millió koronát fordítanak a munkanélküliek átképzésére. Tavaly az állami támogatásnak köszönhetően összesen 48 ezren vehettek részt átképzésen, (mi) múlva teszi lehetővé az uniós szint elérését. Az EIU adatai szerint e- gyébként Magyarország 34, Lettország 58 és Lengyelország pedig 59 év múlva ér „révbe.” Üzletemberek szerint az új uniós tagok közül öt év múlva várhatóan Magyarországon és Csehországban lesz a legjobb az üzleti környezet, és Prága válhat a régió első számú üzleti központjává. Nem kizárt, hogy a csatlakozás rosszabb helyzetbe hozza majd az új tagországokat, mint ha kimaradnának - figyelmeztet az Economist Intelligence Unit. Ez a veszély csak a londoni kutatóintézet által felvázolt három forgatókönyv legrosszabbika, tehát kifejezetten hibás gazdaságpolitika esetén fenyeget. (FN, t, c) Philip Morris: alacsonyabb adót a dohánytermékekre "Szlovákia 38 évnyire van az Európai Uniótól? Hosszú távú versengés UNIQA Biztosító OTP Garancia Biztosító és OTP Garancia Életbiztosító Felívelő ágon a PČSP Kisebb lehet a bevétel Teljessé válik a kínálat Túl az első milliárdon Pozsony. Az Európa 9 országában tevékenykedő osztrák UNIQA Group Austria csoport kezében levő UNIQA Biztosító 2002 októberében lépte túl az 1 milliárd korona biztosítási díjat. Tavaly 1,271 milliárd korona biztosítási díjra tett szert, ez 30 százalékos növekedés 2001-hez viszonyítva; ezen belül különösen a nem életbiztosítás terén sikerült előretörnie, ami annak köszönhető, hogy az UNIQA egyike azon 8 szlovák biztosítónak, amelyik jogosult a kötelező gépjármű-biztosítás nyújtására. Tavaly év végén összesen Í5 162 gépkocsi-tulajdonos kötött velük szerződést. Az 41 fiókkal és kirendeltséggel bíró pénzintézet 2002- ben 15,4 milliós adózás utáni nyereséget ért el, ez visszaesés a 2001-es 63,3 millióhoz viszonyítva, (só) ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. Az OTP Banka Slovensko nem egészen egy évvel azután, hogy megkezdte működését a szlovákiai pénzpiacon, tegnaptól gyakorlatilag teljessé tette a lakossági szolgáltatások kínálati körét. A banki pénzügyi termékeket tavaly ősztől a lízingnyújtás bővítette, s tegnaptól pedig - egyelőre saját fiókhálózatán keresztül - a biztosítás piacán is felbukkant. Az új, az Európai Unió normáival összhangban levő hazai törvényeknek megfelelően az élet- és vagyonbiztosítást szétválasztva, keddtől működik a OTP Garancia Biztosító és OTP Garancia Életbiztosító, melynek 75 százalékos tulajdonosa a magyar OTP Garancia Biztosító Rt., 25 százalékos tulajdonosa pedig a szlovák OTP Bank. Hodossy Károly, az OTP Banka Slovensko elnöke szerint ezzel teljessé és egymást kiegészítővé vált kínálatuk skálája, ugyanis nem egy esetben jelentősebb fogyasztói hitel vagy jelzáloghitel felvételénél külön előnyt, könnyebbséget jelent, ha az adott bankban az ügyfél élet- vagy vagyonbiztosítást köt. Konkrét példaként a mezőgazdaságban vállalkozóknak nyújtott gyorshitelüket említette, ahol a kezesség egyik formája a biztosítás megkötése. Tomáš Ďurík, mindkét OTP Garancia első embere szerint biztosítási termékeik lényegesen nem térnek el a többi szlovákiai pénzintézet kínálatától, az igazi különbség a szervizben, a rugalmasságban mutatkozhat meg. Ďurík szerint üzleti tervük azzal számol, hogy 2005-re a biztosítási piac 3-4 százalékát szerzik meg. (shz) Tovább tart a lendület Pozsony^ Az Első Cseh-Szlovák Biztosító (PČSP) tavaly áttörést ért el az adózás előtti nyereség terén, ugyanis az 1994-ben Kassán alapított pénzintézet nettó profitja első ízben lépte túl a 20 millió koronát - mondta Juraj Mucha, a PČSP alelnöke. Az életbiztosításra szakosodott társaság 2002-ben 285,6 millió korona biztosítási díjat könyvelt el, ami 24%-os növekedés az előző évhez viszonyítva. Ebben a kategóriában 1,64%-os piaci részesedésre tett szert, ami azt jelenti, hogy bekerült a 10 legnagyobb hazai életbiztosító közé. A 29 fiókkal (pl. Tőketerebesen, Rozsnyón, Losoncon, Léván, Érsekújvárod: és Dunaszerdahelyen) rendelkező pénzintézet 2002-ben 56 150 szerződést kezelt, s az idén további 15%-os növekedéssel számol, (só) A PSA Peugeot-Citroen óriáscég tegnapi nagyszombati alapkőletétele egy új korszak kezdetét jelentheti Szlovákia autóhatalom Nagyszombat. Ajanuári szerződést követően tegnap Mikuláš Dzurinda miniszterelnök jelenlétében megtörtént a francia PSA Peugeot-Citroen autógyár nagyszombati cégének ünnepélyes alapkőletétele. A 190 hektáron épülő cégben 2006-től évi 300 ezer gépkocsi (Peugeot 206 és Citroen C3) kerül le a futószalagról; a 710 millió eurós beruházás 3500 főnek közvetlenül, közel 10 ezernek pedig közvetve nyújt majd megélhetést. Az alkalmazodak kiválasztása 2003 vége előd kezdődik. Jean-Martin Folz, a francia társaság elnöke szerint számolnak a szlovákiai alvállalkozók bedolgozásával is. Szlovákia e beruházás révén autógyánó hatalommá válik: 2007-ben az 1000 főre jutó legyártod gépkocsik terén (100-120 db) elsők leszünk Európában, (t, č) Szlovákia legnagyobb zöldmezős beruházásának alapkőletételénél Mikuláš Dzurinda kormányfő, Jean-Martin Folz, a Peugeot-Citroen elnöke és Štefan Bošnák, Nagyszombat polgármestere serénykedett (TASR-felvétel) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Július elsejétől a kormány tervezete szerint az eddigi 950 koronáról 1400 koronára emelkedik 1000 szál cigareda fogyasztói adója. A Philip Morris (PM) dohányforgalmazó lapunknak eljuttatott állásfoglalása szerint érthető a kabinet igyekezete, miszerint évről-évre növelni szeretné az államkassza bevételét, ugyanakkor a tervezet nem váltaná be a hozzáfűzött reményeket. Ezért a forgalmazó csupán 9%-os emelést javasol a kormány 24%-os emelésével ellentétben. Csak akkor lehet magasabb a bevétel, ha a polgárok a cigaredát továbbra is meg tudják vásárolni. A kabinet az egyik népszerű, 44,50 koronás cigarettacsomag árát 55,50 koronára emelné, míg a PM 48,50-et javasol. Ha az eredeti javaslatot fogadják el, a szegényebb réteg az olcsóbb, de rossz minőségű cigarettát fogja vásárolni - elképzelhető, hogy a feketepiacon, ami kiesést jelentene az államkasszának. Mindkét alternatíva a cigarettaforgalom csökkenésével járna, ám a 9 százalékos emelés után valószínűleg kevesebben váltanának. Szlovákia 2009. január 1- ig átmeneti időszakot kapott az EU- tól, így csak eddig kell az EU-hoz igazítani a cigaretták után fizetendő adókat (ami 42 %, azaz 24 euró 1000 szál cigaretta után). Kárász Pál, a Szlovák Tudományos Akadémia elemzője szintén úgy látja: a júliustól magasabb fogyasztási adók visszafogják a fogyasztást és ösztönzik a feketegazdaságot. E két tényező pedig fékezőleg hathat néhány gazdasági ágazatra, főleg a szolgáltatásokra, (szí, t) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,536 Lengyel zloty 9,426 Angol font 59,084 Magyar forint (100) 15,750 Cseh korona 1,323 Svéd korona 4,578 Dán korona 5,594 Szlovén tollár (100) 17,770 Japán ien (100) 29,777 Svájci frank 26,945 Kanadai dollár 26,142 USA-dollár 35,103 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,30-42,60 33,97-36,37 1,29-1,35 14,71-16,71 OTP Bank 40,40-42,51 34,24-36,14 1,29-1,35 15,13-16,29 Postabank 40,39-42,69 33,74-36,46 1,29-1,35 13,95-17,55 Szí. Takarékpénztár 40,37-42,34 34,18-35,93 1,28-1,36 15,02-16,44 Tatra banka 40,42-42,58 34,32-36,16 1,29-1,35 15,13-16,37 UniBanka 40,39-42,47 34,29-36,05 1,29-1,35 14,17-15,13 Általános Hitelbank 40,37-42,53 34,21-36,04 1,28-1,36 14,85-16,58 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
