Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-17 / 138. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 17. Közélet 5 Két belső konfliktus határozta meg az Észak-atlanti Szövetség Parlamenti Közgyűlésének prágai ülésszakát A NATO nélkül nincs Európa A közelmúltban választotta meg Farkas Ivánt, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) képvi­selőjét a parlament a NATO Parlamenti Közgyűlésének tagjává. A szlovákiai képvi­selők egyelőre még nem tel­jes jogú tagként vettek részt a tavaszi prágai ülésszakon. Jövőre Pozsonyban ülésezik a közgyűlés. Farkas Ivánt kérdeztük. MOLNÁR NORBERT Rányomta a bélyegét az iraki há­ború az ülésszakra? Az utóbbi fél év eseményeit érté­keltük, ezen belül is az iraki hábo­rút. Az Észak-atlanti Szövetség kri­tikus helyzetbe került a háború mi­att, az ülésen a lehetséges kitörési pontokat kerestük. A kritikus hely­zet valójában két ok miatt keletke­zett: Az iraki harci cselekmények előtt Törökország a NATO tagálla­maként kollektív védelmet kért a szövetség alkotmánya alapján, ám néhány tagország ezt nem szava­tolta. Ilyen még soha nem fordult elő, ez komoly konfliktust vonha­tott volna maga után. Mi volt a másik konfliktus? A NATO-tagállamok közül négy tagország, Németország, Francia- ország, Belgium és Luxemburg egy­fajta különutas politikát kezd foly­tatni és európai biztonsági rend­szerben gondolkodik. Ám éppen a két kulcskezdeményező, Berlin és Párizs esetében gondok vannak a költségvetési fegyelemmel, nem teljesítik a maastrichti követelmé­nyeket, így elég nehéz lesz újabb pénzeket elkülöníteni a védelmi politikára, amely sokkal költsége­sebb lenne, mint a NATO kereté­ben. Eddig is éppen az európai or­szágok voltak, amelyek a költségve­tésből kevesebbet áldoztak bizton­» A parlamenti közgyűlésen csak ex post tudtunk tárgyal­ni a kérdésről, de na­gyon komoly viták yy folytak. >N ságpolitikára, mint például az Egyesült Államok. Tehát nem biz­tos, hogy, mondjuk, egy év múlva még aktuális lesz ez a kérdés. Lehetett érezni a feszültséget a levegőben? A parlamenti közgyűlésen csak ex post tudtunk tárgyalni a kérdésről, de nagyon komoly viták folytak. A négy ország képviselői az európai biztonsági rendszer előnyét pró­„A folyamat az utóbbi öt évben változott meg. Valóban kezd elmozdulni a szervezet a világ nagy kihívásai felé." (TASR-felvétel) bálták ecsetelni, viszont a többség a NATO modernizálása mellett tet­te le a voksot. Úgy kell átalakítani a szervezetet, hogy az az egyes tag­országoknak megfeleljen. Nekem az volt az érzésem, hogy a négyek elkeseredettségből, va­lamiféle válaszként hozták elő­térbe az új biztonsági rendszert, hogy megbosszulják az Egyesült Államoknak az iraki háborút, il­letve, hogy ők kimaradtak belő­le. Azt hittem, egy idő után ez el fog ülni, nem lesznek komoly kö­vetkezményei. Valóban így van, úgy érezték a né­gyek, kimaradtak valamiből. Ezt a lépést ma a gazdasági szempont fogja megoldani. Az Európai Ünió tagországainak gazdasági teljesítő- képességét figyelembe véve elkép­zelhetetlennek tartom ezt a fajta különutas politizálást. Feszültség uralkodott az ülés­szak végén is? A két kritikus pont megvitatása közt szólalt fel George Robertson NATO-főtitkár, aki a figyelmet in­kább a bővítésre terelte, hiszen a közeljövőben hét új tagállammal bővül a szervezet, ami az eddigi legnagyobb bővítés a NATO törté­netében. Elmondta azt is, hogy a NATO életében tízévente vannak kritikus pontok, s eddig mindig si­került ezeken túllépni. Szerinte a mostani kritikus helyzet is megol­dódik, mert megalapozottsága van egy transzatlanti biztonsági rend­szernek. Hogyan reagáltak a négyek különutas megnyilvánulásaira a szlovákiai képviselők? Szlovákia képviselői döntően a NATO fenntartása mellett érvel­tek. Nem vitatták természetesen az átalakítás szükségességét, hogy hosszabb távon biztosítani lehes­sen az európai békét. Ötven éve ugyanis, amikor megjelent a NATO a kontinensen, Európában szinte megszakítás nélkül béke honol, minimalizálta a háborúkat. Komolyan veszik a szlovák fel­szólalásokat és véleményeket? Szlovákiát teljes mértékben fel­nőtt országnak tekintik. Bizton­ságpolitikai szempontból is úgy szerepeltünk, mintha már tagor­szág lennénk. Szóba került-e a felkészültsé­günk a NATO-tagságra? Hivatalosan nem, viszont egy év múlva Szlovákiában ül össze a NA­TO Parlamenti Közgyűlése, s Po­zsonynak akkor be kell számolnia arról, hogy katonapolitikai szem­pontból mennyire felkészült a tag­ságra. Azokban a napokban szüle­tik éppen a döntés a hét új tagor­szág felvételéről. Azt tudjuk, hogy május elsején lesz az uniós csatlakozás. De mi­kor lesz pontosan a NATO-csat- lakozás? Tavaszra várható. A jövő év májusi közgyűlés előtt, vagy közvetlenül utána ülésezik a NÄTO Tanácsa, ahol a döntés születik. Ön a közgyűlés gazdasági bizott­ságának lett a tagja. A NATO eddig hangsúlyozottan vé­delmi és katonapolitikai szervezet volt, jellege azonban változik. A hangsúly kezd eltolódni a fenntart­ható fejlődés, a biztonság szavato­lása és a globális kihívások kezelé­se felé, például a terrorizmus, az új betegségek, a kábítószer-kereske­delem, az elharapózott korrypció, a lánykereskedelem elleni harcra. A kérdés, hogyan lehetne minima­lizálni az észak és dél, illetve a ke­let és nyugat közötti gazdasági kü­lönbségeket. Az egyik mód a befek­tetések és a fejlesztések segítése a szegényebb világban, a fejlődő or­szágokban. A gazdag országok pia­cain kell elérni, hogy a harmadik világból érkező termékek esélyt kapjanak. Meg kell szüntetni a gá­takat, az Egyesült Államokban pél­dául 2015-re szinte nullára akarják csökkenteni a vámokat. A másik megoldási lehetőség olyan befek­tetéseket eszközölni a fejlődő or­szágokban, hogy konkurenciaké­A NATO eddig ' hangsúlyozottan védelmi és katonapo­litikai szervezet volt, jellege azonban változik. * pes termékeket tudjanak előállíta­ni, így esélyt adni gazdaságuk bő­vülésére. Be kell kapcsolni ezeket az országokat a gazdasági folya­matokba. A bizottsági ülés üzenete az volt, hogy ne csak a világ legfej­lettebb országai, a G8 tagjai dönt­senek mindenről, a folyamatokba be kell vonni a kevésbé fejlett or­szágokat, hogy az ő képviselőik is elmondhassák, hogyan látják a dolgokat. Mióta foglalkozik a NATO ilyen komoly világgazdasági kérdé­sekkel? A folyamat az utóbbi öt évben vál­tozott meg. Valóban kezd elmoz­dulni a szervezet a világ nagy kihí­vásai felé. Mától parlamenti ülés: a honatyák eldöntik, milyen mértékben növekedjen a sör, a cigaretta és az üzemanyagok adója Megint szavaznak a képviselők a nyugdíjemelésről ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Vagyonbevallás az in­terneten, munkaviszony utáni megkötések, pénzbírság és a man­dátum elveszítése a törvényszegők esetében - a honatyák egyebek mellett erről döntenek a ma kezdő­dő ülésen. A parlamentben van ugyanis az új összeférhetetlenségi alkotmánytörvény-tervezet, mely a jelenlegi normánál szigorúbb meg­kötéseket tartalmaz. Az elmúlt megbízatási időszakban a képvise­lők már majdnem elfogadtak egy viszonylag szigorú normát, csak­hogy mivel a képviselők önmaguk­ról döntöttek, és az önkormányzati lobbi is erős volt, végül minden ma­radt a régiben. Bár a mostani terve­zetet egy közös kormánypárti-el­lenzéki bizottság dolgozta ki, kér­déses, a honatyáknak végül lesz-e bátorságuk megkurtítani saját ki­váltságaikat. Több képviselő pol­gármester is egyben, ezért nem ki­zárt, hogy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának sikerül elér­nie, hogy az önkormányzatok ne tartozzanak a jogszabály hatálya alá. A civil szféra ennek nem örül­ne: a Transparency International többször rámutatott az önkor­mányzati szinten tapasztalható korrupcióra és összefonódásokra. Az előzetes egyeztetések során a társulás érdekeit leginkább az SDKÚ védte. A 13. ülés másik fon­tos napirendi pontja a nyugdíjeme­lés: a képviselők újra megvitatják az államfő által visszaadott terve­zetet. Rudolf Schuster kevesellte a 6 százalékos emelést, ezért nem ír­ta alá az erről szóló törvényt, vi­szont így veszélybe került a júliusi valorizáció. Pavol Hrušovský házel­nök az ülés előtt derűlátó volt: sze­rinte sikerül úgy megtárgyalni és elfogadni a jogszabályt, hogy a nyugdíjak júliustól emelkedjenek. A honatyák újratárgyalnak még egy, az államfő által visszadobott jogszabályt. A távközlési törvényt Schuster már másodszor nem írta alá; értesüléseink szerint a háttér­ben erős lobbicsoportok harca hú­zódik. A Ház rendkívüli ülésen fog­lalkozik a Csáky Pál miniszterel­nök-helyettes és Ivan Miklós pénz­ügyminiszter ellen benyújtott bizal­mi indítvánnyal. A két kormánytag leváltását a Smer, a Vojtech Tkáč vezette csoport és a kommunisták kezdeményezték; a HZDS nem csatlakozott hozzájuk, sőt Vladimír Mečiar úgy fogalmazott: nincs ér­telme meneszteni Csákyt. Bár az Új Polgári Szövetség korábban hango­san bírálta az integrációért felelős miniszterelnök-helyettest, valószí­nűleg a koalíciós honatyák sem szavazzák meg kormánytagjaik le­váltását - a Koalíciós Tanács leg­utóbbi ülésén Csáky kapott még egy esélyt a kormánypártoktól és a miniszterelnöktől. Elképzelhető, hogy a plenáris ülés alatt is lesz a Házban rögtönzött, rendkívüli koa­líciós tanácskozás, ha a parlamenti napirendi pontok között szerepel majd az abortusztörvény. Mikuláš Dzurinda partnereit figyelmeztet­te: amikor az interrupciós jogsza­bályról fognak szavazni, a koalíció jövőjéről döntenek. A keresztény- demokraták ugyanis a jogszabály elfogadása esetén kilátásba helyez­ték a kormányból való távozást. A ma kezdődő ülésen napirenden lesz számos gazdasági jellegű kér­dés; a képviselők például eldöntik, milyen mértékben emelkedjen a sör, a cigaretta és az üzemanyagok fogyasztói adója. Továbbra is gondban lesznek Szlo­vákia európai parlamenti megfigye­lői, akiknek egyszerre két helyen kellene lenniük. Miközben ülésezik a pozsonyi parlament, Strasbourg- ban, illetve Brüsszelben is folyik a munka. Korábban házelnökünk nem volt hajlandó úgy módosítani a programot, hogy a megfigyelők itt is, ott is lehessenek. Egyébként kép­viselőink idáig nem sok külföldi tör­ténésről maradtak le, hiszen parla­mentünk újabban havonta csak két- három napig ülésezik. Az előző megbízatási időszakban két-három hétig is elhúzódott egy-egy tanács­kozás, heves viták alakultak ki a tör­vényekről, most viszont a program sem zsúfolt, és szinte viták sincse­nek. Ha pedig bevezetik a szavazó­órákat, azaz hogy a megtárgyalt ja­vaslatokról mindig délelőtt 11-kor és délután 5-kor voksoljanak, fenn­áll a veszély, hogy a közötte levő időben csak néhányan lézengenek majd az ülésteremben, (sza) — RÖVIDEN ■* Simon szerint sok az egymilliárd korona Pozsony. Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter szerint a gazdák követeléseinek egy része már elvesztette aktualitását, hiszen telje­sült. A gazdák egymilliárd koronát kérnek, s ha nem kapják meg, vagy a kormány nem fog foglalkozni problémájukkal, akár tüntetni is hajlandók. A minisztérium Simon szerint időben reagált a gazdák felhívására, például 250 millió koronát már átcsoportosítottak a földalapból az intervenciós hivatalba, de az egymilliárd koronás ké­rést nem tartják reálisnak. (SITA) Még a nyári szünet előtt döntés? Kassa. Tegnap megérkezett az alkotmánybíróságra a Robert Fico által kezdeményezett és további 34 képviselő által aláírt beadvány, mely az új egészségügyi törvény alkotmányosságát kérdőjelezi meg. A bíróságon egyelőre nem nyilatkoznak arról, eleget tesznek a kép­viselők kérésének, hogy sürgősségi eljárásban tárgyalják a kérdést, de azt elképzelhetőnek tartják, hogy még július 14-e, a bírósági nyá­ri szünet kezdete előtt döntenek az ügyben. (TASR) Vízummentesség az amerikaiaknak Pozsony. Október elsejétől az amerikai állampolgárok vízum nélkül utazhatnak Szlovákiába, ha a kormány elfogadja a belügyminiszté­riumjavaslatát. A döntés a turizmust és a kétoldalú gazdasági kap­csolatokat hivatott fellendíteni, s hamarosan ugyanez a lépés várha­tó Mexikóval és Venezuelával szemben is. Az USA nem tervezi, hogy a közeljövőben megszüntetnék a vízumkényszert Szlovákiával szemben. Az amerikaiak csak akkor tennének így, ha a visszautasí­tott vízumkérelmek aránya 3 százalék alá csökkenne, de mi ettől messze vagyunk. (SITA) Érdeklődnek a kormány iránt Pozsony. A lakosság kétharmada érdeklődik a kormány munkája iránt, derült ki a Szlovák Rádió legfrissebb közvélemény-kutatásá­ból. A megkérdezettek az információkat leggyakrabban a Markíza és a Szlovák Televízió híradójából, valamint a Szlovák Rádió hírmű­soraiból szerzik meg. Az elektronikus médián kívül a lakosság nagy része rokonaitól, ismerőseitől tudja meg, miről, hogyan döntött a kabinet. (SITA) Kell a pénz a megelőzésre Pozsony. Szlovákiában az eddigiekkel azonos, vagy akár nagyobb erősségű földrengések is várhatók, ezért az ország keleti részén egy komolyabb földrengésvizsgáló hálózatot kellene kiépíteni. Vladimír Palkó belügy- és Martin Frone oktatási miniszter terjeszti be azt a javaslatot, mellyel 12,3 millió koronát különítenének el a rendszer kiépítésére. Az ország keleti része a legkevésbé felmért ilyen szem­pontból, bár a feljegyzések szerint 1652 óta legalább 40 alkalom­mal rengett arrafelé a föld. (TASR) Peugeot-Citroén: ma alapkőletétel Nagyszombat. Mikuláš Dzurinda miniszterelnök jelenlétében Nagyszombat déli ipari parkjában kerül sor Szlovákia egyik legna­gyobb zöldmezős beruházása, a francia PSA Peugeot-Citroén itteni autógyára alapkövének letételére. A vállalat 2006-tól évi 300 ezer, alsó középkategóriába tartozó gépkocsi gyártását ígéri, a 710 millió eurós beruházás eredményeként 3500 közvetlen és 6000-7000 köz­vetett munkahely születik, (t, só) Jókai Napok Komáromban - már negyvenedszer Megkopott érdeklődés ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Komárom. Tegnap kora este kezde­tét vette az öntevékeny diák- és fel­nőtt színjátszók országos fesztiválja, a Jókai Napok jubüeumi, 40. évfo­lyama. A résztvevőket, érdeklődőket Szabó Béla, Komárom alpolgármes­tere köszöntötte a városvezetés ne­vében, kiemelve, hogy a seregszem­le nagyban emeli Komárom kulturá­lis életének színvonalát. Havasi Pé­ter újságíró, a Pódium Színházi Tár­saság elnöke a Jókai Színház fino­man szólva foghíjas nézőterére pü- lantva keserű szavakkal élt. El­mondta: a Jókai Napok mindig is ünnepet jelentettek az amatőr szín­játszók számára, nem csak a kerek évfordulók alkalmával, de mára az érdeklődés mintha kissé megkopott volna. Tóth Tibor színművész, a Jó­kai Színház igazgatója köszöntőjé­ben az amatőr és a hivatásos színját­szás termékeny kölcsönhatását emelte ki. A Jókai Napokon idén va­lóban gazdag program várja az ér­deklődőket, hiszen 16 előadás szere­pel a versenyprogramban, s a sza­badidőt is különböző kulturális kísé­rő rendezvényeken lehet eltölteni. (A részt vevő csoportok mintegy két­harmada idén is a diákszínjátszók közül kerül ki.) A díjátadásra vasár­napig kell vámunk. A fesztivál zsűri­jét Fort Kriszta beszédtanár, Havasi Péter újságíró, Perényi Balázs rende­ző, Soltémszky Tibor dramaturg, va­lamint Tóth Miklós rendező alkotja, továbbá diákzsűri is véleményezi a produkciókat. A szervezők a hét fo­lyamán mintegy 250-en résztvevőt várnak Komáromba, s természete­sen várják a nézőket is. (as) Abortuszügy: Pavol Rusko pártja nem hátrál meg Továbbra is 3 kontra 1 HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az ANO tegnapi elnöksé­gi ülésén úgy döntött, nem vonja vissza a terhességmegszakításról szóló törvény módosító javaslatát, sőt egyértelműen azt javasolta képviselőinek, hogy szavazzák meg a jogszabályt. A liberális párt csak abban az esetben változtatna elhatározásán, ha írásos ígéretet kapna koalíciós partnereitől, hogy a témában születendő alkotmány- bírósági döntés után tíz napon be­lül elfogadnák a törvényt, mely ga­rantálná a nők szabad döntési jo­gát. Vladimír Palkó belügyminisz­ter jelezte: ha a törvény hatályba lép, akkor a javaslatot ellenző KDH szerint a koalíció nem folytathatja munkáját a jelenlegi felállásban. A kereszténydemokraták úgy vélik, hogy az ANO-nak kellene távoznia, mivel ez a párt sérti meg a koalíci­ós szerződést. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője azt kifogásol­ja, ahogyan Pavol Rusko pártja a javaslatot el akarja fogadtatni a parlamenttel. Mint hozzátette, az MKP nem támogatja az indítványt. Az SDKÚ szerint a koalíciós szerző­dés felrúgásának tekinthető, ha az ANO az ellenzék támogatásával fo­gadtatja el a javaslatot, (s, t, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents