Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-03 / 126. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 3. Közélet 5 Interjú Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével Budapest és Pozsony viszonyáról és a magyar-magyar kapcsolatokról Jelenleg jó lélektani helyzet van A mostani magyar kormányzati ciklus nagy változása, hogy a politikában nagyobb súllyal vesznek részt a nők. Soha annyi hölgy tagja nem volt a magyar kabinetnek, mint most, és először fordul elő, hogy Szili Katalin személyében a gyengébb nem vezeti a parlamentet. A magyar házelnökkel beszélgettünk. B. SZENTGÁLI ANIKÓ A mi kormánytagjaink között egyetlen nő sincs, Magyarországon pedig még a parlamentet is hölgy vezeti. Véletlen? Vagy az itteni nők aktívabbak? Véletlen. 13 év telt el a rendszer- váltás óta, és korábban létezetett egyfajta statisztikai szemléletmód, hogy a testületekben hány nőnek kell lennie. Ezért rendszeresen vitákat vált ki, ha egy-egy párt kvótákat próbál állítani, mint ahogyan ez nyugat-európai szociáldemokrata pártokban szokás. Ilyen kvótás igyekezet nálunk is volt. Az ezzel kapcsolatos ellenérzések érthetőek, hiszen az ilyen törekvések sokakat a szocialista időkre emlékeztetnek De van egy ennél fontosabb szempont: az alkalmasság. A közelmúltban a svéd házelnökkel találkoztam, aki most hosz- szú idő után ismét férfi. Svédországban a hatvanas években volt hasonló a nők parlamenti számaránya, mint most Magyarországon. Nálunk most 8,4%, náluk 45%, ami részben mutatja a társadalom kiegyensúlyozottságát, valamint azt, hogy a gazdaságuk rendben van. A gazdaságot a férfiak irányítják, ugyanakkor a politika egy részét átengedték a nőknek, mert úgy érzik, minden rendben van. Ezzel szemben bár viszonylag sok magyar nő van a politikában, a fajsúlyosabb - külpolitikai, gazdasági, költségvetési - bizottságban nem kapnak helyet. Igen, a nőknek jobbára a szociális témák jutottak. De azért néhány női képviselőnk igen aktív nemzetközi ügyekben. En pozitívan értékelem, hogy a belügyminiszterünk » A nemzetközi porondon a szlovák házelnökkel nagyon jól együttműködünk. « és egyik új tárca nélküli miniszterünk is nő; erre sem volt még példa. Azt pedig a sors különös kegyének érzem, hogy én vagyok az első női házelnök. Gond nélkül választották ebbe a tisztségbe, vagy meg kellett érte „küzdenie”? Szlovákiában Bugár Béla kisebbségi magyarként nem lehetett házelnök, mert a szlovákiai társadalom még nem érett meg rá. Korábban alelnök voltam, és mindenki kézenfekvőnek tartotta, hogy ha a szocialista párt győz, akkor én viszem tovább az elnöki pozíciót. Az elmúlt 10-12 évben sohasem éreztem hátrányát annak, hogy nő vagyok. Azt hiszem, mindig elfogadtak. Nem gyakorlom azokat a női allűröket, melyeket a férfiak általában kifogásolnak egy nőben, például hogy nem tud titkot tartani, nem elég erőteljes... ... és tud titkot tartani? Jobban, mint egy férfi. Ugyanakkor igyekszem megtartani a nőiességemet: nem palástolom, ha időnként elérzékenyülök, a mimikám is meg-megrezdül. Nem jellemző rám, hogy pókerarccal ülök végig egy-egy tárgyalást. Tud határozott, tekintéllyel bíró házelnök lenni? Igyekszem, de próbálom nem át„Fontos üzenetnek tartom, hogy a Máért összejövetelén 98 százalékban támogatták a módosító javaslatokat." (Képarchívum) venni a férfias stílust és a férfiakra jellemző küzdésmódot. Megjegyzem, természetesen szükség van a férfiak sármjára is. Mivel a társadalom vegyes, mindkét nemnek képviseltetnie kell magát a politikában. Az elmúlt időszakban volt egy törvényvitánk az abortuszról. Nem az volt a furcsa, hogy 8,4%- nyi nő vitázik erről a parlamentben, hanem hogy 91,7%-nyi férfi döntött ebben a kérdésben. Ha már az abortuszt említette, nálunk most időszerű a téma. A kereszténydemokraták legszívesebben betiltanák. Szerintük nem a nő hivatott eldönteni, meg akarja-e szülni a gyermeket vagy sem, mert a fogantatás után már nemcsak saját magáról, hanem egy leendő új életről is dönt. Szerintem viszont biztosítani kell, hogy a nő szabadon dönthesse el, vállalható-e a gyermek. Egy egészséges párkapcsolatban a férfi és a nő ezt közösen gondolja végig, de vannak olyan helyzetek az életben, amikor egy nőnek egyedül kell mérlegelnie, tud-e egy kis életet vállalni és a jövőben megélhetést biztosítani. Ez több szempontú, mélyebb elemzést igénylő kérdés, de szerintem alapvetően biztosítani kell a nő szabadságjogát. Újévi beszédében ön azt mondta: 2003 a megbékélés éve lesz. Azóta eltelt néhány hónap. Hogyan látja: 2003 valóban a megbékélés éve? Az elmúlt esztendő a választások éve volt. Azért mondtam, hogy az ideinek a megbékélés évének kell lennie, mert egy fontos lépés, az uniós csatlakozás előtt álltunk. Számomra örömteli érzés volt látni, hogy a négy parlamenti párt együtt járta az országot. Vannak a nemzetnek olyan alapkérdései, melyeket mindannyiunknak el kell közös nevezőként fogadni. Ilyen a csatlakozás, a nemzet jövőjének és gyarapodásának kérdése. Megnyugtatónak tartom, ha ezekben a témákban sikerül egy irányba húzni. Optimista vagyok, házelnökként egyik fontos feladatomnak tartom, hogy ne csak a kormányzó pártokat, hanem az összparla- menti érdekeket is képviseljem. Nem áhítozhatom nagy, ideális együttműködésre, de fontos, hogy tudjunk egy asztalnál vitázni, érvelni, és legyen meg a közös engedményeken alapuló konszenzus igénye. Nem ártana egyfajta szlovákmagyar megbékélés sem. így van. Hrušovský úrral többször találkoztam, és érzékelem, hogy van igény a megbékélésre. Most jó lélektani helyzet van, hiszen Szlovákia és Magyarország olyan útra indult, mely hosszú távon meghatározza az utánunk következő generációk életét. Ez azt is feltételezi, hogy egy lelkiekben megbékélt társadalom, szomszédság lépjen az Európai Unióba. Erről Bugár Bélával is tárgyaltam, és mindent meg fogok tenni azért, hogy mire az Európai Unió tagjai leszünk, történjenek meg azok a lépések, melyek ezt a fajta lelki megbékélést és a közös történelmi múlt feldolgozását segítik. Pavol Hrušovskýval abban is egyetértettek, hogy a két parlament bekapcsolódhatna a történelmi múlttal összefüggő megoldatlan kérdések - például a Beneš-dekrétumok és trianoni békeszerződés - orvoslásába. Hogyan? Ha mind a két Ház politikai erői arra szándékot mutatnának, hogy kinyilatkoztassák az új időszámítás és új történelmi időszak kezdetét jelentő megbékélésre való törekvést, akkor ezt még kell tennünk. Ebben mind a két parlament nyitott. A két ország között jelenleg a státustörvény miatt van feszültség. A jogszabály módosító tervezete hamarosan a magyar parlament elé kerül. Elfogadása után oldódhat a feszült helyzet? Fontos üzenetnek tartom, hogy a Máért összejövetelén 98 százalékban támogatták a módosító javaslatokat. Bár a parlamenti előterjesztés még nem történt meg, sem az indítványokat, sem az ezzel kapcsolatos parlamenti megnyilvánulásokat nem ismerjük, bízom a törvénymódosítás sikerében. Ez fontos. Ennél talán még fontosabbak az uniós együttműködésünket meghatározó, 2004. május 1-je utáni kötelmeink. Hangsúlyozom: csak olyan törvénymódosításban vagyunk érdekeltek - és csakis ilyen születhet - mely az EU-s elvárásoknak megfelel, hozzáértve mindenkinek a saját belső életéhez és belső szabályozásához való jogát. Mindezek figyelembevételével lényeges, hogy a módosítás ezen keretek között szülessen meg. Elképzelhető, hogy a parlamenti jóváhagyás előtt lesz valamilyen egyeztetés a szlovákiai parlamenttel, illetve Hrušovskýval? Nem zárom ki, hogy lesz ilyen. Ezzel is szeretném az együttműködési készségemet kifejezni. Már tárgyaltam a határon túli magyarokkal egy, az ősz folyamán tartandó ülésről, mely a kisebbségi ügyekben érdekelt magyarországi honatyák és a határon túli magyar képviselők együttműködését hivatott biztosítani. Ez egy új intézmény, melynek neve Mama-apa lenne; magyar-magyar parlamenti partnerség. Ez nemcsak a státustörvény kérdését segíthetné lezárni, hanem hozzájárulhatna egy aktív eszmecseréhez a csatlakozás folyamatában. Pavol Hrušovský újévi beszédét ön pozitívan fogadta. A szlovák házelnök utalt arra, hogy Szlovákia megkövethetné a kisebbségi magyarokat a 2. világháború utáni sérelmekért és diszkriminációért, ha Magyarország is ugyanezt tenné a szlovákokkal szemben a 19. századi elmagyarosítás miatt. Ön ezt reálisnak tartja? Ez csak előzetes egyeztetés, a történelmi múlt teljes és reális feltárása mellett, a kölcsönösség alapján történhet, amivel Hrušovský úr is egyetértett. Remélhetőleg erre hamarosan sor kerül. Egyébként a nemzetközi porondon a szlovák házelnökkel nagyon jól együttműködünk. Legutóbb Athénben is közösen fejeztük ki azt az igényt, hogy az uniós alkotmányos szerződés aláírására csak akkor kerüljön sor, amikor már a társult országok is teljes jogú tagok lesznek. Több kérdésben azonos a célunk, remélem, ez a jövőben is így lesz. Milyen jövőt jósol a visegrádi országoknak az Európai Unión belül? Próbálom nem r átvenni a férfias stílust és a férfiakra jellemző küzdésmódot. * Valamennyi eddigi regionális együttműködést az új életünknek megfelelően kell átépítenünk. Van ennek jövője, de lehet, hogy nemcsak ilyen szűk körben, lehet, hogy a csoportot bővíteni kell. Mindenestre az együttműködést újra át kell gondolni. Azért is felmerül a visegrádi csoport jövője, mert az uniós csatlakozási tárgyalások végén a V4-ek nem közösen léptek fel, hanem mindenki külön-külön próbált minél jobb feltételeket kialkudni magának. Természetes, hogy elsősorban mindenki a saját érdekét képviseli. De ez nem jelenti azt, hogy időnként nem lehet tárgyalóasztalhoz ülni és kijelölni, hogy mi az, ahol együtt tudunk működni, és az sem baj, ha pontosan látjuk, hogy mikor és miben válnak szét az érdekeink. Ön nemcsak házelnök, hanem az MSZP elnökhelyettese és a párt szervezeti megújulásáért felelős kabinetének vezetője is. Milyen változás vár a szocialistákra? Az MSZP 14 éve alakult. Ezalatt az MSZP most kapott másodszor lehetőséget a kormányzásra. Az eddigi ciklusváltásokra jellemző volt, hogy a párt és a kormányzat között nem létezett harmonikus kommunikáció, ami egyebek mellett választási vereséghez vezetett. Ez nemcsak a mi pártunkra volt jellemző. Ezt megelőzendő a több mint egy évtized tapasztalatai alapján a maihoz képest egy változó struktúrában gondolkodunk. Ez a szakmai, illetve rétegpolitikai erőterek megerősítését, a választó- körzeteken és a régiókon alapuló gondolkodásmódot jelent. Ez a korszerűsítés azonban nem történhet egyik napról a másikra. Terveink szerint a párt 15. születésnapjáig - jövőre lesz - ezeket az új struktúrákat, melyek új tartalmat és kommunikációs teret is jelentenek, létrehozzuk. Remélem, ez is hozzájárulhat a 2006-os választási sikerhez. RÖVIDEN Mikloš: 2004-től nem lesz átalányadó Pozsony. Ivan Mikloš miniszterelnök-helyettes szerint ha a törvény- hozás időben elfogadja a fogyasztói adók emeléséről szóló törvényeket, és sikerül fedezni az átmeneti forráshiányt, nem válik szükségessé a költségvetésről szóló törvény évközi módosítása. Mikloš úgy véli, a jövő évi 19 százalékos egyenadó 13,2 milliárd koronás bevételkiesést okoz. A pénzügyek irányítója megerősítette, hogy 2004-ben megszűnik az átalányadó. (SITA) Rudolf Schuster csak ősszel értékel Pozsony. Rudolf Schuster a megszokottól eltérően idei országértékelő beszédét csak ősszel mondja el a parlamentben. A köztársasági elnök eredetileg tavasszal, esetleg nyár elején értékelte volna a kormány és a parlament munkáját, de az EU-népszavazás miatt ezt későbbre halasztották. Schuster két évvel ezelőtti beszámolójának kritikájáért az elnöki hivatal feljelentette Aleš Krátký újságírót, de a parlament a vonatkozó cikkelyt nemrég törölte a büntető törvénykönyvből. (TASR) Ne utazzunk ma Ausztriába! Pozsony. A külügyminisztérium nem javasolja, hogy ma Bécsbe vagy más ausztriai nagyvárosba utazzunk, ugyanis nyugati szomszédunknál egész napos, több szervezet által meghirdetett sztrájk várható. A kormány szociális politikája miatt egy napra beszüntetik a munkát a vasutasok és a tömegközlekedési vállalat munkatársai, de a vámosok és postások is csak részben hajlandók ellátni feladatukat. Egyetlen oktatási intézményben sem lesz tanítás. (SITA) Ratifikálták NATO-csatlakozásunkat Budapest. Az Országgyűlés tegnap nagy többséggel, 329 igen szavazattal ratifikálta Szlovákia NATO-csatlakozását. A magyar parlament egyhangúlag hagyta jóvá szállító és humanitárius egységek Irakba küldését is. (s, t) Az igazságügyi miniszter tévesnek tekinti a döntést Új tanúk bizonyíthatják ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. „Ivan Lexa tavaly decemberi letartóztatásakor megjósoltam: kezdődik a kálvária” - kommentálta Vladimír Palkó a titkosszolgálat korábbi igazgatójának szabadlábra helyezéséről rendelkező tegnapi döntést. A belügyminiszter szerint december óta sokat haladt előre a nyomozás: három tanú is megerősítette azt a vallomást, mely igazolja, hogy Ivan Lexa rendelte meg Robert Remiáš meggyilkolását. „Gyilkosság gyanújával letartóztatták Imrich O.- t és Jozef R.-t, a december óta eltelt időben bizonyítást nyert, hogy a gyilkosság kapcsán irathamisítás történt, és igazolódott az is, hogy a titkosszolgálat is részt vett Robert Remiáš megfigyelésében” - állítja a miniszter. Szerinte az ügy kivizsgálásának befejezése Lexa védőügyvédéi miatt késik, ugyanis törvényes beadványaikkal nehezítik a rendőrök és az ügyész munkáját. A bírósági döntést nem értékelte a belügyminiszter, de nem lepte meg a tegnapi határozat. „Ismerem a biztonsági erők és az igazságszolgáltatás állapotát” - mondta Palkó. Dániel Lipšic szerint továbbra is van indok Lexa vizsgálati fogságba helyezésére. Emlékeztetett arra, hogy a titkos- szolgálat volt igazgatója egyszer már megszökött az igazságszolgáltatás elől, miért ne tehetné ezt meg újra. Lipšic már két hete panasszal fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, ha a testület eleget tesz a beadványnak, akkor az ügyész újra kezdeményezheti Lexa őrizetbe vételét. (lpj, t) Pavol Hrušovský szlovák házelnök Svédországban Közösen az érdekekért KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL Stockholm. Björn von Sydow találkozott tegnap Pavol Hrušovskýval, a szlovák parlament elnökével. Svéd kollégája elmondta, nagyra értékeli Szlovákia csatlakozási erőfeszítéseit, ugyanakkor hozzátette, a kisebb államoknak közösen kellene fellépniük saját érdekeik megvédéséért az Európai Unión belül. Megjegyezte viszont, hogy nem feltétlenül kell a szóban forgó államoknak szomszédosaknak lenniük, elég, ha bizonyos szinten hasonlóak gazdaságilag vagy történelmi szempontból. Svédországban szeptemberben referendumot tartanak az euróövezethez való csatlakozásról, ezzel kapcsolatban Sydow az Új Szónak elmondta, nagyon nehéz megjósolni a népszavazás végeredményét, ugyanis még mindig eléggé sokan ellenzik az uniós tagságot is. Azt azonban elmondta, bízik abban, hogy Svédország belátható időn belül csatlakozik az eurózónához. Hrušovský programja Uppsalában folytatódott, (szge) A magyarul beszélőkkel anyanyelvükön foglalkoznak Pszichológusi tanácsok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A pszichológiai tanácsadást keresők 40-50 százalékának problémái szoros összefüggésben vannak a munkanélküliséggel - állítja Ivan Valkovič, a pszichológiai tanácsadó központok igazgatója. „Habár a kliensek többsége nem tudatosítja az összefüggést családi, partneri kapcsolataikban felmerült gondjaik és az egyik vagy mindkét partner munkanélkülisége között, de a tanácsadás során nagyon gyakran erre a következtetésre jutunk” - mondta. „A központok feladata főként a megelőzés, a személyes konzultációk során is az érintett belső tartalékaira építünk, ahhoz nyújtunk segítséget, hogyan oldhatja meg kis segítséggel egyedül problémáid’ - magyarázta Zuzana Mar- diaková módszertani vezető. Óriási előnyt jelent, hogy szolgáltatásaik ingyenesek, hiszen a magántanácsadókban egy-egy konzultáció • ára 700 koronánál kezdődik. „A hozzánk fordulók többsége nehéz anyagi helyzetben él, a magántanácsadók tarifáit nem tudnák kifizetni” - állítja az igazgató. Országszerte 59 központ működik, a szociális minisztérium 40 millió koronát biztosított működésükre. A déli járásokban arra is törekednek, hogy a magyarul beszélőkkel anyanyelvükön foglalkozzanak. „Tudatosítjuk, hogy a problémák kezelésében nagyon fontos szerepet játszik az, milyen nyelven folyik ä konzultáció, ezért a magyarlakta vidéken igyekszünk magyarul is beszélő alkalmazottakat felvenni. Sajnos, nincs mindenhol magyarul tudó pszichológus, de a legtöbb tanácsadóban van olyan alkalmazott, aki szükség esetén tud tolmácsolni, ha az érintett kéri” - tájékoztatta lapunkat Valkovič. (lpj)
