Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-03 / 126. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 3. Öten a nyolcak közül. Jacques Chirac francia elnök (középen) Jean Chretien kanadai kormányfő, Vlagyimir Putyin orosz államfő, George W. Bush amerikai elnök és Tony Blair brit kormányfő társaságában (balról jobbra). (Reuters-felvétel) Bush javasolta Chiracnak, a feszültségek dacára lépjenek előre kettőjük kapcsolatában Amerikai-francia „béke” London állítja, nem adna menedéket háborús bűnösöknek Angliába menekülnének Szaddám Húszéin lányai INDEX-HÍR Halálos indiai hőhullám Haidarábád. Csaknem ezerre emelkedett Indiában a több mint két hete tartó hőhullám halálos áldozatainak száma. A kontinensnyi ország déli ré­szén fekvő Ándhra Prades ál­lamban haltak meg legtöbben a hőségtől: legalább 900 em­ber vesztette ott életét kiszára­dás vagy napszúrás következ­tében. Csaknem száz további halálos áldozata volt a hőhul­lámnak az ország északi és ke­leti részén - adta hírül az All India Radio állami rádióadó. A hatóságok felszólították a la­kosságot, hogy délelőtt tíz és délután öt óra között ne hagy­ják el otthonukat. A meteoro­lógiai előrejelzések szerint nem várható enyhülés a követ­kező két nap folyamán. (MTI) Megérkeztek a vendégmunkások Gáza. Több mint tízezer pa­lesztin vendégmunkás érkezett Izraelbe a szomszédos Gázai övezetből tegnap, kihasználva azt a könnyítést, amelyet az iz­raeli hadsereg a hét végén je­lentett be a palesztin területe­ket sújtó teljes zárlaton. Ariel Sáron izraeli és Mahmúd Abbász palesztin kormányfő múlt heti tárgyalásai nyomán összesen 25 ezer ember mehet Izraelbe dolgozni a palesztin térségből, ezen belül mintegy 15 ezer a Gázai övezetből. Nyolcezer kereskedő is folytat­hatja mostantól tevékenységét Izraelben. (MTI) Nyugdíjba vonul Anatolij Zlenko Kijev. Leonyid Kucsma ukrán elnök elfogadta a nyugdíjkor­határhoz érkezett, a 65. élet­évét betöltő Anatolij Zlenko külügyminiszter lemondását. Egyelőre nem ismeretes, hogy ki lesz az ukrán diplomácia következő irányítója. Ukrajná­ban a köztisztviselőknél 65 év az a korhatár, ami után köte­lező a nyugdíjba vonulás. A Szovjetunió felbomlása után Anatolij Zlenko volt Ukrajna első külügyminisztere. Az ál­lamfő 2000 októberében egyébként maga jelölte őt ar­ra, hogy megkezdje megbíza­tásának második szakaszát a külügyi tárca élén. (MTI) Nem tudni, ki lesz az utódja (A NATO felvétele) Tömegmészárlás Kongóban Kampala. Több mint 350 pol­gári személyt mészároltak le a hét végén a Kongói Demokra­tikus Köztársaság észak-keleti részén lévő Bunia város köze­lében. Mint a térség egyik népcsoportját, a hema törzset is képviselő egyik kongói párt illetékese tegnap elmondta, a rivális lendu törzs fegyveresei a központi kormány katonái­nak támogatásával 352 polgá­ri személyt, köztük asszonyo­kat és gyermekeket mészárol­tak le a Bunia várostól mint­egy 50 kilométerre lévő Thomia településen. A köz­ponti kormány cáfolta, hogy fegyvereseinek köze volna a vérontáshoz. (MTI) Evian. Az amerikai elnök és a francia államfő Evianban tar­tott négyszemközti találkozó­jukon nyíltan elismerték, hogy Irak ügyében nézeteik eltérnek egymástól, de mind­ketten nyilvánvalóvá tették együttműködési szándékukat. MTI-HiREK A megbeszélés után nem sokkal George Bush amerikai elnök eluta­zott a Genfi-tó partján fekvő fran­cia üdülőhelyről, ahol a világ nyolc vezető hatalmának (G8) vezetői délelőtt kezdték meg kétnapos csúcsértekezletüket. Az iraki válság nyomán kialakult amerikai-francia elhidegülés kez­dete óta most először Evianban ke­rült sor tisztázó megbeszélésre Ge­orge Bush és vendéglátója, Jacques Chirac között. A tanácskozás szín­helyén egy nevének elhallgatását kérő magas rangú amerikai tiszt­ségviselő adott tájékoztatást a rég­óta várt megbeszélés légköréről és a két elnök által megvitatott kérdé­sekről. George Bush elnök azt javasolta francia partnerérnek, hogy az iraki válság okozta feszültségek dacára lépjenek előre kettőjük kapcsolatá­ban - mondta el az idézett ameri­kai személyiség. „Nehéz ügy volt, de ideje továbblépnünk” - idézte az amerikai elnököt a nyilatkozó. KOKES JÁNOS Prága. Csehországban tavaly ala­posan megugrott a rendőrségi le­hallgatások száma, s az ellenzék és a parlament illetékes bizottsága ezért magyarázatot követel a kor­mánytól. Míg 1998-ban a rendőrség és a tit­kosszolgálatok összesen 1300 esetben kértek engedélyt az ügyészségtől a lehallgatásokhoz, addig 2002-ben már 9450-szer. 2001-ben is csak 2500 ilyen eset­ről van hivatalos nyilvántartás, holott ez a korábbi évek legmaga­sabb adata. „Ezért szeretnénk tud­ni, miért is ugrott meg annyira ta­valy a lehallgatások száma” - je­A négyszemközti megbeszélés előtt tartott rövid sajtókonferenci­án Bush jelezte, hogy igényt tart a francia államfő tanácsaira a közel- keleti kérdést illően, minthogy Pá­rizs sok tapasztalattal rendelkezik a térségben, és jó kapcsolátokat ápol Damaszkusszal is. Amerikai közlés szerint a két elnök hosszú eszmecserét folytatott Libanonról és Szíriáról, kicserélték nézeteiket Irakról, Iránról és Afganisztánról. Bush és Chirac elnök arra a követ­keztetésre jutottak, hogy a Bizton­sági Tanács legutóbbi határozatá­nak megszavazása után elérkezett az idő, hogy együtt dolgozzanak Irak ügyében is. TERRORIZMUSELLENES AKCIÓCSOPORT Terrorizmusellenes akciócsoport létrehozásáról döntöttek a G8-ak vezetői eviani értekezletük tegnapi munkaülésén. Az akciócsoport, amelyhez más adományozó álla­mok csatlakozását is várják, a ter­rorizmus nemzetközi szintű „sú­lyos fenyegetése” elleni harc eszkö­zeit kívánja megerősíteni pénzzel, szakismeretekkel és szakember- képzéssel. A nyilatkozat felhívja Észak-Koreát, hogy számolja fel teljes nukleáris fegyverprogramját, és sürgeti Iránt, hogy tegyen eleget az atomsorom- pó-szerződésben vállalt kötelezett­ségeinek. George Bush ismét eluta­lentette ki tegnap újságírók előtt Jiíí Bíly, a hatósági lehallgatáso­kat ellenőrző parlamenti bizottság - népszerűbb nevén a „Nagy Fül” - polgári demokrata párti (ODS), tehát ellenzéki elnöke. Az ügy ak­kor került az érdeklődés közép­pontjába, amikor az egyik ismert ellenzéki képviselő, Vladimír Tlustý (ODS), a költségvetési bi­zottság elnöke, panaszt tett a bel- ügynél telefonbeszélgetései lehall­gatásának gyanúja miatt. A vizsgá­lat során kiderült, hogy a titkos- szolgálatok Stanislav Gross bel­ügyminiszter és Jaroslav Tvrdík védelmi miniszter beszélgetéseit is rögzítették. A hatóságok azzal ma­gyarázták a dolgot, hogy a lehall­sította azt az észak-koreai javasla­tot, hogy Washington és Phenjan kétoldalú tárgyalásokon vitassa meg az észak-koreai atomfegyver­program kérdését. Az észak-koreai kérést Hu Csin-tao (Hu Jintao) kí­nai államfő tolmácsolta George Bushnak a franciaországi Evianban vasárnap tartott találkozójukon. A Hu által átadott üzenetben Phenjan közvetlen és kétoldalú egyeztetést követelt Washingtontól a nukleáris válság ügyében, multilaterális tár­gyalásokat csak azt követően tart lehetségesnek. A hasonló tartalmú észak-koreai követeléseket rend­szeresen elutasító Bush ismét meg­erősítette kínai kollégájának, hogy álláspontja változatlan, az Egyesült Államok csakis többoldalú, Japán, Dél-Korea és Kína bevonásával is járó tárgyalásokon hajlandó Észak- Koreával egy asztalhoz ülni. Ugyanakkor a multilaterális meg­beszélések keretében szó lehet ar­ról, hogy amerikai és észak-koreai diplomaták közvetlenül tárgyalja­nak egymással. Kétoldalú megbeszélést folytatott Evianban Vlagyimir Putyin orosz elnök és Gerhard Schröder német kancellár is. A német dpa hírügy­nökség jelentése szerint az orosz elnök és a német kancellár főleg gazdasági kérdésekről egyeztetett. TÜNTETÉSEK, SEBESÜLTEK Kilenc ember, köztük két rendőr sebesült meg vasárnap Lausanne- ban és Genfben azokban a zavargá­sokban, amelyeket jól szervezett kisebb csoportok robbantottak ki, kihasználva a több tízezer főt meg­mozgató békés globalizációellenes tüntetéseket. Lausanne-ben két rendőr, négy tüntető és egy idős asszony került kórházba. Az idős asszonyt fellökték, de állapota nem súlyos. Genfben néhány száz tün­tetővel csaptak össze rohamrend­őrök, két tüntető ugyancsak köny- nyebb sérüléssel került kórházba. gatás nem a miniszterekre, hanem az őket hívó személyekre irányult. Az ügy akkor kapott komolyabb bel­politikai méreteket, amikor Vladi­mír Špidla kormányfő .egy parla­menti meghallgatáson beismerte, hogy figyelemmel kíséri a lehallga­tásokat, illetve bele-beleolvas a dossziékba. Jan Klas (ODS) parla­menti képviselő szerint Špidla 1989 óta az első olyan miniszterelnök, aki ezekkel az ügyekkel is foglalkozik. „Nem állítom, hogy ez törvényelle­nes. Mindenesetre Špidla az első olyan cseh miniszterelnök, aki ilyes­mivel is foglalkozik, illetve akinek üyesmire is futja idejéből” - mondta a hét végén újságíróknak Klas, aki a titkosszolgálatokat ellenőrző parla­London. Szaddám Húszéin volt ira­ki diktátor két lánya is menedékjog­ért folyamodott az Egyesült Király­ságban, jelentette egy londoni arab nyelvű újság. Udaj és Kuszáj hollété­ről továbbra sem tudni semmit. A száműzött Húszéin elnök két lá­nya Raghad és Rana menedékjog­ért folyamodott Nagy Britanniá­ban, mondta el Húszéin unokatest­vére a londoni székhelyű al-Sark al-Awszat újságnak. Izzi-Din Mo­hammed Hasszán al-Madzsid azt MTI-HÍR Kijev. Leonyid Kucsma ukrán elnök tegnap felkérte a parlamentet, hogy vitassa meg az ukrán békefenntar­tók Irakba küldésének kérdését. Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács éppen egy héttel ezelőtt hatá­rozta el ukrán békefenntartók Irak­ba küldését. Az ukrán katonák a len­gyel irányítás alatt létrehozandó ira­ki stabilizációs övezetben teljesíte­nének szolgálatot. Előzetes adatok szerint mintegy 1600-1700 fős kon­NOL-HÍR Bukarest. A máramarosszigeti szer­vezetben megtartott vasárnapi elek- toros gyűléssel véget ért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) belső választási folyama­ta. A létrejött kisparlamentben a mérsékelt és a radikális szárny nagy­jából ugyanolyan arányban van je­len, mint korábban, amikor az erővi­szony hozzávetőleg kétharmad-egy- harmad volt a mérsékeltek javára. Nagy Zsolt, az RMDSZ önkormány­zati ügyvezető alelnöke elmondta: a szövetség szatmárnémeti kongresz- szusának határozata értelmében a 146 tagú Szövetségi Képviselők Ta­Sarm-es-Sejk. Nabil Saat palesztin külügyminiszter szerint „sok kér­dés vár még tisztázásra” a Sarm-es- Sejk-i arab-amerikai csúcson. Az egyiptomi üdülőhelyen az arab külügyminiszterek tanácskozása után nyilatkozó palesztin politikus George Bush amerikai elnök és a mérsékelt arab vezetők mára terve­zett találkozójára utalt. Saat úgy vélekedett, hogy mindenekelőtt nézeteltérések várhatók a találko­zó záróközleményében. Egy névtelenséget kérő amerikai il­letékes tegnap azt közölte, hogy az menti bizottság elnöke. Megjegyez­te, Špidla elődjeit ezek a dolgok nem érdekelték. Ä ČTK hírügynökség úgy tudja, a cseh kormányfő több tu­cat esetben kért tájékoztatást a le­hallgatásokról. A kormányfő, akinek törvényes joga van megismerkedni a lehallgatások anyagaival, nem rea­gált a bírálatokra. Az ellenzék ugyanakkor élesen bí­rálja a kormánykoalíciót azért is, mert a múlt héten a parlamentben első olvasatban keresztül vitte a Biz­tonsági Információs Szolgálatról (BIS) szóló törvény módosítását, amely tovább erősítené a titkosszol­gálat lehetőségeit a lehallgatások terén, mégpedig úgy, hogy gyengül­ne a szolgálat parlamenti ellenőrzé­állítja, hogy ő töltötte ki a papíro­kat. Madzsid szerint ha brit hatósá­gok elutasítják a kérelmeket, akkor a két nő Egyiptomban, Katarban, vagy az Egyesült Arab Emirátusok­ban kezd új életet. A brit belügyminisztérium szóvivője nem volt hajlandó elmondani, hogy mi történne, ha megérkezne-e hoz­zájuk Húszéin lányainak kérelme. Csak annyit mondott: az Egyesült Királyság nem nyújt menedéket há­borús bűnösöknek, vagy olyanok­nak, akik megsértették mások alap­vető emberi jogait. USA a közel-keleti „útiterv” teljes támogatásának kinyilvánítását fogja kérni az arab vezetőktől. Saat viszont azt mondta, hogy a Sarm- es-Sejk-i találkozó alkalom lesz ar­ra, hogy világosan kifejtsék a pa­lesztin álláspontot Bush elnöknek a holnapi, a jordániai Akabában tartandó csúcs előtt. Ezen az ame­rikai elnök Mahmúd Abbász pa­lesztin és Ariel Sáron izraeli kor­mányfővel tárgyal. Marvan al-Moaser jordániai kül­ügyminiszter véleménye szerint az akábai csúcs lesz az „útiterv” életbe léptetési folyamatának hivatalos el­indítója. se. A polgári demokraták és a kom­munisták jelezték, hogy a követke­zőkben megpróbálják megakadá­lyozni a törvénymódosítás végleges elfogadását. Az utóbbi időben a kormányfő nem rejtette véka alá, hogy személyesen elégedetlen a titkosszolgálatok munkájával. Konkrétumokat azon­ban nem árult el. A titkosszolgálat­ok körül zajló viták miatt május kö­zepén lemondott a civil titkosszol­gálat (BIS) és a nemzetbiztonsági hivatal vezetője Jirí Ružek és Tomáš Kadlec. Távozásuk okát a prágai saj­tó a kormánykoalíción belül zajló politikai viták, a kirobbant botrá­nyok, valamint a két szolgálat kö­zötti vetélkedésben látja. Mosolygós csevegés, hármasban Nyájasan csevegett egymással tegnap George Bush amerikai elnök, Jacques Chirac francia államfő és Gerhard Schröder német kancellár az Irakkal kapcsolatos korábbi viták ellenére. A G8-ak találkozójának otthont adó luxusszálló Genfi-tóra néző teraszán került sor a kedélyes hármas társalgásra. Mindössze néhány percig tartott a kötetlen be­szélgetés. Az AP helyszíni tudósítása szerint szemlátomást könnyed csevegés zajlott le a három államférfi között. A beszélgetés egy szaka­szában, amikor Bush és Schröder kettesben társalgón, a német kan­cellár hangosan felkacagott - írta az amerikai hírügynökség. (MTI) A vizsgálat során kiderült, Stanislav Gross belügyminiszter és Jaroslav Tvrdík védelmi miniszter beszélgetéseit is rögzítették Egyre több a lehallgatás, a „Nagy Fül” azt kérdi, miért Kucsma békefenntartók kiküldését kéri a parlamenttől Ukrán katonákat Irakba Véget ért az RMDSZ belső választási folyamata Erősödő mérsékeltek Az USA támogatást kér a közel-keleti „útitervnek" Még sok a nyitott kérdés MTI-JELENTÉS tingens utazna Irakba, többek kö­zön két gépesített lövész zászlóalj. A békefenntartók küldéséhez azon­ban szükség van a törvényhozás jó­váhagyására. A parlament várható­an csütörtökön dönt a kérdésről. Egy több mint négyszáz fős ukrán vegyvédelmi zászlóalj március vége óta kétoldalú megállapodás alapján Kuvaitban teljesít szolgálatot. Petro Suljak, az ukrán szárazföldi erők pa­rancsnoka korábban nem zárta ki, hogy ez a zászlóalj is részt vesz majd a békefenntartó erőkben. nácsában (SZKT) 61 helyet az RMDSZ parlamenti képviselői, sze­nátorai és megyei elnökei töltenek be, a fennmaradó 85 helyre pedig az elmúlt két hónapban belső választá­sokat tartottak. Mindegyik megyei szervezet maga dönthette el, hogy közvetlen (urnás) avagy közvetett (elektoros) választásokat tart. Az SZKT-ban a vezetőséggel egyet­értő ún. mérsékeltek, illetve az azzal szembe helyezkedő ún. radikálisok, azaz a belső ellenzék közti arány nagyjából a korábbi maradt. Az ügy­vezető alelnök szerint a korábbi erő­viszonyhoz képest a választások kis mértékben a mérsékeltek pozícióját szilárdította.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents