Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-10 / 132. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 10. Agrárkörkép 19 Hatékony és környezetbarát védekezési módszer a kukorica lepkekártevői ellen A napraforgó gombaölőszeres kezelésére a vegatáció alatt legalább egyszer szükség van Trichogramma petefürkész darazsak (Illusztrációs felvétel) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A '-* - kukorica kártevő lepil kefajai - a kukorica- ff moly (Ostrinia S nubilalis) és a gya- mmmmm pottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) - fejlődésük kedvező feltételei esetén súlyos károkat okozhatnak a kukorica termésének minőségében és hozamában. A kártevők kedvenc táplálékát, a finom édes, lédús kukoricaszemeket a hernyók megrágják és ürülékükkel beszennyezik. A vetőmagkukorica esetében a hernyók által okozott kár az áru minőségét és mennyiségét is befolyásolja, hiszen a megrágott szemek már önmagukban alkalmatlanok vetőmagnak, ugyanakkor ez a rágás utat jiyit a különböző penészgombák terjedésének, ami a magvak csírázóképességét is hátrányosan befolyásolja. A lepkekártevők a takarmánykukorica termesztésben is komoly problémát okoznak: a takarmány mikotoxin tartalmának növekedését. A hernyók által megrágott szemek és egyéb növényrészek elsődleges fertőzési kaput jelentenek a fuzá- riumos betegségek számára. Ezek a penészgombák pedig különböző mérgeket, úgynevezett míkotoxi- nokat termelnek, amelyek a takarmányba kerülve közvetlenül és közvetett módon is problémákat okoznak. Éppen ezért az Európai Únió is szigorúan szabályozza az állati takarmányokban a mikotoxin- tartalom határértékének betartását. Mindezek egyértelművé teszik, hogy a lepkekártevők elleni védekezésre minden felhasználási célú kukoricában szükség van. Erre számos hatékony rovarölő szer (inszekticid) áll rendelkezésre, de csak a nagyon pontosan időzített és többször megismételt beavatkozás nyújt elfogadható védelmet a káro- sítókkal szemben. Ugyanakkor ezek a kártevők igen megnehezítik a növényvédősök dolgát, hiszen a hernyók legtöbbször a csuhéleve- lek alatt, a cső belsejében, vagy a kukorica szárában tartózkodnak, így a növényvédőszer elől gyakorlatilag rejtve vannak. További nehézség és költségnövelő tényező, hogy a kártétel már a kifejlődött növény- állományban jelentkezik, tehát leggyakrabban csak a légi kijuttatás alkalmazható. Ugyanakkor a hűtőházaknak, konzervgyáraknak az elvárásai, előírásai alapján szermaradvány egyáltalán nem lehet a csemegekukoricában, és a növény- védelemre is csak mérsékelten toxikus, úgynevezett zöld jelű készítményeket lehet használni. E készítmények hatékonysága értelemszerűen elmarad az agresszívabb, ezért a csemegekukoricánál csak meglehetős kockázattal alkalmazható szerekhez képest. A felsorolt problémákra kínál újszerű, hatékony megoldást a Trichogramma petefürkészekre alapozott vegyszermentes növényvédelmi technológia. A Trichogramma petefürkész darazsak növényvédelmi célú felhasználása csaknem 100 éves múltra tekint vissza, tájékoztatott Tamasek Zoltán, a forgalmazó fűri bioTomal vezetője. Valóban hatékony növényvédő szerként azonban csak az utóbbi 20 évben terjedt el. A petefürkész darazsak lepkekártevők elleni alkalmazása azon alapszik, hogy ezeknek a pici (0,5-0,7 mm-es) rovaroknak az egyedfejlődése kizárólag lepkék petéjén belül zajlik le. A nőstény fürkészdarazsak kiváló szaglásuk segítségével megkeresik a növényekre helyezett lepkepetéket és saját tojásukat azokba helyezik el. így a fertőzött lepkepetéből nem hernyó, hanem az utód fürkészdarázs kel majd _ ki, ami újabb lepkepetéket fog parazitáink Ahhoz, hogy ezek a rovarok úgy működjenek mint egy hatékony növényvédőszer, az szükséges, hogy megfelelő mennyiségben, és egyenletesen szétoszlatva juttassuk ki őket a megvédendő növénykultúrába. A jelenlegi legkorszerűbb és leghatékonyabb kapszulás technológia a csehországi székhelyű Biocont Laboratory Kft. saját fejlesztésű és gyártású Trichoplus márkanévre hallgató terméke, mely már hazánkban is megkapta a forgalombahozatali engedélyt, egyelőre a kukoricában. E készítmény egy kb. 2,5 cm átmérőjű, négy helyen perforált polisztirol kapszulában tartalmazza a darázsbábokat, kapszulánként hozzávetőleg 1500 darabot. E kapszulákat kell a védendő növénykultúrában egyenletesen (kukoricában1 kb. 12X11 m-es kötésben) kihelyezni, mégpedig a kukorica levéltövébe jól beszorítva. Ezzel megakadályozhatjuk a kapszulák földre esését, ami azért fontos, mert a talajon mind a csapadék, mind a magas talajfelszíni hőmérséklet kedvezőtlenül befolyásolja a Trichogrammák kelését. A levelek szintjében elhelyezett polisztirol kapszulán belül a fürkészdarazsak optimális körülmények között kelnek ki, hiszen a kapszula megvédi őket a szélsőséges csapadék-, hőmérsékleti- és páratartalmi viszonyoktól, ugyanakkor a kikelő egyedek párosodása már a kapszulán belül megtörténik, nem használnak fel energiát egymás megkeresésére, több erejük marad a lepkepeték felkutatására. A módszer hatékonyságának alapja - a kikelő fürkészek megfelelő mértékű aktivitásán és az egyenletes kijuttatáson felül - a megfelelő időzítés. Mivel a Trichogramma fürkészdarazsak lepkepetékben fejlődnek, ezért fontos, hogy a kihelyezésükkor minél többet találjanak azokból. Ez úgy biztosítható, ha az első kezelést kifejezetten a kártevő lepke rajzásának kezdetén végezzük. Erre azért van szükség, mert a lepkék legintenzívebb peterakási időszaka a rajzásuk kezdetére tehető, ugyanakkor a darazsak a kihelyezést követő második napon kezdenek el kikelni és a kapszulát 5-8 napon át folyamatosan hagyják el. Fontos tudni, hogy a Trichogrammák csak a 3 naposnál frissebb lepketojást parazifálják. Inkább jobb előbb elvégezni a kezelést mint késni vele. Egy Trichogramma a kapszulából történt kirepülés után 5-8 napig él és keresi a lepkepetéket, sőt, ha virágnektárhoz juthat, élettartama ennek duplája is lehet. Ám, ha több napot késünk a kezeléssel, akkor a lerakott lepkepetéből kikelnek a hernyók és kárt okoznak. A kísérleti tapasztalatok azt mutatják, hogy a lepke rajzáskezdetéhez képest 10 napos késés a kezeléssel, kb. 50 %-os hatékonyság-csökkenéshez vezethet. A Trichogramma növényvédelmi technológiának a kémiai szerekkel összehasonlítva van egy teljesen egyedi vonása: a fürkészdarazsak a kártevőt már pete alakban elpusztítják, tehát a kártételt megelőzik, míg a kémiai inszekticidek a már kikelt és rágási kártételt okozó lárvákat pusztítják el. Ez főleg a fuzáriumos fertőzések szempontjából igen jelentős különbség, hiszen a fürkészdarazsak alkalmazásával a hernyók okozta rágási kártétel jelentős mértékben megelőzhető, ami a gombafertőzés csökkenését eredményezi. A módszer vetőmag és árukukoricában két, csemegekukoricában három egymás utáni kezelést tesz szükségessé, a kezelések között 5-7 nap eltéréssel. A megfelelően időzített és kivitelezett kezelések 75-80 %-os hatékonyságot biztosítanak. Ha megvizsgáljuk a fürkészdarazsak által működő technológia gazdaságossági kérdéseit, kiderül, hogy a vegyi alapú rovarölő szerek alkalmazásánál, mindig igen jelentős tényező a kijuttatási költség. A kukorica esetében a leginkább szóba jöhető módszer a légi permetezés, ami a legköltségesebb eljárás. A Trichogrammák kézi kijuttatása lényegesen lecsökkenti a kezelés költségeit. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy személy egy hektárt 15 perc alatt le tud kezelni, így kisebb területeken egy-két személy is meg tudja oldani a kijuttatást, nagyobb területek esetéhen is csak a napszámosoknak kifizetett bérrel kell számolni. Másik fontos tényező az ár-hatékonyság arány. A piretroidok csak igen ritkán érik el a 45-70 %-os hatékonyságot a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke ellen. Ezek hektáronkénti költsége viszonylag alacsony. A szerves foszforsavészterek hatékonysága általában eléri, vagy meg is haladja a 70 %-ot, ám alkalmazásuk környezet- és természetvédelmi szempontból megfontolandó, a csemegekukoricában pedig alkalmazhatóságuk erősen korlátozott, mivel hatványozottabban előtérbe kerül a szermaradványok, illetve az élelmezés- és munkaegészségügyi várakozási idők kérdése. Hektáronkénti költségük általában lényegesen magasabb a piretroi- dokénál. Környezetvédelmi szempontból sokkal elfogadhatóbb lenne az általában igen jó hatékonyságú kitinszintézis gátló szerek alkalmazása, ám ezek igen magas ára már erősen leszűkíti az ezt alkalmazó termelők körét. A Trichogramma technológiát egyéb költségtényezői (1200 Sk/ha kezelésenként) is versenyképessé teszik a kukoricában alkalmazható in- szekticidekkel szemben, hiszen ára a középső árkategória alsó szintjére tehető, megközelítőleg a piretroidok és a szerves foszforsavészterek árai közé. Ezt az árat már csak egy igen alacsony kijuttatási költség terheli, ráadásul a termelő feladata is egyszerűbb, hiszen a gyártó cég a terméket a megfelelő időben, felhasználásra kész állapotban a termelőkhöz kiszállítja. (szí) A termés harmadát is elviheti ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ olajnövények termesztése az utóbbi években az ország egyes vidékein kritikus értékekhez érkezett, fokozatosan növekvő szerepük miatt nem mindig sikerül betartani a vetésforgóban a termesztésükkor szükséges szüneteket, ennek következtében fokozódik a veszélye az egyes állományok károsításának, különböző fertőzések, kártevők és gombás betegségek által. A betegségek közül elsősorban a fehérrothadás, az altemáriás levélfoltosság és a szürkepenész befolyásolják kedvezőtlenól a napraforgó terméshozamát és minőségét. A szárazabb és melegebb légkörű termesztőkörzetekben a Diaporthe helianti, illetve a Phomosis helianthi gombás fertőzés károsítja jelentős mértékben az állományokat, s néhány esetben, ha kedvezőek a betegség fejlődésének feltételei, szinte katasztrofális mértékű károsítást is okozhat. Az említett betegségek elleni védekezést sokhelyütt alábecsülik, s ennek következményei főleg a betakarítás előtti időszakban nyilvánulnak meg, a megtámadott növények már letöredeztek, ledőltek, növekszik a magok kipergéséből keletkezett veszteség stb. A fertőzés terjedésének kedvező feltételei esetén a kár a terméshozamban elérheti a 30 százalékot, a magok olajtartalma pedig 6 százalékkal is csökkenhet, ami már kétségessé teszi a napraforgó termesztésének rentábilitását. A pőstyéni növénytermesztési kutatóintézetben hároméves kísérletben vizsgálták a gombaölőszeres kezelések hatását a napraforgó hozamára és egészségi állapotára. A gombaölő szer hatását különböző készítményekkel együtt különböző változatokban kijuttatva elemezték a növényállományokban (gombaölő szer, N-levéltrágya és bór), ahol 14 különböző szerkombinációt alkalmaztak. Az eredményeket jelentős mértékben befolyásolta a 2000-ben tapasztalt rendkívüli szárazság, amely ugyan alacsonyabb szintű fertőzött- séget hozott, s szinte szükségtelenné tette a gombaölőszeres kezelést, ugyanakkor az alacsony terméshozamok már az egyszeri kezelés gazdaságosságát is megkérdőjelezték. Noha a kezelések terméshozamokra gyakrolt hatása közötti eltérések minimálisak voltak, a legjobb eredmények ott születtek, ahol a keverékekben gombaölő szert használtak. A nitrogén-levéltrágya és a bór alkalmazása ebből a szempontból nem mutatott ki érzékelhető hatást. Az állományok egészségi állapotának alakulásában kedvezőbbnek mutatkozott a korábbi vetés. A gombaölőszeres kezelések közül a 14 leveles állapotban elvégzett kezelés hatékonyabbnak mutatkozott, mint a virágzás előtti. A legegészségesebb növények a kétszer kezelt állományokban voltak. Csehországi tapasztalatok alapján a napraforgóban 6-8 leveles állapotban elvégzett gombaölőszeres kezelés jelentős mértékben (17-26 %) növelte a hozamokat. A virágzás során elvégzett kezelés 21-32 %-os hozanövekedést eredményezett, amely ugyan magasabb az előzőnél, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ebben az időszakban a permet- lé kijuttatása a növények fejlettsége miatt már több problémát okoz. A borral való trágyázás jelentősége a napraforgó termesztésében közismert, mivel ez az elem kedvezően befolyásolja a növény állapotát és a magok olajtartalmát. Az említett kísérletben a borral való trágyázás nem mutatott ki hozamnövelő hatást, mivel a talajban megfelelő volt ennek az elemnek a szintje, ennek ellenére a pótlása az egyes növény- állományokban ajánlott, természetesen pontos talajvizsgálati értékekre alapozott adatok számbavétele alapján. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a napraforgó egészségi állapotának megőrzése érdekében a vegetáció alatt legalább egyszeri gombaölőszeres kezelésre szükség van, amit szükség szerint nitrogéntartalmú műtrágyákkal és borral kiegészítve többször is megismételhetünk. (np nyomán sz) (Illusztrációs felvétel) FUSILADE FORTE - graminicid újdonság, már kapható a szlovák piacon is FUSILADE FORTE WITH KSJlhk TECHNOLOGY" ■ A legmodernebb ISOlink technológia alapján fejlesztették ki. ■ Jellemzője, hogy kitűnően felszívódik a fűféle gyomok kötőszöveteibe. ■ Nagyon hatásos és jól ellenáll az eső általi lemosásnak, kitűnő a szelektivitása és kompatibilitása. ■ Lehetővé teszi a csökkentett adagolást (egynyári fűfélék: o,8-1,0 l/ha, tarackbúza: 2-2,2 l/ha). ■ Alkalmazása minden haszonnövénynél nyereséges. ISOlink technológia ■ Segíti a készítmény jobb tapadását a fűféle gyomok levelének felületén. ■ Segít, hogy a készítmény tökéletesen borítsa a levelek felületét. ■ Alapvetően javítja a gyomnövények hatóanyag-felvételét. ■ Alapvetően javítja a készítmény egynyári és évelő fűféle gyomok elleni hatékonyságát. syngenta Részletes tájékoztatást a növényvédő szerek szállítóinál vagy a Syngenta Slovakia Kft. munkatársainál kaphat: ing. Milan Vilhan Ing. Ján Cvopa Ing. Róbert Kovács Ing. Peter llupták 0903/800 633 0903/278160 (Nyugat-Szlovákia - észak) 0903/596 331 (Nyugat-Szlovákia - dél) 0905/501629 (Kelet-Szlovákia) RP 50820
