Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-10 / 132. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 10. Komoly hatással van a terméshozamokra A totális gyomirtószer szisztémikus hatását a növények zöld felületén keresztól felszívódva fejti ki A cukorrépa gyomosodása Megszabadít a gyomoktól ÚJ SZÓ INTERJÚ (Illusztrációs felvételek) ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ cukorrépa leginkább a vegetáció 4 - 6^'hetéig érzékeny a gyomoso- dásra, azonban a legtöbb fajta esetében legalább a 8-10 leveles állapotig védeni kell a gyomok ellen. Ezután a répa leveleinek árnyékolása révén elnyomja a gyomok fejlődését, és megvédi magát a terjedésük ellen. Ez a megállapítás azonban az utóbbi években már nem teljes mértékben érvényes, mivel jóval több és újabb agresszívabb gyomnövény jelent meg a színen, s annak ellenére, hogy a piacon többnyire kedvezőbb levélbeosztású versenyképes répafajták kerültek előtérbe, a nyári gyo- mosodás még mindig időszerű problémát jelent. Ellene a talajban csírázó gyommagvak számának csökkentésével és hatékony gyomirtószerek alkalmazásával lehet védekezni. A gyakorlatban bevált, hogy az utolsó gyomirtószeres kezeléskor a permedébe rövid reziduális hatású metamitron és chloradizon hatóanyagú szereket is kevertek. Erősebb nyári gyomosodás feltételezésekor lenacü alapú stabilabb gyomirtószert lehet használni. A gyomok gyorsabb növekedése kedveződenül befolyásolja a cukorrépa fényigényének kielégítését. A magasabb növésű gyomok gyorsabb fejlődése következtében azok beárnyékolják a répát, emiatt az kevesebb fényt kap, kevesebb energiát fordíthat az anyagcserére, gyengébben fejlődik (gyengébb a fotoszintézis, alacsonyabb a talajhőmérséklet). A répa és a gyomnövény harcol egymással a fejlődéshez szükséges tér megszerzéséért. Megtörténik, hogy az elgyomosodott nem öntözhető parcellákon a cukorrépa bizony gyakran nem képes saját csapadékigényét fedezni. Egy átlagos évben a cukorrépa 40 tonnás átiaghozamá- hoz legalább 600 mm csapadékra van szükség, a gyomok csapadékfelhasználása meggátolja a cukorrépa genetikai potenciáljának teljes mértékű kihsználását. A szőrös disznóparéj például, amelynek rendkívül magas szaporodási képessége van, egy négyzetméteren 1 gyomnövény előfordulásakor már 11 százalékkal csökkentheti a cukorrépa termséhozamát hektáronként. Ugyanakkor érdekes, hogy ugyan- üyen mértékű veszteséget okozott a négyzetméterenkénti 6 gyomnövény is ugyanabban a kísérletben. Ebből az következik, hogy a gyenge szintű gyomosodást éppúgy kezelni kell, mint a gyomok nagymértékű elterjedését. Különösen fontos ez főleg a répasorok bezáródása előtti utolsó kezeléskor, a megmaradó gyomok a terméshozamra gyakorolt közvetlen negatív hatásuk mellett korlátozzák a betakarítást és a cukorrépa feldolgozását is. A gépi betakarításkor a kiszántásnál gondot okoznak a fásodó gyomnövények, mint például a a szőrös disznóparéj, a a libatop, az iva, a fekete üröm, akárcsak a tömegesen elszaporodott gyomok, mint például a nagy szél- tippan, a héla zab, a ragadós galaj, a tyúkhúr. A gyomok jelenléte nemcsak a betakarítás közbeni állásidőt növeli, hanem a répa felvásárlásakor is gondot okoz, hiszen a nem megfelelően levágott répafejek miatt magasabb a répa tisztátalansága miatti levonás. A gyomok jelenléte egyébként nemcsak a cukorrépa termesztését befolyásolja kedveződenül az adott évben, hanem a parcella vetésforgójára is hatással van. A tömegesen előforduló gyomok, mint például a la- boda-félék, a libatop-félék, a keserű- fű-félék, a mezei tarsóka, a pásztor- táska, a tyúkhúr kedvező feltéeleket teremtenek a répafonálféreg elszaporodásához. A begyomosodott parcellákon a talajban növekszik a gyommagvak készlete. A gyomok elsősorban a kultúrnövény által be nem töltött részeken találnak ideális feltételeket a növekedésre. A cukorrépa termesztésének jelenlegi technológiája nemcsak a sorok betöltéséig - mintegy három hónapig (áprilistól júniusig) - követi figyelemmel az állomány tisztaságát, hanem igyekszik megakadályozni a nyári gyomosodást is. Ez a gyomosodás ugyanis - többnyire a ritkább állományokban komoly befolyással van a terméshozamra, a betakarítási veszteségekre és jelentős mértékben hozzájárul a talaj gyommagkészletének növeléséhez. Egy kérdőíves felmérés során 2000-ben húsz jelentős cukorrépatermesztő és kutató válaszai alapján megállapítható, hogy a gyomosodás korlátozása a terméshozam alakulásának egyik meghatározó eleme a cukorrépatermesztésben. Mivel a cukorrépa és a gyomnövények közötti konkurenciaharc a répa számára kedveződen feltételek között zajlik, ha a termelő nem siet a répa segítségére, ennek alacsonyabb terméshozam vagy a répa kiszántása lehet a következménye. Ezért van szükség arra, hogy átgondolt lépésekkel támogassa a répa növekedését és korlátozza a gyomok fejlődését, főleg a növekedés kritikus fázisaiban. Ehhez ki kell használnia a gyomosodás intenzitásáról és a gyomok spektrumáról szóló áttekintést az egyes parcellákon. Számolni kell azzal is, hogy némely gyom csupán lokálisan fordul elő, ezt a gyomirtószer alkalmazásakor figyelembe kell venni, nem érdemes fölöslegesen az egész területen egységesen kombinált gyomirtókeverékekkel permetezni. Feltétlenül ismerni kell az egyes gyomok biológiáját, különösen azok növekedési fázisait, s azt, hogyan reagálnak az egyes fázisokban a gyomirtószer adott hatóanyagára. A permetezés gazdaságosságának javítása érdekében figyelembe kell venni az egyes adagok nagyságának hatását a gyomok és a répa fejlődésére, a lehetőségekhez képest maximális mértékben ki kell használni a gyomirtó szerek váltogatását, előtérbe kell helyezni a rövid lebomlási idejű levélen át ható gyomir-tószereket, á permedében adjuván-sok, lágyítószerek alkalmazása ajánlott, amelyek erőteljesebbé teszik a szer hatását. Ugyanakkor fontos, hogy ne csak a gyomirtószeres kezelésre bízzuk a cukorrépa gyomosodás elleni védelmét, hanem használjuk ki az összes tényezőt ennek a korlátozására, tehát a megfelelően megválasztott vetésforgó, a termékeny fajták tiszta vetőmagjának vetése, a betakarítási veszteségek csökkentése, a gépek rendszeres tisztítása, a nem termő területek tisztán tartása mellett esetenként vegyük igénybe a mechanikus művelési módokat (kapálás, sa- rabolás) is. Fontos szem előtt tartani, hogy a cukorrépában a gyomosodás elleni védekezésnek minden évben hatékonynak keli lennie, (np nyomán - szó) gyomirtó szerek között A a legsokoldalúbban fel- használható szerek kö- zé a glyfozát hatóanya- gú készítmények tartoznak. E hatóanyagcsoport egyik képviselője a KAPAZIN néven bejegyzett készítmény, amely Szlovákiában 2001-től engedélyezett. Amint azt Viliár Gábortól az Arysta Agro Slovakia képviselőjétől megtudtuk, cégük elsősorban olyan növényvédő készítmények behozatalával, forgalmazásával és képviseletükkel foglalkozik, amelyeket elsősorban japán gyártók állítanak elő. A szer alkalmazási lehetőségeiről tőle kértünk tájékoztatást. Melyek a készítmény jellemző tulajdonságai? A KAPAZIN egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy szisztémikus hatásának köszönhetően megszabadulhatunk az ellenálló, nehezen irtható gyomnövényektől, akár több évre is. A készítmény a hatását a zöld felületeken (levelek, szár) keresztül felszívódva fejti ki, és azt nem szelektív módon teszi, tehát a KAPAZIN esetében - „totális gyomirtó szerről” beszélünk. Jellemző rá, hogy miután a gyomnövényekbe a leveleken keresztül felszívódott, onnan tovább terjed a növények összes többi részébe, s azokat rövid időn belül elpusztítja. A hatóanyaga eljut azokba a talaj alatti részekbe, például a rizómákba, tarackokba, vagy a mélyen elhelyezkedő gyökerekbe is, amelyek nem kerültek vele közvetlen kapcsolatba a permetezés során, s ezeket is elpusztítja. Ennek köszönhetően kiválóan irtja az olyan ellenálló egynyári és évelő gyomnövényeket is, mint a tarackbúza (per- je) vagy a mezei acat (mácsonya). Tudni kell azonban, hogy a készítmény felszívódásához és hatásának érvényesüléséhez megfelelő lombfelületre van szükség, ugyanakkor nem hat a talajon keresztül, sem a kultúr- sem pedig a gyomnövények nem veszik fel a gyökereikkel, és nincs semmilyen hatása a talajban levő gyommagvakra sem. A készítmény a talajban gyorsan lebomlik, nem veszélyezteti a talajvizet és a vetésforgót sem, tehát nincs semmilyen reziduális hatása. Mikor és hol alkalmazható? A KAPAZIN az év folyamán bármikor alkalmazható, elsősorban akkor, amikor arra leginkább szükség van. Szántóföldön, szőlőben, gyümölcsösben, az erdőgazdaságokban és a nem mezőgazdasági területek gyomtalanítására is bevethető. Szántóföldi kultúrák esetében az egyes évszakokban különböző módozatai lehetnek az alkalmazásának. Tavasszal az adott kultúrnövény vetése, esetíeg kiültetése előtt - mivel felszívódó készítményről van szó- a gyomok fejlettségi állapotától és az időjárási viszonyoktól függően permetezhetünk vele. Az egynyári gyomnövények kelése utáni időszak, amikor azok teljes növekedésnek indultak, ideális időpontja a Kapazinnal történő permetezésnek. Az évelő gyomok esetében 15 - 20 cm-es magasságnál ajánlott a permetezés. Fontos, hogyaz optimális hatás elérése érdekében a kezelések alatt a hőmérséklet 10 °C feletti legyen és a levegőnek is magassabb páratartalommal kell rendelkeznie. A megfelelő dózis, ületve koncentráció ebben az időszakban hektáronként 1,5 - 4 liter, ami 1,5 - 2 “Zoos koncentrációnak felel meg 100 - 200 liter/ha permedében. Az évelő gyomnövények irtására a magassab koncentrációt használjuk. Ez a kezelés elsősorban a későbben vetett kapás növényeknél esedékes - kukorica, napraforgó, burgonya, szója -, melyeknél az utolsó talajelőkészítő munka és a vetés időpontja között elegendő időszak van a készítmény hatásának érvényesítésére. Néhány kultúrnövény, például a kukorica, vagy burgonya esetében, ahol a kelési időszak hosszabb ideig tart, és főleg évelő gyomok vannak jelen a táblán, a kezelés a vetés utáni, kelés előtti időszakban is lehetséges. A kezelést azonban mindenképpen a kultúrnövény kelése előtt kell végrehajtani, addig, amíg a csíra legalább 1-2 cm mélyen a talaj felszíne alatt van. Erre a tényre nagyon oda kell figyelni. Ebben az időszakban 1,0 - 3,0 liter/ha dózis ajánlott, ami 1,0-1,5 %-os koncentrációt jelent, s ezt max. 200 liter/ha permedében szükséges használni. A nyári hónapokban történő kezelések általában a termés betakarítása előtti időszakban, főleg akkor, ha a gyomnövények túlnövik a kultúrnövényt, s akadályoznák a betakarítást, vagy tarlókezelésként történnek. Ilyenkor 2- 4 liter/ha adagot juttatunk ki ami 1,5 - 2 %-os koncentrációnak felel meg 150 - 200 liter/ha permedében. Ebben az időszakban a tápanyagszállítás fokozottabb mértékben történik a gyökerek felé, ezért a szer köny- nyebben felszívódik a mélyebben elhelyezkedő részekbe is (rizómákba és tarackokba), és így biztosítja a tökéletesebb gyomirtó hatást. Az elmondottak alapján érdemes megfontolni az alkalmazását, mivel az évelő gyomokat az állományban csak nagyon nehezen lehet irtani, és ahol mód is van rá, a szelektív gyomirtószerek általában jóval drágábbak, mint a megfelelő időben alkalmazott totális gyomirtó szer. Hogyan és mikor alkalmazható a készítmény a szőlőben, a gyümölcsösökben és a kiskertekben? Szőlőben és gyümölcsösben a legcélszerűbb az április végi - május eleji alkalmazása, mivel ekkor érhetjük el a legjobb hatást az egyszikű évelő gyomnövények, a tarackbúza és a csillagpázsit valamint a kétszikű évelő gyomok ellen is, mint például a mezei acat, az aprószulák. Ezeknél a kezeléseknél ugyanakkor nagyon kell ügyelni arra, hogy a permet- lé ne jusson rá a kultúrnövényre, mert azt is károsíthatja. Kiskertekben az egynyári gyomok ellen 1,5 decilitert, évelő gyomok esetében 2 - 2,5 decilitert, fás szárú növényeknél 3 decilitert kell a 10 literes háti permetezőbe bekeverni. A kezeléseket a már említett hőmérsékleti és relatív páratartami viszonyok mellett ajánlott elvégezni, kifejezetten ügyelve arra, hogy a szer csak a gyomnövényekre jusson. Lényeges, hogy ma már a KAPAZIN és a vele azonos glyfozát-hatóanyagú készítmények, mint pld. a JETSTAR, vagy COSMIC az ország egész területén nemcsak ún. nagytermelői 500, 200, 20, 5 literes, hanem 1 literes és 100 ml-es kistermelői csomagolásban is megvásárolhatók a forgalmazóknál, a kertészeti szaküzletekben és a gazdaboltokban. (SZ) fiĹ Arysta Agro Slovakia, s.r.o. Már ne kapáljon! Használja a KAPAZINT! Mi a KAPAZIN?- nem szelektív levélherbicid- szisztémikus hatású- irtja az egyéves és az évelő gyomokat- kizárólag a növény zöld részein keresztül szívódik fel- széles körben alkalmazható- legjobban a gyomok teljes növekedési szakaszában hat- már 10 "C feletti hőmérsékleten hat- kezelés után 2 órával az eső már nem csökkenti a szer hatékonyságát- kedvező ára van Mi az AGROCLEAN?- tisztítószer az apliká- ciós berendezésekbe (permetezőkbe)- fizikailag és vegyileg is semlegesíti a vegyi anyagok maradványait- nem károsítja a festék- és a lakk védőréteget- antikorróziós hatása van- meghosszabbítja a permetező berendezések élettartamát- felhasználása peszticidek alkalmazása után ajánlott, herbicidek alkalmazása után feltétlenül szükséges (Illusztrációs felvétel) UP 1148
