Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-29 / 122. szám, csütörtök
TÉMA: A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MÓDOSÍTÁSA ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 29. A múlt héten fogadták el a Munka Törvénykönyve módosítását, amelynek köszönhetően csökkenhetnének a munkaadók költségei és erősödhetne a szabad munkaerő-áramlás Nagy lépés a munkaerőpiac liberalizálása felé A Szlovák Törvényhozás májusi ülésszakán elfogadta a munka törvénykönyve (MT) módosítását, amely 2003 július 1-vel lép hatályba. A jogszabály módosítása annak az elégedetlenségi hullámnak a következménye, melyet a tavaly elfogadott törvény- könyv váltott ki az azóta eltelt időszak alatt. A most elfogadott módosítás hozzájárul a munkaerőpiac liberalizálásához, fő filozófiája a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele, illetve a kollektív szerződés szerepének jelentős növelése. KIRÁLY ZSOLT Ludovít Kaník munka-, szociális és családügyi miniszter által beterjesztett törvényjavaslatra a 132 jelenlévő képviselő közül 86 szavazott igennel, 12 szavazott ellene, 33 tartózkodott a szavazástól, 1 pedig nem szavazott. A kormánykoalíció 77 képviselője mellett az ellenzéki HZDS-ből is érkezett kilenc igen szavazat. Ezzel befejeződött a szakszervezetek és a kormány között dúló több hónapos vita. Sárközy Klára (MKP) parlamenti képviselőnő, a MT parlamenti olvasatának közös előadója szerint a most elfogadott törvénykönyv módosítása sokkal eurokomfortabb, mint elődje volt. Elfogadásával Szlovákia nagy lépést tett a munkaerőpiac liberalizációja felé. Lehetővé teszi a foglalkoztatottság növelését, növeli a munkaerőpiac rugalmasságát, könnyítve az új munkahelyek létrehozásának feltételeit. A törvényjavaslat kidolgozása során számos pontosítás történt. Az Érdekegyeztető Tanács több héten keresztül tárgyalt a munka-, szociális és családügyi minisztérium által beterjesztett törvényjavaslatról, melynek eredményeként egy mindenki által elfogadott kompromisszumos javaslat született. Újra megmutatkozott, hogy a felesleges, gyakran politikai színezetű szakszervezeti nyomásgyakorlás helyett sokkal ésszerűbb és kifizetődőbb mindenki számára a tárgyalóasztal melletti átgondolt, kitartó egyeztetés. El kell mondani azonban azt is, hogy a most elfogadott MT módosítás sem gyógyír mindenre. Megteremti azonban a munkanélküliség további csökkentésének a feltételeit. Februárban már félmillió alá csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai alapján a kedvező folyamat májusban is folytatódott, a napokban ismertetett legfrissebb adatok szerint a munka- nélküliség jelenlegi aránya 15,44%. Kevésbé örvendetes hír azonban, hogy a kedvezőtlen munkanélküli rátát épp a magyarok lakta járások vezetik. Elmondható tehát, hogy a MT módosítása önmagában még nem oldja meg a legnagyobb problémát: a továbbra is igen magas munkanélküliséget. Ludovít Kaník szakminiszter szerint a törvénykönyv igazodik a Nemzetközi Munkaszervezet, valamint az EU ide vonatkozó irányelveihez. A szabad munkaerő-áramlás egyben jogharmonizációt is jelent, hisz az EU egyik alapelve épp a személyek szabad mozgása. Mellesleg nem árt ha tudjuk, az EU statisztikai hivatala szerint januárban az euróövezetben a munkanélküliek aránya szlovákiai mércével mérve csupán 8,6 százalékos volt. A MT tárgyalja továbbá a szak- szervezetek és munkavállalói tanácsok helyzetét, ez a két érdek- védelmi szerv párhuzamosan is működhet egy vállalaton belül. A munkavállalók jogai és kötelességei mellett decentralizálja a munkaerőpiac valamennyi szereplőjének jogkörét, biztosítva ezzel a munkavállalók szabadabb mozgását. Nagyobb súlyt kap ezután a munkáltató és az alkalmazottak közötti kollektív szerződés, az abban lefektetett jogokba és kötelezettségekbe az állam kevésbé szól majd bele. A határozott időre köttetett munkaviszony is sok helyzetben hasznos lehet. Gyakran előfordul ugyanis, hogy egy-egy nagyobb megrendelés miatt átmenetileg kisegítő munkaerőre van szükség a cégnél, vagy valakit helyettesíteni kell. Előfordulhat olyan helyzet is, hogy egy meghatározott projektre vesznek fel speciális képzettségű munkaerőt, a mezőgazdaságban pedig mindennapos a szezonális munkára szerződtetés. A MT módosítása értelmében, ha a meghatározott időre szóló munka- szerződés lejár, a felek újabbat létesíthetnek, és ezt többször is megtehetik. Az ilyen munkaviszony megkötési idejének fet?ő határa 3 év. 2003 július elsejétől a munka- szerződések már új feltételek alapján lesznek megkötve. Minden régebbi szerződés 2003 december 31-ig lesz érvényes, utána kötelező lesz a módosításuk Összességében elmondható, hogy meghirdetett reformjaival Szlovákia egyre inkább a térség egyik vezető reformországává válik. Az ország gazdasági növekedési rátájának fenntartásához azonban elengedhetetlen a versenyképesség. Ehhez pedig megfelelő jogszabályok, a külföldi tőkét idecsalogató reformok, törvények szükségesek. Illusztrációs felvétel (Képarchívum) Következő lépésként, a minél szélesebb körű foglalkoztatottság elősegítéséhez a vállalkozói terhek csökkentése javasolt, melynek meghozatalával befektetői szempontból nézve Közép-Európa egyik legvonzóbb államává válhatunk. A körvonalazódó adóreform beindításával pedig tovább javulhat az ország gazdasági helyzete, új munkahelyeket teremtve ezzel remélhetőleg a magyarok lakta járásokban is. A várható nyereségadó csökkentésének hatására egyre több nagyvállalat áttelepülésére kerülhet sor Szlovákiába, megteremtve ezzel a piacot a bedolgozó hazai vállalatok számára is. Tudnunk kell, hogy a munkavállalóknak a magas munkanélküliség árt legjobban. Ha csökkenteni akarjuk a munkanélküliséget, elengedhetetlen a most elfogadott MT módosítás. Egész Európa a rugalmas munkavégzés, a meghatározott időre szóló szerződések irányába halad. A jogszabály-módosításnak köszönhetően csökkenhetnének a munkaadók költségei és erősödhetne a szabad munkaerőáramlás, amely hosszabb távon új munkahelyek teremtéséhez és a gazdasági hatékonyság növekedéséhez vezethet. Nem szabad ugyanis elfeledkeznünk arról, hogy egy olyan nyitott gazdaság, mint Szlovákia, erőteljesen függ az európai trendektől. A gyors gazdasági növekedés Szlovákiában pedig szinte elképzelhetetlen erőteljes export- növekedés nélkül, melynek fő mozgatórugója a külföldi tőkebeáramlás, amely hosszú évekig a hazai növekedés egyik motorjává válhat. A szerző közgazdász, Sárközy Klára parlamenti képviselő asszisztense A fontosabb módosítások: ♦ A határozott időre szóló munkaszerződés felső határa három év lesz. Lehetőség van ismételt szerződéskötésre a felek között. ♦ A nyugdíjasok a munkaviszony mellett párhuzamosan kaphatják nyugdíjukat, a fizetésükből azonban adózniuk kell és fizetniük kell a társadalombiztosítási járulékokat. ♦ A munkaadó nem érdeklődhet alkalmazottja szexuális irányultsága iránt. ♦ A diákok számára továbbra is megmarad a kedvezményes brigádmunka vállalásának lehetősége. ♦ Az átszervezési okokból megszüntetett munkahelyek esetében a minimális felmondási idő háromról két hónapra csökken. Az elbocsátott választhat: vagy a lelépőt kéri, vagy kitölti a felmondási időt. A lelépő két hónapos bérnek felel meg. A kollektív szerződésben ennél jobb feltételeket is meg lehet határozni. ♦ Megmarad a végkielégítés intézménye, melynek összege azonos az utolsó havi fizetés összegével. ♦ A próbaidő egységesen 3 hónap. ♦ Azonnali felmondással lehet elbocsátani azt a dolgozót, aki jogerősen elítélnek szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt. Ez érvényes a feltételes börtönbüntetésre ítéltekre is. ♦ Lehetővé válik annak az alkalmazottnak a helyettesítése, aki miatt a munkahelyhez kapcsolódó bűncselekmény miatt indul büntetőeljárás. A helyettesítés idejére a fizetése fele jár az alkalmazottnak. Ha az eljárás eredménytelen, akkor joga lesz a fizetése teljes összegére. ♦ Lehetővé válik a házastársak egymás általi alkalmazása. ♦ A hatfokozatú minimálbér nem a végzettségi szint, hanem a végzett munka igényességének alapján határozza meg a fizetés alsó határát. ♦ Marad a négyhetes éves szabadság, bizonyos rizikós foglalkozások esetében az alkalmazottaknak joguk van kiegészítő szabadságra. ♦ Egy munkaadó esetében a heti maximális munkaidő 48 óra. ♦ A módosítás 400 óra éves túlórát engedélyez, a heti ádagos túlórák száma négy hónapot figyelembe véve csak kivételes esetben haladhatja meg a 8 órát. A kivételbe bele kell egyezniük az alkalmazottak képviselőinek. 150 órát az alkalmazott beleegyezése nélkül, újabb 250-et azonban már csak a beleegyezésével rendelhet el a munkaadó. ♦ Lehetővé válik a részmunkaidős munkaviszony, melynek felső határa heti 20 munkaóra. Ebben az esetben a munkaviszony mindkét fél részéről 15 napos felmondási idővel felmondható. ♦ Megszűnik a családtagok egymás általi foglalkoztatásának tiltása. ♦ Egyszerűsödik a felmondás abban az esetben, ha az alkalmazott nem felel meg a munkahelyi követelményeknek, nem lesz szükség írásbeli figyelmeztetésre. ♦ Könnyebb lesz felmondani annak a dolgozónak is, aki megszegi a munkahelyi rendszabályokat, a munkaadónak ezentúl nem kell bizonyítania a rendszeres kihágást. ♦ A húsz alkalmazottnál kevesebb dolgozót foglalkoztató munkaadónak nem kell vezetnie nyilvántartást a munkavégzés időtartamáról. ♦ A szakszervezetekkel párhuzamosan alkalmazotti tanácsok is működhetnek a munkahelyeken, az eddigi szabályozás szerint az alkalmazotti tanács automatikusan megszűnt, ha létrejött a szakszervezet. ♦ Alkalmazotti tanácsot ott lehet létrehozni, ahol legalább 20 alkalmazott dolgozik, a kevesebb dolgozót foglalkoztató munkahelyen alkalmazotti bizalmi képviselheti a dolgozók érdekeit. Az alkalmazotti tanács tagjainak száma 20-100 alkalmazott esetén legalább 3 fő, 101- 500 alkalmazottnál minden száz alkalmazott után legalább 1 fő, 501- 1000 alkalmazott esetében plusz egy fő, ezer fölött minden ezer alkalmazott után legalább egy fő. Mit mond az államfő szociális érzékenysége? Saktor nem ellenzi TASR-INFORMÁCIÓ A munkatörvénykönyv elfogadásakor tett kijelentésével ellentétben Ivan Saktor nem kéri az államfőt, hogy ne írja alá a munkatörvénykönyvet. A Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) elnöke tegnap látogatta meg Rudolf Schustert, és a tájékoztatta ót a júniusra tervezett tiltakozóakciókról. Saktor azzal indokolta korábbi kijelentésének megváltoztatását, hogy az elfogadott jogszabály nem tartalmaz alkotmányellenes elemeket. A törvény elfogadásakor kifogásolta, hogy a képviselők kurtították a szakszervezet hatáskörét, és lehetővé tették az alkalmazottak tanácsának a szakszervezettel párhuzamos működését egy vállalaton belül. Saktor ismertette Rudolf Schusterrel a szak- szervezetek hatpontos követelését, melynek teljesítése érdekében a KOZ nem riad vissza az országos sztrájk kihirdetésétől sem. A KOZ elnöke továbbra is 10 százalékos nyugdíjemelést tartana megfelelőnek, de az államfő „szociális érzékenységére” bízza, hogy aláírja-e a 6 százalékos nyugdíjemelést tartalmazó jogszabályt, melyet ugyancsak a legutóbbi ülésén fogadott el a törvényhozás. Saktor nem bízik a tegnapi pedagógus-demonstráció sikerében, mint azt elmondta az államfőnek, a szakszervezetek a tiltakozóakciók folytatására készülnek. Illusztrációs felvétel (Képarchívum) MEGKÉRDEZTÜNK Iveta Radicovát, a SPACE alapítvány szociális elemzőjét Hosszas előkészítés és a szak- szervezetekkel folytatott kemény tárgyalások után múlt héten elfogadta a parlament a munkatörvénykönyv módosított változatát. Elfogadhatónak tartja a jogszabályt? A módosítás megoldja azokat a gondokat, melyeket a 2001-ben elfogadott törvénykönyv okozott, gondolok a túlórákra, a munkaviszony alternatív formáira. Ez utóbbi azért fontos, mivel a szlovákiai munkanélküliségi arányt figyelembe véve nem lehet szigorúan csak egy típusú munkaszerződésre alapozni a munkavállalást. A módosítás ezen problémák megoldása mellett gyengíti a szakszervezetek pozícióját a vállalatokon belül, de másik oldalon nagyon pontosan meghatározza a szak- szervezetek feladatait a vállalatokon belül. Meghatározza, hogy elsőrendű feladatuk a kollektív szerződések megkötése. Szabadabb kezet ad a munkaadóknak az előző jogszabályhoz képest, és nagyobb hangsúlyt fektet a munka minőségére, mint mennyiségére. Csaknem azonos szintre kerülnek a szakszervezetek és az alkalmazotti tanácsok. Megfelelőnek tartja ezt a szabályozást? Úgy gondolom, hogy ez teljesen rendben van, jó, hogy megszűnik a szakszervezetek monopóliuma. Milyen hatása lesz a munkaerőpiacra? Jelentős nyomást gyakorol a munka produktivitásának növelésére - amivel még mindig jelentős gondjaink vannak Szlovákiában -, hiszen nem csak az a probléma, hogy magas a munkanélküliek száma, hanem az is, hogy milyen az elvégzett munka színvonala, milyen értékek keletkeznek. Mivel szabadabb kezet ad a munkaadóknak, a részükről várhatóan nagyobb lesz a nyomás az alkalmazottakra, azonban be kell vallani, hogy ezzel vissza is élhetnek majd egyes munkaadók. A munkatörvénykönyv feladata az alkalmazottak védelme is. Eleget tesz ezen feladatának? Véleményem szerint igen. A törvény megfelelően szabályozza felmondási időt, a védelmi határidőket, a lelépőt, úgy gondolom, hogy ez a része a törvénynek el tudja látni a vele szemben támasztott elvárásokat. Megfelelően védi a hátrányos helyzetű alkalmazottakat is? A mozgássérültek vagy a terhes nők elegendő védelmet kapnak? Nálunk nem ezek a szociálisan legrosszabb helyzetben lévő társadalmi csoportok. A hosszú ideje munkanélküliek helyzete a legrosszabb, az ő védelmüket azonban ez a törvény nem látja el. A kormány eredeti elképzelésével szemben benne maradt a törvényben a strukturált minimálbér-táblázat, mely az elvégzett munka nehézségi fokától teszi függővé a minimálbért. Pozitívuma ez a jogszabálynak? A minimálbér még mindig fontos szerepet játszik Szlovákiában. Fontos, hogy megmaradjon a szociális segély és a legalacsonyabb bér közti különbség. Ha ugyanis meghatározzuk a létminimumot, meg kell határoznia bizonyos szinten a minimálbért is. Ha nem garantálnánk a kettő közti különbséget, nőne a „fekete” munka kialakulásának a veszélye. (lpj)
