Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-28 / 121. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 28. Közélet Kolár Péter: „Azt kell figyelembe venni, hogy mi országos szintű, országos tevékenységű, kiutazó színház vagyunk." Tiszta kultúra, piszkos anyagiak A Thália Színház gázórájának hétfői leszerelése újból a fi­gyelem középpontjába röpí­tette a kassai intézményt, ezért Kolár Péter igazgatóval megint kiegyenlítetlen szám­lákról beszélgettünk, nem pe­dig művészeti kérdésekről. JUHÁSZ KATALIN Lapunk olvasói bizonyára unják már, hogy állandóan a Thália anyagi gondjairól írunk, miköz­ben a pozsonyi adatok azt mutat­ják, hogy az utóbbi években szlo­vákiai magyar viszonylatban e színház számlájára érkezett a leg­több pénz. Én szintén unom, hogy a szakmai dolgok helyett mindig ez a fő téma. Egy színház működéséhez viszont meg kell teremteni a hátteret. Min­denekelőtt ketté kell választani a számlánkra érkező pénzeket. Az egyik nagy kupac beruházásokra, építkezésre kellett. E célra az el­múlt években tényleg rekordössze­geket kaptunk, amit utólag is csak megköszönni tudok a kormányhi­vatalnak és a parlamenti képvise­lőknek. Viszont harminc évig vár­tuk, hogy meglegyenek az alapvető feltételek. Az épület felújítását úgy kellene nézni, hogy mindazt, amit harminc évig nem kaptunk meg, egyszerre adták oda. A másik ku­pacban a működésre szánt pénz van, azaz a bérek, a bérjellegű költ­» Mindenekelőtt ketté kell választani a számlánkra érke- ** ző pénzeket. V> ségek, a díszletek és jelmezek, a vil­lany-, gáz-, üzemanyagköltségek, egyéb tételek. Épp az a probléma, hogy a 90-es évek elejétől ezek a költségtámogatások folyamatosan csökkennek. Ez nyilván más színházakban is így van. Igen, azonban számokkal lehetne bizonyítani, hogy a Tháliában ez fo­kozottabban mutatkozik. Az a baj, hogy Szlovákiában semmiféle tör­Kolár Péter: „Úgy érezzük, egész Szlovákia magyarlakta területein szükség van a magyar színházra." (Somogyi Tibor felvétele) vény nem szabályozza, milyen ösz- szegeket kell biztosítani a magyar kultúrára a népességi mutatók alap­ján. Nem készült felmérés arról, hogy egy szlovákiai szlovák, illetve egy szlovákiai magyar lakosra hány korona „színházi támogatás” jut. Én elkészítettem ezt az elemzést, és ki­derült, hogy egy itteni magyar kö­rülbelül a negyedét kapja annak, amit a többségi nemzet tagjai. Első­sorban ezen kellene változtatni. Az utóbbi évben megváltozott a színház helyzete, már nem köz­vetlenül a minisztériumhoz, nem is a kerületi hivatalhoz tartoznak, hanem a megye fennhatósága alá. Mit jelent ez az anyagiak terén? Mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy mi országos szintű, or­szágos tevékenységű, kiutazó szín­ház vagyunk. Ennek költségei egyre magasabbak, de ezt a büdzsében fi­gyelmen kívül hagyják. Az új épület működtetése is pénzbe kerül, ráadá­sul pluszemberekre is szükség van. Pillanatnyilag nincs egyetlen takarí­tónőnk és technikusunk sem ebben az épületben, az alkalmazottaink nem szakadhatnak háromfelé. Öt­venhárom emberre lenne szükség, ehelyett negyvenkét főre kaptunk béralapot a megyei hivataltól. A bé­rek mellett szerzői díjakat is fizet­nünk kell, mindennel együtt 9,4 mil­lió korona megy el bérekre a 10,2 milliós éves támogatásból. A színházaknál fontos mutató a saját bevételek aránya, vagyis az önfenntartásra fordítható plusz­összeg. Mennyi jön be a Thália kasszájába jegyeladásból, adomá­nyokból és alapítványi támoga­tásból? Bevételeink meghaladják az állami támogatás 23 százalékát, ez rendkí­vül magas arány, s tudomásom sze­rint kevés szlovákiai színház éri el. Ilyen anyagi helyzetben veszélybe kerülhet a tájolás? Ezzel valóban jelentős összegeket lehetne megtakarítani, de ha úgy döntünk, nem utazunk el sehová, mi lesz Losonccal, Rimaszombattal, Nagykürtössel vagy Ipolysággal? Úgy érezzük, egész Szlovákia ma­gyarlakta területein szükség van a magyar színházra. Ráadásul fenn­tartónk, a Kassa Megyei Önkor­mányzat jogosan kérdezheti, miért támogassa a Besztercebánya megyei vagy a még távolabbi útjainkat. Ha felszámítanánk az utazások tényle­ges költségeit, ötvenezer koronát \\ A magyar a negye- * dét kapja annak, amit a többségi * > nemzet tagjai. kellene kérnünk egy előadásért, és talán mondanom sem kell, hogy ennyit a leggazdagabb nyugat-szlo­vákiai városokban sem kapnánk. A Thália Színház esetében tehát más mércével kellene mérni, mint az összes többi, akár a komáromi Jókai Színház esetében? Ilyen szempontból mindenképpen. A tájolás feltételeit az államnak kell megteremtenie. Ha nem hajlandó erre, akkor jogosan kérhet magá­nak saját magyar színházat Ipoly­ság, Rimaszombat vagy Léva. Ha ez olcsóbb az államnak, ám legyen, mi csak örülnénk neki. A Thália egy­fajta missziós tevékenységet fejt ki. Azt a kérdést is fel kell tenni, hogy van-e Szlovákiában magyar báb­színház vagy gyerekszínház? Mi most mutatjuk be századik alka­lommal a Lúdas Matyit, és a gyere­kektől 20-30 koronát lehet kérni egy jegyért. Ha valaki vállalja he­lyettünk ezt a feladatot, oda kell neki adni rá a pénzt, ha viszont nem, akkor nekünk járna a plusztá­mogatás. Persze le is mondhatunk a szlovákiai magyar gyerekekről. Ez esetben tíz év múlva nem lesz közönség. MEGKÉRDEZTÜK > Kvarda Józsefet, a kulturális minisztérium államtitkárát Mi a véleménye Kolár Péternek, a kassai Thália Színház igazga­tójának arról a kijelentéséről, hogy az intézmény költségveté­séből alig jut a működési költsé­gekre, mivel a támogatás 90 százaléka bérekre és szerzői dí­jakra megy el? Nem vonom kétségbe Kolár Péter­nek azt a megállapítását, hogy egy színháznak mekkora pénzösszeg­re van szüksége bérekre, fenntar­tásra és egyéb kiadásokra. Ismer­ve az anyagi helyzetet a kultúra területén, azt sem vonom kétség­be, hogy kevés a pénz. Ha csak a kulturális minisztérium költségve­tését tekintem, még a V4-ek kö­zött is Szlovákia áll az utolsó he­lyen. Nyilvánvaló, hogy a megyék sincsenek sokkal jobb helyzetben. Nagyon gyakran rámutattunk: az az alapvető probléma, hogy nem gazdálkodhatnak önállóan. Való­jában talán csak idézőjelben lehet­ne területi önkormányzatnak ne­vezni őket. Én megértem a megye helyzetét is, mert amíg a költség- vetés nem megyei lebontásban működik, amelynek 2005. január elsején kellene életbe lépnie, ad­dig komoly problémákkal kell megküzdeniük. Tud-e ilyen helyzetben tenni va­lamit a kulturális tárca? Mivel a megyéket nem a kulturális minisztérium költségvetéséből fi­nanszírozzák, a megoldás az le­het, hogy a megye a megfelelő csatornán a kormányhoz fordul segítségért. Amikor például ledőlt a trencséni vár fala, a megye kéré­sére a kulturális tárca készített egy javaslatot, hogy a kormánytarta­lékból juttasson bizonyos összegű támogatást. Mi 9,5 milliót kér­tünk, a kormány ma 6,5 milliót hagy jóvá erre a célra. Közvetlenül a megyék költségvetésébe a kultu­rális minisztérium nem tud pénzt juttatni. Mi csupán a civil szférát és a tárcához tartozó, közvetlenül az állami költségvetésből finanszí­rozott intézményeket tudjuk vál­ságos helyzetben kisegíteni, támo­gatni. Pár napja beszéltem Kolár Péterrel egy megoldási lehetőség­ről, a támogatás egy fajtájáról, de azt a színház nem kaphatja meg közvetlenül, csupán egy, a színház mellett létrejövő polgári társulás. Kvarda József: „Megpróbálok tár­gyalni a megyei önkormányzat el­nökével." (Fotó: Somogyi Tibor) Kolár Péter azt mondta, több­ször jelezte a fenntartójának, hogy az idei évre kapott 10,2 millió korona nem elég a szín­ház számára. Eljutott önökhöz ez az információ? Ismert a probléma, és a kisebbsé­gi színházak általában súlyosabb helyzetben vannak, mint a több­ségi intézmények. Szeretném hangsúlyozni, hogy alapvetően megyei szinten kell ezt a gondot megoldani. Természetesen meg­próbálok konzultálni a kerületi önkormányzat elnökével, hogy milyen módon lehetne segítséget nyújtani. Nem ez az első gazdasági vál- - sághelyzet a jelenlegi a Thália Színházban. Mennyire lehet ar­ra alapozni, hogy egy színház folyamatosan rendkívüli segé­lyekből oldja meg a működését? Éz valóban nem mehet állandó­an. Az oldaná meg a problémát, ha az önkormányzatok saját ma­guk gazdálkodhamának, ami, mint említettem, csak 2005. ja­nuár elseje után esedékes. Egyéb­iránt ugyanilyen helyzetben van­nak az önkormányzatok az isko­lákkal, az óvodákkal, az egész­ségügyi és egyéb intézmények­kel, mert polgármesterként is szembesülök ezekkel a gondok­kal. Ettől függetlenül hozzá kell tennem, hogy jó gazda módjára kell hozzányúlni a pénzhez, és ha tudom, hogy milyen hosszú a ta­karó, akkor csak addig nyújtóz- kodhatom, ameddig ér, mert nem nagyon lehet nyújtani, (me) A rendőrség szerint is Hamisított választási eredmények Pozsony. A rendőrségi vizsgálat is megerősítette, hogy meghamisítot­ták az önkormányzati választások végeredményét Pozsony-Újváros- ban. Egyes képviselőjelölteknek akár 150 szavazattal is többet szá­moltak, másoknak mintegy 30-cal kevesebbet. Az esetet rögtön a választások után jelentette az egyik kárvallott, Mede Vencel, aki a Magyar Koalíció Párt­jának a színeiben jelöltette magát a fővárosi önkormányzatba. Ő nyolc szavazattal kapott kevesebbet a megválasztásához szükségesnél, a rendőrségi vizsgálat azonban meg­állapította, hogy esetében a helyi választási bizottság 27 szavazattal kevesebbet számolt. „Az ügyben azt tartom a legszomo­rúbbnak, hogy a rendőrség a nyo­mozás ideje alatt nem tájékoztatta a közvéleményt, pedig már a ható­ságok legalább két hónapja tudják, hogy a kihirdetett eredmények ha­misak” - mondta lapunknak Mede Vencel. Véleménye szerint csak a rendőrsé­gi nyomozás eredményeinek pon­tos ismeretében lehet majd megál­lapítani, hogy véletlen okozta-e a hibás eredményt, vagy pedig szán­dékos csalás történt. „A nyomozás lezárása után a hibás eredményeket kihirdető helyi vá­lasztási bizottság tagjai ellen a par­lamenti választások meghiúsításá­nak gyanújával indulhat eljárás” - mondta Stanislav Ryban rendőrsé­gi szóvivő, (lpj, s) RÖVIDEN Kuvaitban a szlovák katonák is féltek Pozsony. Életük első igazi félelmét a bombázások során Kuvaitban élték át a szlovák vegyvédelmi egység tagjai. A katonák vezetője, Oliver Toderiska századparancsnok szerint amikor az irakiak kilőt­ték a bombákat, s nekik kellett megállapítaniuk, hogy van-e vegyi sugárzás, vagy sem, komolyan féltek, és sokan azt kérdezték ma­guktól: „Mit keresek itt, miért is jöttem én ide?” A katonák a háború után is megállták a helyüket, amikor humanitárius feladatokat kel­lett ellátniuk, nyilatkozta Toderiska. (TASR) Ausztriában még kérhető a kártérítés Bécs. Az eredeti határidőt meghosszabbítva, december 31-ig lehet beadni az ausztriai holokauszt áldozatainak a kártérítési kérvénye­ket. Akik pozitív elbírálásban részesülnek, hétezer amerikai dollárt kapnak, azok, akik nem vagyoni kártérítésért folyamodtak, a kérvé­nyeket egészen 2004. január 27-ig adhatják be. (TASR) Koronatanúval a szervezett bűnözés ellen Pozsony. Ha a parlament elfogadja, idén novembertől a szlovák jog­rendbe is bevezetik a koronatanú jogi formulát, melytől Dániel Lipsic a szervezett bűnözés elleni küzdelem sikeresebbé válását váija. Az igaz­ságügyi miniszter szerint a bűnszervezetek lebuktatásához belső em­berre van szüksége a rendőrségnek, akinek az együttműködésért kisebb büntetést, esetleg teljes büntedenséget lehet ígérni. (SITA) Újabb erős földlökés Algériában Algír. Újabb erős földrengés volt tegnap este Algériában: több épü­let erősen rázkódott a fővárosban, s az ország keleti részében több épület összedőlt. A földmozgás a Richter-skálán 5,8-es erősségű volt. A rengés nagy rémületet váltott ki a lakosság körében. A maga­sabb épületek lakói lélekszakadva rohantak le a lépcsőkön, hogy az utcára jussanak. A kedd esti földmozgás a legerősebb a május 21-i óta, amely a legutóbbi adatok szerint több mint 2200 ember halálát és mintegy 9500 személy sérülését okozta. (MTI) Petícióval a vágai mobitelefonjel-erősítő ellen Káros-e az antenna? ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Vága. A helyi alapiskola épületére szerelt mobiltelefonjel-erősítő be­rendezés üzembe helyezése elleni tiltakozásra szólították fel a falube­lieket a tegnapi lakossági fórum szervezői. Bekovsky Gabriella hit­oktató, az iskola három tanulójá­nak édesanyja, valamint Kiss Ró­bert környezetvédelmi aktivista pe- tíciós ívek aláírására szólították a résztvevőket, azzal az indokkal, hogy az antenna esetleg káros ha­tással lehet a gyermekekre. A be­rendezést a Orange mobiltelefon­szolgáltató az iskolával és az önkor­mányzattal kötött szerződés alap­ján a múlt héten szerelte fel az épü­let tetejére. A tegnapi fórumon az Orange szakemberei is részt vettek, ám érvelésüket nem igazán vették figyelembe, mert Kiss Róbert sze­rint nem az volt a cél, hogy vitafó­rumot nyissanak arról, káros-e az antenna vagy sem. A petíciós íveket az önkormányzathoz nyújtják be, és tegnap akadt olyan szülő, aki ki­jelentette: ha az antennát nem tá- volítják el, gyermekét átíratja a galántai alapiskolába. A témára ri­portban térünk vissza, (gaál) Ipoly menti látogatás kapcsolatteremtő szándékkal Tanácsok a tarsolyban SZASZI ZOLTÁN Ipolyság/Nagykürtös. Ronald Weiser, az Amerikai Egyesült Álla­mok pozsonyi nagykövete tegnap Szlovákia gazdaságilag egyik legel­maradottabb régiójába, az Ipoly mentére látogatott Csáky Pál mi­niszterelnök-helyettes kíséretében. Öt várost, Ipolyságot, Gyűgyöt, Nagykürtöst, Füleket és Losoncot végigjárva a helyi önkormányzatok képviselőivel, polgármestereivel, vállalkozókkal, valamint az önkor­mányzatok által működtetett intéz­mények vezetőivel találkozott. Az Ipolysági Városi Hivatal vezetője, Lendvay István arról tájékoztatta la­punkat, hogy a nagykövet a déli au­tóút építését a vidék infrastruktúrá­jának elengedhetetíen részeként lát­ja, és ebben erkölcsi segítség mellett szeretne konkrét javaslatokkal és gazdasági kapcsolatteremtéssel is segíteni. Ipolyságot a diplomata sze­rint nagyon szimpatikus emberek lakják, és ettől az egész városnak kellemes hangulata van. Igerete sze­rint megpróbál gazdasági csopor­tokkal kapcsolatot teremteni, hogy a látogatásnak kézzelfogható eredmé­nye is legyen. Az egyik ilyen ered­mény lehet az, hogy a nagykövet se­gítségével az Egyesült Államokból egészségügyi berendezések és esz­közök beszerzésének lehetősége nyílik áz ipolysági kórház számára. Nagykürtösre már félórás késéssel érkezett Ronald Weiser. A városhá­zán ott is a polgármester és a járási hivatal vezetője mellett vállalkozók és az intézmények vezetői várták, s szintén a vidék fejlesztésének lehe­tőségei, a kapcsolatteremtés és az uniós csatlakozás utáni jövőképről beszélgetett vendéglátóival. Csáky Pál itt elmondta, két héten belül be­nyújtja a kormánynak az EU- csatlakozási kampány értékelését, melynek kidolgozásában nemcsak a kormányhivatal munkatársai, ha­nem független szakértők, szocioló­gusok és a statisztikai hivatal mun­katársai is részt vesznek. pi át, a felmérésekből kiderül, hogy 60 százalékuk megfelelő védekezés nélkül kel útra. A GSK gyógyszertár­saság idén is kedvezményes áron kí­nálja az A és a B típusú májgyulla­dás elleni vakcinát. Noha az akciót eredetileg csak május végéig hirdet­ték meg, az érdeklődők a díjmentes harmadik adaghoz június végéig juthatnak hozzá. Bővebb tájékozta­tást a 0800 180 800-as ingyenes te­lefonszámon kaphatunk, illetve a www.ockovanie.sk honlapon sze­rezhetünk. A harmadik adag vakcinához ingyen juthatunk hozzá Nem csupán élmények PÉTERFI SZONYA Pozsony. Statisztikai kimutatások alapján nyilvánvaló, hogy a nyara­lásról hazatérők a kellemes emléke­ken kívül különféle fertőzéseket is begyűjthetnek. Leggyakoribb a „piszkos kezek” betegségeként is­mert, A típusú fertőző májgyulladás, de nem ritka a felelődén nyári ka­landok, testi kapcsolatok okozta B típusú hepatitisz sem. Noha a fejlő­dő és a fejlett országok határait he­tente körülbelül egymillió ember lé­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents