Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-23 / 117. szám, péntek
Kitekintő - hirdetés egy vonással akár a 100 százalékos finanszírozást is AZ ISTROBANK KÍNÁLATA: 9/Az i ingatlan teljes értékének megfelelő pénzösszeg @ Előnyös állami kamattámogatás, ha 2003. június 30-ig köt szerződést- az állam garantálja azt a teljes lejárati időre Átlagon felüli szolgáltatás az ügyintézésnél- szakértői vélemény biztosítása, jegyző által írt jegyzőkönyv <2^ Ingatlanbiztosítás, javaslat a zálogjog telekkönyvbe való bevezetésére A jelzáloghitelek további előnyös feltételeiről szívesen tájékoztatjuk bármelyik kirendeltségünkön. Istrobanka - az osztrák BAWAG bankcsoport tagja. ISTROBANKA A hangadó hipohitel www.istrobanka.sk , e-mail: info@istrobanka.sk Call Centrum: + 421/2/5929 9999 ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 21 Nincs még cégtábla a nemrég megnyílt prágai szudétanémet tájékoztató központ felett Szudétanémet üzenet Két meglepetés ért, amikor a Kisoldalon (Malá strana) kerestem a szudétanémetek nemrég megnyílt prágai tájékoztató központját. Hiába böngésztem a cégtáblákat és más tájékoztató feliratokat a Tomásska utcában, csak nem találtam a székházat. Végül a közeli magyar étterem pincére igazított el: - A szomszédos épület bejáratánál nyomja meg az SKS feliratú csengőt. SZILVÁSSY JÓZSEF Ez a három betű a Landsmanschaft, vagyis a bajorországi szudétanémet szervezet cseh rövidítése. Kisvártatva pedig akkor kaptam fel a fejem, amikor az ajtót nyitó Peter Barton igazgató magyarul üdvözölt. Kávézás közben szolgált magyarázattal: - Igazi közép-európai családból származom. Édesapám csehországi német volt, vasúti mérnökként Kassán dolgozott. Itt ismerkedett meg édesanyámmal, aki a Bodrogközben született. Én egy ideig a Tátra alatti késmárki vagyis a käsmarkti német líceumban tanultam. Aztán Prágába költöztünk, ahol anyám sokáig az itteni Magyar Kultúrában dolgozott. Én éppen huszonhárom éve léptem meg Husák Csehszlovákiájából. Münchenben szereztem diplomát, majd történészként a Csehországból kitelepített szudétanémetek bajorországi központjában dolgoztam. Tavaly Bernd Posseltnek, a Land- manschaft elnökének a kérésére jöttem Prágába, megszervezni és két munkatárssal megnyitni ezt a központot. Visszatértem egyik hazámba, mert Csehországon kívül Bajorországot, a kárpáti németek is lakta Szlovákiát, édesanyám és rokonaim révén pedig Magyarországot is annak érzem. Történészként és hozzátartozóimtól is tudom, hogy Prágában német, cseh, zsidó, szlovák, az elmúlt évszázadtól pedig magyar kultúra is virágzott. Énnek a szellemiségnek a felélesztésében szeretnék munkálkodni - mondja. Vendéglátóm nem szívesen beszél arról, hogy kora tavasszal elsősorban a Polgári Demokrata Párt (ODS) - amelynek nemrég Václav Klaus jelenlegi államfő volt az elnöke - vezető politikusai, továbbá a kommunisták mekkora hangerővel tiltakoztak a sajtóban az iroda működése ellen. Kérdőre vonták a belügyminisztert, hogy miként adhatott engedélyt a szudétanémet szervezet csehországi letelepedésére. Ez a felzúdulás magyarázza azt is, miért nincs még tájékoztató tábla az épület homlokzatán. Barton lassan, minden szót alaposan megfontolva folytatja: - Egyeseket az háborított fel, hogy Sudetendeutsche Botschaftként neveztük meg irodánkat, amit úgy értelmeztek, hogy valamiféle szudétanémet nagykövetséget nyitunk, holott ennek a szónak ugyebár olyan értelme is van németül, hogy üzenet vagy hír. Posselt úr ezért döntött e megnevezés mellett. Mélyet sóhajt, aztán folytatja: - Kaptunk névtelen, gyalázkodó leveleket is, amelyeket én azzal magyarázok, hogy a kommunista rezsim négy és fél évtizeden keresztül alaposan befeketítette, mert lefasisztázta és re- vansisztának tüntette fel a szudétanémetek szövetségét, holott a valóság ennél sokkal árnyaltabb. Egyébként mi a müncheni szudétanémet kiadó csehországi leányvállalataPeter Barton ként kértük cégünk bejegyzését, ami minden akadékoskodás nélkül megtörtént. Megmondtuk vüágosan, hogy a politikai központunk a bajor fővárosban marad. Mi itt nem politizálunk, nem is tekintgetünk a múltba. Maradjon ez a történészek feladata. Mi előre nézünk, tájékoztató munkánkkal európai üzenetet közvetítünk. A szudétanémet-cseh megbékélésre épülő együttműködést szeretnénk szolgálni - szakad ki belőle. - Az épületet is ennek megfelelően választottuk ki. Az ablakomról rálátok a Hradzsinra, amit én jelképes jelentőségűnek érzek. Néhány lépésnyire van csak innen a cseh felsőház, a szenátus, nincs messze a parlament sem. Elvben tehát egyszerű hát elmenni, bekopogni egymáshoz. Szomszédként, Csehország csaüakozása után pedig immár uniós tagországok polgáraiként beszélgetni, s ha úgy adódik, vitázni is. Elsősorban a cseh liberálisok és a kereszténydemokraták jöttek el, de érdeklődtek a munkánkról a szocde- mek is. Erre azt kérdezem tőle, mennyire érzékeli, hogy azért nem mindenki gondolkodik így. Alig néhány napja az egyik, antifasiszta szervezet rendezvényén kifütyülték, nem engedték felszólalni a volt cseh belügyminisztert. Csak azért, mert nemrég egy interjúban felvetette: ideje lenne morálisan, esedeg anyagiakkal is kárpótolni a második világháború után a szülőföldjükről kiűzött csehországi szudétanémete- ket. Ismét hosszas töprengés után válaszol. - A kommentálás maradjon a politológusok vagy az újságírók feladata. Engem bizalommal tölt el, hogy két hónap múltán csaknem teljesen elmaradtak a már említett mocskolódó irományok. Egyre többen kérnek segítséget, hogy betekinthessenek a példásan rendben tartott bajorországi szudétanémet levéltárakba, mert szeremének minél többet megtudni csaknem öt évtizede kitelepített rokonaikról. Többen arról is érdeklődnek, miként kaphamák vissza egykori ingatlanjaikat. Ilyen kérésekre jogalap és hatáskör híján nem tudunk érdemi választ adni. Lehetőségeink szerint felkaroljuk viszont a német-cseh határvidék menti települések polgár mestereit, akik rendszerint anyag segítséget kérnek tőlünk az ottan temetők, sírok felújításához. Nen vagyunk túlságosan tehetősek, di igyekszünk olyan németország partnereket találni, akik segíthet nek. Egyébként egyre több német- cseh vitaestet, szakmai találkozóka és dokumentumkiállításokat is szer veztünk már. Lassan kicsi lesz ez : két helyiség, amelyet az év elejéi megvásároltunk. Megtiszteltetés hogy munkánkat nagy érdeklődés sei követi Edmund Stoiber bajor kor mányfő felesége, aki hároméve volt, amikor édesapját az orosz fron ton elveszítette, majd nemsokár; Egerlandból, azaz a mai Cheb térsé géből telepítették ki a családot. Átsétáltam a szenátus épületébe ahol Petr Pithartot, a cseh felsőhá: elnökét faggattam a közeli tájékoz tató központról. - A tényleges meg békélés egyik feltétele, hogy kiűzzül magunkból az előítéleteket és gya nakvásokat. Ehhez pedig a legjobl terápia a párbeszéd, vélt és valós sé relmeink, traumáink kimondása, és pedig egymás előtt. Ezzel együtt el engedhetetlen hogy figyeljünk : partnereinkre, mert ők ugyanazt a: eseményt, tragédiát más szempon tok alapján, olykor teljesen máskén látják és értékelik. Ilyen őszinte pár beszéd segít a múlt feldolgozásá ban, a partneri kapcsolat formálásá ban. Bízom abban, hogy az ilyen tar talmas találkozások egyik új színhe lye éppen a tájékoztató iroda lesz - válaszolja a politikus, aki egyébkén jogász és történész. Zsong a turistáktól a Károly-híd nyoma sincs már a csaknem egy év vei ezelőtti évszázados árvíznek idegenforgalmi pangásnak. Az egyil sörözőben fiatalok zajongnak, han gosan vitatják a cseh jégkorongcsa pat szereplését az idei finnország világbajnokságon. Beszélgetésünl során kiderül, hogy morva vidékrő érkeztek kirándulásra, olomouc bölcsész hallgatók. Semmit sem hal lottak a prágai szudétanémet köz pontról. - Prága egykor német szel lemi központ is volt, gondoljatol csak Franz Kafkára. Helyénvaló, h; akad intézmény, amely a csehorszá gi németek hagyományait ápolja - válaszolja érdeklődésemre egyikük Mire a társa hozzáteszi: „Engen azért aggaszt, hogy nemrég töbl nyugat-csehországi településer olyan röplapokat találtak, hogy í Szudéta-vidék német volt és az i: lesz.” Kollégája azonnal letorkolja „Hát azt nem olvastad, hogy mindé: bőrfejűek provokációja volt, akik el len már bírósági eljárás főijük?” A parkoló felé tartva ismét megállói a tájékoztató központ előtt. Alig lát ni a szürkületben az SKS felirati csengőt. Az igazgató délutáni szava csengnek bennem: „Hiszem, hogj rövidesen eljön az ideje annak is hogy nyugodtan kitehetjük a cég táblát, mert senki sem rongálja mej és nem is háborodik fel irodánk léte zése miatt.” Az SKS feliratú csengőgomb (Somogyi Tibor felvételei) S15 46 238
