Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-23 / 117. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 23. Közélet 5 Interjú Éva Cérnával, az Új Polgári Szövetség parlamenti képviselőjével a kormánykoalícióban zajló abortuszvitáról Sohasem jutnak közös nevezőre A koalíciós partnerek között az utóbbi hetekben az egyik legnagyobb politikai feszültséget okozó téma az Új Polgári Szövetség (ANO) parlamenti képviselői által benyújtott törvénytervezet, mely a 24. hétig tenné lehetővé az abortusz elvégzését olyan esetekben, amikor a magzatról bebizonyosodik, hogy genetikai hibával szülémé. Éva Cerná parlamenti képviselőt, a jogszabály egyik előterjesztőjét kérdeztük. LAJOS P. JÁNOS Miért van szükség a módosításra? Fő célja a jogi vákuum elkerülése, amely az alkotmánybíróság döntése után - mely a magzatelhajtásokat szabályozó miniszteri rendeletet is érinti -kialakulhat. A jelenleg érvényes rendelkezés genetikai okokból lehetővé teszi az abortuszt a terhesség 24. hetéig. Igaz, a taláros testület május elején elhalasztotta a döntést, de ha határozott volna, a döntés várhatóan elmarasztaló lett volna, mivel az említett rendelet túlmegy a vonatkozó törvényi szabályozás hatáskörén. Ha nem reagálnánk időben erre a várható döntésre, ha ölbe tett kézzel ülnénk, akkor könnyen bekövetkezhetne, hogy az emberek nem dönthetnének szabadon egy ilyen fontos kérdésben. A genetikai okokból elvégzett terhességmegszakításra nagyon ritkán kerül sor, csak néhány ezrelékét teszi ki az összes abortusznak. Sok szülő még akkor sem a magzatelhajtást választja, ha a kivizsgálás kimutatja a genetikai hibát - bíznak benne, gyermekük mégis egészséges lesz, és odaadóan gondozzák akkor is, ha betegen születik. Vannak azonban esetek, amikor a magzat károsodása akkora mértékű, hogy inkább a beavatkozás mellett döntenek. Számukra meg kell hagyni ezt a jogot. A Kereszténydemokrata Mozgalom a törvénymódosítás tervezett gyors elfogadását kifogásolja, társadalmi vitát sürget a kérdésről. Mivel az alkotmánybíróság a döntést elhalasztotta, nincsenek időszűkében. Lát arra lehetőséget, hogy ezt a vitát lefolytassák? » A jelenleg érvényes rendelkezés genetikai okokból lehetővé teszi az abortuszt a tér- . hesség 24. hetéig. V Úgy érzem, az utóbbi 13 évben mindenki kifejthette a véleményét, és aki akarta, ezt meg is tette. Ezt tapasztaltam egyszerű állampolgárként és újságíróként is, hiszen foglalkoztam ezzel a témával. Úgy látom azonban, hogy senki sem akaija Éva Cerná: „Bízok abban, hogy a parlamenti képviselők közül sokan képesek józan ésszel gondolkodni." (búbos Pile felvétele) vállalni ennek a problémának a megoldását. Igaz, van időnk, de ez nem ok arra, hogy ne dolgozzunk a törvény módosításán. A KDH másik kifogása, hogy a javaslat pontatlan, felületes, és nehéz lenne megvalósítani a gyakorlatban. Hajlanak javaslatuk pontosítására? A mozgalomnak megvan a saját ideológiája, melyet én tiszteletben tartok, és melyet joguk van védeni, valamint megpróbálni megvalósítani. A választóik éppen emiatt szavaztak rájuk. Az általunk kezdeményezett törvénymódosítást az elmúlt 13 évben bárki elvégezhette volna. Mi csak azt tesszük, amit helyesnek tartunk annak érdekében, hogy az embereket ne hozzuk megoldhatatlan helyzetbe. Csak összhangba akarjuk hozni a törvényt a miniszteri rendeletén alapuló jelenlegi gyakorlattal. Most van idő arra, hogy dolgozzunk, esetleg javítsunk a módosítás tervezetén; akinek jobb javaslata van, érvényre juttathatja. A mi javaslatunk is tartalmaz szigorítást: a 12. hét után az abortusz engedélyezéséről orvosi konzílium dönt majd. Jelenleg az egészségügyi minisztérium genetikai és etikai szempontból készülő értékelését várjuk, folyik azon diagnózisok listájának az ösz- szeállítása is, melyek esetében engedélyezni lehet a kései abortuszt. Az önök javaslatát elvetette a kormány, ellenezte a koalíciós képviselők többsége. Csak az ellenzék támogatásával jutott át második olvasatba, és koalíciós partnereik kérték, vonják vissza a tervezetet. Ennek ellenére folytatni akarják a módosítás elfogadtatását? Igen. Úgy gondolom, hogy erre a törvényre az embereknek szükségük van. A képviselőknek joguk van az önálló véleményre, de félre kellene tenniük az érzelmeiket, és nem kell mindenről rosszat feltételezniük. Jó törvényt kell elfogadnunk, melyre az emberek támaszkodhatnak, mely alapján dönthetnek, természetesen tiszteletben tartva az emberi életet - hiszen az számunkra is fontos. Ha szeretnénk, hogy csökkenjen az interrupciók száma, hogyha azt akarjuk elérni, hogy az anyák megtartsák a genetikailag sérült gyermekeket is, akkor fel kell őket világosítani, de tiltással, illetve a szabályozás hiányával semmit sem lehet megoldani. Nem tart attól, hogyha ellenzéki képviselők támogatásával fogadják el a javaslatot, az problémát okoz a koalíciós pártok között? Nem félek ettől. Egyes koalíciós kollégáim viselkedését hisztérikusnak tartom. Nem azért vagyunk a parlamentben, hogy blokkoljuk olyan törvények elfogadását, melyekre szükségük van az embereknek. És ez egy nagyon fontos törvény. Nem nézhetjük tétlenül, ahogy egy kismama öngyilkosságra készül, mert nincs olyan törvény, melynek alapján elvégeztethetné az interrupciót akkor, amikor tudja, hogy a születendő gyermeke súlyos testi hibával - végtagok nélkül, fejletlen aggyal születik, esedeg feltételezhető, hogy néhány héttel születése után meghal. Ez a javaslat ilyen esetekről szól. Csak azt szeretnénk, hogy az eddigi lehetőség ne váljon illegálissá. A KDH által javasolt társadalmi vita arról is szólna, hogy mikortól számítódik az emberi élet, amivel tulajdonképpen az interrupciók teljes betiltását akarják elérni. Elfogadhatónak tartja ezt a törekvést? Úgy gondolom, hogy ez az ő megálmodott céljuk, én nem akarom tőlük elvenni. Amit hirdetnek, az sok ember számára szépnek tűnik, de - annak ellenére, hogy nem értek velük egyet - számomra is fontos az emberi élet, én is keresztény vagyok, habár liberálisabb nézeteket vallók. Ezek arról szólnak, hogy mindenkinek joga van dönteni arról, hogyan tervezi meg jövőjét. Rengeteg levelet kapok, tudom, hogy hány nőt erőszakol meg részeg félje, hány nem kívánt terhesség keletkezik ilyen módon, hány gyermek születik abból, hogy félje megerőszakolta és gyereket vár negyvenöt éves korában, amikor a többi gyermeke már szinte felnőtt, és nem terveztek újabb utódot. Az utóbbi évtizedben 67 százalékkal csökkent a művi terhességmegszakítások száma. Elmondható tehát, hogy a szlovákiai nők felelősségtudata nő. A csökkenés tekintetében a második helyen vagyunk Hollandia után. Elképzelhetőnek tarlja, hogy a koalíciós pártok meg tudnak egyezni a törvényjavaslat kérdésében? \\ A képviselőknek joguk van az önálló véleményre, de félre kellene tenniük az ér- zelmeiket. \\ Teljesen biztos vagyok benne - figyelembe véve a KDH ideológiáját -, hogy ebben a kérdésben sohasem jutunk közös nevezőre, de ez teljesen természetes, el tudom fogadni. Bízok azonban abban, hogy a parlamenti képviselők közül sokan képesek józan ésszel gondolkodni, elfogultság nélkül beszélni, gondolkodni erről a témáról. Nekem teljesen mindegy, hogy ki fogja támogatni a törvényt. A lényeg az, hogy jó törvény szülessen, hogy ne kergessük a nőket öngyilkosságba, ne kényszerűjük feketén abortuszra, és ne veszélyeztessük ezzel az életüket. (Az Anna Záborskával, a KDH képviselőjével készült beszélgetést holnap közöljük.) Belohorská szerint a titkosszolgálat volt vezetőjét örményországi börtönökhöz hasonlítható helyen tartják fogva Legszívesebben hagymát aprítana vagy mosogatna ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Legszívesebben hagymát aprítana, burgonyát hámozna vagy mosogatna Ivan Lexa, hogy gyorsabban teljen az idő a vizsgálati fogságban. Ha a konyhára nem akarják engedni, a könyvtárban is szívesen segédkezne, állítja az egykori titkos- szolgálati főnök öt ügyvédje. A semmittevést kínzásnak és embertelen bánásmódnak tartják, ami árt Lexa egészségének. Az utóbbi hetekben romlott is az állapota: magas a vérnyomása és rendedenkedik a szíve, de annyira nem súlyos, hogy orvost kellene hozzá hívni vagy kórházba kellene szállítani. Az ügyvédek azt is tudni vélik, hogy vannak Szlovákiában olyanok, kik szívesebben látnák Lexát holtan, mint élve. Tegnap Irena Belohorská HZDS-képviselő is aggodalmának adott hangot volt kollégája állapota miatt. Szerinte Lexát örményországi börtönökhöz hasonlítható helyen tartják fogva, ahol a vizsgálati fogság körülményei a 15. századot idézik. Belohorská az emberjogi bizottság előtt bizonygatta: a szlovákiai börtöncellák hatására a gyenge idegzetnek lelkileg any- nyira összetörhetnek, hogy „bianco beismerési vallomást” írhatnak alá. A képviselő asszony egyik kommunista kollégájával a napokban szemlélődött a pozsonyi fogházban, és a látottak alapján a tisztálkodási feltételeket méltóságon alulinak és drámainak minősítette. Azon meg kimondottan felháborodott, hogy Lexa hetente csak kétszer válthatja hosszú ujjú flanelingét - Belohorská szerint olyan meleg van ott, hogy rövid ujjú viseletben is nehéz kibírni. A HZDS-képviselő nehezményezte, hogy ellenőrzik a foglyok postáját, hogy a FUN Rádiót és a Rock FM-et csak bizonyos órákban, a Szlovák Rádiót pedig kizárólag vasárnap hallgathatják - akkor is csak a miséket, ami által sérül Lexa információkhoz való joga. Az ügyvédeknek az sem tetszik, hogy a védencükkel kapcsolatos akták még mindig titkosak, a bizonyítékok pedig csak harmadrendű maffiózók tanúvallomásaira és illemhelyi pletykákra támaszkodnak. Ján Cuper szerint Robert Remiást nem gyilkolta meg senki, hanem szerencsétlen baleset áldozata lett. „Több szakértővel beszéltem, és arra a következtetésre jutottunk, hogy Remiás autójában nem volt robbanószerkezet. Valószínűleg megcsúszott az úttesten, falnak ütközött, és ennek következtében robbant fel. Ha nem történt gyilkosság, akkor Lexát gyilkosságra való felbujtással sem lehet gyanúsítani” - ismertette Cuper a védelem legújabb verzióját. Az ügyvédek kitartanak amellett, hogy Lexa politikai fogoly, és a KDH-s igazságügyi miniszter most erőnek erejével próbál valamilyen ürügyet találni, amivel a volt titkosszolgálati igazgatót rács mögött tarthatják. Hamarosan ugyanis lejár a féléves vizsgálati fogság, és ha az illetékes ügyész nem kéri a meghosszabbítását, az ifj. Michal Kovác elrablásával is gyanúsított Lexát szabadon engedik. Ugyanakkor kételkednek benne, hogy az ügyészség megfeledkezne a határidőről, mert szerintük a KDH- nak a titkosszolgálaton, a bel- és igazságügyön kívül az ügyészségen is van embere. Az ügyvédek cáfolták, hogy 200 milliós jutalomdíjat kapnak védencüktől, de azt már nem közölték, mennyi a fizetésük. A legfrissebb információk szerint ma születik döntés arról, hogy az ügyész kéri-e a vizsgálati fogság meghosz- szabbítását. A kérelmet legkésőbb május 26-áig kell benyújtani. Egyébként Ivan Lexát tegnap újra kihallgatták a Remiás-ügyben. A titkos- szolgálat volt főnöke, ismét csak azt vallotta, hogy ártatlan, (sza, s) RÖVIDEN Újraindul a forgalom tíz szárnyvonalon Pozsony. Június 15-től tíz vasúti szárnyvonalon újraindul a személy- forgalom - tegnap ebben állapodott meg Csáky Pál miniszterelnökhelyettes Ladislav Saxával, a Szlovák Vasutak és Pavol Kuzmával, a Szlovák Vasúttársaság vezérigazgatójával. Az eredeti elképzelések szerint csupán kilenc szakaszt helyeztek volna újra üzembe, ám a kört kibővítették a Vágsellye-Negyed vonallal, (shz, ú) Kisebb lesz a gazdasági növekedés Pozsony. A pénzügyminisztérium legújabb prognózisa szerint a vártnál lassúbb lesz az ország gazdasági növekedése. A szaktárca korábban azt jelezte, hogy a bruttó hazai össztermék (GDP) 2003-ban 3,7 százalékkal nő, azonban e mutatót most 3,5 százalékra mérsékelte. Ellenben ami a munkanélküliséget illeti, az gyorsabban csökken, mégpedig a korábban beharangozott 18 százalék helyett az év végén már csak 16 százalékos arányt várnak. (TASR) Tízezren tüntettek Morvaországban Ostrava. Mintegy tízezer ember vonult az utcára tegnap a bányavárosban. A szónokok a nyugdíjreformot és a beígért új munkahelyek kialakítását kérték számon a kormánytól. Jan Sábel szakszervezeti vezér szerint ez a régió tartotta el 40 évig Csehországot, így itt az ideje, hogy valamit visszakapjon. A tüntetésen többen jelezték, ez csak a kezdete egy tüntetéssorozatnak, s ha kell, hamarosan Prágába vonulnak, (ú) Ivan Gasparovic csalást sejt Pozsony. Elképzelhető, hogy a népszavazás eredményeit manipulálták, állítja Ivan Gasparovic. A HZD elnöke szerint érthetetlen, hogyha az első nap szavazók 24 százaléka járult az urnákhoz, másnap miért mentek el többen, ha az munkaszüneti nap volt. A legnagyobb szerencsének azt tartja, hogy nem számolta át senki még egyszer a szavazatokat, mert akkor kiderülhetne a turpisság. Egyébként a párt Gasparo- vicot kívánja indítani a jövőre esedékes államfőválasztáson. (SITA) Már a rendőr sem marad ki Pozsony. A parlament tegnapi döntése alapján már a rendőröknek is vagyonbevallási kell készíteniük. Az alacsonyabb beosztásúaknak a munkába álláskor, az osztályvezetőknek és magasabb beosztású rendőröknek évente kell elszámolniuk vagyonukkal. A törvény az eredeti javaslatnál némileg enyhébb, ugyanis a családtagoktól nem várják el vagyonnyilatkozat leadását. Azt a rendőrt, aki nem adja le a dokumentumot, akár el is bocsáthatják állásából. (SITA) Ezentúl Ladcéban semmisítik meg Ladce. Tegnap üzembe helyezték a Vág Menti Cementgyárban azt a gépsort, amely alkalmas a veszélyes állati eredetű hulladékoknak a megsemmisítésére. Ezzel megoldódni látszik az az agrárközvéleményt hónapok óta foglalkoztató kérdés, hogy júliustól hol fogják likvidálni a BSE-fertőzött állatokat, illetve azokat a szarvasmarhafeldolgozás során keletkezett melléktermékeket, amelyek a szivacsos agysorvadásos betegség megelőzése szempontjából veszélyesnek minősülnek. A munkálatokat eddig végző nyitrai N-Adovával ugyanis június végén lejár a szerződés. A létesítmény megnyitójára Simon Zsolt földművelésügyi minisztert is meghívták, (gy) Közép-európai államfők találkozója Salzburgban Többet kell tárgyalni ÖSSZEFOGLALÓNK Salzburg. Tegnap délután megkezdődött a közép-európai országok tizedik államfői találkozója. A kétnapos fórumon a közép-európai vezetők, Thomas Klestil osztrák államfő meghívására, elsősorban a regionális együttműködés kérdéseit vitatják meg, valamint a térség szerepét az egyesülő Európában. A mostani találkozó kapcsán írt nyílt levelében a horvát és a macedón elnök, valamint a szerb kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai egyesülés csak akkor lesz teljes, ha a délkeleteurópai országok is beilleszkedhetnek az európai szervezetekbe. Rudolf Schuster szlovák államfő tegnapi beszédében rámutatott, a nemzetközi helyzet negatív hatásai a közelmúltban meggyengítették az európai integrációs folyamatot, s a közeledést támogató közvélemény egy része is megingott. A jelenlegi EU- tagoknak és a csatlakozni kívánó államoknak a közelmúltban többet kellett volna tárgyalniuk, hogy esetleg egységes nevezőre jussanak néhány fontos kérdésben, (s, mti) Nagy gondban Szlovákia európai parlamenti megfigyelői Képviselők két tűz között ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Gondban vannak Szlovákia európai parlamenti megfigyelői: egyszerre két helyen kellene lenniük - Pozsonyban és Brüsszelben, illetve Strasbourgban. A tizennégy képviselő a múlt héten vett részt először az EP ülésén, és hazatérésük után azonnal leszögezték: nehéz lesz összeegyeztetni a külföldi és a hazai munkát. Az EP-ben egész hónapban van valami: egyik héten a bizottságok, a másikon a frakciók, utána a szakmai csoportok tanácskoznak, majd az EP ülésezik, és közben itthon is összeül - legalább havonta - a Ház. Sergej Kozlík HZDS-képviselő már a múlt héten javasolta, hogy jó lenne bizonyos szavazási napokat vagy órákat kijelölni. Az EP-ben a hét elején folyik a munka java, csütörtökre-pén- tekre vissza tudnának jönni Pozsonyba - ehhez az kell, hogy a Ház vezetése úgy alakítsa a programot, hogy a hét másik felében legyenek a szavazások. Pavol Hrusovsky ebbe nem egyezett bele, a megfigyelők pedig két tűz közé kerültek: értesülések szerint az EP már neheztel rájuk, amiért távol maradnak. A kereszténydemokrata Anna Záborská furcsállja, hogy miután megválasztották megfigyelőnek, a parlament akadályozza őt a munkavégzésben, miközben a házelnök is KDH-s. A kommunista megfigyelő azt nehezményezte, hogy Bugár Bélának is jóvá kell hagynia a képviselők útjait. Imrich Béresnek nem tetszik, hogy a parlamentből nem telefonálhatnak külföldre, miközben szállodát, repülőjegyet kell foglalniuk. Szlovákiának jövő májusáig vannak megfigyelői az EP-ben; egy év múlva lesznek az uniós választások, melyeken már szlovákiai jelöltek is indulhatnak. A politikusok egyetértenek, hogy az EP-képviselői tisztség nem összeegyeztethető más, szlovákiai tisztséggel, csak még azt nem tudják, hogy ezt a kérdést hogyan oldják meg. (sz-a)
