Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-23 / 117. szám, péntek

E| Régió ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 23 Teherkocsit borított fel a szél Tornagörgő. Egy ponyvás és több utánfutós személygépko­csit borított fel tegnap viharos erejű szél a Tornagörgőt Tor­nával összekötő útvonalon. A teherkocsi felborulása követ­keztében tegnap több gépko­csi is egymásba szaladt. A széllökések korábban nem voltak ennyire érezhetőek, ám amióta az út mentén kivágták a fákat, többször voltak ha­sonló balesetek, (kov) Június végétől járható az alagút Beharovce, A Branyiszkó- hágó alatti alagutat júni­us 29-én nyitják meg a for­galom előtt - jelentette be tegnap Pavol Prokopovié. A munkálatokat a helyszínen ellenőrző közlekedési minisz­ter elégedettségének adott hangot. (SITA) Mácsai Pál estje Párkányban Párkány. Azt meséld el, Pista!- Örkény István az életéről címmel Mácsai Pál színművész tart előadói estet a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás- Balassi Klub szervezésében 2003. május 26-án, hétfőn 19 órakor a városi művelődési ház színháztermében. Belépti díj felnőtteknek 80, diákoknak 40 korona, (kor) Konferencia Deregnyőn Deregnyő. Bevezetés a pszi­choanalízis módszereibe és pszichoanalitikus bánásmód címmel szerveznek konferen­ciát a Református Tanulmányi Központban május 25-én, va­sárnap 15.00 órai kezdettel. Az elsősorban orvosok, egész­ségügyi nővérek és lelkipász­torok számára szervezett kon­ferencia fő előadója a zürichi Andreas E. Benz lesz, akinek kérdéseket is feltehetnek az érdeklődők, (hgy) Nyári ifjúsági és gyermektáborok Szene. A Csemadok Szenei Te­rűién Választmánya július 7-14. közt az Alsóbodoki Vál­lalkozói Magánszakközépis­kola üdülőjében, július 16-23. közt pedig az Ipolysági Mező- gazdasági Szaktanintézet Sel­mecbányái továbbképzőjében szervez művelődési tábort 6-15 éves gyerekek számára. A táborokban lehetőség nyílik az adott környéknek és népi ha­gyományainak, nevezetessége­inek megismerésére, túrázásra, . A részvételi díj 2800 korona, ami magában foglalja a szállás, az étkezés, a biztosítás és a be­lépőjegyek árát. Érdeklődni és jelentkezni a Csemadok Szenei Területi Választmánya titkárá­nál, Fekete Mártánál lehet a következő két telefonszámon: 02/52634084, illetve 0905/305 812. (kor) Marad az emlékmű Pozsony. Rudolf Chmel kulturális miniszternek nincs tudomása arról, hogy bárki is el akarná távolítani Besztercebánya főteréről a felszabadítási emlékművet. „Az obeliszket két törvény is védi: a műemlékvédelmi és a katonasírok ápolását szabá­lyozó jogszabály” - mondta a miniszter a tegnapi parlamen­ti kérdések órájában. Chmel Dagmar Bollová kommunista képviselőnő kérdésére vála­szolt, aki azért érdeklődött, mert a pápa közelgő látogatá­sával kapcsolatban híresztelé­sek jelentek meg emlékmű el­távolításáról. dpj) A járási higiénikus bezáratta a vadonatúj diószegi iskolát, a tanítást is szüneteltetik A vasutakkal készül tárgyalni Érsekújvár önkormányzata Ammóniát sugároz az épület Az ammóniát sugárzó új iskolaépület továbbra is üresen áll (Szőcs Hajnalka felvétele) Veszélyesek az aluljárók SZÁZ ILDIKÓ GAÁL LÁSZLÓ Diószeg. Szerdától máig igazgatói rendeletre kényszerszünet van ér­vényben a diószegi szlovák alapis­kola alsó tagozatos osztályaiban. Az indok: a járási higiéniai intézet ille­tékese bezáratta a vadonatúj iskola- épületet, mivel annak egyes helyisé­geiben a megengedettnél csaknem hússzor nagyobb ammóniatartal­mat mértek a levegőben. Bozena Krullová igazgatónőtől megtudtuk, a szlovák alapiskola alsó tagozata, amely eddig az egykorjpegyházi is­kola épületében működött, május elején költözött át az új, 18 osztá­lyos iskolaépület egyik pavilonjába, ahol május 5-én kezdték meg a taní­tást. Az igazgatónő, és helyettese Mária Macurová egybehangzó állí­tása szerint már a beköltözés előtt érezni lehetett az épületben valami kellemeden, ammóniára emlékez­tető szagot. Mint később kiderült a szag az épület falaiból árad mégpe­dig amiatt, hogy az építkezés során a betonba olyan ammóniatartalmú fagyálló adalékot kevertek, amely­nek egészségre káros kisugárzása van. Amikor néhány napi tanítás után a gyerekeknél és a tanítónők­nél is egészségi panaszok, főleg fej­fájás jelentkezett és a városi önkor­mányzat nem reagált megfelelően az igazgatónő felhívására, ő értesí­tette a járási higiéniai intézetet. A helyszínen végzett mérések alapján május 19-én a járási hgiénikus olyan határozatot hozott, hogy az új iskolaépület szóban forgó osztályai­ban betiltja a tanítást. A legnagyobb ammónia-koncentrátummal „ren­Kassa. Szlovákia legkeletibb járásaiban továbbra is nyug­talanok az emberek a keddi földrengés miatt, sokan nyugatra élő rokonaikhoz költöztek. Azt, hogy lesz-e újabb földrengés, a szakem­berek sem tudják. JUHÁSZ KATALIN A rengéseket a Szobránci, a Ho- monnai, a Varannói és a Nagy- mihályi járásban is észlelték, a legnagyobb károk a Szobránctól 15 kilométernyire fekvő Várje- szenő (Jasenov) községben kelet­keztek, ahol a 135 családi ház ki­lencven százaléka megrongáló­dott. „A falu lakosságának negy­ven százaléka azonnal autóba ült, és elutazott az ország nyugati ré­szein élő rokonokhoz. Akik itthon maradtak, állandó rettegésben él­nek” - mondta lapunknak Michal Sábák polgármester. Megdöbbe­nésének adott hangot a biztosító- társaságok hozzáállása miatt. A legnagyobb hazai biztosítók ugyanis csak a Richter-skála sze­rinti 6,0 erősségű földrengés okozta károkat hajlandóak megté­delkező” négy tanteremből a pol­gármester rendeletére még a múlt héten az új épület egy másik pavi­lonjába költöztették a gyerekeket, a további mérések alapján azonban a higiénikus az egész épületet bezá­ratta, azóta a gyerekek kényszersza­badságon vannak. Szabó Antal pol­gármester lapunknak elmondta, az építőanyagba valóban kevertek olyan fagyálló folyadékot, amely­nek a belső használatára 1999-ben tilalmat rendeltek el, ám ők ezt még 1994-ben használták, amikor ezt senki nem tiltotta. Állítása szerint egészen a beköltözésig nem lehetett észlelni, hogy valami probléma len­ne, ugyanis az ammóniát csak azu­tán kezdték érezni, miután a gyere­ríteni, márpedig a faluban a 4,2 erősségű rengések is többmilliós kárt okoztak, néhány régebbi ház lakhatatlanná vált. A polgármes­ter az államtól is segítséget vár, mivel a község csatornarendszere is megsérült. Szobráncon szintén megcsappant a lakosság száma. „Azok, akik szerda reggel, vagy kedden éjjel elutaztak, várhatóan csak holnap merészkednek haza. Az első há­A falu negyven százaléka azonnal autóba ült és elutazott rom rengést követően a házunk előtt parkoló autók háromnegyede eltűnt” -mondta Stefan Damer szobránci lakos, akit találomra hívtunk fel, s aki halaszthatatlan teendői miatt maradt csak otthon. „Olyan volt, mintha valaki rángat­ni kezdte volna a széket, amin ül­tem. A konyhában a polcról lees­tek a dísztárgyak, az utcán pedig percekre kialudtak a lámpák” - meséli Bozena Varhácová, az egyik szobránci lakótelep nyugdíjas la­kója, akinek nincs hová mennie, kék kilélegzése folytán az osztály- termekben megnövekedett a levegő széndioxid-tartalma. Elmondta, hogy az országban húsz alapiskolá­ban merült fel hasonló probléma, és létezik megfelelő technológia en­nek kiküszöbölésére. Az önkor­mányzat már fel is vette a kapcsola­tot az ebben illetékes szakemberek­kel. A polgármester az egész bot­rány mögött a személye elleni táma­dást és azt látja, hogy a szlovák alapiskola azért nem akart kiköltöz­ni az egykori egyházi iskola épületé­ből, mert ott magyar középiskolát terveznek létrehozni. Ezt az állítást Krullová igazgatónő határozottan cáfolja. Az ügy hátterére riportban térünk vissza. mivel egyetlen rokona szintén Szobráncon él. A hölgy elmondta, hogy a rengéseket követően a bér­ház lakói pizsamában szaladtak ki az utcára, és legtöbben gázrobba­násra gyanakodtak. A ház előtti parkban érte őket a további két utórengés; ekkor döbbentek rá, hogy földrengésről van szó. Éjfél előtt a városi hangszórók is erről tájékoztatták a lakosságot. A szobránci bérház lakói másfél óra múlva merészkedtek vissza ottho­naikba, Várjeszenőn viszont szinte mindenki a szabad ég alatt töltötte a keddről szerdára virradó éjsza­kát. A szerda reggeli utórengése­ket sokan érezték, ezért aki csak tehette a délelőtti órákban autóba ült és elhagyta a községet. Peter Macho, a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia szeizmológiai osz­tályának munkatársa szerint a földrengés nem hozható kapcso­latba a Szobránci járás területe alatt található, Vihorlat nevű egy­kori vulkánnal, mivel a vulkanikus rengések másfajták, és az említett tűzhányó amúgy is évezredekkel ezelőtt kialudt. Jelenleg a szeiz- mológusok sem tudják megmon­dani, várhatóak-e további föld­mozgások Kelet-Szlovákiában. Érsekújvár. Az Érsekújvár kertvá­rosi részében élők nyolc éve kérik az önkormányzatot, tegyen lépése­ket a három vasúti aluljáró bizton­ságosabbá tétele érdekében. Saj­nos, a város tavalyi költségvetés­ében az utak karbantartására elkü­lönített tízmilliós tételt 7 millió 959 koronával lépték túl, s idén is csak ugyanennyi jutott e célra. Juraj Po­lák, a városi hivatal beruházási és közszolgálati osztályvezetője sze­rint az aluljárók,építésekor szűkre méretezték a járdákat. A hibára mindig a strandidény előtt hívják fel a figyelmet, ugyanis nyáron a kertvárosban megnő a forgalom, V. KRASZNICA MELITTA Izsa. Névadójára, Döme Károly egy­kori izsai katolikus lelkipásztorra emlékezett tegnap a helyi magyar alapiskola, amely a neves férfiúhoz hasonlóan alapítvány létrehozásával is szeretné biztosítani az intézmény működéséhez szükséges anyagi fe­dezetet. Miután a helyi alapiskola 2000. októberében felvette a község­ben az 1800-as évek elején plébános­ként és tanítóként tevékenykedő ka­nonok nevét, évről évre emléknapot tartanak a névadó halálának évfor­dulóján, május 22-én. A tegnapi ün­nepség hálaadó szentmisével kezdő­dött. Boschetti Adrianna igazgatónő az iskola falán elhelyezett emléktáb­la megkoszorúzását követő ünnepsé­gen elmondta: egyik legfontosabb céljuk, hogy a nehéz anyagi körül­mények közt is fenntartsák teljes szervezettségű iskolájukat. Az okta­tási intézmények alulfinanszírozása miatt azonban egyéb pénzforrásokat is kénytelenek keresni. Névadójuk­hoz hasonlóan, - aki végrendelet­ében alapítványt hozott létre Izsa is­kolájának és szegény sorsú jobbá­gyainak megsegítésére - az iskola je­lenlegi vezetése szintén alapítvány létrehozását tervezi. Ehhez elsősor­ban a szülők, a falubeli vállalkozók segítségét kérik, a jövendő alapító ta­gok június 30-ig jelezhetik támoga­tási szándékukat. Az alapítvány cél­mert a városi fürdőbe éppen erre vezet a gyalogút. A megoldást két ú aluljáró építése jelentené több mini 6 milliós beruházással, ám ideigle­nesen a szűk járdák bővítésére vol na szükség. A javaslat szerint az át­járó bal oldalán a forgalmas úttól korláttal elválasztott, 2,75 métei széles járdát építenének. E megol­dás azonban korlátozná a sűrű for­galmat. A képviselők nagy része tar­tós megoldást szeretne, ezért a vá­ros tárgyalni kezd a vasutakkal, mi­vel az aluljárók annak a tulajdonába tartoznak. A képviselők szerint a járda bővítését a tervezett tárgyalá­sok ellenére meg kell kezdeni, még mielőtt komoly baleset történik a kertvárosban. jai közt szerepel a kulturális örökség ápolása, a környezetvédelem, a gyer­mekek lelki és testi egészségének megőrzése, a szabadidő-tevékenysé­gek bővítése, valamint a szociálisan hátrányos diákok támogatása. „Kis iskola vagyunk, jelenleg összesen 85 tanulónk van, és a jövő tanévben a 17 ballagóval szemben csupán hét el­sősünk lesz - nyilatkozta lapunknak Boschetti Adrianna. - Az állami fi­nanszírozás mellett szponzorok se­gítségére támaszkodunk, és folya­matosan pályázunk, hogy biztosít­suk a zavartalan működéshez, és az oktatás színvonalának növeléséhez szükséges pénzt. Tavaly például 6 számítógépet kaptunk az Infovek pá­lyázata révén, de a tető javítását is pályázati pénzből igyekszünk meg­oldani. Annak érdekében, hogy a te­hetséges gyerekeknek ne kelljen Ko­máromba utazniuk, jövő évtől kezd­ve a zeneiskola kihelyezett tagozatá­nak is helyet biztosítunk iskolánk­ban.” A tegnapi megemlékezésen je­len volt Stefan Prónay, a Nyitrai Ke­rületi Hivatal tanügyi szakosztályá­nak vezetője, Szigeti László oktatás­ügyi államtitkár pedig levélben kö­szöntötte az ünneplőket. A megem­lékezés az Izsai Döme Károly Magyar Tannyelvű Alapiskola, valamint a magyarországi Naszály község An- gyalffy Mátyás Általános Iskolája közti együttműködési megállapodás aláírásával ért véget. Az ünnepségen fellépett a Pitypang tánccsoport is, amely néphagyomá­nyokat bemutató műsorával az idén eljutott a Duna Menti Tavasz orszá­gos döntőjébe (Vas Gyula felvétele) Jasenov polgármestere a földrengésről: „Akik itthon maradtak, állandó rettegésben élnek" Mozgott a föld keleten Az izsai magyar alapiskola alapítványt hoz létre A névadóra emlékeztek Már 90 éve... KOCUR LÁSZLÓ 2003. május 24. nagy ünnepe nem­csak a komáromi, hanem az egész szlovákiai magyar cserkészetnek. Ezen a napon emlékezünk meg ar­ról, hogy a mai Szlovákia területén megalakult az első cserkészcsapat, Komáromban, a híres bencés gim­náziumban. De a cserkészet története nem itt, nem is Magyarországon, hanem Angliában vette kezdetét. 1907-ben egy angol tábornok, Lord Robert Stephenson Smith Baden-Powell of Gilwell, felismerve, hogy „a nagyvá­rosok társadalma kivetkőztette a fia­talokat korábbi életformájukból”, huszonnégy fiúval táborba vonult a Csatorna-szigetek egyikén, Brown- sea-n. Ez volt az első cserkésztábor a vüágon, a következő évben pedig megjelentette a mozgalom alap­könyvét, a Cserkészet fiúknak címűt. Ekkor még nem sejthette, hogy a vi­lág legnagyobb, politikamentes, val­láserkölcsi alapokon működő ifjúsá­gi nevelőmozgalmának alapjait rak­ta le. Baden-Powell katonaember volt, nem írt rendszeres pedagógiát, könyve mégis - talán éppen ezért - máig generációk kedvelt olvasmá­nya lett. A könyv Magyarországon is kedvező fogadtatásra talált, már a következő évben ismertették, részle­teket fordítottak belőle, s ennek nyo­mán megindult a cserkészmunka, eleinte Budapesten, utóbb vidéken is. A Magyar Cserkész Szövetség 1912-es létrejötte utáni évben, 1913. május 23-án tett fogadalmat a komá­romi csapat, mely ekkor a Turul ne­vet viselte, vezetője pedig a gimnázi­um fiatal, agüis tanára, Karle Sándor volt (emlékét tábla őrzi a gimnázium falán). Az új csapatnak öt őrse volt. A fiúk még ebben az évben vállalkoz­ÉVFORDULÓ tak a legendás vági tutajútra, melyet a Regnum Marianum szervezett, Kralovantól Komáromig ereszkedve alá. Ezen 105 cserkész vett részt, eb­ből 18 volt a frissen alakult komáro­mi csapat tagja. Az ígéretes kezdeményt országszerte derékba törte az első vüágháború, így az érdemi munka csak 1918-ban indulhatott meg. A komáromi csapat ’’aranykorát” 1921-től számíthatjuk, ekkor az újjáéledt csapat létszáma elérte a 85 főt, majd 1922-ben - mi­vel az új államban a Hírül, sajnos, nem bizonyult megfelelő névnek - felvette a város nagy szülötte, Jókai Mór nevét. A csapatot 1924-től az idősebbTcomáromiak által bizonyo­san ismert Bíró Lucián vette át, s irá­nyította egészen 1939-es elhelyezé­séig, ezután Hites Kristóf vezette. A háborús évekről nem sok írásos anyag maradt ránk. Tény, hogy 1942-ben és utána sem táboroz- (hat)tak a csapat tagjai, mivel a ve­zetők többségének leventeképzésen kellett részt venni, illetve bevonultak katonának. A háború után, a jogfosz- tottság éveiben szó sem lehetett a munka újraindulásáról. Az 1948-as kommunista hatalomátvétel pedig végképp ellehetedenítette ezt. A jelenlegi, 2. számú Jókai Mór cser­készcsapat már a rendszerváltozást követő évben, 1990-ben újrarendez­te sorait. E kezdeti időszakban nagy segítségükre volt az akkor még élő (legenda), Bíró Lucián. A csapat az ő tapasztalatait felhasználva, az egy­kori 113-as számot viselő Turul cser­készcsapat hagyományait újjáé­lesztve 1990. október 21-én, a mai Szlovákia területén ismét elsőként alakult újra. A csapat fogadalomté­telére a Lehár parkban került sor, a csapat létrehozója, s egyben első ve­zetője Maitz László volt, aki egészen 1995-ig vezette a csapatot, utóda az­óta Balogh Katalin. A kezdeti huszonegynéhány tagból még ma is vannak aktív tagok, ők mára vezetőkké lettek. Ezek az első- generációs vezetők a letéteményesei annak, hogy a cserkészmozgalom célkitűzései a „mai gyerekek” szá­mára is közeliek, mondhatni idősze­rűek maradjanak, hiszen a baden- powelli tíz törvény mára sem vesz­tett aktualitásából, legfeljebb kom­munikációs módja változott meg. Ez a cserkészmozgalom „minőségbiz­tosítási szabványa”. Szavatolja, hogy a mozgalomból kikerült fiata­lok a társadalom hasznos, becsüle­tes, talpraesett tagjai lesznek, kerül­jenek az élet bármely területére. Május 24-én, szombaton, 10 órától a Selye János Gimnázium aulájában veszi kezdetét az ünnepi megemlé­kezés, mely aztán egész nap folytató­dik, többek közt egy városi akadály- versennyel, egy eddig országosan egyedülálló hadijátékkal, s termé­szetesen este az ilyenkor elmaradha­tatlan bállal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents