Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-22 / 116. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 22. Közélet 5 A Magyar Koalíció Pártjának elnöksége tíz módosító javaslatot fogalmazott meg a kedvezménytörvény ügyében Nem egyértelmű az új javaslat Szombaton tárgyal a magyar- országi és a határon túli ma­gyar pártok fóruma, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) a kedvezménytörvény módosí­tásáról. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) hétfőn alakítot­ta ki végső álláspontját a problémával kapcsolatban. A. Nagy Lászlót, az MKP elnök­ségi tagját és képviselőjét kér­deztük, aki a párt nevében részt vett a kérdést érintő szakmai egyeztetéseken. MOLNÁR NORBERT Sikerült megőrizni a kedvezmény­törvény eredeti szándékát? A legutóbbi, tavaly novemberi Má- ért-ülésen az alapgondolat az volt, hogy a módosítás őrizze meg a tör­vény eredeti szándékát, formailag is a lehető legkisebb változásokon menjen keresztül. Emellett az ülé­sén elfogadták azt is, hogy eleget kell tenni a velencei bizottság észre­vételeinek, s figyelembe kell venni az Európai Bizottság véleményét. Tehát a módosításnak meg kell őriz­nie az eredeti szellemiséget, de az európai intézmények követelménye­inek is meg kell felelnie. Számos szakértői értekezleten kellett megvi­tatni a tervezetet, amelyet a magyar külügyminisztérium szakértői fogal­maztak meg. Hogy zajlott a négy tárgyalási for­duló? Sokszor nemcsak a formai esetek­ben kellett vitára kelni a jogi szakér­tőkkel, hanem tisztázni kellett, hogy a politikai szándék ugyanaz-e, mint amelyet a Máért 2002-ben megfo­galmazott. A magyar kormányzat részéről négy módosítás született meg úgy, hogy minden egyes javas­latot a határon túli szervezetek szak­értőivel megvitatott. Gyakorlatilag három hete tárgyaltuk meg az utol­só módosítást. Ezután készült el a legutolsó módosító javaslat, melyet az MKP elnöksége hétfőn megtár­gyalt. Összegezve, az MKP szerint a magyar kormány javaslata eleget tesz e kettős célnak. Milyen változások következtek be a törvényben? Az MKP tárgyalódelegációja a négy tárgyalás során több esetben vitt vissza a törvénybe olyan elemeket, amelyeket fontosnak vagy szimboli­kusnak tartottunk. A törvény preambuluma, amely az elveket fo­» Egy kompromisszu­mos megoldással si­került elérni, hogy a be­vezetőbe visszakerüljön az egységes magyar nemzet, a kulturális >* nemzet fogalma. >> galmazza meg, azzal csonkult, hogy a magyar nemzet fogalma kikerült a javaslatból. Egy kompromisszumos megoldással sikerült elérni, hogy a bevezetőbe visszakerüljön az egysé­ges magyar nemzet, a kulturális nemzet fogalma. Sikerült megőriz­ni, hogy a törvény a kedvezménye­Egy fontos momentumot nem szabad figyelmen kívül hagyni: a törvény mó­dosítása eleget tesz a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság kifogásainak (Képarchívum) két és a juttatásokat továbbra is a magyarigazolványhoz kösse, s ne vonatkozzanak mindenkire, aki ma­gyar nemzetiségű és a határon túl él. Harmadik elemként sikerült meg­őriznünk, hogy ne szűküljenek le a kedvezmények a magyar határokon belülre, vagyis ezeket a kedvezmé­nyeket különböző formában ki le­hessen használni a határokon túl is. Ezeket az eredményeket leginkább az RMDSZ támogatásával sikerült elérnünk. Az eredmények ellenére az MKP elnöksége mégis megjegyzéseket fűzött a javaslathoz. Az MKP elnöksége 10 módosító pontban fogalmazta meg, mi az, ami nem egészen megfelelő formá­ban szerepel a javaslatban. A legfon­tosabb elem az oktatási-nevelési tá­mogatások kérdése, ez a legtöbbet vitatott kérdés Szlovákiában. No­vemberben létrejött Bugár Béla és Mikuláá Dzurinda között egy egyez­mény ez ügyben, ám a kormányfő akkor - számunkra ma is érthetetlen módon - visszalépett, s a mai napig sincs köztünk egyezség. A szakértői tárgyalások során próbáltunk olyan megoldást találni, ami megfelel minden határon túli magyar közös­ségnek. A megoldásnak lehetővé kell tennie az egyéni juttatásokat akár egyénileg, akár egy kollektív szerven keresztül, legyen az szülői szervezet, vagy pedagógusszerve­zet. A magyar kormány megfogal­mazása univerzális, szerintük meg­felel ennek az elvnek. Az MKP el­nöksége viszont fenntartotta véle­ményét, hogy a megfogalmazás nem teljesíti ezt a kettősséget, tehát szeretnénk, ha visszatérne a Máért az eredeti javaslatunkhoz. Hogyan értelmezzem azt, hogy nem elég egyértelmű a megfogal­mazás? A megfogalmazás szerint a jogosul­tak a magánszemélyek, de nincs rá garancia, hogy a szervezetektől el­jusson a kedvezmény az egyének­hez. A törvény korrekt eljárásban, feltételezésben bízik, mi ezt konk­retizálni szeretnénk. A javaslat há­tulütője, hogyha eljutnak a kedvez­mények a címzetthez, valamelyik Magyarországgal szomszédos or­szág nem folyamodik-e retorziók­hoz. Az előrehaladáshoz arra lenne szükség, hogy a szomszédos ország elismerje a törvény hatályát ebben a vonatkozásban saját állampolgá­raira is. Ha ez az utolsó láncszem bekerül­ne a törvénybe, valószínűleg Szlo­vákia továbbra is elutasítaná a jogszabályt, hiszen Dzurinda ed­dig is folyamatosan megfogal­mazta, mi a kifogása, ezt fokoza­tosan orvosolták, majd kijelentet­te: baja van az egész törvénnyel. Ezek a módosítások biztosan nem vezetnek oda, hogy például Po­zsony elfogadja a törvényt. Egy fontos momentumot nem sza­bad figyelmen kívül hagyni: a tör­vény módosítása eleget tesz a Velen­cei Bizottság és az Európai Bizottság kifogásainak. Ha ez igaz, márpedig a magyar kormány állítja, hogy kon­zultált a mostani módosításformá­ról az európai ületékesekkel - sőt, az uniós csatlakozási szerződésre is hi­vatkozik a jogszabály, aminek kö­szönhetően a csatlakozás után is ér­vényes lehet akár az unós országok­ban is -, akkor szilárd hivatkozási alapja van a magyar kormányzatnak és a szlovákiai magyar politikai kép­viseletnek is az esetleges szlovák megtorlásokkal szemben, hiszen egy Európa által elfogadott törvény ellen alkalmaznának retorziókat Szlovákiában. Ezeket a magyar ál­lam és mi is ki tudnánk védeni. Mi­vel az ominózus Dzurinda-látogatás óta szlovák kormányzati részről nem volt hajlandóság a megegye­zésre, csak arra tudunk hagyatkoz­ni, hogy a korábban kifogást emelő európai szervezeteknek elfogadható lesz a törvény, így a mai szlovák kor­mányzatnak fogcsikorgatva bár, de el kell fogadnia. Az utazási kedvezmények nem bővülnek? A törvény mostani formájában elég­gé szigorú, a meglevő utazási ked­vezmények formailag kulturális jel­legű rendezvények látogatására szűkülnek. A törvényhozó a kérdés részletes megoldását a végrehajtó rendelkezések közé utalta, szerin­tünk pedig ezt a törvény parlament által elfogadott formájának kell biz­tosítania. A diák- és pedagóguskedvezmé­nyekkel mi a helyzet? Ez esetben sem világos a megfogal­mazás. Szeretnénk, ha a törvény ko­rábbi szelleme szerint a kedvezmé­nyeket és a támogatásokat azok is megkaphassák, akik diák- és peda­gógusigazolvány tulajdonosai, de nem feltétlenül magyar nyelven ta­nulnak vagy oktatnak a határon túl. Itt kimondottan szakirányokról van szó, hiszen magyarul sem anatómiát nem tanulhat itt senki, sem elektro- fizikát nem oktathat az egyetemen. A jelenlegi javaslat ezt a kérdést nem kezeli egyértelműen. Lényeges változás, hogy beemelték a lehetsé­ges kedvezményezettek közé azokat a diákokat és pedagógusokat, akik nem magyar nemzetiségűek, nem birtokosai a magyarigazolványnak, de magyar nyelven, magyar kultúrát tanulnak, vagy oktatnak. Ez például azokat érinti, akik hungarológiát hallgatnak Eperjesen, vagy másutt. Velük kapcsolatban azt kértük, for­mailag ne kezeljék együtt őket azok­kal, akiknek magyarigazolványuk van, hanem a törvény elkülönített részében foglalkozzanak velük. Ez elsősorban lélektanilag fontos, így A meglevő utazási •' kedvezmények for­mailag kulturális jellegű rendezvények látó- . gatására szűkülnek. \> láthatóan is érvényesül, hogy a tör­vény a határon túíi magyarokról és az ő kedvezményeikről szól. Az MKP elnöksége egységes volt a kifogások megfogalmazásá­ban? Tudjuk, hogy Duray Miklós általában radikálisabb álláspon­tot szokott képviselni, főleg a kedvezménytörvény kérdésé­ben. A törvénymódosítás vitája az MKP- ban mindig komoly elemzéseket és vitákat váltott ki, különbözőek vol­tak az álláspontok. Az egyik meg­határozó vélemény mindig Duray Miklósé volt, aki nehezen tudta el­fogadni azokat a módosításokat, amelyeket a nemzetközi szervek véleménye alapján a magyar kor­mányzat megfogalmazott. Az MKP-ban egyetértésre jutottunk ebben a tíz kérdésben. A szakmai munkát hárman végeztük: Duray Miklós, Duka Zólyomi Árpád és én, az elnökség elé hétfőn közös anyagként terjesztettük be, amit az egyhangúlag jóváhagyott, szavaz­ni sem kellett a kérdésről. A négy­tagú tárgyalóbizottság, Bugár Bé­la, Bárdos Gyula, Duka Zólyomi Árpád és én ennek szellemében ka­pott tárgyalási felhatalmazást a szombati Máért-ülésre. Az MKP nem támogatja a 20%-os egyenadót LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Nem támogatja az Új Pol­gári Szövetség (ANO) abortusztör­vény-módosítását a Szlovák Demok­ratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) sem. Az ANO ennek ellenére- bár az előbb említett három párttal kormánykoalíciós szerződést kötött- nem lát okot a javaslat visszavoná­sára. A KDH így a koalíciós szerző­dés megszegésével gyanúsítja az ANO-t. „A szerződés megszegéséről még nem beszélhetünk, az ugyanis nem fogalmaz egyértelműen” ­mondta viszont Bárdos Gyula (MKP). Bár a kialakult helyzettel már a legközelebbi ülésén foglalko­zik az ANO Országos Tanácsa, Bár­dos szerint jó megoldást már nehéz lesz találni. Az ANO törvénymódosí­tási javaslatát ugyanis a kormány is elutasította tegnapi ülésén. A Koalíciós Tanács foglalkozott a tervezett adóreformmal is, de meg­egyezés nem született ebben a témá­ban - emiatt a tegnapi kormányülé­sen is elhalasztották a jövő évi költ­ségvetés vitáját (a 2004-es büdzsé ugyanis összefügg a tervezett adóre­formmal). Az MKP egyetért a re­form alapelveivel, elfogadhatatlan­nak tartja azonban a 20 százalékos egyenadót. „Szerintünk a hozzáa- dottérték-adó optimális szintjét 18 százalékban lehetne egységesíteni, a jövedelemadó esetében pedig elfo­gadható számunkra minden olyan javaslat, mely 20 százaléknál keve­sebbről szól” - ismertette pártja ál­láspontját Hama István (MKP) par­lamenti képviselő. „Ezzel elérnénk, hogy a legszélesebb társadalmi ré­teg - a 12 ezer és 25 ezer korona közti havi jövedelemmel rendelke­zők - nyeljenek az adóreformmal” - magyarázta a honatya. Az erről szó­ló anyagot már a nyári parlamenti szünet előtt elfogadhatja a kormány. A koalíciós pártok megegyeztek a közigazgatási reform folytatásának tervezetében, melyet múlt héten fo­gadott el a kabinet. A 46 körzeti ál­lamigazgatási hivatallal és további szakhivatalokkal számoló tervezet megfelel valamennyi pártnak, az új államigazgatási térképet május 29- ig kell elkészítenie Viktor Niznansky kormánybiztosnak. Csak részmegegyezés született az igazságszolgáltatás reformjának ügyében, az MKP ugyanis nem ért egyet a teljes tervezettel. „Bár javult a tervezet, de számunkra még nem teljesen elfogadható” - mondta la­punknak Bárdos Gyula. röviden mmmm Keleten rengett a föld Szobránc. Háromszor is megrengett a föld Kelet-Szlovákia járásai­ban május 21-én. A 4,2-es közepes erősségű földrengést érezni lehe­tett a Nagymihályi, a Szinnai, a Szobránci és a Varannói járásban. Az első, 22.15-kor jelentkező rengés volt a legerősebb, majd körül­belül negyedórás időközönként újabb kettőt lehetett érezni. A lakók több községben kiszaladtak házaikból és nem egy helyen pánikhan­gulat uralkodott. A legnagyobb károkat Várjeszenő (Jasenov) köz­ség szenvedte, minden ház megrepedt, de nem úszta meg a termé­szeti csapást károk nélkül a kultúrház és a templom sem. Eltörtek a vízvezetékcsövek és még a szomszédos községekben is keletkeztek kisebb károk, több helyen ledőltek a kémények, (hgy) Megújul a kisebbségi kormánytanács Pozsony. Tegnaptól A. Nagy László, a parlament emberjogi bizott­ságának elnöke is tagja a kisebbségi kormánytanácsnak. A testület új összetételét tegnap hagyta jóvá a kabinet. A bizottság továbbra is 24 tagú, ebből hét magyar, három pedig roma. A bizottság munká­ját ezentúl is Csáky Pál integrációért és kisebbségekért felelős mi­niszterelnök-helyettes vezeti. Az alelnök Rudolf Chmel kulturális miniszter lett, titkárnak Jana Kvieéinskát, a kormányhivatal kisebb­ségügyi főosztályvezetőjét választották. A testületnek tagja Kvarda József kulturális és Szigeti László oktatási államtitkár, valamint Klá­ra Orgovánová romaügyi kormánybiztos is. (sza) Több pénz juthat a lakásépítőknek Pozsony. Az Állami Lakásfejlesztési Alap (ÁLA) tegnap úgy döntött, hogy a fiatalok lakásépítési programjára pótlólagosan mintegy 800 millió koronát csoportosít át. Kása Zoltán, az ÁLA igazgatója az Új Szó kérdésére közölte: a jogtiszta megoldás érdekében ked­dig új költségvetést dolgoznak ki, s ezt nagy valószínűséggel jövő csütörtökön aláírja Gyurovszky László építésügyi és régiófejlesztési miniszter, (shz) A lakosság harmada senkire sem szavazna Pozsony. A lakosság egyharmada nem szimpatizál egyetlen párttal sem, derült ki a Statisztikai Hivatal legfrissebb, május elején készült felméréséből. Az első helyen a Smer áll 23 százalékkal, őt a HZDS követi 16,3, majd az SDKÚ 15,3 százalékkal. Az MKP-t jelenleg 12,2, a KDH-t 10,4, az ANO-t 7 százalék támogatja. A parlamentbe beke­rülne még a KSS is, ők 6,7 százalékot szereznének. (SITA) Negyedmilliárd az SZTV elbocsátandó alkalmazottainak Van pénz végkielégítésre ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Van pénz a Szlovák Tele­víziótól elbocsátandó alkalmazot­tak végkielégítésére: a kormány tegnap 250 millió koronát hagyott jóvá e célra. Korábban úgy tűnt, a Nemzeti Vagyonalaphoz (FNM) a magánosításból befolyt összegből már nem jut az STV-nek, időközben azonban kiderült: a FNM-nek már egyetlen minisztériummal szemben sincs kötelezettsége. „Számtalan kormányhatározat rendelkezett ar­ról, hogy a vagyonalaptól melyik tárca mennyi pénzt kapjon, ám ezek határidőkhöz kötődtek, melyek 2002-ben lejártak. Jelenleg a FNM- nek nincs semmilyen kötelezettsé­ge, ami lehetővé teszi, hogy az STV 250 milliót kapjon” - tájékoztatott Ivan Mikloä. A pénzügyminiszter pozitívan értékelte, hogy a koncesz- sziós díjak tervezett emelése után és a televízió fejlesztési terve alapján úgy tűnik, az STV jövőre valószínű­leg már nem termel újabb adóssá­got, sőt nyereséges lehet. Legalább­is a kormány erre kért garanciát Richard Rybnícektől, amikor jóvá­hagyta a 250 milliót, és a tévéigaz­gató optimista ígéretet tett. (sza) Milyen „legiszlatív folyamatra" gondolt a kormányalelnök? Csáky bizonyítékot akar ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Csáky Pál tegnap másod­szor is cáfolta, hogy zsidógyűlölő. Az integrációért és a kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes - igaz, csupán szóvivője által - már kedden elhatárolta magát a Delet cí­mű, főleg zsidók számára írt lapban közzétett információtól, miszerint Csáky nem volt hajlandó pénzt adni a zsidó szervezeteknek a referen­dum előtti kampányra, mert a zsidó­kat nem kell az uniós csadakozásról győzködni. A cikkre Olga Keltoáová, a Népi Unió (EU) alelnöke hívta fel a figyelmet. Csáky - saját bevallása szerint - a sajtóból értesült róla, hogy bizonyos állampolgárok fele­lőtlenül az egyik szlovákiai kisebb­séget sértő kijelentést tettek. „Na­gyon keményen és egyértelműen el­határolom magam az üyen állítások­tól. Abban a bizottságban, mely a re­ferendum előtti kampánnyal össze­függő kisebb projektumokat elbírál­ta, az államigazgatás és a civil szer­vezetek képviselői egyaránt helyet kaptak. Felszólítom a képviselő asz- szonyt és a cikk szerzőjét, melyre hi­vatkozva Keltosová vádaskodott, bi­zonyítsák be, hogy az említett kije­lentés valóban elhangzott” - mond­ta Csáky. Alig néhány perces sajtótá­jékoztatóján hangsúlyozta: az üyen megnyüvánulásokat nem fogja tűr­ni, sőt a törvényekkel összhangban, nagyon erélyesen és határozottan fog cselekedni. „Ugyanakkor szeret­ném figyelmeztetni Keltosovát és a szerzőket, hogy ha nem igazolódik ezen információk valóságalapja, ele- meztetem a hírforrást, és nagyon kellemetlen »legiszlatív« folyamat várható. Nem engedhetem meg, hogy bárki üyen felélődén módon vagdalkozzon egy ennyire érzékeny témával” - tette hozzá a magyar po­litikus. A tegnapi nap folyamán meg is érkezett KeltoSová válasza: nem fél a Csáky által beharangozott „fo­lyamattól”. Úgy véli, a miniszterel­nök-helyettes a saját sérthetedensé- gét biztosító törvényt akar kidolgoz­ni, merthogy személyiségvédelmi normája már van az országnak. Kel- tosová egyébként Csáky fenyegetése alapján nem tart büntetőjogi eljárás­tól. „Már az elsőéves joghallgatók is tudják, hogy a legiszlatív folyamat törvénytervezetek, rendeletek és ha­tározatok előkészítését és jóváha­gyását jelenti” - fűzte hozzá az EU alelnöke. Zuzana Szatmáry, a Delei­ben megjelent cikk szerzője mind­össze azt hangsúlyozta, hogy a kam­pányprojektumokat elbíráló bizott­ságban elhangzott a fentebb ismer­tetett nézet. Az újságírónő nem haj­landó elárulni hírforrását, ugyanak­kor viszont hangsúlyozta: Csákynak ehhez semmi köze, a Deletben meg­jelent cikkben sem azt úja, hogy az inkriminált mondat a miniszterel­nök-helyettes szájából hangzott el. Szatmáry szerint sokszor hallani kü­lönböző politikusoktól: a kisebbsé­geket nem kell különösebben győz­ködni az uniós tagságról - azok azért is az EU-ba akarnak menni, mert ott megértésre és támogatásra számítanak, (sza, s)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents