Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-17 / 112. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 17. 1606. november 11-én a Dunaradványhoz tartozó Zsitvatő településen kötötték meg a Hosszú háborúnak véget vető békeszerződést az oszmánok a Habsburgokkal Dunaradványban még nem járt a Duna hozza fel, ahol a szétválási (delimi- tációs) jegyzőkönyv értelmében az állam évi 112 ezer koronával támogatja az intézmények rezsiköltségeit. Ez az összeg a jelenlegi energiaárak és az elengedhetetlenül szükséges karbantartási, valamint a műszaki felülvizsgálati költségek mellett a kiadásoknak legfeljebb a felét takarja be, mivel a 2003-as és szűkre szabott költségvetésében a fenti célokra legalább 300 ezer koronát kellene költeni. A pénzt a falu - más lehetőség nem lévén - a saját költségvetéséből előteremti oly módon, hogy megkurtítja más tevékenységeinek kereteit. Ilyen és hasonló szükségmegoldásokra kényszerül szinte kivétel nélkül minden önkormányzat, főként azok, amelyek józanul gondolkodva nem vállalják fel a kétes kimenetelű hitelfelvételek terhét. Bödők László elmondta azt is, hogy a rendszerváltozás után a tömegszervezetek Dunaradványon megmaradtak, s ha takaréklángon is, de működnek. KÖLCSÖNÖK NÉLKÜL A falu költségvetésében éves átlagban 3 millió korona a bevételi rész, ehhez igazítják hozzá a kiadásaikat, az önkormányzat működésének eddigi tizenhárom éve alatt hitelt még nem vett fel. Ahhoz, hogy a kedvező földrajzi fekvés és a környezet kínálta lehetőségeket az oly gyakran emlegetett vidéki turizmus számára működőképessé tegyék, számos olyan beruházásra (Dömötör Ede felvételei) lenne szükség, amelyet csak a kincstár vagy más pályázati pénzek segítségével valósíthatnának meg, amelyek megszerzésére a polgármester nem sok esélyt lát. Mindezek ellenére nem csupán a turizmust kedvelők tudatába férkőzött már be Dunaradvány neve, hanem a kultúra iránt érdeklődőkébe is, hiszen immáron több mint egy évtizede a szomszédos Virt községgel közösen szervezik meg a Baróti Szabó Dávid Napokat, ahol a tematikus előadások mellett kiállításokkal és országos versmondó verseny megrendezésével állítanak emléket az Erdélyből ideszármazott költőnek. BÉKE A HOSSZÚ HÁBORÚ UTÁN Végezetül Bödők László kitér arra az eseményre, melynek történelmi jelentősége a világ számára ismertté tette a Dunaradvány közigazgatási területén található Zsitvatő települést, hiszen 1606. november 11-én itt kötötték meg a Hosszú háborúnak véget vető béke- szerződést. Érdemes felfigyelni a dátumra, hiszen három év múlva négyszáz éve lesz annak, hogy az oszmán birodalom és a Habsburg ház kényszerű, de példaértékű békét kötött egymással, ami arra kellene, hogy ösztönözze a békéért hadakozókat, hogy Európa közepén egy olyan emlékhelyet létesítsenek, amely a földrész együvé tartozását és egységesülő kulturális és történelmi szemléletét juttatná az eszünkbe. eredeti dokumentumokat, ezáltal hivatalosan is visszaállították a korábbi állapotokat, s mivel a gazdaközösségi földekből a falu is vásárolt parcellákat, jelenleg társtulajdonosként tagja a közbirtokosságnak. Erre a lépésre azért volt szükség, mert Dunaradvány közigazgatási területén még az elmúlt rendszer idején 120 hétvégi ház épült a Duna partján, amelyek tulajdonjogilag rendezetlenek voltak. Köztudott, hogy az ilyen attraktív üdülési övezetekben szinte kizárólag a befolyásos párt- és köztisztviselők jutottak porteföldhöz, akik sem az akkori, sem a mostani faluvezetést nem tekintik partnernek, ezért a területek tulajdonjogi rendezése ma is akadozik, holott a község elöljárósága jó szándékú ajánlatokkal fordult az érdekeltek felé. A polgármester úgy látja, hogy a tisztségviselői pökhendiség örökletes, mivel a hétvégi házzal rendelkezők túlnyomó többsége nem mutat hajlandóságot a telkek vagyonjogi' rendezésére. Olyankor hök- kennek meg csupán, ha egy-egy haláleset kapcsán, tulajdonlap híján örökösödési gondok adódnak, ilyen esetben még a legmagasabb befolyással rendelkezők sem tudják a községet megkerülni. BERENDEZKEDNEK A TÚLÉLÉSRE A csodás Duna-part nádasba engedik ki. A jelen gazdasági helyzetben - bármennyire is csúcson van Szlovákia gazdasága - belátható időn belül a falu sem szennyvíztisztítót, sem az idegen- forgalom fellendítéséhez elengedhetetlenül szükséges egyéb infrastrukturális beruházást nem engedhet meg magának, jobb híján berendezkednek a túlélésre. Igaz - mondja a polgármester -, hogy a közigazgatást igazgató reformtörvény számos új hatás- és jogkört átruházott az önkormányzatokra, amivel szívesen élnének is, ha a törvényalkotó nem feledkezett volna meg a hatáskörök pénzzel való- megtámogatásáról. Példaként - természetesen - az oktatásügyet A környék néphagyománya őriz egy csúfolódó versikét, melynek a vége így hangzik: „...vastagnyakú búcsiak, jóborivó mocsiak, szegény rad- ványiak”. Az ilyen, megfigyeléseken alapuló rigmusoknak nyilván megtalálhatjuk a múltbéli valóságalapját, annak ellenére is, hogy ezek a megfogalmazott társadalmi különbségek mára már kisimultak, kiegyenlítődtek. SOÓKY LÁSZLÓ A felsorolt települések közül Duna-"' radvány a Duna bal partján, nagyjából félúton található Komárom és Párkány között, s bár a kertek vége egészen a víz fölé nyúlik, árvíz ezt a falut még soha nem látogatta meg, olyan magasak a természetes partok. A helybéliek ezt így fogalmazták meg: „ha mi elúszunk, akkor Komáromot már csáklyával kell keresni”. A településen jelenleg 738 lakos él, s ha figyelembe vesszük, hogy 1930-ban 1514, 1970-ben pedig 1387 lakosa volt a falunak, a lakosságfogyás még annak ismeretében is megrendítő, hogy a rendszerváltozás után Virt önálló közigazgatási egységként működik tovább. IDÉZET AZ ELRABLÁSRA * 11 A község eredeti helye vélhetően a Zsitva torkolatánál, a mai Zsitvatő helyén volt, erre utalnak az avar és római kori leletek, ismert az itt található észak-pannon kultúra települése és temetkezési helye is, de ezek a lelőhelyek még feltárásra várnak. A mindenkori lakosság a természetes adottságokhoz alkalmazkodva kereste a megélhetési lehetőségeket, így nem meglepő, hogy már 1075-ben I. Géza király 11 halásztanyát adományozott a községet birtokló Szent Benedeki apátságnak, mint ahogy az sem, hogy a Duna sodrását kihasználandó, a község hosszában számos vízimalomban őrölték a környék gazdáinak gabonáját. Bödők László, a község polgármestere elmondta, a falu gyarapodásának korábban az vetett gátat, hogy a föld birtokosai rendszerint nem itt éltek, ezért, ha a mezei munkát a helybéliekkel végeztették el, magát a községet nem fejlesztették. Nem jelentett nagyobb gazdasági változást az sem, hogy a közbirtokosság földjein megalakították a helyi mezőgazdasági szövetkezetét, mivel a gyenge minőségű, zömében homokos szántókon mindenből kevesebb termett, mint a jobb adottságú szomszédoknál. A polgármester megjegyezte, hogy a helybéli gazdák nem lelkesedtek a szövetkezetért, jó példa erre, hogy az akkori gazdaközösség vezetője, Peredi István midőn megkapta az utasítást, miszerint alá kell írnia a közbirtokossági földek szövetkezetesítését rögzítő jegyzőkönyvet, a meghívó hátuljára ezt írta: „Idézet az elrablásra.” Később, amikor a helyi szövetkezet így-úgy működni kezdett, 1976-ban egyesítették a karvai, a dunamocsi, a dunaradvá- nyi és a virti szövetkezeteket, s mivel a közös székhelyet Dunamocsra tették, beindult a helyi mezőgazdaság fokozatos leépülése is, számottevő eredményeket csak az otthoni kertekben gazdálkodó kistermelők tudtak felmutatni. A rendszerváltozás után feloszlott a közös szövetkezet, s ezt a szétzüllést helyben sem tudták megakadályozni, a vagyon jelentős része kalapács alá került. Időközben a kárpótlási törvény értelmében hat család visszakapta a földjeit, akik mezőgazdasági vállalkozásba kezdtek, ők, s az 1997-ben kft-vé transzformált volt szövetkezet biztosít némi munkalehetőséget a helybéliek számára. Ennek ellenére a munkanélküliség meghaladja az országos átlag kétszeresét, mintegy 35 és 40 % között mozog. HÉTVÉGI HÁZ IDEOLÓGIAI ALAPON A közbirtokossági vagyonnal kapcsolatban a polgármester azt is elmondta, hogy az önkormányzat megalakulása után megtalálták az A település előnyös földrajzi fekvése, a kavicsos Duna-part, a hétvégi házakkal együtt nyaranta jelentős tömegeket vonz a környékre, egyes nyári hétvégeken több ember éjszakázik a kültelkeken, mint magában a községben. Ez a tény olykor megoldhatatlan feladatok elé állítja a falut, még ha rendelkezik is üzlethálózattal, mivel a hétvégi házak többségénél a szennyvíztárolás és -elvezetés megoldatlan, s jelentős az a hulladékmennyiség is, amit a nyaralók maguk után hagynak. Bödők László elmondta, a falu szeméttelepét higiéniai okokból bezáratták, így az izsai szeméttelepre kénytelenek elszállítani a hulladékot, a szennyvizet pedig jobb híján a falu határában egy Bödők László polgármester Tesznek a faluért VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: JOBBÁRA DERÜLT ÉGBOLT, 18-23 FOK A Nap kel 05.13-kor- nyugszik 20.25-kor A Hold kel 22.36-kor - nyugszik 05.53-kor A Duna vízállása - Pozsony: 345, apad; Medve: 170, apad; Komárom: 270, apad ; Párkány: 210, apad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA Jobbára derült lesz az égbolt, komolyabb esőre sehol sem kell számítani. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 23 fok között alakul, északon legfeljebb 16 fok várható. Gyenge, változó irányú szél, délnyugaton délkeleti irányú, 2 és 5 m/s közötti sebességgel. Éjszaka a hőmérő higanyszála 9 és 5 fok közé süllyed. Holnap lassan magas nyomású légréteg érkezik az ország fölé. Változóan felhős lesz az égbolt, eső, komolyabb zápor bárhol előfordulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 25 fok között alakul. Kedvező hatású időjárásra számíthatunk. Nagyobb a szellemi és a fizikai teherbírásunk, jó az össz- pontosító-készségünk. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők lehetőleg tartsák be az orvosi előírásokat. A változékony időjárású területeken gondot okozhat a vérnyomás hirtelen ingadozása. Az alacsony vérnyomásúakat migrénes fejfájás gyötörheti A reumatikus és mozgásszervi betegségek miatt valószínűleg csak enyhébb fájdalmat érzünk majd. Holnap a negatív hatások erősödésével kell számolni. Hétfőn rill PO ÍCTYI LÄG ■UMÉNYEK. OHMIÉMVIK, CSÚCSOK ♦ Forma-l: Elbúcsúzott az Osztrák Nagydíj ♦ Hétvégi forduló a hazai és a külföldi futballpályákon ♦ AIII. ligától a járási bajnokságokig (Vidéki labdarúgókörkép)
