Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-17 / 112. szám, szombat

n Régió ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 1/ Kukán adakozott a károsultaknak Galánta. E hét közepéig összesen 128 ezer 838 ko­rona gyűlt össze a februári gázrobbanás károsultjainak megsegítésére nyitott bank­számlán. A számlát az önkor­mányzat nyitotta azok megse­gítésére, akik a február . 19-i gázrobbanás miatt fedél nélkül maradtak. A város honlapján bárki elolvashatja az adakozók névsorát, s azt is, ki mennyivel segített. Az ada­kozók községi hivatalok, nagyvállalatok, magánvállal­kozók és magánszemélyek, utóbbiak közt Eduard Kukán külügyminiszter is. Az ado­mányok összege egy-egy eset­ben 100 koronától 50 ezer koronáig terjed, (gl) „Belépti díj" az öregotthonba Szepsi. Megszűnik az in­gyenes elhelyezés a szepsi nyugdíjasotthonban. A nagy érdeklődés és az épület növekvő karbantartási költ­ségei miatt az idős embe­rek, illetve hozzátartozóik jú­nius elsejétől tízezer koronás „belépti díjat” kötelesek fizet­ni. A városi képviselő-testület legutóbbi ülésén hagyta jóvá a díj összegét, amely első lá­tásra magasnak tűnik, ám mint megtudtuk, havi részle­tekben is törleszthető. Za­charias István polgármester szerint az átlagos nyugdíj­ból kiindulva havonta egy éven át hozzáávetőlegesen 900 koronát kell fizetniük a bentlakóknak a teljes ellátá­sért befizetendő havi ezer koronán felül. A szepsi idő­sek otthonának kapacitása negyven fő, legtöbbször tel­jes a kihasználtság. Az in­tézményjelenlegi lakóitól utólag már nem kérnek be­lépti díjat, (juk) Nyílt nap az alapiskolában Érsekújvár. Hétfőn nyílt napot tartanak a Czuczor Gergely Magyar Tannyelvű Alapiskolában. Az iskolát látogató tanulók szülei, valamint azok a szülők, akik­nek hamarosan tanköteles­sé válik a gyermekük, a nap folyamán jelen lehetnek az órákon. Kollár Erzsébettől, az iskola igazgatóhelyette­sétől megtudtuk, nemcsak a tanulók eredményességé­vel, hanem ilyen módon is népszerűsíteni szeretnék a város egyetlen magyar alap­iskoláját. (száz) Templomszentelés Szentmarján Szentmária. Templomszente­lésre hívja a híveket a szent- máriai Református Keresz­tyén Egyházközség 2003. má­jus 18-án 14.00 órakor. Az újonnan épült templomban imádságot mond Lucskay András esperes és Erdélyi Gé­za püspök, (hgy) Jótékonysági koncert Füleken Fülek. A füleki Koháry Polgári Társulás vasárnap 16.00 órától jótékonysági hangversenyre várja a város és a környék közönségét a ró­mai katolikus templomba. A koncerten közreműködik Szvorák Katalin, Kodály és Liszt díjas népdalénekes, a csábi Szeder Fábián Dalegy­let, Bozó Andrea Fülekről, Milan és Martin Olsiak Rátkáról, valamint Lengyel Judit és Tóth Tibor, a salgó- taijáni Művészeti Alapiskola tanárai. A hangverseny bevé­telét a polgári társulás a füleki ferences templom felújátására ajánlotta fel. (szász) Uniós népszavazás. A figyelem középpontjában a jövő. (TASR-felvétel) A megye hétfőn dönt a rimaszombati tanintézményről és a kórház igazgatójáról Hol lesz a gimnázium? Besztercebánya. A rimaszom­bati gimnázium székhelyének áthelyezéséről és a helyi kór­ház leendő igazgatójáról is tárgyalni fog hétfőn Beszter­cebánya megye közgyűlése. SZÁSZI ZOLTÁN A gimnázium esetében az a problé­ma, hová költözzön a tanintéz­mény. Mivel a református egyház az eddig közösen használt épület egé­szét visszaigényelte, az állami gim­náziumnak el kell költöznie. Az ál­lami gimnázium már idén szeretne más helyen és más formában tan­évet nyitni. Felmerült a lehetőség, hogy Rima­szombat peremén, a Kurinc felé ve­zető úton lévő tanonciskolába he­lyeznék át az intézményt. Ez ellen számos érv szól. Elsősorban az, hogy nehezebben közelíthető meg, hiszen a városközponttól három ki­lométerre található. Másrészt azért, mert ha a gimnáziummal összevont középiskolát szeretné­nek létesíteni a városban, a gimná­zium tanonciskolával való összevo­nása nem tenne jót az oktatás szín­vonalának. Az összevont középis­kola megalapítását gazdasági té­nyezők is indokolnák. Míg a gimná­ziumi tanulókra megközelítőleg 20 ezer korona támogatást ad az ál­lam, összevont középiskola eseté­ben ez akár diákonként a 35 ezer koronát is elérheti. A másik lehetőség az, hogy a város belterületén lévő Mezőgazdasági és Ipari Szakközépiskola épületébe he­lyeznék át a gimnáziumot. Itt vi­szont a befogadó iskola vezetése til­takozik az összevonás ellen, s azzal védekezik, hogy iskolájukban ma­gas szintű szakmai oktatás folyik. Emiatt nem tartanák szerencsésnek a gimnázium beköltöztetését és az összevonást. Az összevont középiskola kialakítá­sa mellett szóló gazdasági és szak­mai érvek mellett információink szerint a háttérben személyi kérdé­sek is állnak. Az újonnan kialakított összevont középfokú tanintézmény vezetői pozícióinak elosztása, azok újrapályáztatása is oka lehet annak, hogy az ipari iskola vezetése ellen­kezik az ilyen esetleges lépés ellen. A megyei közgyűlés a rimaszombati kórházigazgató személyéről is dön­teni hivatott. A megyei önkormány­zat által kijelölt bírálóbizottság már megtette javaslatát, ám értesülése­ink szerint egyáltalán nem biztos, hogy ezzel a javaslattal a megyei képviselők egyetértenek majd. Az igazgatói posztra két jelentkező nyújtotta be pályázatát. Egyikük a mostani megbízott igazgató, a má­sik pedig egy magánpraxist folytató orvos. Az MKP megyei frakciója Ri­maszombatban pénteken késő dél­után kezdődött és estébe hajló ülé­sén a megyei közgyűlés programjá­nak mindegyik pontjával foglalko­zott, és megróbált a Rimaszombatot érintő két fontos kérdésben egysé­ges álláspontot kialakítani. A felek elsősorban gazdasági, illetve területfejlesztési együttműködésre törekednek Szerződés készül Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye között SZÁZ ILDIKÓ Nyitra. Kölcsönös együttműködési szerződés aláírását tervezi Nyitra megye és Komárom-Esztergom me­gye önkormányzata. A szlovákiai fél meghívására Agócs István, Ko­márom-Esztergom megye közgyű­lésének elnöke, valamint Láposi El­za és Kerti Katalin megyei alelnö- kök a napokban a Nyitra megye székhelyére látogattak. Vendéglá­tóik, Milan Belica megyei elnök és Fehér Miklós alelnök mellett a ta­lálkozón részt vett Bób Mária, a nyitrai megyei önkormányzat hatá­ron túli kapcsolatokért felelős osz­tályának vezetője. „A jövőbeni szo­rosabb együttműködés reményé­ben szólítottuk meg Komárom-Esz­tergom megyét, hiszen térségeink gondjai csaknem hasonlóak. A ha­táron átnyúló együttműködés kere­tében elsősorban a gazdasági, illet­ve területfejlesztési együttműkö­dést szeretnénk előmozdítani. A fe­lek egymás közigazgatási rendsze­rét is szeretnék megismerni. A jövő­ben a határon átnyúló együttműkö­déssel kapcsolatos pályázatokkal segítenénk a kistérségek fejleszté­sét” - tájékoztatta lapunkat Bób Mária. Úgy véli, hogy míg korábban számos formális kapcsolat szüle­tett, a megyei képviselők az uniós csatlakozást megelőző konkrét együttműködésre, élő kapcsolatte­remtésre törekednek. Nyitra megye kezdeményezésére annak vezetése eszmecserét folytatott a Vág-Du- na-Ipoly Eurorégió szlovákiai tag­jaival is. A négy évvel ezelőtt létre­hozott eurorégiónak a magyaror­szági Komárom-Esztergom, Pest, Fejér és Veszprém megyén kívül ugyanis Nyitra megye is a része. A Cergát-Vág Mikrorégió és a Komá- rom-Bábolna és Környékük Terü­letfejlesztési Önkormányzati Társu­lás képviselői a napokban Tardos- kedden találkoztak. EURÓPIAI UNIÓ Nem országok, emberek egysége Nem országokat egyesítünk, hanem embereket!”. E gondolat - egy euró­pai uniós honlap mottója - rendkí­vül frappánsan fejezi ki az Unió lé­nyegét - azt a gondolatot, melyet egyébként csak hosszas magyaráza­tok, tanulmányok vagy beszélgeté­sek után érthetünk meg igazán. Em­berek milliói élnek egy földrészen, de különböző társadalmakban, kul­túrákban, más-más gazdasági körül­mények között; emiatt az összekap­csolódás lehetőségének keresése a történelem során sokszor ütközött nyelvi, vallási vagy éppen faji akadá­lyokba. A legegyszerűbb az embert közelíteni a másik emberhez azáltal, hogy egy kontinensnyi család tagjai­ként magunkénak érezzük közös otthonunkat, Európát. Az előttünk álló történelmi kihívás az, hogy az egész földrészre kiterjedő módon ta­láljunk megbékélést és gyógyuljanak a történelmi sebek. Az elmúlt évtize­dig a történelem nem adta meg a le­hetőséget, hogy az európai integráci­ós folyamatban mindannyian elfog­lalhassuk jogos helyünket. Most el­jött az idő, hogy az átmenet és az át­alakulás nemzedékeként felvállaljuk az Európai Unió által megtestesített egyedülálló demokratikus kísérletet: az Unió által képviselt közösségi ér­tékrendet, a pluralista demokráciát, a törvényes rend betartását, az em­berijogok hirdetését, a piacgazdasá­got, a kulturális sokszínűséget, a szo­lidaritást és a fenntartható fejlődést. Sok ezer év óta ez lehet az első olyan Unió, amely Európát egységes érté­kek alapján egyesíti - nem kard, nem is ordas eszmék által, hanem a szu­verén nemzetek szabad akarata ál­tal. Ez a mi közös, leendő jutalmunk. Közös elhatározással ragadjuk meg e különleges pillanatot, mutassunk hányt, adjunk jövőképet, s aki teg­nap nem élt állampolgári jogával, az ma menjen el voksolni. Bastmák Tibor Komárom polgármestere Elfogadták Komárom tavalyi évről szóló zárszámadását Százmilliós kinnlévőség V. KRASZNICA MELITTA Komárom. A képviselő-testület jó­váhagyta a város tavalyi évről szó­ló zárszámadását, amelyből kide­rül, hogy Komárom kinnlévőségei meghaladják a százmillió koronát. Győrfy László, a pénzügyi bizott­ság vezetője szerint sikerült olyan anyagot a képviselők elé tárni, amely hűen tükrözi a város pénz­ügyi helyzetét, és rámutat a legkri­tikusabb pontokra is. A zárszám­adásból kiderül, hogy Komárom város összvagyona 1,4 milliárd ko­rona. Sajnos, a kinnlévőségek ösz- szege 102 millió korona,s ez főleg az utóbbi nyolc évben halmozódott fel. Ebből több mint 50 millió az olyan követelés, amelynek fizetési határideje több mint egy évvel ez­előtt lejárt. Sok esetben ingatlan­adó-elmaradásról van szó, mégpe­dig olyan cégek részéről, amelyek azóta megszűntek, illetve csődeljá­rás alatt állnak. Az utóbbi években nagymértékben felhalmozódtak a lakossági tartozások is, elsősorban a lakbérhátralékok. „Ha nem vol­nának ezek a kinnlévőségek, a vá­ros önerőből meg tudta volna olda­ni az ISPA-tervezet ráeső részének finanszírozását és nem szorult vol­na hitelre” - magyarázta Győrfy. A testület határozata értelmében meg kell vizsgálni ezen követelések struktúráját és eladásának lehető­ségét. A tavalyi költségvetés teljesí­tésével kapcsolatban a pénzügyi bizottság elnöke elmondta, hogy a tervezett 327 millió koronás bevé­tel helyett 307 millió folyt be a vá­roskasszába. A hő- és melegvíz­szolgáltatást végző Tekom-therm vállalat július derekán csődöt je­lentett, és közel 11 millió koronás bérleti díjjal maradt a város adósa. Szemétdíjakból 2,5 millióval folyt be kevesebb a tervezettnél, és nem sikerült bizonyos ingatlanok eladá­sa sem. A bevételek kiesése miatt fontos beruházások sem valósultak meg, nem épültek szociális laká sok, amelyre a tervek szerint 6 mii lió koronát kellett volna tavaly for dítani, és hulladékosztályozó sen létesült. Az ülésen ismét felmerült: város hő- és melegvíz-gazdálkodá eladása is. Az előző képviselő-tes tület ugyanis még a múlt év tava szán hozott egy határozatot, hog új tulajdonost kell találni; ez azon ban tavaly nem sikerült. A hő- é melegvíz-szolgáltatás biztosítás: érdekében gyorsan lépni kellett: . testület határozata alapján ideigle nesen a Városi Idegenforgalmi Vál lalatot, mint a város járulékos szel vezetét bízták meg az üzemeltetés sei. A cég - ugyancsak a testület jó váhagyásával - a múlt év végén 31 'millió korona hitelt vett fel erre tevékenységre, amelyet idén oktc bérig kell visszafizetnie. A hő- é melegvíz-gazdálkodás tervezett el adása miatt azonban korábban kel lene törlesztenie a hitelt, hogy ked vezőbb feltételekkel állhassanak : potenciális vásárlók elé. Az eladás ugyanis műszaki jellegű okok miat mindenképpen a nyári hónapok ban, tehát fűtési szezonon kívül kel nyélbe ütni. „A város vezetéséné három lehetőséget kell megvizsgál nia: az egyik a hő- és melegvíz-gaz dálkodás eladása, a másik a hosszi távú bérbeadása, a harmadik pe dig, hogy továbbra is a VTV biztosít sa ezt a szolgáltatást - fejtegeti Bastrnák Tibor polgármester. - j város szempontjából mindenkép pen az első a legelőnyösebb megöl dás, az eladásból származó pénz ugyanis két fontos célra tudnám fordítani: az első a munkahelyte remtés, a második pedig a szociáli lakások építése. Addig ugyanis amíg nem tudunk megfelelő szociá lis lakásokat felkínálni, nem tu dunk érdemben előrelépni a nen fizető lakók kilakoltatása téréi sem. Sokgyermekes családoka ugyanis nem tehetünk az utcára.” Az együttműködési szerződés tervezetét már jóváhagyták Szepsi új testvérvárosa a lengyel Brzozów JUHASZ KATALIN Szepsi. Az eddignél is szorosabbra fűzi a partnerkapcsolatot Szepsi és a lengyelországi Brzozów. Az együttműködési szerződés terveze­tét csütörtökön hagyta jóvá a szepsi képviselő-testület, amely eddig csak a lengyelországi járási önkor­mányzattal tartott fenn kapcsola­tot. Északi szomszédainknál há­romszintű önkormányzat működik, és mivel a szepsiekkel személyes kapcsolatban álló eddigi járási elöl­járó a legutóbbi választások óta Brzozów polgármestere, időszerű­vé vált az újabb szerződés. Za­charias István szepsi polgármester elmondta, hogy a lengyelek nem­rég meghívták a város küldöttségét egy környezetvédelmi konferenciá­ra, s több más rendezvényen is részt vettek már a szepsiek. A brzozówi népi táncosok, mesterszakácsok és fafaragó művészek rendszeres ven dégei a Szepsi Napok rendezvény sorozatának, amelyre egyébként kisváros magyarországi testvél vérosai is hivatalosak. így történhe tett meg, hogy a lengyelek Tárcái lal, illetve a tokaji borvidék más te lepüléseivel éppen Szepsiben vet ték fel a kapcsolatot. Brzozów, ülel ve a dél-lengyelországi járás tagja Kárpátok Eurorógiónak is, a barát kozás így még inkább érthető, i Kassa-vidéki járás települései álta Iában magyarországi partnerközsé gekkel ápolják a kapcsolatot, ezét a szepsiek kezdeményezése példa értékűnek tekinthető. Zachariá István továbbra is elsősorban a kul túra terén tervez együttműködési közös európai uniós pályázatok be nyújtása inkább a magyarorszáj partnerekkel együtt várható a hatá ron átnyúló kapcsolatok erősítés érdekében. Az aláírásgyűjtés után módosítottak a határozaton Új helyet keresnek a szociális bérlakásoknak HOGYA GYÖRGY Királyhelmec. Bizonytalankodás jellemezte a városi képviselő-testü­let csütörtöki ülését. Több koráb­ban hozott határozatot vontak vissza, vagy azért, mert nem tartot­ták megalápozottnak, vagy mert nem készítették elő a döntést. Ugyanakkor egyértelmű volt a szándék és igyekezet, hogy a lakos­ság érdekében tegyenek valamit. Meghallgatták a posta vezetőjének beszámolóját arról, miképpen le­hetne módosítani a posta alkalma­zottainak munkaidejét úgy, hogy a polgárok ebédidő alatt is intézhes­sék ügyeiket. A polgárok petíciójá­nak köszönhetően módosították határozatukat a szociálisan hátra nyos helyzetűek számára építendő úgynevezett roma-lakások helyéve kapcsolatban, s új telket keresnek több mint 30 milliós beruházássá épülő 46 új lakás számára. Elha lasztották a döntést a Budapest Közgazdaságtudományi és Állam igazgatási Egyetem kihelyezett ta gozatának kérésével kapcsolatbar amely helyiségeket kért az egyete mi oktatás számára. Jóváhagytá ugyanakkor a Magyar Tanítá: Nyelvű Alapiskola falai közt létre hozandó tanulmányi központ k alakítását, amely hamarosan a se rospataki főiskolától ajándékba ki pott négy számítógéppel kezdhet meg működését.

Next

/
Thumbnails
Contents