Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-15 / 110. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 1 Továbbra is eltérő adatokat közöltek a rijádi merényletsorozat áldozatainak számáról - Washington nem tartja biztonságosnak Szaúd-Arábiát London is merényletektől, főleg a piszkos bombától tart ÖSSZEFOGLALÓ Oroszország is ratifikálta Moszkva. Az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma tegnap ratifikálta a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről szóló orosz-amerikai szerződést. A George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök által tavaly májusban Moszkvában aláírt megállapodást az amerikai szenátus már februárban jóváhagyta, az orosz törvényhozók viszont az iraki háború miatt elhalasztották a ratifikációt. Putyin kedden a parlamenti frakciókkal találkozva külön kiemelte a szerződés jóváhagyásának fontosságát, a nemzetközi biztonság egyik letéteményesének és az orosz haderő korszerűsítése eszközének nevezve az orosz- amerikai megállapodást. (MTI) Sürgetik a törökök távozását Erbíl (Irak). Az iraki kurd parlament határozatban szólította fel a török békefenntartókat, hogy távozzanak Irak északi részéből, ahol 1996 óta tartózkodnak a kurdok közötti villongások megelőzése végett. A török erők - mintegy nyolcszáz fő - annak idején Nagy-Britan- nia és az USA felügyeletével vonultak be az enklávéba, miután London és Washington 1996-ban tűzszüneti megállapodást ért el a Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) és a Kurdisztáni Hazafias Szövetség (PÚK) között. Kurd források szerint Amerika immár attól tart, hogy a török erők északiraki jelenléte felingerelheti a kurdokat azután, hogy Irakban a háború elsodorta a Szaddám- rezsimet. (MTI) Iráni-am éri kai kapcsolatok Bejrút. Mohammed Hatami iráni elnök tegnap elítélte a hétfő éjszakai rijádi robbantásos merényletet, és közölte: a politikai nézetkülönbségek ellenére a két ország között nemrég megindult párbeszéd folytatódni fog. Az iráni elnök ugyanakkor elutasította az Egyesült Államok azon vádját, miszerint Teherán a háttérből támogatja a terrorista csoportokat. Irán nem fogadja el Washington álláspontját abban sem, hogy a libanoni székhelyű Hezbollah, illetve a palesztin Hamász és Iszlám Dzsihád szervezetek terrorista csoportosulások lennének. Hatami tegnap befejeződött háromnapos libanoni látogatásának kapcsán a média az amerikaiiráni kapcsolatok élénküléséről szólt, a híradások szerint a két, egymással 1979 óta diplomáciai kapcsolatban nem álló ország tisztségviselői megvitatták az afganisztáni és az iraki kérdést. Az iráni elnök megerősítette, hogy hazája és az Egyesült Államok között „komoly nézetkülönbségek” vannak. Az elmúlt napokban több sajtójelentés látott napvilágot arról, hogy titkos tárgyalások folytak iráni és amerikai külügyi szakértők között, (m, ú) Hatami tegnap kijelentette: „A jelenlegi amerikai kormány szélsőségesekből áll, akik nagy veszedelembe sodorták a világot. Az előző kormány bölcsebb volt." (Reuters) Rijád/Washington/London. Tegnap is nagyon eltérő adatok láttak napvüágot a hétfő éjszakai szaúd- arábiai merényletsorozat áldozatainak számáról. A szaúdi hatóságok tegnap 34 halálos áldozatot ismertek el. Előzőleg 29 áldozatról tettek közzé nyilatkozatot, viszont az amerikai külügy egyik illetékese már kedden este azt közölte, hogy a halálos áldozatok száma meghaladja a 90-et, köztük tíz-tizenkét amerikai állampolgár lehet. A sebesültekről pedig azt közölte, hogy számuk meghaladja a 190-et, küzülük 40-50 lehet az amerikai. Moszkva. Legalább 30 ember meghalt és több tucatnyian megsebesültek tegnap Cse- csenföldön, egy újabb öngyilkos merénylet következtében. Az öngyilkos terrorakciót egy nő követte el. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A robbantás a Kreml-párti Egységes Oroszország párt által szervezett vallási ünnepen történt, a Guder- mesz melletti Iliszhan-Jürt településen. A 15 ezres tömegben testére erősített bombát robbantó terroristanő célpontja feltehetően Ahmad Kadirov, a Moszkva-barát cse- csenföldi adminisztráció vezetője volt, aki nem sérült meg a merényletben. Tegnap délután még nem lehetett tudni, hogy a csecsen kormány más tagjai vannak-e a halottak és a sebesültek között. A tegnapi volt a második csecsenBrüsszel/Washington. Iraki és jor- dániai állampolgárok háborús bűnök miatt szerdán feljelentették Tommy Franks tábornokot, az Irak elleni hadjáratot vezető amerikai fő- parancsnokot a brüsszeli szövetségi ügyészségen. A 19 panaszos közül 17 iraki, kettő jordániai állampolgár. A két jordániai annak a Tarek Ajubnak, a katari al-Dzsazíra hírtelevízió riporterének az özvegye és apja, aki április 8-án egy amerikai bombázásban vesztette életét Irakban. Jan Fermon, a feljelentők ügyvédje kijelentette: „Franks tábornok, mint főparancsnok felelős azért, ahogy katonái a háborúban viselkednek. Például repeszbombák bevetése lakóövezetek ellen háborús A washingtoni külügyminisztérium már kedden este bejelentette, hogy az amerikai diplomaták egy részét és családtagjaikat visszarendelik Szaúd-Arábiából, a megnövekedett terrorveszély miatt. Ugyanakkor az arab országban lévő amerikai polgároknak is a távozást ajánlották a merényletek után. George Bush amerikai elnök kijelentette: a rijádi merényletek is arra intenek, hogy a terrorizmus elleni harcot folytatni kell. „Ezeket a gyalázatos tetteket olyan gyilkosok követték el, akiknek egyedüli hitvallása a gyűlölet. Az USA meg fogja találni őket, és meg fogják tapasztalni, mit jelent az amerikai igazságszolgáltatás” - hangsúlyozföldi öngyükos merénylet a héten: hétfőn Znamenszkoje körzeti központ kormányzati épületkomplexumának hajtott neki egy robbanószerrel megpakolt teherautó. A halálos áldozatok száma tegnapra elérte az 59-et, ugyanis az éjszaka folyamán a kórházakban ápolt 86 sebesültből négyen haltak bele sérüléseikbe. Az öngyilkos merénylők egy robbanóanyaggal megpakolt Kamaz teherautót vezettek neki Znamenszkoje körzeti központ kormányzati épületkomplexumának, ahol a helyi adminisztráció, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a rendőrség helyi parancsnoksága volt. Az áldozatok között nagyon sok a polgári lakos, köztük számos nő és gyermek. Tegnapi hírek szerint a detonáció 1,5-2 tonna TNT erejének felelt meg. A három öngyilkos merénylő házi készítésű gyújtószerkezetet használt. Orosz titkosszolgálati források szerint feltehetően az arab származású szakadár hadúr, Abu elbűn.” A feljelentés Brian MacCoy, az amerikai tengerészgyalogosok alezredese ellen is szól. Az ügyvéd szerint a panaszosok birtokában vannak olyan tanúvallomások, amelyek szerint az alezredes azt mondta, hogy a mentőautók is jogos célpontnak tekinthetők, mert fegyveres irakiakat rejthetnek. A brüsszeli szövetségi ügyészségre tartozik, hogy a feljelentés megvizsgálása után elren- deli-e a nyomozást és kinevez-e vizsgálóbírót. A feljelentésre egy tíz éve született és nemrég módosított belga törvény adott módot, amely szerint a genfi nemzetközi egyezményekben meghatározott háborús és emberiesség elleni bűnök ügyében az ország bíróságai egyetemes illetékességgel bírnak. Más szóval belga bíróságon feljelentést lehet tenni, és ta. Colin Powell amerikai külügyminiszter, aki kedden, pár órával a merénylet után érkezett Rijádba, azt mondta, hogy az akció az al-Kaida keze nyomát viseli. Tegnap brit szakértők is ezt a véleményt erősítették meg. A BBC biztonságpolitikai szakkommentátora azt mondta: a rijádi támadást minden bizonnyal az a 19 fős csoport hajtotta végre, amellyel a szaúdi rendőrség a minap tűzharcot vívott a főváros utcáin. Ä csoport tagjai egy kivételével elmenekültek, annak ellenére, hogy a hatóságok pontosan ismerték küé- tüket, sőt fegyvereik rejtekhelyét is. A szakértő, hihetetlen módon elfuseráltnak nevezte a szaúdi hatósáValid áll a terrorcselekmény mögött. Az akció vészesen hasonlít a grozniji kormányépület tavaly december 27- i, 70 emberéletet követelő felrobbantásához, de a tavaly októberi moszkvai túszdrámát is megszervező Sámil Bászájev hadúr most nem vállalta magára az akció végrehajtását. Abu el-Valid közeli harcostársa volt az FSZB által tavaly likvidált jordániai - más források szerint szaúd- arábiai - Hattab hadúrnak. Orosz részről őket gyanúsítják az 1999-es moszkvai és volgodonszki, több száz ártaüan ember életét követelő lakóházrobbantások megszervezésével is. Hattabot operatív eszközökkel likvidálta az orosz biztonsági szolgálat, a hadurat valószínűleg egy közelébe férkőzött ügynök mérgezte meg. Közvetlenül a hétfői merénylet után olyan feltételezések láttak napvüágot, hogy a módszer alapján nemzetközi terroristakapcsolatokkal rendelkező arabok állhatnak a terrorcselekmény mögött. ennek nyomán a bíróság eljárást indíthat ilyen bűnök elkövetésének gyanújával, bárhol bárki követte is el a cselekményt. Richard Myers tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, aki a NATO katonai bizottságának kétnapos ülésén tartózkodott Brüsszelben, rögtönzött sajtóértekezletén kijelentette: az USA és Belgium viszonyában súlyos következményei lehetnek a Tommy Franks elleni feljelentésnek. „Az amerikai kormány ezt nyilvánvalóan nagyon súlyos helyzetként értékeli” - hangsúlyozta Myers. Arra is célzott, hogy e súlyos konfliktus akár olyan hatással is lehet a kétoldalú kapcsolatokra, hogy Washington a NATO székhelyének Brüsszelből való elköltöztetése mellett dönthet. gok fellépését. A The Sun szerint „Oszama bin Laden ismét itt van, és a hatóságok attól tartanak, hogy következő támadását már biológiai bombákkal fogja elkövetni”. A brit külügy a rijádi támadás után valóban kiadott egy figyelmeztetést, amelyben határozottan eltanácsolta a szaúdi utazástól a briteket, és ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy nem elképzelhetetlen vegyi vagy biológiai hatóanyagokkal elkövetett terrortámadás sem a királyságban. A brit hatóságok ugyanakkor attól is tartanak, hogy az al-Kaida vagy más terrorhálózat Nagy-Britanniában szintén nem hagyományos eszközökkel elköveMTI-ÖSSZEFOGLALÓ Algír/Bécs/Berlin/Stockholm. Az al-Kaida terrorhálózattál összeköttetésben álló csoport ejtette túszul a Szahara algériai részén a csaknem három hónapos fogság után, kedden kiszabadult 17 európai turistát. A Szalafista Csoport az Imádságért és Küzdelemért (GSPC) felelős a túszszedésért-jelentette tegnap az algériai hadseregre hivatkozva az APS hírügynökség. A hadsereg megerősítette, hogy a szabadságukat visszanyert európai turisták épek és egészségek. Az algériai hatóságok most először ismerték el a túszejtést azóta, hogy az első külföldiek február közepén nyomtalanul eltűntek a sivatagban. Bécsben és Berlinben is hivatalosan bejelentették hat német és az összesen 10 osztrák turista kiszabadulásának hírét, amiről az al-Vatan című arab nyelvű algériai napilap tegnap részletesen beszámolt. Az újság értesülése szerint a fogságba esett külföldiek kiszabadítására indított akcióban 9 túszejtő életét vesztette kedden hajnalban, az algériai fővárostól 1900 kilométernyire délre, Tamánrászet közelében. Otto Schily német belügyminiszter úgy nyilat- kozott: megalapozott a remény, hogy a másüt 10 eltűnt német állampolgár is hamarosan kiszabadul. A stockholmi külügyminisztérium ugyancsak bejelentette, hogy megtalálták az eltűnt svéd állampolgárt is. (A tíz németen kívül négy svájci és egy holland turista sorsáról nincs még hír.) Sajtóhírek szerint a katonák és az ismétlő puskákkal felfegyverkezett túszejtők több órás tűzharcot vívtak. A hadsereg hőérzékelő készülékekkel eüátott felderítő repülőgépekkel határozta meg a két túszszedő csoport és foglyaik, az összesen 45 ember tartózkodási helyét. Az al-Vatan úgy tudja, hogy 15 európai turista valószínűleg fogságban maradt a dél-algériai Illizi térségében. Egy ott dolgozó német tisztségviselő ugyanakkor arról számolt be az AP ameriÖSSZEFOGLALÓ Bászra/Hilla. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tegnap megerősítette, hogy a dél-iraki Bászra tartományban kolerajárvány ütötte fel a fejét. A szakértők azonban optimisták, mint mondják: elegendő gyógyszer áll a rendelkezésre a járvány megfékezéséhez. Több mint 2200 holttestet hántolták ki tegnapig a dél-iraki Hüla környékének lakosai abból a tömegsírból, amelybe feltehetőleg az 1991-es Öböl-háború után levett síita felkelés elesettjeit temették. Az elmúlt kilenc nap során kihantolt tetemek közül csak 719-et sikerült azonosítani, 1500-at nem - közölte Amír Sumri, a kormányzósági hivatal illetékese. Az iraki Baasz párt rendőri és katonai gépezete vérbe fojtotta a síita felkelést. A megkötözött, bekötött szemű áldozatok egynegyedét élve temették el, mert a kivégzőknek nem tett merényletre készül. A hatos: gok az iraki háború óta különöse tartanak attól, hogy a terrorista úgynevezett piszkos bombával k< vetnek el merényletet Londonba: Egy ilyen szerkezet az elképzelése szerint hagyományos robban: anyaggal nagy területen szórr szét erősen sugárzó részecskéké egész városokat vagy városrészek: hosszú időre lakhatatlanná téve. Daily Mirror emellett arról értesül hogy az amerikai FBI figyelmezte te a Scotland Yardot: a terrorista esetleg eltérített benzinszállító ta tálykocsikkal követhetnek el rol bantásos merényletet Nagy-Britai niában. (m, t, ú) kai hírügynökségnek, hogy műid 32 túszt sikerült kiszabadítani. Algériai sajtójelentések szerint az a Kaidát vezető Oszama bin Laden h: rom szaúdi megbízottja decembe ben a terrorszervezetek amerikai fi ketelistáján szereplő GSPC egyí csúcsvezetőjénél járt. A Hasszá Hattab vezette csoport az Algéri; ban működő lázadó mozgalmak ki fő erejének egyike, amely a hads: reg által támogatott kormány hata mának megdöntéséért és iszlám á lám létrehozásáért ragadott feg? vert. A turisták terepjárókon vág motorkerékpárokon, idegenvezet nélkül merészkedtek a Szahara va< regényes tájaira, legtöbbjüket a líb ai határ közelében látták utoljár: Egyesek február közepe óta nem ac tak életjelt magukról. A sajtó feltét: lezte, hogy vagy politikai szélsős: gesek, vagy útonállók rabolták i őket, politikai engedményeket, vág váltságdíjat követelve szabadon bt csátásuk fejében. A turistákat hónt pok óta több mint 7000 ember köztük 5000 katona - kereste Vargla-Dzsanet-Tamánrászet h< romszögben. A német kormány a még fogságba lévő tizenöt túsz miatt aggódik. „T< vábbra is kényes helyzetben ví gyünk. Minden erőfeszítésünk an irányul, hogy élve, sértedenül kerü jenek elő a többiek” - mondta tej nap Thomas Steg, á kormány helye tes szóvivője. A ZDF televízió szerir a kiszabadulás körülményeiről szól hírek meglehetősen kuszák. A hú adásokból annyit lehetett megáüap tani, hogy a 32 turistát két helye őrizték. A még ki nem szabadult ti listákat Illizi településtől 150 küc méterre nyugatra tartják fogva - j( gyezte meg a televízió Algériából jí lentkező munkatársa, Susann Sterzenbach. A német külügym nisztérium nem tudta megerősítei azt az algériai lapértesülést, hogy túszok között is van áldozat. A m nisztérium áüamtitkára, Jürge Chrobog orvosokkal, pszichológi sokkal együtt Algírba repült, ahor nan mielőbb hazaviszik a turistáka volt elég töltényük. Tegnap amerik; tengerészgyalogosok érkeztek helyszín biztosítására. „Megőrizzü ezeket a bizonyítékokat a jövend iraki igazságszolgáltatás számára” mondta David Romley százados. Az USA első számú katonai vezetőj felszólította a NATO-szövetségese két, hogy a szövetség vállaljon szere pet Irak háború utáni rendezéséber Richard Myers tábornok, a vezérkai főnökök egyesített bizottságának el nöke kijelentette: „Reméljük, hogy NATO országai vagy a NATO min szövetség segíteni fog nekünk iral stabilizációs műveleteinkben, megbeszélések már folynak.” Lón Robertson NATO-főtitkár a hábor befejezése után közölte, a szövetsé gesek közül többen javasolták, hog a NATO vállaljon szerepet Irak hel> reállításában és senki sem ellenezi a dolgot. A kényes kérdés azonbai mindmáig nem került hivatalosa: napirendre. (TASR, MTI) Három palesztin rendőrt lőttek le az izraeli katonák tegnapra virradóra a Gázai övezet északi részén, míg a délen fekvő Hán-Júnisz menekülttáborban kirobbant lövöldözésekben legalább kéttucatnyi palesztin sebesült meg. A táborba kéttucatnyi páncélos hatolt be, a sérüléseket pedig egy izraeli harci helikopterről kilőtt rakéta okozta. (TASR/AFP-felvétel) Az arab származású hadúr, Abu el-Valid állhat a hétfői terrorakció mögött Újabb véres merénylet Amerikai-belga feszültség - Brüsszelben feljelentették Tommy Franks tábornokot Elköltöztetnék a NATO-központot? MTI-JELENTÉS Itt is egy al-Kaidához kötődő szervezet áll a háttérben Az európai turisták fele már kiszabadult Már 2200 holttestet találtak a hillai tömegsírban Kolera Dél-Irakban