Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-02 / 100. szám, péntek
J] SZÓ 2003. MÁJUS 2. Riport \z Óvárosban tartották május elsejei ünnepségüket a kommunisták, sör, rezesbanda és nagyon enyhe EU-kampány Kommunista szellemidézés a kassai korzón A felvonulók többsége idős személy volt, fiatalok csak nagyszülőkkel kézenfogva érkeztek (TASR-felvétel) Rejtély, hogyan kerülhettek a kommunisták május 1-jén iélelőtt a kassai főutca legfrekventáltabb színpadára, a udományos könyvtár elé. Persze jogállamban élünk, én /iszont ennek ellenére érdek- ődtem a kerületi pártbizottság elnökénél, aki közölte, bogy egyszerűen csak időben engedélyt kértek és kaptak az Óváros vezetésétől. JUHÁSZ KATALIN ,Ne hagyjuk magunkat kizsákmányolni!” - buzdít a színpad fölött a vörös transzparens, egy egészen korrekt rezesbanda pedig szlovák mulatósokat váltogat mozgalmi slágerekkel. Háromnegyed tízkor még csak vagy negyven ember ácsorog a helyszínen, ám a környező padokat már elfoglalták az öltönyös elvtársak és kosztümös elvtársnők. Gyanakodva méregetik egymást, keresik az ismerősöket és emlékeznek régiekről, próbálják beazonosítani a másikat. Egy pártaktivista elvegyül a „tömegben”, jelzés nélküli nejlon- zacskóból az Usvit legfrissebb számát osztogatja, bár ez a kifejezés enyhe túlzás. Tetőtől talpig végigmustrálja a kiszemelt embert, és csak néhány másodperc múlva lép hozzá, miután meggyőződött róla, hogy nem bámészkodó járókelőről, hanem pártszimpatizánsról van szó. A helyzet fokozódik. Rég nem látott ismerősök paroláznak lelkesen, konstatálják, hogy évról-évre kevesebben vannak. „Hát persze, hiszen nincs se sör, se virsli!” - fejti meg a nagy talányt egy botra támaszkodó öregúr. „Nem virsli kell ma már, a hamburger a divat!” - jegyzi meg társa, élénk derültséget keltve. A színpadon eközben a hangulatért felelős rezesbanda rázendít a „Nedaleko od Trencína” - kezdetű örökzöldre, előttük pedig felsorakoznak az ünnepi szónokok. „Május elseje minden ünnepek ünnepe! Hiszen minden a munkából fogan, munka nélkül nincs társadalom! Tapsoljuk meg azt a 180 ezer becsületes, bátor, gondolkodó embert, akik beszavazták pártunkat a parlamentbe!” - kezdi beszédét a kerületi pártelnök, aki szerint a nyolcórás munkaidőt követelő chicagói dolgozók mellett azt a gyönyörű és gyümölcsöző negyvenéves időszakot sem szabad elfelejtenünk, amikor szövetkezetek nőttek ki a semmiből, gyárak emelkedtek a zöld mezőkön a szorgos munkáskezek által. A régi május elsejéken pedig boldogan és elégedetten menetelt a dolgozó nép, hiszen megvolt a létbiztonsága, nem kellett aggódnia, lesz-e munkája a jövő hónapban is, és májusban a legtöbben már a jól megérdemelt nyári szak- szervezeti üdülésre gondoltak. Ma meg? Csendben, félve rimánkodnak munkáért az emberek, virágzik a korrupció, a szervezett bűnözés, tetjednek a kábítószerek, sérülnek az alkotmányos jogok, stagnál a gazdaság, szociális, kulturális és erkölcsi fertőbe süllyed a társadalom, a külföldi befektetők csak az olcsó munkaerő miatt érkeznek mihoz- zánk. Summa summarum, a kapitalizmus nagy, szőrös keze menthetetlenül betette lábát országunkba. A hallgatóság létszáma mindeközben láthatóan duzzad, lehetnek vagy százan, többnyire ötven fölöttiek. Sokan két botra támaszkodva, ám serényen bólogatva. Miközben a szónok szociális húrokat penget, arról beszél, hogy a hazai bérek az EU-s bérszint 25 százalékát sem érik el, és a lakosság egyharmada a létminimum közelében él, előkerül huszon-egynéhány éves kolléganőm, aki elemista lehetett a rendszerváltáskor. Úgy bámul, mint egy panoptikumban. Főleg, amikor a sokat szidott Európai Unióról elhangzik, hogy lám, ott is a szovjet típusú tervgazdálkodás folyik, megszabják, melyik tagállam mennyit termelhet, mert tervezés nélkül nyugaton sincs eredmény. És hogy miként viszonyuljanak az elvtársak a referendumhoz? Mi sem egyszerűbb: mivel tartoznunk kell valahová, nem izolálódhatunk, a Szlovák Kommunista Párt azt javasolja híveinek, vegyenek részt és szavazzanak igennel. Cserébe ígérik, hogy a parlamentben minden erejükkel azon lesznek, hogy kiegyenlítődjenek az említett bérkülönbségek, hogy a munka visszakapja becsületét. Ezt már Vladimír Dado elvtárs, parlamenti képviselő, a párt központi bizottságának tagja ígéri. Tényleg mindent bevet. Egyebek mellett felszólítja George Bush-t és Tony Blair- t, vonuljanak ki Irakból, hagyják békén az iraki népet, engedjék, hogy maguk kormányozzák saját országukat. A járda szélén erre meglengetik transzparensüket a NATO- csatlakozási referendum érdekében aláírást gyűjtő aktivisták. A kerületi pártelnök ismét mikrofont ragad, kijelenti, hogy a szocializmus az egyetlen járható út az emberiség számára. Ahol a termelő- eszközök az állam, azaz a nép kezében vannak, nem történhet meg, hogy a társadalom nem tud gondoskodni az öregekről és a betegekről. A proletár internacionálé jegyében külföldi vendég lép a kassai pódiumra. Karel Klimsa Ostravából érkezett, az ottani apparátus egyik mozgatórugója. Azonnal párhuzamot von Csehország keleti része és a kelet-szlovákiai régió között, (egyforma a sorsunk, hasonlóak a gondjaink, egyformán megfeledkeztek rólunk a fővárosban). A jelenlévő újságírók ekkorra már félve bújnak össze, kis szigetet alkotva a mozgalom hullámzó tengerében. Karel Klimsa eközben arról beszél, hogy miután a csehek kiestek a VB- n, náluk mindenki a szlovák hokicsapatnak szurkolt, és ő a maga részéről most is egy cseh-szlovák döntőnek örülne, mert akkor bizonyosan „a mieink” győznek. E rafinált kitérőt követően már mindenki rá figyel, így nagy tapsot kap az a megállapítás is, hogy az EU tönkreteszi a kisvállalkozókat, a kemény konkurenciaharcban sokan elvéreznek majd, ezért résen kell lenni, nem szabad hagyni. A cseh kommunistáknak ennek ellenére szintén igennel érdemes szavazniuk. A hallgatóság e ponton eléggé ösz- szezavarodik, ijedten pislognak egymásra, ám a rendezvénynek hirtelen vége szakad, bejelentetik, hogy a színpad mellett barna sört csapolnak. A nép hamar fegyelmezett oszlopba fejlődik a hordó előtt, a banda újra rázendít, én pedig a szónokok nyomába eredek mikrofonommal. Le se merem írni, menynyire örültek nekem. „1989 novemberében ugyanezen a színpadon néhány politikai sarlatán azt hangoztatta, hogy ha a pártot megfosztják vezető szerepétől, ebben az országban jómód és demokrácia lesz. Elüldöztek minket, de mit értek vele? Az árak megállíthatatlanul emelkednek, az életszínvonal süllyed, a nép vagyonát szétrabolták. Sajnos ebben a módszeres rablásban az úgynevezett baloldali pártok, az SDL és az SOP is asszisztáltak” - mondja Ján Karap kerületi pártelnök, aki szerint a kassai kommunisták a Baloldali Blokkal értik meg egymást leginkább, a HZDS és a SMER partnerként szóba se jöhet. Az ékesszóló parlamenti képviselő szerint hazugság, hogy nem tudunk projekteket írni, szégyen, hogy ezen múlik az uniós támogatás mértéke. „Nincs olyasmi, amit ez a művelt nép ne tudna megcsinálni, ezt a hókuszpókusz a projektírás körül csak az átverésünkre és megalázásunkra találták ki Brüsszelben” - állítja Vladimír Dado. Gyorsan elbúcsúzom, és mivel időközben elfogyott a sör, közvélemény-kutatást már nem végezhetek. A hallgatóság ahogy jött, épp oly hirtelen fel is szívódott a kassai forgatagban. Mert ne feledjük, tegnap kezdődtek a városnapok, a főutca felzászlózva, itt veteránautó- kiállítás, amott gyermekprogramok, az egykori villamossíneken egykori vülamosok csengetnek egy picit. A kapitalizmus szentélye, a Tesco tárva-nyitva, bejáratánál az előző esti újságot árulja a rikkancs. És vannak, akik meg is veszik... Petőfi Sándor Tompa Mihálynál tett látogatása óta nem járt ilyen illusztris vendég a faluban, most meg egyszerre két államfő is érkezett Mádl és Schuster látogatása felkavarta Hanva nyugodt életét Láthatóan a két vendég is élvezte a hanvai kiruccanást (TASR-felvétel) SZÁSZI ZOLTÁN Kedden a református templom harangszavára érkeztem Hanvára. Államfőket várt a falu. Négy órával érkezésük előtt ennek mindössze any- nyi jele látszott még, hogy vadiúj zászlókat lengetett a községházán a szél. A diakóniai központ, a hajdani Hanvay család kastélya körül egy munkaruhás férfi a kerítésdrótot javítgatta. Virágba borult gyümölcsfák pompája és hamisíthatatlan falusi illatok. Kettő körül porfelhőbe burkolódzva megjelentek a rendőrök. Diszkrétek, udvariasak és határozottak. Az előkészítő, helyzetfelmérő csapat. Később megtudtam, gondosan megvizsgálták a frissítőket, átnézték a helyszíneket, még a református püspök íróasztalát is ki kellett nyitni. Ott viszont csak a világ legforradalmibb írását, az Evangéliumot találták. Megnyugodva cigarettázgattak, beszélgettek és állandóan értekeztek határon túl szolgálatot teljesítő kollégáikkal, merre is jár éppen a két államfő. Kicsik és nagyok kiöltözve várták a vendégeket. A tévések kamerákat próbálgattak, fényt mértek, a helyi szervezők még egyszer végignéztek mindent, rendben van-e a nagy esemény minden mozzanata. Aztán a nagy pillanatok következtek. Mint az akciófilmekben, mintaszerűen begyakorolva, a nagy morgó luxuskocsik ajtajai egyszerre csapódtak ki, egybenyakú, kopasz, igen fürge, álarcosbálba kétajtós szekrénynek bátran beöltöztethető fiatalemberek nyitották a kocsiajtókat. Valóságos látvány volt ez, show a falubelieknek. Hiába no, nem akármikor lát ilyet az ember fia, ezt be kell vallani. Emberemlékezet óta nem járt Hanván két üyen magas rangú személyiség. Tán Petőfi volt ilyen híres, mikor utoljára itt járt Tompánál, de azt akkor még nem tudták róla a helybeliek. Most meg egyszerre két államelnök is megtisztelte a falut. A két vendég fittyet hányt a szervezőkre. Úgy gondolták, első az istenadta nép, azzal kell foglalkozni, így pár perc várakozásra ítélték a szépen felsorakozott és igen türelmes fogadóbizottságot. Olyan szép kis kép volt, álltak a fehér blúzos szüzek kenyérrel, sóval, szőlővel, mellettük az izgalomtól kipirult arcú polgármesterasszony, meg a református püspök, az egykor hanvai lelkész, finom és nyugodt mosolyával. A sajtosok gépei kattogtak. Mádl Ferencet és Rudolf Schustert kitörő, lelkes taps fogadta. Szapora kézrázások és joviális „hogy s mint vannak errefelé” kérdések érkeztek a nép felé az államfőktől. Sajnos légvonalban is messze álltam, hiába, sohasem tudtam helyezkedni, így a válaszok milyenségéről nem tudok beszámolni. Volt olyan ember aki inkább két napig nem mosott kezet, mert mégse illik lemosni ilyen nagy emberek kézfogását csak úgy. Rudolf Schuster is ékes magyarsággal csevegett a polgárokkal. Szépen megtörtént a kenyér és a só, meg a szőlő megkósto- lása, a zavarában megilletődött polgármesterasszonyt Schuster államelnök úr bátran biztatta a kisebbségi nyelvhasználatra, ami figyelemreméltó biztatás így az Európai Uniós csatlakozás előtti időkben. Meg szimpatikus is. A prominens vendégek pár perc erejéig aztán befáradtak a diakóniai központba, néhány rövid, de tartalmas beszéd után pedig indultak tovább az alapiskolába és a protokoll által megszabott két órás körútra. Becsületére legyen mondva az államfőknek, a közel két órás késés ellenére is szépen sorban mindent megnéztek, amit meg kell és meg illik nézni Hanván. Iskolát, templomot, Tompa Mihály sírját, emlékszobát, fafaragó és mesterkovács műhelyt. Olyan -európai volt az egész. Olyan békés, nyugodt, szép és jó emléket hagyó. VARHATO IDŐJÁRÁS: ENHYHE LEHULES, 25, - 21 fok ELŐREJELZÉS ORVOSAAETEOROLÓGIA A Nap kel 05.36-kor - nyugszik 20.03-kor A Hold kel 05.44-kor - nyugszik 20.08-kor Tegnap Szlovákia felett 331 Dobson-egységet mértek, ami 13 százalékkal kevesebb a sokéves átlagnál. Az ultraibolya sugárzás az átlagnál magasabb volt. Továbbra is felhős lesz az égbolt, némi csapadék bárhol valószínű, a hét első feléhez képest némi lehűlés várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 25 fok között valószínű, északon legfeljebb 19 fok várható. Déli irányú szél 2 és 5 m/s közötti sebességgel. Éjszaka a hőmérő higanyszála 10 és 6 fok közé süllyed. Holnap egy észak felől érkező hidegfront hatására tovább csökken a hőmérséklet. Délelőtt még derült lesz az égbolt, délután felhősödés várható, akár eső is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 23 fok között valószínű. A délelőtti órákban viszonylag kedvező hatásokkal számolhatunk. Délutánra csökken a szellemi és fizikai teherbírásunk, kevésbé leszünk képesek összpontosítani a teendőinkre. A közlekedésben és a munkavégzékor legyünk különösen elővigyázatosak! A reumatikus és mozgásszervi betegségekkel járó fájdalmaink is felerősödnek, de egyes ekcémás bőrbetegségek tünetei is jelentkezhetnek. Az alacsonyabb vérnyomásúak esetében gyakori lehet a migrénes eredetű fejfájás. Holnap a maihoz hasonló kedveződen hatásokkal kell számolnunk. Holnap CSALÁDI KÜK HÉTVÉQI magazin ♦ Hálásak minden jóakaratú ember segítségéért ♦ Anyaságom története ♦ Gostivac és Vágsellye közt
