Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-10 / 106. szám, szombat

Egészségünkre ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS Nemcsak a húszéveseké a világ... 4. rész Étkezési tanácsok 60 után Idős korban az ember kevesebb fizikai munkát végez, s ezzel pár­huzamosan csökken kalória- szükséglete. Ha a táplálkozási szokások változatlanok marad­nak, az idős ember elhízik. A fö­lösleges kilók pedig többletmun­kát adnak az amúgy is pihenésre szoruló szívnek, lábaknak. De­formálódnak az ízületeket, ne­hézlégzés alakul ki, megnövek­szik a cukorbetegek száma, emelkedik a vérnyomás, és kiala­kulnak az érelmeszesedés külön­böző formái. A LEGFONTOSABB TANÁCSOK A zsír, a cukor és a fehérje fo­gyasztásáról már szóltunk. Na­gyon fontos, hogy több zöldsé­get, főzelékfélét, gyümölcsöt, fő­leg magvas gyümölcsöt, vitami­nokat, ásványi anyagokat, nyom­elemeket fogyasszunk. A fehérjé­ken kívül a legtöbb létfontosságú anyagot, vitamint és ásványi sót a zöldség és a gyümölcs tartal­mazza. Nagy előnyük, hogy biz­tosítják a bélrendszer jó műkö­dését, mivel elegendő rostanya­got tartalmaznak. Sokan azon­ban idegenkednek a főzelékfé­léktől, mondván, hogy puffasz­tanak. Rendszerint azonban nem a rostanyagok felelősek ezért a kellemetlenségét, hanem az előkészítésükhöz felhasznált sok zsiradék. Hogy ezt elkerül­jük, át kell a főzeléket passzíroz- ni. A rostanyagot nem tartalma­zó ételek között is vannak olya­nok, amelyek segítik a bélműkö­dést. Ilyen a paradicsom, a szil­va, a tej, a savanyúkáposzta. A vitaminok növelik a szervezet ellenálló képességét, javítják a vérsejtképződést, az étvágyat, fokozzák az erőnlétet és a moz­gásképességet. Két nagyon fon­tos vitamin azonban nem talál­ható meg a növényi eredetű táp­lálékban, az A- és a D-vitamin. Hiánytünetei gyakrabban mutatkoznak az idős emberen, mint a fiatalon. A legjobb A-vita- minforrás a máj, a tojás, a vaj, a margarin, a tejtermékek, a hú­sok. A D-vitamin tojással, tejjel, tejtermékkel, vajjal, hallal kerül a szervezetbe. A változókorban csökken a csontok mésztartal­Dr. Kvasz Éva főleg teflon edényekben, mert ehhez nem szükséges zsiradék. Oda kell figyelni a fűszerezésre is. A megfelelően ízesített ételt szívesebben fogyasztjuk. A fű­szerek, ízesítők fokozzák a gyo­mor- és bélmirigyek működését. Az ízlelés és a szaglás csökkené­se miatt az idős ember kevésbé érzi az ételek ízét. Ne essünk azonban abba a hibába, hogy ezért erősebben fűszerezzük éte­leinket. MIVEL FŰSZEREZZÜNK? Az idős ember étrendjében minél kevesebb bors, paprika és mustár legyen. A vöröshagyma és a fok­hagyma tápértéke elég nagy, baktériumölő hatása is van. Fo­kozza az emésztőnedvek terme­lődését, az epekiválasztást, javít­ja a bélműködést, és főleg idő­sebb korban segíti az emésztést. A fokhagymának a felső légútak hurutos, asztmatikus, valamint bakteriális betegségek esetében pozitív hatása van csakúgy, mint a szív- és érrendszer zavarainak kezelésében. A fokhagyma tágít­ja az ereket, javítja a vérkerin­gést, lassítja az érelmeszesedést. Ki ne ismerné a köményt, a szeg­fűszeget, a majoránnát vagy a szerecsendiót? Azok azonban már kevesebben vannak, akik az áfonyát, a borókát is fűszerként használják, pedig a főzelékek, levesek, vadételek, mártások ízét kellemesebbé teszi ugyan­úgy, mint a bazsalikom vagy a kakukkfű. A zsírok semlegesíté­sére hasznos a fekete üröm, amely a diétás ételek készítésé­nél is használható. A vasfűvel sa­látákat, leveseket ízesíthetünk. Jellegzetes sós íze miatt ott ma. Ez ellen bizonyos mértékig úgy védekezhetünk, hogy több D-vitamint és legalább naponta negyed liter tejet fogyasztunk. Aki azonban a tejet nem szereti, vagy lecitin-intoleranciában szenved, az egyen sajtot, joghur­tot, több főzeléket és zöldséget. Fehér kenyér helyett előnyösebb a rozskenyér. Burgonyát ajánla­tos hetenként kétszer, rizst egy­szer enni. Ami pedig a tojásfo­gyasztást illeti, ezt sem szabad az étrendből kiiktatni. A legtöbb fehéijét a zöldborsó, szójabab, zöldbab, fokhagyma és a petrezselyem tartalmazza. A táplálék naponta legalább 10 dkg zöldséget tartalmazzon, ha lehet, nyers állapotban. A gyo­mor- és bélbetegségekben szen­vedőknél azonban főzni, ill. pá­rolni kell a zöldséget. Uborkát, retket, céklát, almát vékonyra gyalulva kell fogyasztani, köny- nyebb és tökéletesebb lesz a rá­gás, emészthetőbbé válik. Idős korban nemcsak az ételek össze­tétele, hanem előkészítési módja is fontos szerepet játszik. Az ételek legmegfelelőbb előké­szítési módja a főzés és a párolás, használható, ahol egészségi okokból sómentes ételek fo­gyasztását ajánlják. A borsmen­ta kiválóan ízesíti a salátákat, töltelékeket. Rendkívül egészsé­ges emésztési zavarok, epegyul­ladás esetén. HOGYAN SÓZZUNK? Konyhasóból sokszor a megen­gedettnél tízszer többet fogyasz­tunk. Pedig a mérsékletes sózás a finom konyhatechnika eszköze, mert a nyersanyagok természe­tes íze jobban érvényesül. A túl­zott sófogyasztás terheli a szer­vezetet, rontja az ízeket. Alap­szabály, hogy idős korban sóból a korábbi mennyiségnek csak a felét szabad használni. Felmerül a kérdés, mennyi folya­dékot ihat az idős ember? A válasz: amennyit kíván. Az idős ember szervezete érzékenyebb a folyadékveszteségre, ezért nyá­ron, lázas betegségek esetén, há- * nyáskor vagy hasmenéskor nagy gondot kell fordítani az elegendő folyadékbevitelre. Ez lehet tej, tea, kefir, ásványvíz vagy gyü­mölcslé. Igazi energiabomba a búzacsíra és a búzafűié. Csíráztatásra legalkalmasabb a nem csávázott búza. Gyógyító tápanyag V. DR GÁLIK ÁGNES házilag csíráztatott zöld növények hatal­mas energiabombák, vitamin-szükségletünk egyik gazdag forrásai lehetnek. A szükséges mellett jelentős ásványi- anyag-tartalmuk is kedvezően be­folyásolja szervezetünk fertőzések­kel szembeni védekezőképességét. Csíráztatásra legalkalmasabb a bú­za. Erre a célra a bioboltokban kapható nem csávázott magvakat használjunk. A búzaszem kémiai összetétele főként abban tér el a többi gabonáétól, hogy azoknál több fehérjét tartalmaz, és fehérjé­jének jelentős része a vízben oldó­A csírázott búza összetétele A száraz búzaszem anyagai csírázáskor aktiválódnak. A búzacsíra kivételesen gaz­dag ásványi anyagokban, nemcsak ♦ foszfort, magnéziumot, kal­ciumot, káliumot, hanem nyomelemeket: ♦ vasat, mangánt, rezet, jódot is tartalmaz. Fehérjéje, zsírja és szénhidrát­ja könnyen emészthető. Telítetlen zsírsavakat is tartal­maz, melyek az érelmeszese­dés megelőzésére és kezelésére alkalmasak. Az állati fehérjékhez hasonló arányban fordulnak elő benne aminosavak. ♦ Igen gazdag vitaminokban is. Tartalmaz A, Bi-, Bi-, B3-, Bs, Bí, Bio (folsav) és E-vita- mint. A csírában zsír is előfor­dul a zsírban oldódó A-, K- és E-vitamin felszívódásához. dó sikérfehérje, melynek köszön­hető, hogy kenyeret vagy más könnyen emészthető táplálékot le­het készíteni belőle. A száraz búza­szem a csírázóhoz képest nem él, csupán az életlehetőség rejlik ben­ne. HOGYAN CSÍRÁZTASSUNK? A magvak csíráztatását lapos edényben, tepsiben, tálcán végez­zük. A magokat először alaposan mossuk meg. Az idegen anyagok a mosóvíz felületén összegyűlnek, így könnyen leönthetők. Amíg a csírák nem zöldülnek, az edényt borítsuk le átlátszó fóliával. Na­ponta többször mossuk át, amíg a víz tiszta nem lesz. ♦ Ha a búza csíraképes, 24 óra múlva apró fehér csírák jelennek meg. így is fogyasztható, de a bú­zaszemek még kemények. Ha még tovább hagyjuk állni (24-28 óráig), akkor a csírák tovább növekednek. Ekkor már a búzaszem malátázó- dik, édesedik, egyre puhábbá vá­lik, zöld hajtással alakul. A fóliát távolítsuk el az edényről, de öntöz­zük, hogy ki ne száradjon. ♦ Ha hagyjuk tovább növekedni a csírát, klorofilltartalmú búzafűvé fejlődik. Naponta ollóval vágjuk le. Az így összeaprított füvet fogyaszt­hatjuk bármilyen étel mellé. ♦ A búzafűből prés segítségével le­vet is nyerhetünk. Mivel a lé gyor­san romlik, ezért frissen fogyasz- szuk el. Naponta 2 dl búzafűié elfo­gyasztása javasolt. Szervezetünk manapság nehéz fémmaradványo­kat is tartalmaz, ennek kitisztításá­ban is nagy szerepe lehet a búzafűiének. Egyik leghatéko­nyabb méregtelenítő ital. A friss búzafűlevet üres gyomorra kell in­ni, és javasolt utána pár percig le­pihenni, hogy jól felszívódhasson, ezután csak fél óra múlva együnk. MIRE JÓ? A búzafűié fogyasztása a követk ző betegségek esetén ajánlott: ♦ Fáradtság, idegrendszeri probl mák. ♦ Bél-, májbetegségek. ♦ Hajhullás, impotencia, ízük gyulladás, hólyag- és vesepan szók. ♦ Előnyösen befolyásolja a vérst tek, a csontok, a mirigyek, az i mok működését is. ♦ Az immunrendszert is komolyé erősíti és csökkenti a rák kialakul, sának lehetőségét. MILYEN MAGVAK CSÍRÁZTATHATOK MÉG? ♦ zsázsa, mustár, bab, borsó ♦ lencsemagvakat a búzához ha­sonló módon csíráztatjuk. Amikoi a csírák zöldülni kezdenek, már fogyaszthatok. A vitaminok Napok óta átlagosan 10 fokkal magasabb a hőmérséklet, mint amennyit májusban megszoktunk A gyerekek és az idősek vannak veszélyben TÁJÉKOZTATÓ Néhány hete még azt hittük, hogy soha nem lesz jó idő, most pedig hirtelen a sokéves átlagot is meg­haladja a hőmérséklet. Napok óta 10 fokkal magasabb a hőmérsék­let, mint amennyit ilyenkor meg­szoktunk. Az idősek és a keringési zavarokkal küszködök különösen érzékenyen reagálnak e szokatlan melegre. A legtöbb ember megsínyli az igazi kánikula megérkezését. Nagy hő­ség idején a bőr véredényei kitá­gulnak, hogy a szervezet ily mó­don adhasson le hőt. Ugyanakkor a keringési rendszernek kevesebb vér áll a rendelkezésére, és egyre nehezebb lesz a szükséges vérnyo­mást fenntartani. Éppen ezért a forróság az alacsony vérnyomású- ak számára is gyakran keringési rendellenességet okoz. ÖLTÖZKÖDJÜNK KÖNNYEDÉN A ránk feszülő nadrág, blúz vagy szoknya alatt felgyü­lemlik a meleg. Hord­junk inkább lengébb, jól szellőző, természe­tes alapanyagokból ké­szült ruhákat. NE ENGEDJÜK BE A FORRÓSÁGOT Reggel hét körül a világ még rendben van körü­löttünk. A déli országok­ban is így vélekednek, te­gyünk hát úgy, mint ők. Zárjuk be az ablakot, még mielőtt a napsuga­rak az üvegen keresztül felforrósítanák a lakást. A HIDEG VÍZ SEGÍT Főleg a csuklón és a lábfejen keresztül hi­tegetjük szervezetün­ket azzal, hogy nincs is olyan elviselhetetlen forróság. A hidegérzet miatt a szervezet szűkíti a vérereket, ezért a vérkeringés fokozódik, és nem érezzük magunkat felforrósodottnak. KÖNNYEN EMÉSZTHETŐ ÉTELEKET A zsíros, nehéz éte­lek tovább időznek a gyomorban, és még nagyobb ter­het rónak a kerin­gési rendszerre. Az utóbbinak pedig amúgyis nehéz munkát kell végez­nie a tikkasztó na­pokon. IGYUNK SOKAT Aki erősen izzad, sokat kell innia. A szervezet, miközben hűti magát, verejtéket termel, és ezáltal rengeteg folyadékot veszít. Ezt a veszteséget pótolni kell. Te­hát: inni, inni, inni. Forró napokon akár 3-4 litert is. KERÜLJÜK AZ ALKOHOLFOGYASZTÁST A hőségben elfogyasztott alkohc több okból is kedvezőtlen. Mint melegebb van, annál könnyebben fejünkbe száll. Arra ösztönzi a szei vezetet, hogy a bőr vérereit, ame lyek a hőség miatt már amúgy i elég tágak, még jobban kitágítsa ezáltal a keringési rendszert terhel NE ERŐLTESSÜK MAGUNKAT A könnyű mozgás segít abban, hog a szervezet a kánikula idején gyoi sabban alkalmazkodjon. Az alapo san izzasztó munkát és sporttevé kenységet helyezzük át a hűvösebi reggeli vagy esti órákra. Aki megte heti, a legmelegebb órákban tartsoi pihenőt. ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK Altatószerek Az elalvást vagy átalvást megköny- nyítő gyógyszerek. Az orvosi nyelv hipnotikumoknak is nevezi ezeket. Az altatóktól általában fáradtnak érzi magát az ember, nagyobb mennyiségben azonban izgatóan is hatnak: Hatásukra általában csök­ken az összpontosító képesség, oly­kor látás-, járás- és légzési zavarok is bekövetkezhetnek. Az altatók hosszan tartó szedése függőséghez vezethet, ezért óvatosan kell bánni velük. Az altatókkal való visszaélés súlyos következményekkel járhat, például zavartság, szellemi eltom- pulás, tudati beszűkülés, gyógyítha­tatlan máj- és vesekárosodás léphet fel. A gyógyszerelvonási tünetek reszketésben, szédülésben, görcsök­ben vagy a keringés összeomlásá­ban nyilvánulhatnak meg. Alzheimer-kór Az agy szövetének 60-65 éves kortól kezdődő elfajulását kísérő agysorva­dás. A szellemi képességek fokoza­tos hanyadásával kezdődik, és teljes elbutulással jár. A tünetek hasonlíta­nak a normális öregkori jelenségek­hez: emlékezetgyengeség, tájékozó­dási zavarok és az ítélőképesség gyengülése. Később felléphetnek be­széd- és olvasási zavarok is. Örökle­tes hajlam lehetősége nem zárható ki. A tudomány mai állása szerint az Alzheimer-kór nem gyógyítható, és visszafordíthatatlan folyamat. Amenorrhoea A menstruáció hiánya szülőképes korban, ha nem áll fenn terhes­ség. Lehet elsődleges vagy má­sodlagos. Elsődleges akkor, ha a 18. életév betöltése előtt még egyáltalán nem jelentkezett a menstruáció; másodlagos akkor, ha az egyébként rendszeresen menstruáló nőnél a vérzés várat­lanul kimarad. Amfetaminok Az idegrendszert serkentő gyógy­szerek. Csökkentik a fizikai és lelki fáradtságérzetet, az éhséget és az álmosságot. Az amfetaminok füg­gőségi állapotot idézhetnek elő és ezáltal súlyos tudatzavart. Hasz­nálatuk csak szigorú szakorvosi el lenőrzés mellett lehetséges. Amfetamin-vegyületek az úgyne­vezett „designer drogok“. Legis­mertebb az Extasy tabletta. Hatá­sára az érzékelés és az érzelmi élet felfokozottá, túlérzékennyé válik, pszichózis és szorongás léphet fel. Amilázémia Vérben lévő nyálmennyiség. Érté­két a hasnyálmirigy-gyulladás di­agnózisának igazolására használ­ják. Az amiláz enzim emésztő­nedv, melynek zömét a hasnyálmi­rigy termeli, de a nyálmirigyet, a tüdő, a nemi mirigyek, valamint egyes daganatok is kiválasztják.

Next

/
Thumbnails
Contents