Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-10 / 106. szám, szombat

ŰJ SZÓ 2003. MÁJUS 10. Egészségünkre Ha régóta nem ült már bringán, elsőre semmiképpen ne vállalkozzon több tíz kilométeres karikázásra Biztonságos kerékpározást! DR. KÖKÉNY ZOLTÁN __ inte alig találha­f 1 tunk olyan csalá­dot, ahol legalább ■ J M . a gyermekeknek ne lenne egy-egy kétkerekű, és bi­zony a felnőttek jó része is tud, tu­dott valamikor biciklizni. Csak hát ott porosodik a gép a lakótelepi ke­rékpártárolóban, a ház pincéjében vagy hátul a garázsban. Pókhálóz­za hát le a gépet, és szálljon ismét nyeregbe... Időszámításunk előtt kb. 2000 év­vel Mezopotámiában már küllők­kel könnyítették a harci kocsik ke­rekeit. 1817-ben egy bizonyos Kari Friedrich Drais von Sauerbronn Mannheimből építette meg az első izomerővel hajtott, kormányozha­tó, kétkerekű járművet, a velocipédet. De innen még hosszú út vezetett a mai, jól felszerelt és biztonságos országúti kerékpár­okig, a szuperkönnyű anyagokból megépített bringákig vagy a szinte hegymászásra is alkalmas mountain bike csodákig. A hosszú kihagyás után „lovat és lovasát“ egyaránt alaposan fel kell készíteni az útra. Először is ez is egészségügyi probléma! Csak meg­felelő műszaki állapotú bringán hajtható biztonsággal a pedál. FONTOS A KORMÁNY MAGASSÁGA Ellenőrizze a fékeket, az abroncso­kat, a világítást, ne sajnálja az ola­jat a csapágyaktól. A nehezen hajt­ható kerékpár rengeteg felesleges energiát emészt fel, és fárasztóvá teszi a túrát. Fontos, hogy a kormány magassá­gát és a nyerget állítsa be rende­A komolyabb fejsérülések megelő­zése érdekében a gyerekeknek és felnőtteknek is ajánlatos a kerék­párosok számára kialakított sisak viselete. Esőkabát és a napszúrás ellen védő sapka is kerüljön a csomagba. A bőrét védje naptejjel, és egy jó mi­nőségű UV-szűrős napszemüveg sem árthat. Az is elképzelhető, hogy a vártnál nehezebb útsza­kasz miatt este majd kényeztetni kell fájó izmait, hogy bírják a másnapi megterhelést. Jusson hely a csomagban az izomlazí­tó kenőcsöknek, a bemelegítés­re alkalmas sportkrémeknek is. Persze, ha sziklás, hegyi terep­re készül, akkor egészen más típusú védőfelszerelésre van szükség. A kezek, könyökök, térdek, illetve az azonos ol­dali váll-, kar- és csípősérülé­sek mellett a koponya van leginkább kitéve az ütés ve­szélyének. A speciális sisak, a térd- és könyökvédő és a kerékpáros kesztyű komoly sebesülésektől óvhatja meg viselőjét. Ezek után tényleg lóra, akarom mondani biciklire pattanhat. Jó bringázást! sen, mert már néhány kilométer megtétele után hát- és derékfájás, de kellemetlen gáttáji fájdalom is lehet a megfelelő beállítás elmu­lasztásnak következménye. A nyerget, mint egy új cipőt, bi­zony szokni kell. Milyen kellemet­len, ha másnap nem tud majd leül­ni az irodában! Kínos lenne elma­gyarázni, hogy pontosan mi az, ami fáj... LEGYEN TARTALÉK ELEM Gondoljon arra is, hogy legyen tar­talék elem a ruhára vagy hátizsákra erősíthető, a biztonságot szolgáló lámpához. Az autóknak messziről észre kell venni a kerékpározókat! Ha régóta nem ült már bringán, el­sőre semmiképpen ne vállalkozzon több tíz kilométeres karikázásra. ízületeinek, izmainak szükségük van arra, hogy fokozatosan emelje a rájuk rótt terhelést (persze, aki télen is szobakerékpározik, annak jóval könnyebb a helyzete). Ne csak a bringájával törődjön, vé­gül is ez nem csak sport, hanem szó­rakozás is. Ha hosszú, esedeg napo­kig tartó túrára készül, ne felejtse otthon a pumpát és a defekt javításá­hoz elengedhe- teden ragasztó­készletet, mert nem nagy öröm órákig alkatrészt vagy mesterem­bert keresni. Ha a gépről már gondoskodott, töltse fel a kula­csát ásványvíz­zel, energiaital­lal, teával. Ne fe­ledje, közúton halad, az alko­holfogyasztás veszélyes. A fűszálak árnyékos fonákján, a bozótosokban, a bokrok levelein található a kellemetlen betegségeket okozó kullancs Nemcsak szív, hanem fertőz is TÁJÉKOZTATÓ rdőn, mezőn járni ta­E vasszal és ősszel a I legjobb. Csakhogy ezt tartják a kullan- csők is, melyek sú­lyos kórokozók hor­dozói és vérszívó támadásuk foly­tán továbbadói lehetnek. Mit kell tudni róluk? Az április elején mindannyiunkat meglepő tél már a múlté. Ránk köszönt a tavasz és a jó idő, és sajnos, az ilyenkor töme­gesen előforduló kullancsok is. Va­Milyen betegséget okozhat a fertőzött kullancs? Agyhártyagyulladás Fejfájás izaruhártya-gyul- szemideg­Szívizom­gyulladás Máj- és lép- gyulladás Izomfájdalom lamennyien találkozhatunk velük, főleg füves-bokros területeken bóklászva. Ha tudjuk, hogyan él­nek e veszélyes, súlyos kórt terjesz­tő rovarok, hatásosabban tudunk védekezni ellenük. TAVASSZAL ÉS ŐSSZEL Megjelenésükben szezonalitást mutatnak: főleg tavasszal és ősszel jelentkeznek tömegesen, de nyá­ron sem tűnnek el. A fagyok beállta előtt, valamint a nyári kánikula elől a fakérgek zugaiba és a kisrág- csálók föld alatti járataiba húzód­nak be. Általában a tavaszi meleg hatására aktivizálódnak, amikor a napi átlaghőmérséklet meghaladja a 7 fokot, a páratartalom pedig a 85 százalékot. A kullancsok a pókszabásúak közé tartoznak, vérszívó élősködők. Vannak szemmel rendelkező, és szem nélküli kullancsok is. Ez utóbbiak a lombos erdők lakói. Elülső- pár végtagjukat széttárva „radaroznak“, áldozatra lesve. Az úgynevezett Haller-féle szervük - amely alapvetően 3 tényező válto­zását érzékeli: a széndioxidét, a hőmérsékletét, valamint az érintés ingerét - megkönnyíti a gazdaállat megtalálását. Ehhez a tájékozó­dáshoz azonban cserjékre, illetve facsemetékre kell mászniuk. A szemmel rendelkező kullancsok a rétek lakói. A füvön sétáló ember­re mászva gyakran megtalálhatóak akár a zokniban, ezért alaposan vizsgáljuk át séta után lábunkat, a hajlatokat, de még a lábujjközöket is! Alapvetően fontos számukra a meg­felelő hőmérséklet. Nyáron, a rekke- nő melegben, árnyékmentes helyen nemigen találkozhatunk velük. A másik fontos tényező a páratarta­lom. Számukra a magas, 98 százalé­kos relatív páratartalom az ideális. A dombvidékeken és a magasabb he­gyek napsütötte oldalain (1500 mé­ter magasságig), valamint az északi A kullancs tapadókorongjai nehezítik a bőrből való eltávolítását oldalakon (1300 méter magasságig) élnek kullancsok. MÉRETÜK AZ ÖTSZÖRÖSÉRE NŐ Kifejezett ivari kétalakúság jellemzi őket, ezért a hímek és a nőstények könnyen megkülönböztethetők: a hímek egész háti felületét, míg a nőstények csupán elülső részét fedi pigmentált kitinlemez. A kisebb, 2-3 milliméter nagyságú hímek csupán annyi vért szívnak, amennyi a sper­matermeléshez szükséges, majd mi­után feladatukat teljesítették, el­pusztulnak. A 3-4 milliméterre meg­növő nőstények mérete a vérszívás hatására azonban akár ötszörösére is duzzadhat. Szükség van erre, hi­szen hely kell mind a felvett vér, mind a peték részére. A petéket nagy mennyiségben termelik és rak­ják le, egyszerre akár 3-5 ezer dara­bot is, majd többnyire elpusztulnak. A petékből kikelő, alig egyharmad milliméternyi hosszúságú lárva ván­dorlása során a talaj üregeiben élő kisrágcsáló, vagy a talajon fészkelő madár fiókáján szívja meg magát vérrel. HÁZIÁLLATOKRA IS VESZÉLYES Vérszívás és vérszívás között is van különbség! A kullancs eseté­ben először gyors a tempója, majd ezt követi a lassú vérszívás. Ekkor azonban már a felvett és részben megemésztett vérrel kór­okozó ágenseket is visszajuttat a gazdaállat szervezetébe. A kór­okozók a vérszívás kezdetéig inaktív állapotban vannak, csak a vérszívással válnak aktívvá, és így fertőzővé. FÖ AZ ÓVATOSSÁG A teljes fejlődésmenet fél évtől három évig is terjedhet, annak függvényében, hogy a kullancs­nak sikerül-e gazdaállatot találni, valamint ideális-e minden kör­nyezeti tényező. A kullancsok által közvetített be­tegségek megelőzésének legfon­tosabb eleme az óvatosság. Erdei, mezei séta alaposan vizsgáljuk át bőrünket, s ha sétáltattuk a ku­tyát, vagy a házimacska ilyen te­rületre is eljut, akkor az ő testüket is. Ha kullancsot találunk, fertőt­lenítsük le a környékét, majd tá­volítsuk el, vigyázva arra, nehogy a feje beszakadjon. Ha erre nem vállalkozunk, akkor minél előbb forduljunk állatorvoshoz, aki egy­részt eltávolítja azt, illetve megfe­lelő szert (nyakörvet, cseppet, megelőző oltást) ajánl. MIT TANÁCSOL AZ ORVOS? Az öngyilkosság előzményei Jelige: Félelem. „Unokanő­vérem már kétszer kísérelt meg öngyilkosságot. Félek, ■ hogy újra megpróbálja. Ho­gyan ismerhetem fel, hogy ismét arra készül?" Dr. Bordás Sándor klinikai pszichológus ( Ervin Ringel osztrák pszi­chiáter szerint az öngyilkos­ságot azonos lélektani álla- • pót előzi meg, melyet ön- gyilkosság előtti szindrómának nevez és három lényeges jegyet fogalmaz meg róla. 1. fokozódó dinamikus beszűkülés, melyben a személyiség érdeklődései és motivációi a külvilág felé csök­kennek, így merevebb formában nyilvánulnak meg. Ez szerinte a következőkben mutatkozik meg: 1. az érzékelés és az asszociációk merev lefutá­sában, a rögzült magatartási sé­mák ismétlődésében, az érzel­mek, egyes pszichológiai me­chanizmusok beszűkülésében (ezek között az agresszív indu­latot visszatartó és befelé fordító pszichés mechanizmus túlsúly­ba kerül), az emberi kapcsola­tok, (súlyos esetben egészen az izolálódásig), az egyéni értékvi­lág beszűkülésében (a korábban értékes dolgok iránt már nem érez vonzódást) . 2. az agresszi­vitás az öngyilkosság előtti szindrómára korlátozódik. Az agresszív indulat nem tud meg­nyilvánulni, ugyanakkor a személyiség sok frusztrációt szenved, ami miatt az indulati feszültség nő. Ebben az állapot­ban a személy általában magára haragszik, elégedetlen saját ma­gával, mert életproblémáját elő­idézte, vagy nem tudja megol­dani. A frusztrációkat ambivalens kapcsolatban szenvedi el (pl. a másik iránti szeretet megakadá­lyozza, hogy az agresszió felé irányuljon, a frusztrációt pedig ő okozza). 3. menekülés a fantáziavilágba. Azok a pszichés energiák, amelyeket az egyén a külvilágától elvont, a fantáziavilágot szállják meg. El­képzeli problémáinak kedvező megoldását, képzeletbeli kifeje­zést ad befelé forduló agresszív­indulati impulzusainak is, kép­zeletben megbünteti az őt frusztráló személyeket. Fantázi­ájában érik meg az öngyilkosság gondolata is, ahol egyre több lesz az öngyilkosságra vonatko­zó gondolat, és egyre több indu­lati energiát köt le magában. Ezt az erőteljes indulati gócot indítja el egy újabb frusztráció, így a terv cselekvéssé érik, de előtte lezajlik egy segélykérő jel­zés az érintett személyek felé, akik elutasítása betetézi a helyzetet. Ringel szerint az ön- gyilkosság előtti szindróma mennyiségi és időviszonyai ese­tenként változnak. Ez hosszú ideig is eltarthat, de lehet gyors lefolyású is. Ha a fenntieket ér­zékeli az unokanővérén, akkor együtt menjenek el a pszichiáteréhez, vagy a pszichológusához. A fitymaszűkület kezelése Jelige: Fitymaszűkület. „Családunkban két kislány után fiúgyermek született. ■ Nyolchónapos, egészséges. Egy dolog azonban aggaszt ben­nünket. A hímvesszőjén nem le­het a bőrt hátrahúzni. Volt, aki azt tanácsolta, ne erőltessük, volt, aki a fürdetés közbeni húzogatást javasolta. Szeretnénk tudni, nor­mális állapot-e és mi a teendő." Az érett fiú újszülött eseté­ben általában a fityma nem húzható hátra, mivel • a hímvessző makkja és az ezt borító csőszerű bőrdarab, a fityma belső lemeze sejtesen összetapadt. Ez a sejtes letapa­dás kétéves korig védelmet nyújt a kórokozókkal szemben, és normálisnak tekinthető. Nincs gond, ha a külső húgy­csőnyílás kellően tág, a csecse­mő erőlködés nélkül, jó sugár­ban, íveken üríti vizeletét, leg­alább gyufaszálnyi vastagság­ban és vizeléskor a „fityma­zsák“ nem töltődik fel ballon- szerűen. Ha a külső húgycsőnyílás sza­bad kijárata ellenére a vizelet erőtlenül, nem íveken jön, esetleg csak csepeg, minden­képpen tisztázni kell az okát. Ezt általában fejlődési rendel­lenesség, kóros húgycsőbillen­tyű okozhatja, amely kivizsgá­lást és kezelést igényel. Ne húzogassuk és ne erőltessük hátra a fityma bőrét kétéves korig, mert az erőlte­tés következtében berepedhet. Ilyenkor a fertőzés veszélye megnőhet és a heges gyó­gyulás további elváltozásokat okozhat, ami csak műtéttel korrigálható. Néha a hátrahú­zott fityma bőre annyira meg­duzzad, hogy nem húzható vissza a makkra, ezáltal kerin­gési elégtelenséget okoz (parafimózis), ami azonnal urológusi vagy sebészi beavat­Dr. Tóth Erzsébet gyermekorvos kozást igényel. Veleszületett fitymaszűkület esetén a fityma igen szűk, csőszerűén meg­nyúlt, a vizeletsugár vékony, és vizelés alatt a fitymazsák ballonszerűen felfúvódik. Ebben az esetben életkortól függetlenül is plasztikai műtétet kell végezni. Ha a szűkület kisfokú, a bőr jól mo­zog a makkon, de nem húzha­tó mögé, a műtéttel a kb. két­éves korig várhatunk. A sejtes letapadás oldása kétéves kor környékén javasolt. Ezután a műtét abban az esetben java­solt, ha a fityma csőszerűén megnyúlt, heges, nem hátra­húzható vagy ún. másodlago­san kialakult fitymaszűkületről van szó. Ilyenkor a műtétet gyermek­urológus ajánlja, figyelembe véve a legoptimálisabb élet­kort. Gyermekkorban a műtétet ál­talános altatásban végzik. Nor­mális körülmények közt, a fertőzésmentesen végzett alta­tás szövődménye minimális a gyermekre nézve. Nemzési képtelenséget eredményezhet viszont a pubertás után kiala­kult másodlagos fitymaszűkü­let, de a gyermekkori kezelet­len eset is. Mint minden eset­ben, itt is érvényes, hogy sem a túlzott aggódás, sem a közö­nyösség nem vezet jóra. A kap­kodás gyakran súlyos sérülése­ket, berepedéseket, hegese- dést, míg a közönyösség, a tar­tósan fennálló vizeletelfolyási akadály pedig súlyos szervi el­változásokat okozhat. Azt ta­nácsolom, mindenképpen for­duljanak szakorvoshoz. Várjuk olvasóink egészséggel kapcsolatos kérdéseit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents