Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-09 / 105. szám, péntek

J SZÓ 2003. MÁJUS 9. Agrárvilág Időszerű növényvédelmi teendők Permetezési tanácsadó i peronoszpóra mikroszkopikus gombái csak nedves, a lisztharmaté száraz, fülledt időben fertőznek Milyen betegség a szőlőragya? Nap A szőlőperonoszpóra lappangási ideje 15 10 5 o 10 15 20 25 30 °C A lappangási idő a hőmérséklet függvénye. Eső után az olajfolt megjele­nésének ideje nagy pontossággal kiszámítható. (Archívum) . peronoszpóra család több emzetsége és sok faja is­iért, ezek életmódja több- yire megegyezik. A gazda- övények belsejében élnek, a iveleic légzőnyílásain át ha­linak be a növényekbe és livel a légzőnyílások túl- yomó része a levelek alsó észén van, a fertőzés rend- zerint a levelek alján törté- ik. Főként a dinnyét, ubor- át, tököt, hagymát, a rózsát s szegfűt károsítja. SZÉLL LÁSZLÓ legismertebb és a legnagyobb árokat a szőlőperonoszpóra kozza. Életmódjának ismerete és z ellene való védekezés jó tám- ontot nyújt a többi peronoszpóra [leni védekezéshez is. A szőlőpe- moszpóra gombája nem pero- oszpóra és nem valódi gomba, (evét onnan kapta, hogy amikor legjelent Európában, nem ismer­ik, ám a peronoszpóra családba Az olajfoltos szőlőle­vél a peronoszpóra-fer- tőzés jól látható jele. irtózó gombákhoz hasonlított, zért nevezték el peronoszpórá- ak. A valódi gombák sejtfala kí­nból van, a peronoszpóra sejtfala edig cellulóz, mint a növényeké, üdományos neve Plasmopara vi- ícola. A Plasmopara jelentése lazmát szülő, a viticola pedig a zőlő latin nevére utal. Ritkán asznált magyar neve szőlőragya, .mint a tavaszi hőmérséklet ötna­CSEKES ZOLTÁN l levéltetvek, liszteskék és a pajzs- etvek szívó szájszervű puhatestű ovarok. Általában 0,2-8 mm lagyságúak, vannak szárnyas és zárnyatlan alakúak. Az ellenük aló sikeres védekezés alapvető eltétele, hogy ismerjük a kártevő létmódját, fejlődési alakjait és ter- nészetes ellenségeit egyaránt. í levéltetvek többféleképpen sza- lorodnak. Leggyakoribb az eleven- zülés, ami az utódgondoskodás peciális fajtája. A lárva, elhagyva z anyja testét, táplálkozni kezd az nya közelében. A szűznemzéses zaporodási módszernek köszön- letően a levéltetvek megjelenése ömegessé válik: a külső és belső té- yezők (nappalhosszúság rövidülé- e, alacsony hőmérséklet) hatására városán szaporodó alakok jönnek étre. Ezek terméke rendszerint az ittelelő tojás, amelyből a következő pi átlaga eléri a 10 fokot és az időjárás is csapadékos, az áttelelt spórák kicsírázhatnak. Ilyen körül­mények között indulnak fejlődés­nek a szőlő hajtásai is. Az esőtől a téli spóra fala megduzzad és meg­reped. Ezután kibújik belőle a spó­ratartó, amely esőcseppekkel föl­verődik a szőlő leveleire. A levelek­re érve a sporangiumból kis, vízi állatkákhoz hasonló spórák kerül­nek elő. Ha a spórák kirajzásakor a szőlőlevélen gombaölő szer van, az a rajzó spórákat kiírtja. Ha a me­gelőző permetezést elmulasztot­tuk, akkor a spórák egy légzőnyílás mellé telepednek és a nyíláson át csírát növesztenek a levél belsejé­be, majd ezeken keresztül kiszívják és megemésztik a szőlőlevél sejtjei­nek tartalmát. A fertőzés helyén a levél pergamenszerűvé válik, olyan lesz, mint amikor papírra olajat cseppentenek. Ez az olajfolt a peronoszpóra-fertőzés jól látható jele. Az egészen kis leveleket nem fertőzi meg, mert azokon még nin­csenek légzőnyílások. A téli spó­tavasszal az ősanya kel és újabb szűznemzéssel nemzedéksort indít el. Ez történik napjainkban is. A levéltetvek szívogatásukkal köz­vetlen kártételt okoznak, amely a károsított növényi részen görbülést, torzulást, szövetburjánzást, guba- csosodást, színelváltozást, szövet­burjánzást, mézharmat kiválasztást eredményez'. A közvetett kártételük azonban veszedelmesebb, a levél­tetvek ugyanis vírusterjesztők. A zöld őszibarack-levéltetű például több mint 100 vírusfajt terjeszt. A csonthéjas gyümölcsök legvesze­delmesebb vírusának, a sárkának a terjesztője a zöld őszibarack levél­tetű, a sárga szilvalevéltetű és a komló levéltetű. A hamvas szilvale­véltetű a szilván kívül még a kajszi és őszibarackfán is előfordul. A cse­resznyének és a meggynek a fekete meggy- és cseresznye levéltetű a do­mináns levéltetű kártevője. Alma- termésűekben a zöld almalevéltetű, rákból kiinduló fertőzés az elsődle­ges fertőzés. Ha a gomba a levélben megfe­lelően kifejlődött, a levél fonákán, az olajfolton fehér gombafonalak törnek elő, ez a jelenség a pero­noszpóra kivirágzása. Eső után 20-24 C fok hőmérsékleten a fertő­zés újrakezdődik, ez a másodlagos fertőzés, amelyhez 1,5-2 óra ele­gendő. Csapadékos évben ez 6-8 esetben is megismétlődhet. A fer­tőzés és az olajfolt megjelenése kö­zötti idő a lappangási idő. Az olaj­folt megjelenése felszólítás a per­metezésre, a hatásos védekezés tit­ka ugyanis, hogy a permedé a pe­ronoszpóra kivirágzása előtt már a levélen legyen. Mivel a lappangási idő a hőmérséklet függvénye, eső után az olajfolt megjelenésének ideje nagy pontossággal kiszámít­ható. Ha egyetlen védekezést kiha­gyunk, a következő fertőzések szá­ma háromszorosára, a harmadik tízszeresére, de esős időben június elejétől július végéig húszezersze­resére is emelkedhet. Ez a levelek a levélpirosító almalevéltetű, a szür­ke almalevéltetű és a későbbi fejlődésben fűre váltó zöld almale­véltetű a leggyakoribb. A levéltet­vek elleni sikeres védekezés pontos időzítéséhez elengedheteden az előrejelzés. A védekezés ehhez ké­pest lehet megelőző, történhet a kártevő szárnyas alakjának megje­lenésekor, a kis kolóniák kialakulá­sának időszakában. A levéltetvek mindössze néhány másodperces szívogatás alatt képesek továbbadni a vírusokat, megfertőzni az egész­séges növényeket. A gyümölcs, zöldség és erdészeti kultúrákban egyaránt a levéltetvek elleni első ke­zelést az előrejelzésre alapozva a le­véltetvek betelepedésekor, megjele­nésekor kell elvégezni. Ez már a na­pokban elkezdődött, a levéltetvek tömeges elszaporodása tehát foko­zódni fog. A levéltetvek ellen en­gedélyezett vegyszerek: Acord, Ac- tara 25 WG, Actelic 50 EC, Aztec, lehullásával és a bogyók teljes le- száradásávaljár. A levelek fertőzésénél is nagyobb kárt okoz a fürtperonoszpóra. A vi­rágzat különböző részem levő légzőnyílásokba a rajzó spórák be­hatolhatnak. Amikorra a bogyók borsószem nagyságúra fejlődnek, ezek a nyílások benőnek, így a bo­gyók közvetlenül már nem fertő­ződhetnek.^ kocsányokon és a fürt­tengelyen azonban még mindig be­hatolhat a micélium a bogyókba. Július végére a kocsányok és a fürt­tengely is elfásodik, így a rajzó spó­rák már nem képesek behatolni. Ha a fürtön fertőzést észlelünk, azt csak felszívódó szerrel tudjuk el­pusztítani, mivel a micélium már a bogyók héja alatt van, kontakt per­metezőszer oda nem hatol be. Nagyon fontos, hogy meg tudjuk kü­lönböztetni a peronoszpórát a liszt­harmattól; a peronoszpórák ellen hatásos permetezőszerek ugyanis a lisztharmatok ellen hatástalanok, a lisztharmatok elleni szerek pedig nem ártanak a peronoszpórának. A peronoszpóránál „olajfolt” jelenik meg, a lisztharmatnál nincs ilyen folt. A peronoszpóra kivirágzása a levél alsó részén látszik, a liszthar­maté kezdetben a levél felső, súlyo­sabb esetben mindkét részén látha­tó. A szétvágott peronoszpórás bo­gyó egész belseje barna, a liszthar­matos bogyónak csak a héja alatti vékony rétege barnul meg. A pero­noszpórás bogyó szétdörzsölés után nem dohos szagú, a lisztharmatos igen. A hajtásokon a peronoszpóra csak ritkán jelenik meg, a liszthar­mat már a rügyek kibomlásával együtt (a rügyekben telel át) megje­lenik. A peronoszpóra csak nedves időben fertőz, a lisztharmat pedig száraz, fülledt időben. Basudin 600 EW, BI 58 EC Nővé, Calypso 480 EC, Cyper 10 EM, De- cis EW 50, Diazol 60 EC, Dursban 480 EC, Fury 10 EW, Karate 2,5 WG, Komplet, Metanoin 48 EM, Mospilan 20 SP, Nurelle D, Oleoe- kol, Oleo-Ekalux, Orion 30 EC, Piri- mor 25 WG, Polytrin 200 EC, Pyri- nex 48 EC, Reldan 40 EC, Sumithi- on Super, Talstar 10 EC, Ultfacid 40 WP, Vaztak 10 EC, Zolone EC. A tö­ménység a készítmény csomagolá­sán van feltüntetve. Növelésével csak a rovarölő szer egészségügyi és várakozási ideje lesz hosszabb, a hatásideje nem változik. A választ­ható készítmények többségére más rovarkártevők, így például az alma­moly, aknázómoly, pajzstetvek stb. ellen is alkalmazhatók. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédel­mi Intézet (ÚKSUP-OOR) komá­romi részlegének a munkatársa Az alma és a körte elvirágzása után az égjük legfontosabb teendő a min­den évben nagy károkat okozó levél­aknázómolyok elszaporodásának a megakadályozása. Ellenük használ­ható: Calypso 480 EC (0,02%), Di- müin 48 SC (0,02%), Match 050 (0,04%), Nomolt 15 SC (0,075%), Rimon 10 EC (0,05%) + tapadó­szer. Folytassuk az almafaliszthar- mat elleni permetezést is kettős ha­tású felszívódó permetszerekkel, melyek a varasodás ellen is kielégítő védelmet nyújtanak. Tovább nő az almafavarasodás fertőzésének a ve­szélye, ezért a fáinkat ne hagyjuk vé­delem nélkül. Ha előzőleg kontakt hatású szerrel permeteztünk, akkor a kezelést 6-7 nap után, ha felszívó­dóval akkor 10-12 nap után meg kell ismételni. Ajánlott készítmé­nyek: Anvil 5SC (0,06%), Bayleton 5 WP (0,1%), Clarinet 20EC (0,1- 0,15%), Discus (0,02%), Domark 10 EC (0,025 %), Rubigan 12EC (0,045 -0,06%), Sápról (0,19%), Systhane 12 EC (0,045-0,06%), Topas C 50WP (0,15-0,2%), Trifime 30WP (0,075%), Score Top 20 WG (0,025 %), Punch 10EW, Vectra 10SC (0,03 %), Zato 50 WG (0,02%). Ismételjük meg a gyümölcsfa-taká- csatkák elleni védekezést a már említett permetszerekkel. A szőlőben a gyomtalanításra hasz­nálható: Click 500 SC (3,5 1/ha), Folar (5 1/ha), Galigan 240 EC, CSANDA PÉTER A szivarsodró eszelény a körtén és a nyárfán is előfordulhat, a nagyobb kárt azonban a szőlőn okozza. Kora tavasszal a telelőhelyről előjövő bo­garak még kis egyedszámban is sú­lyos károsításra képesek a már meg­metszett tőkéken, az éppen meg­duzzadt, vagy fakadni készülő rü­gyek kiodvasításával. Az ilyen kárté­tel során a tőke nem hoz termést. Számottevő a levélveszteség a lom- bosodás után, amikor a levélnyelek megrágásával és a levélke hámozga- tásával, összesodrásával okoznak Szivaros szőlőlevél Glyfogan 480 SL (61/ha), Roundup klasik (61/ha), Kapazin (61/ha). A káposztalégy lárvái ellen hasz­náljunk Actara 25 WG (0,04%), Basudin 600 EW, Diazol 60 EC Mé­támon 48 EC (0,2%) vagy Sumithi- on Super (0,1%) + tapadószert. A káposztabolha ellen napos időben használjunk Basudin 600 EW (0,1%), BI 58 EC Nővé, Calypso 480 EC Diazol 60 EC (0,1%), Cyper 10 EM (0,01%), Decis 25 Flow vagy Karate 2,5 WG (0,05%), Nu- relle D (0,1%), Vaztak 10 SC, vagy Orion 30 EC (0,1%) permetszert. A permedébe tegyünk tapadószert. A retekágyasokat is érdemes kezelni, de ilyen esetben ügyeljünk a hasz­nált készítmény élelmezés-egész­ségügyi várakozási idejének a be­tartására. A hagymánkat a hagymalégy lárvá­ja veszélyezteti. Ellene ismételjük meg a vegyszeres kezelést a káposz­talégynél feltüntetett szerekkel. Ha a sárgarépa vagy a petrezse­lyem már 2-3 valódi levéllel ren­delkezik, a gyomosodó ágyások a következő gyomirtóval kezelhetők: Afalon 45 SC (12-20 ml/100 m2), Gesagard 80 (10-12 g/100 m2), Prometrex 50 SC (16-19 ml/ 100 m2). A könnyebb, homokosabb ta­lajon az alacsonyabb adagolást használjuk. A vadgesztenyéket károsító akná­zómoly lárvái ellen most kell véde­kezni az almafalevél-aknázómo- lyoknál említett permetszerekkel. kárt. Néha két vagy több levelet, oly­kor a fürtvirágzatot is a sodraiba foglalják. A nőstények sokkal több levelet rágnak meg, mint amennyit képesek összesodorni. Gyakran a szőlőtőkén egyetien egészséges le­vél sem marad, valamennyi összeso­dorva vagy fonnyadtan csüng, ettől zavar támad a gyökérrendszer és a lombozat működése között. Védeke­zésként legtöbbször a „szivarok” le­szedése és elégetése is elegendő. A szivarsodró eszelényt a rézvegyüle- tek elriasztják, ezért a peronoszpóra ellen bordói lével védett szőlőkből elvándorolnak a bogarak. (A szerző archívumából) \ levéltetvek mindössze néhány másodperces szívogatás alatt képesek megfertőzni az egészséges növényeket Veszélyes vírusokat terjesztenek Miként védekezhetünk a szivarsodró eszelény ellen? Főleg a szőlőt károsítja PIACI ÁRSÉTA Pozsony május 8-án Komárom május 8-án Zseliz május 8-án Rimaszombat május 8-án Losonc május 8-án sárgarépa 25 Sk/kg 1015 Sk/kg 15 Sk/kg 20 Sk/kg 16-28 Sk/kg petrezselyem 18 Sk/cs 20 Sk/kg 20 Sk/kg 25 Sk/kg 3035 Sk/kg burgonya 12 Sk/kg 13-15 Sk/kg 8 Sk/kg 11-12 Sk/kg 11-13 Sk/kg tojás 3,003,50 Sk/db 2,602,80 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50-2,70 Sk/db paprika 100130 Sk/kg 12-16 Sk/db 5-8 Sk/db-12-13 Sk/db 12-13 Sk/db karalábé 16-18 Sk/db 8-10 Sk/db 8-12 Sk/db 18 Sk/kg 6-12 Sk/db zeller 34 Sk/kg 26 Sk/kg 6 Sk/db 25 Sk/kg 32 Sk/kg káposzta 25 Sk/kg 16-18 Sk/kg 12 Sk/kg 18 Sk/kg 24 Sk/kg uborka 46 Sk/kg X 35 Sk/kg X 40 Sk/kg saláta X 6-8 Sk/db 5 Sk/db 5-8 Sk/db 10 Sk/db újhagyma X 10 Sk/cs X ' 1012 Sk/cs 1012 Sk/cs paradicsom 58 Sk/kg 85-90 Sk/kg HHB30 Sk/kg 70 Sk/kg 65-69 Sk/kg karfiol 58 Sk/fej X 25-30 Sk/fej X X cékla 5 25 Sk/kg X X X X retek X 6-8 Sk/cs 3-5 Sk/cs 8 Sk/cs 10 Sk/cs MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegyban ki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,261 Lengyel zloty 9,559 Angol font 58,285 Magyar forint (100) 16,84 Cseh korona 1,315 Svéd korona 4,54 Dán korona 5,557 Szlovén tollár (100) 17,715 Japán ien (100) 30,894 Sváici frank 27,232 Kanadai dollár 25,994 USA-dollár 36,222 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,73-41,80 35,67-36,61 1,29-1,33 16,62-17,05 OTP Bank 40,69-41,77 35,68-36,62 1,2971,33 16,61-17,04 Postabank 40,71-41,81 35,57-36,87 1,29-1,33 16,14-17,54 Szí. Takarékpénztár 40,10-42,06 35,34-37,15 1,27-1,35 16,06-17,58 Tatra Bank 40,72-41,80 35,73-36,67 1,29-1,33 16,62-17,05 UniBanka 40,66-41,71 35,67-36,57 1,29-1,33­Általános Hitelbank 40,71-41,74 35,81-36,72 1,29-1,33 16,61-17,03 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) CSEKES ZOLTÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents