Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-02 / 100. szám, péntek

Utazni Jó ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 2. i partvidéket az idegenforgalom uralja, de a szárazföld belseje még őrzi eredeti arculatát. Az antik agora ma is piactérként szolgál Változatos táj, temérdek műemlék ISMERTETÉS a Görögország az úti cél, a turisták a legnagyobb szige­tet, Krétát, vagy a legközelebbit, Kor­fut választják. Pe­dig a hellén sziget- ilág fantasztikusan változatos, lintha nem is egy országban járna z ember. z Égei-szigetek legfontosabb tag- li: Szamosz, Leszbosz, Hiosz, zamothraki, Thassosz, Limnosz. Ikon a halfejen hasszosz a szárazföld közelsége íiatt az autós turisták körében a igkedveltebb. Nem csak ezért jó a álasztás: az északi szigetek közül a :gváltozatosabb tájjal szembesül, a :gtöbb műemlékkel találkozik az ember. A sziget legmagasabb pont­ját sűrű, zöld növényzet borítja, ami nem jellemző a görög tájra. A fővá­ros, Limenasz valóságos szabadtéri múzeum. Az ókori hadikikötőben ma halászbárkák sorakoznak, áll még az amfiteátrum, és az antik agora ma is piactérként szolgál. Limnosz viszont szinte érintetlen. Történelmi hangulatú fővárosát, Mirinát a velencei vár magas szikla­szirten épült falai uralják, amely kü­lönösen az esti kivilágításban han­gulatos. A vár tövében meghúzódó település idilli, strandjai még a fő­szezon csúcsán, augusztusban sem zsúfoltak. A keletebbre fekvő szige­tek közül Hiosz, Homérosz szülő­földje egymagában is két tájra osz­lik: lankás zöldellőre és magashegy­ségi kopárra. A főváros a mai napi őrzi keleti hangulatát: 1912-ig török uralom alatt állt. Leszbosz az olajfák szigete, - állító­lag 13 millió van belőlük - hazája Szapphónak, a történelem első köl­tőnőjének. Jelentős zarándokhely Aiaszosz, bizarr különlegesség temploma múzeumában egy halko­ponyára festett ikon. Érdekes a kőer­dő, a sziget nyugati részén található természetvédelmi terület, ahol meg­kövesedett fák fogadják a turistát. Szamosz legfőbb nevezetessége: a gyönyörű, érintetlen kies táj. Hegy­csúcsainak hátteréül Kis-Ázsia he­gyei szolgálnak. Pithagorasz szülő­helyén jelentősek az ókori emlékek, érdekes a népi építészet és híresen tüzes a bor. Élet a beszakadt kráterben Kikládok. Legfontosabb tagjai: Mikonosz, Szantorini (Thira), Naxosz, Milosz E nagyobbakkal együtt huszonöt sziget, összlakosságuk nem éri el a százezret se. Nem így nyáron, hi­szen kompok és kirándulóhajók tu­catjai járnak naponta, turisták tí­zezreit hozva. A Kikládok az Égei- tenger új és még újabb arcát meg­ismerni vágyó szigetre járók ideá­lis úti célja. Mindegyik sziget me­rőben különbözik a mellette lévő­től, mindegyik sajátos arculatú. Szantorini igazi látnivalóit városai és Görögország jelképévé vált kék kupolás templomai jelentik. A leg­szebb fekvésű települések ott ala­kultak ki, ahol a beszakadt vulkáni kráter meredek falára építkeztek. A hegytetőn és alatt lépcsőzetesen épült a főváros, a Fira. A sziget csücskében megbúvó bájos álom­városkát, Oiát a fiatalok és a művé­szek otthonának tartják. A pros­pektusok „kötelező” programnak nevezik az ottani naplementét. Oiát kaptárszerűen a hagyoldalra ragasztott házacskái, vidám szí­nekre festett barlanglakásai Szantorini legvonzóbb városává teszik. A kicsi Miioszt a megtalált Vénusz-szoborról ismerik világ­szerte. Naxosz a legnagyobb sziget, válltozatos táj, bizánci templomok, ókori emlékek, csendes falvak és kitűnő strandok jellemzik. Főváro­sa az egyik legromantikusabb egész Hellaszban. Az óvárost uraló középkori vár tövében nyáron óriá­si a nyüzsgés. A legváltozatosabb Mikonosz, ahol eleven éjszakai élet és égbe szökő árak várnak a látoga­tóra. Világszínvonalúak a stran­dok, kétszer annyi a kiadó szállo- dai-és magánszoba, mint a lakos­ság száma. A szomszédos sziget, Delosz - Apollón és Artemisz szü­lőhelye - a legnagyobb-leghíre- sebb ásatások színhelye. Megszáll­ni nem lehet a hely szent volta mi­att, turistáknak csupán 2-3 órás tartózkodást engedélyznek. Dodekan iszosz-szigetcsoport Legfontosabb tagjai: Rodosz, Kosz, Karpathosz, e szigetcsoport csu­pán 1947-től tartozik ismét Görö­gországhoz, előtte 650 évig johannita keresztes lovagok, törö­kök és olaszok uralkodtak arrafelé. Minden hódító hátrahagyta kultú­rájának nyomait, így ezek a szige­tek építészetileg a legérdekeseb­bek. A lovagok hatalmas falakkal körülvett középkori városokat és várakat emeltek, a törökök mecse­teket és fürdőket, az olaszok pedig szépséges palotákat építettek. Mindebből a turista kóstolót kap­hat Rodosz városában, ahol a kö­zépkori emlékeken túl ókori Apol- lón-szentély oszlopai is megcso­dálhatok. Ma a partvidéket az ide­genforgalom uralja, de a száraz­föld belseje még őrzi eredeti arcu­latát. A mesébe illő, fehér házairól híres falu, Lindosz szűk utcáin a szamár és az öszvér az egyetlen közlekedési eszköz. Aki a ma is élő népi hagyományok iránt érdeklődik, Karpathosz szige­tére, azon belül is Olimboszba láto­gasson, ahol az asszonyok hétköz­nap is népviseletben járnak. Hip- pokratész szülőföldje, Kosz nem csak a régészet szerelmeseinek nyújt élményt. Aszklepieion gyógyhelye az antik idők óta szol­gálja a betegeket, bár a fiatalokat inkább a török fürdőben berende­zett diszkó vonzza... vléhány napra el kell felejteni az idegeskedést és a hazai ízeket, a görög konyha remekeit meg kell kóstolni, élvezni lehet az ételeket, italokat Tolo, az üdülőfalu ideális nyaralóhely A sík vidékhez szokott utazónak nem újdonság hosszú, egyutcás telepü­lést látni. Ahhoz azonban, hogy ez a főutca a tenger­parttal párhuzamosan fusson, a görögországi Tolóig kell utazni. ISMERTETÉS f több száz éves halászfalu ma tu- istaparadicsom, miközben nem 'eszített semmit eredeti hangula- ából. A főutca mentén kis szállo- lák és tengeri étkeket kínáló ta- ernák sorakoznak. Az alig ezer elket számláló Tolo ideális válasz­ás egy tengeri nyaraláshoz. A telybéliek elévülhetetlen érdeme, íogy Görögországban elsők között ogadták be a topléss-napozókat... ’ersze, a kis település közvetlen :özelében számos történelmi és ulturális látnivalót is kínál. A fa- utól 12 kilométerre fekszik Jaflion, amely a modern Görög- írszág első fővárosa volt mindad- lig, amíg Othonosz király 1834- >en Athénba nem telepítette a fözponti igazgatást. Kicsit hosz- zabb tengeri kirándulással han- ;ulatos szigetek érhetők el, töb- iek között a csodaszép templo- náról hires Coronisi, a középkori omokat rejtő Romvi és a bájos, le lakatlan Daskalio. Imikor a turista eléggé eltelik a lappal, a tengerrel, sőt a monoki- lis lányokkal is, akár egész napra s elhagyhatja Tolót. Érdemes, frí­zen Epidaurosz több ezer néző- íek ma is helyt adó amfiteátrum egtávolabbi sarkában ülve is tisz- án hallható, amint kedvesünk zerelmet vall nekünk a játéktér nértani közepén elhelyezett kő- apon állva. De vigyázat, figyel- neztetnek az idegenvezők: a ki­ülő akusztika gonosz tréfákat is ízhet, nem érdemes még félhan­gos megjegyzéseket sem tenni a kevésbé szimpatikus utitársak- ra... A Peloponnészoszi-félsziget, amelyen Tolo is fekszik, a Korin- thoszi-csatornának köszönhetően immáron több mint száz éve való­jában sziget. Az ember alkotta csatorna is megér egy fél-vagy egész napos túrát. Nehéz eldönte­ni, hogy a fölötte átívelő hídról vagy a csatornában úszó kirándu­lóhajóról nyújt-e lélegzetállítóbb látványt. Ha valakinek jó sorsa véletlenül úgy hozza, hogy október 1-jén a tengerparton találja magát, el ne mulassza a Trata fesztivált. A trata szó kis halászhajót, csóna­kot jelent, vagyis a fesztivál a ha­lászok dicsőségéről szól, no meg a kifogott hal, polip, rák és a hozzá való jó borok mértéktelen élveze­téről. Ha már a gasztronómiánál tartunk, májusban a Tolóhoz kö­zeli falu, az Iria ad otthont az articsókókaünnepélynek. Bár nem túlzás azt állítani, hogy a to­lói nyaralás egyben gasztronómi­ai fesztivál is. Csak néhány napra el kell felejteni a hazai ízeket és élvezni a görög konyha remekeit. A görögök, különösen a tenger­parton, illetve a szigeteken élők hosszú életkorának és sokáig ak­tív férfiasságának egyik titka az étkezésben rejlik. A sok hal és zöldség fogyasztása mellett a „titkos“ szer az olívabogyó, illetve az olívaolaj. Akik egész életükben ezt fogyasztják, azok nagy való­színűséggel soha nem kell, hogy féljenek az érelmeszesedéstől, trombózistól, szívinfarktustól. Ehhez persze talán mégiscsak született görögnek kell lenni, az­az eleve pozitív választ kell tudni arra a kérdésre, sikerült-e kikap­csolni életünkből az idegeske­dést. Egy-két hétre Tolóban min­denkinek sikerülhet. Turistaparadicsom Pénznem: euro (EUR) 1 euro 42 korona (Az árakat koronában tüntetjük fel) Kenyér, 1 kg 35 Jegeskávé 60 Tej 1 I 30 Gyros -utcai árusnál 30-50 Sajt 100g 20 Pizza 120 Üdítő 35 Könnyű ebéd 150 Joghurt 20 Halétel 100 Szalámi 100g 19 Menü, itallal 360-420 Tojás 1 db 10 Csapolt sör 80 Jégkrém 60 Fagyi 1 gombóc 15 Sör, 05I 28 Bor 1 I 160 Paradicsom 1 kg 80 Nektarin 2 kg 40 Görögdinnye 1 kg 20 Metaxa 0,7I 300 Tippek és gasztronómia Okmányok: A beutazáshoz az útle­vélnek még legalább fél évig érvé­nyesnek kell lennie. Három hóna­posnál rövidebb tartózkodáshoz nem kell vízum. Közlekedés: Athénba és az ismert üdülőhelyekre repülővel, busszal, vonattal és autóval juthatunk. A szi­geteket sűrű hajó-és kompjárat köti össze, többségük az Athén melletti Pireuszból indul. A hajók menet­rendjéről a www.gtpnet.com internetes honlapon is tájékozódhat. A szigeteken belül többnyire van buszközlekedés, a jegyek nem drá­gák. Pénzváltás: bankban váltsunk, mert az utazási irodák külön kezelési költ­ségeket számolnak fel. A bankok ál­talában csak kora délutánig vannak nyitva. Nyitva tartás: mint minden medi­terrán országban, itt is hódolnak a szieszta intézményének. Az üzletek délután 13-17 óra között zárva van­nak. Árak: szezontól és szigettől, telepü­léstől függően nagyon eltérőek, a különbség két-háromszoros is lehet. A görögöknek nem magas a kolesz- terinszintjük, mert nagyon egészsé­ges a konyhájuk. Olívaolajjal sütnek- főznek. Ézeket az ételeket bátran kóstolhatja. A feta, a kefalotiri, a kasseri sajtot, a birkahúsos ételeket, amit általában citrommal, fokhagy­mával és oreganóval készítenek. Jó szívvel ajánljuk a musszakát (fűsze­rezett darált hús padlizsánnal és krumplival lerakva, csőben sütve), a baklavát (a leghíresebb görög desz- szertet), a dolmát (fűszeres rizzsel vagy rizses hússal töltött szőlőlevél). Halat és tenger gyümölcseit is gyak­ran raknak az asztalra. És itt készítik a híres, édes mazsolabort. Jellegze­tesen görög ital az ouzo, azaz ánizs- pálinka. Apró poharakban szolgálják fel, s mivel nagyon itatja magát, tes­sék vigyázni. Ha magányra vágyik az ember...

Next

/
Thumbnails
Contents