Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-30 / 99. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 30. Közélet 5 Igor Lensky szerint a kormány harcot indított a szakszervezetek ellen, és aki szelet vet, az vihart arat Népszavazás után tüntetések A kormány és a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) a lakosság szociális helyzetéről alkotott véleménye jelentősen különbözik: a kabinet állítja, a gazdaság fejlődik, a munkanélküliség csökken, a szakszervezetek szerint azonban semmit sem javult az életszínvonal. A februárban meghirdetett készenléti állapotot áprilisban sztrájkkészültségre változtatta a KOZ, s ha a kormány nem teljesíti hat követelését, sztrájkot helyez kilátásba. Igor Lenskyt, a KOZ alelnökét kérdeztük. LAJOS P. JÁNOS Miért ennyire különböző a kormány és az önök véleménye? A valóság sohasem fekete-fehér, mindig el kell gondolkodni azokon a számokon, amelyekre az egyik vagy másik fél hivatkozik. Egy egyszerű példa: az egyik alapkövetelésünk a minimálbér 8100 koronára emelése, ami az ádagbér 60 százalékát jelenti. Van, akinek ez soknak tűnik, de az uniós megállapítás, hogy az az ember, akinek alacsonyabb a jövedelme, mint az átlagbér hatvan százaléka, szegénynek számít, és járnak neki mindazon juttatások, amit az adott országban létező szociális háló biztosít. Ez alapján uniós taggá válásunk után Pozsony és környéke kivételével az egész ország szegénynek számít majd. A kormány a minimálbér radikális emelését azzal utasítja el, hogy lassítaná a gazdasági fejlődést. Magyarországon az elmúlt években jelentősen emelkedett a minimálbér, egyes elemzők szerint ennek következménye a lassabb fejlődés. Nem tartanak attól, hogy ez itt is bekövetkezne? Egyáltalán nem, javaslatunkat indokoltnak tartjuk. Amikor az érdekegyeztető tanácson bejelentettük ezt a követelésünket, a gazdasági miniszterek visszavágtak, hogy ez növelné a munkanélküliséget. Az érvelésük azonban hibás. Ha valaki nem hisz nekünk, elég, ha kinyitja a közgazdasági Nobel-díjas Paul Samuelson könyvét, mely szerint a minimálbér nincs hatással a munkanélküliségre. A KOZ kedvezőnek » Azt szeretnénk, ha a készülő reformok az Európai Unió standard színvonalának eléré- . . sét céloznák. \\ tartja, hogy egyre több nyugati befektető érkezik Szlovákiába, jó dolog az ipari parkok építése is. De ezek mellett semmi újat nem építünk. Úgy tűnik, valaki azt a játékot játssza, hogy kiépíti az ipart, kihasználja az olcsó munkaerőt, de amit itt termelt, külföldön adja el, mert nálunk nincs fizetőképes kereslet. Hasznosak ugyan az új munkahelyek, jó, hogy csökken a munkanélReformokra szükség van, de nem akarunk kísérleti laboratóriumban élni (búbos Pile felvétele) küliség, de a régiók fejlődése ettől nem indul meg. A kormány szintén a munkanélküliség csökkentésére törekszik, a stratégiája a munkaerőpiac liberalizációján alapszik. A KOZ első akcióival éppen a munkatörvénykönyv módosítása ellen tiltakozott. Azóta sikerült megegyezniük a módosításban, de Ivan Saktor, a KOZ elnöke már jelezte, a parlamenti képviselők révén még megpróbálnak módosításokat elérni. A kormány - többek közt emiatt is - megbízhatatlan partnernek tartja önöket. Miért nyitották meg újra a munkatörvénykönyvről született egyezséget? A kormány érvelése hamis, amiben megegyeztünk, azt betartjuk. A megállapodást a kormány szegte meg: módosította azt, amit az érdekegyeztető tanács elfogadott. Ezen kívül az alkalmazottak érdek- képviseletének kérdésében nem született megegyezés. Az érdekegyeztető tanács több javaslatunkat elfogadta, a kormány kezdeti elképzeléseivel szemben, melyek teljhatalmat adtak volna a munkaadónak a munkavállaló felett, sok engedményt kicsikartunk, ezzel elégedettek voltunk. De az érdek- képviselet kapcsán - melynek semmi köze a munkanélküliség csökkentéséhez - a kormány tönkre akarja tenni a szakszervezeteket, meg akarja vonni jogaikat, ki akarja szorítani őket a vállalatokból. Ez már nem a munkaerőpiac rugalmasságáról szól, hanem harc a szakszervezetekkel. Aki szelet vet, vihart arat. A kormány erőteljes reformokat ígért felállása után, ezt támogatta a lakosság is. Az egyes tervezett változások már kezdenek konkrét formát ölteni, indul a nyugdíjreform, körvonalazódik az adóreform, a KOZ azonban valamennyi változást ellenez. Elképzelhetőnek tart legalább egy minimális egyezséget? Nem szeretném, ha olvasóikban az a vélemény alakulna ki, hogy a KOZ ellenzi a reformokat és egy elavult rendszert véd. Mi csak azt szeretnénk, ha a lakosság észrevenné, hogy müyen reformok készülnek. Olyanok, melyek révén az életszínvonal a britek, osztrákok vagy akár a svédek életszínvonalához közelíthet, vagy olyanok, melyek során Észtországhoz, Oroszországhoz hasonlítják az országot? Azt szeretnénk, ha a készülő reformok az Európai Unió standard színvonalának elérését céloznák. Nem akarunk kísérleti laboratóriumban élni. Némely elemző azt állítja, hogy a szakszervezetek politikai tömörülésként kezdenek viselkedni, helyettesítve a hiányzó baloldali pártot. Valóban van Uyen törekvés a KOZ vezetésén belül, helyettesíteni akarják a hiányzó baloldali pártot, vagy inkább létre akarnak hozni egy újat? A szakszervezetek politikája mindig a baloldali pártok politikájára hasonlít, de ez természetes. Az lenne furcsa, ha ennek ellenkezője lenne igaz. A parlamentből valóban hiányzik az európai értelemben vett baloldal. A Smer ugyan néha balra húz, de nem nevezhető baloldali pártnak, a KSS pedig nem felel meg a KOZ elképzeléseinek. Szociáldemokrata pártra nagy szükség lenne, azt tartanám természetes szövetségesünknek. Viszont az én véleményem az, hogy a fontos kérdésekben a szakszervezetnek együtt kell működnie vagy meg kell próbálnia együttműködni valamennyi parlamenti képviselővel, tekintet nélkül a párttagságra. Természetesen máshogy lehet együttműködni a baloldali és máshogy a jobboldali képviselőkkel. Ami egy erős, stratégiai partnerség kiépítését illeti: én úgy látom - és most valóban csak a magam nevében beszélek - szükség van egy új pártra, és bízom benne, hogy a következő parlamenti választásokig a széthullott baloldali pártok romjain felépül egy erős baloldali párt. Lehet, hogy új párt lesz, de az is elképzelhető, hogy a Smer tölti be ezt a helyet. Egyesek szerint a szakszervezeteknek többet kellene nyújtaniuk helyi, vállalati szinten és kevésbé beavatkozni az országos politikába. Ön elégedett a helyi szinten végzett munkájukkal? Igenis, nem is. A KOZ szakszervezetek tömörülése, az alapszervezetek munkájának értékelése az egyes tagszervezetek feladata. A KOZ elnöke nem utasíthatja a vállalati szervezetek vezetőit, a demokratikus centralizmus kora lejárt. Én a közszférában dolgozók szakszervezetének elnöke vagyok, tehát az állami apparátus és az önkormányzati hatáskörben lévő szervezetek alkalmazottai a tagjaink. Vannak jó helyi szervezeteink, de vannak olyanok is, melyek fő feladatuknak a karitatív munkát, a nőnaphoz és a tanítónaphoz hasonló rendezvények szervezését tekintik. Ezt sem akarom lebecsülni, de fő feladatunk az érdekvédelem. Azonban partnereink, az állami szervek elöljárói és a polgár- mesterek sem állnak mindig a helyzet magaslatán. Sokszor halvány fogalmuk sincs feladataikról, csak a munkaidő betartását ellenőrzik, másra nem képesek. Ilyen körülmények közt nehéz dolgozni. Szeretnénk elérni, hogy a társadalomban elfogadottá váljon a szociális partnerség elismerése, ha a szakszervezeti vezető valami ellen tiltakozik, ne akarják rögtön leváltam. Május elsején szervezik első tiltakozó akciójukat a sztrájkkészültség kihirdetése óta, mely egy tiltakozó felvonulás lesz Liptószent- miklóson. A népszavazásig ugyan több akciót nem szerveznek, de mi várható május 17-e után? Ez attól is függ, milyen eredménynyel zárul a népszavazás. Ha, ne adj isten rosszul sülne el, nem tudom, mi következik majd. A KOZ-nak érdeke, hogy a referendum sikeres legyen, hogy Szlovákia EU-taggá vál\\ Bízom benne, ' hogy a következő választásokig a széthullott baloldali pártok romjain felépül > egy erős párt. > jón. Ebben az esetben sokféle akciót tervezünk, a happeningtől kezdve a klasszikus felvonuláson át egészen a sztrájkokig, akár az időben nem behatárolt sztrájkig. A grafikonokkal senki sem lakik jól. Hiába jók a makroökonómiai mutatók - én elhiszem, hogy az OECD-t és a Vüág- bankot ez érdekli -, de amíg a lakosság saját pénztárcáján nem érzi a reformok eredményeit, addig megmarad az elégedetlenség és a bizalmatlanság a változásokkal szemben. A KOZ követelései szentek és sérthetetlenek, vagy készek kompromisszumra? Nem szeretjük, ha a másik fél ránk akarja kényszeríteni akaratát, ezért mi sem akarunk diktátorként fellépni. Ismertettük követeléseinket, lehetséges, hogy valamennyit nem lehet teljesíteni. Létezik fontossági sorrend, most várjuk a kormányjavaslatait. Sajnos bizalmatlanság uralkodik köztünk, most elsősorban bizalomerősítő lépéseket várunk a kabinettől. RÖVIDEN Vádemelés Peter T. ellen Pozsony. A katonai ügyészség tegnap vádat emelt Peter T., a szlovák titkosszolgálat (SIS) elhárítási részlegének vezetője ellen a Rusko-féle lehallgatási ügyben. A vád szerint T. névtelen feljelentést tett Vladimír Palkó ellen, és azt állította, a belügyminiszter utasítást adott a lehallgató-berendezés adatbázisának törlésére. A T. ellen kiróható legsúlyosabb büntetés egy év szabadságvesztés, ám pénzbírsággal is megúszhatja az ügyet.Peter T-t. február végén nevezte ki jelenlegi funkciójába az azóta már távozó SIS-igazgató, Vladimír Mitro. (TASR) Jelbeszédben fenyegette anyját Puhó. A rendőrség eljárást indított egy puhói nő ellen, aki terrorizálta 72 éves többszörösen fogyatékos édesanyját. A 47 éves nő az anyjának megtiltotta, hogy kilépjen a szobájából. Jelbeszéddel fenyegette meg, hogy kidobja a lakásukból. Az év eleje óta többször megverte, öklével az idős asszony fejét, mellkasát és hátát ütlegelte. (TASR) Rasszizmusért ötezer korona büntetés Besztercebánya. Ötezer koronás pénzbüntetésre ítélte a katonai bíróság azt a két hivatásos katonát, akik 2001 márciusában egy zólyomi szakmai előadáson rasszista kijelentéseket tettek a romákkal kapcsolatban. A döntés a bíró szerint nehéz volt, mivel a tanúk két, egymásnak ellentmondó csoportot alkottak. A döntés jogerős. (SITA) Kiemelt fizetést kapnak az uniós hivatalnokok „Eurokratákat” keresnek ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kormány mai ülésén elfogadják azt a határozatot, amelynek értelmében a minisztériumok, főhivatalok európai uniós előcsatlakozási, kohéziós és strukturális alapjaival foglalkozó hivatalnokai a jelenleginél átlagosan 10 500 koronával magasabb fizetést kapnak - közölte lapunkkal Gyurovszky László régiófejlesztési és építésügyi miniszter. Ezáltal az érintettek havi átlagbére mintegy 25 ezer koronára ugrik. A többlet- juttatás azért indokolt, mert az e területeken tevékenykedő szakemberek az alacsony fizetés miatt sorra a jobb keresetet nyújtó magánszférába vándorolnak. A kormánydöntés az év végéig érvényes, ám jövőre már törvényileg fogják szabályozni az uniós területekkel foglalkozó hazai hivatalnokok kiemelt fizetését. A miniszter szerint a döntés megközelítőleg mintegy 1000 alkalmazottat érint. Mivel egyelőre kevés az angolul tudó jól képzett szakember, ezért az „eurokrata” állásoknak csupán a 47 százaléka van betöltve, vagyis mintegy 500 hivatalnoki állás vár jelentkezőkre, (shz) Nem a támogatásokat, a.piacokat kell figyelni Szemléletváltásra van szükség az agráriumban ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. Termékbemutatóval egybekötött szakmai találkozót, valamint mezőgazdasági és vidék- fejlesztési konferenciát rendeztek tegnap a Komáromi Napok keretében. Szanyi Tibor, a Magyar Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumának államtitkára a regionális együttműködés gyakorlati megvalósítása fontos állomásainak nevezte a hasonló rendezvényeket. Véleménye szerint az EU-s csatlakozás küszöbén szükség van az agráriumban dolgozók szemléletváltására. „Az a gazdálkodó, aki mindkét szemével a támogatásokat lesi, bizony nem jut előbbre. Aki fél szemével a piacra tekint, az jól jár a csatlakozással, aki pedig mindkét szemével a pia.- cot figyeli, az lesz az igazi nyertese az ország EU-s' tagságának” - mondta. Szanyi Tibor szólt arról is, hogy a két ország jelenlegi agrár- vezetése között nagyon jó az együttműködés, a tegnapi már tizedik közös magyar-szlovák miniszteri, illetve államtitkári szintű találkozó volt. Angyal Béla, Szlovákia földművelésügyi minisztériumának hivatalvezetője szerint a legnagyobb aggodalomra az adhat okot, hogy esetleg nem tudunk majd hozzájutni az EU-s pénzekhez, és bruttó befizetőkké válhatunk. Ennek elkerülése érdekében nagyon gyorsan ki kell építeni a támogatások fogadásának műszaki és intézményi hátterét. A minisztériumban várhatóan július elsejével áll fel a Mezőgazdasági Fizetési Ügynökség, amely az uniós és a hazai dotációk továbbítását végezné. Ugyancsak jelenleg folyik az információs adatbázis kiépítése, amely magában foglalja a földterületek, az állatállomány és a növényi kultúrák feltérképezését. „A kormány és az agártárca igyekszik kialakítani ezt a támogatások fogadásának intézményi hátterét, de mindenkinek tudatosítania kell, hogy a pályázatokat majd az egyes termelőknek kell benyújtaniuk” - tette hozzá. A konferencián jelen volt Lukács Zsolt, az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium államtitkára is. (vkm) MEGKÉRDEZTÜK Köteles Lászlót, a parlament összeférhetetlenségi bizottságának tagját Hétfőn ismét összeült az új ösz- szeférhetetlenségi alkotmánytörvényen dolgozó bizottság. Mire jutottak? Kompromisszumra törekedtünk, és már elkészült egy változat, viszont az önkormányzatok utólag megkérdőjelezik a tervezetet. Szerintük ketté kellene választani az állami és a választott szerveket, vagyis a törvénynek nem egyformán kellene mindenkire vonatkoznia. A szankciók sem? Nem, ott a konkrét személy fizetéséből kell majd kiindulni. A szabálysértésjellege szerint különböző büntetések lennének a figyelmeztetéstől az egyéves fizetés nagyságának megfelelő bírságig. A legsúlyosabb büntetés a funkció elveszítése lenne. Ha valaki egyszerre honatya és polgármester, akkor milyen büntetés vonatkozik rá? A képviselőnek a parlamenti fizetésén kívül a minimálbérnél magasabb, más bevétele nem lehet, azaz le kell mondania polgármesteri fizetéséről. A büntetés az alapján szabható majd ki, milyen funkciójában követte el a törvény- sértést. Mi van akkor, ha egy honatya lemond polgármesteri fizetéséről, viszont polgármesterként sért törvényt? A semmiből számolnák ki a pénzbírságot? Ha polgármesterként vétkezett, akkor a polgármesterként kapott bevételéből kell kiindulni. Éppen ezért néhányan bírálják, hogy a parlamenti képviselői funkció jelenleg összeegyeztethető a polgár- mesteri tisztséggel. Csakhogy a többség akarata érvényesül. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása nem akar beleegyezni, hogy az önkormányzatokat a számvevőszék ellenőrizze. A ZMOS érdekeit elsősorban az SDKÚ, azaz Roman Vavrík képviseli. Erről mi a véleménye? Személyesen érintett a dologban, logikus, hogy védi az önkormányzatok érdekeit. Igyekszünk egészséges kompromisszumot kötni, hogy a parlamentben ne okozzon gondot a jogszabály elfogadása. A jelenlegi törvény semmit nem old meg, csak a közhangulat felkorbácsolására jó. Más lenne a helyzet, ha olyan választási rendszerünk lenne, hogy a polgárok jobban bele tudnának szólni a képviselők kiválasztásába. Akkor mindenkinek érdeke lenne, hogy a honatyák, illetve ajelöltek tisztán álljanak a választópolgárok elé. (sza) Ezután nem kapnak lusztrációs bizonyítványt StB-sek nem nézhetnek a titkos anyagokba ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Jövő év elejétől nem férhetnének hozzá a bizalmas, a titkos és a szigorúan titkos minősítésű anyagokhoz a kommunista rezsim titkosszolgálatának (StB) egykori alkalmazottai és munkatársai. Mindez az Állambiztonsági Hivatalban (NBÚ) készült és már a parlament elé terjesztett javaslatból derül ki. Ján Puchy, az NBÚ hivatal- vezetője leszögezte: ezzel az egykori StB-sek befolyását akarják gyengíteni az állambiztonsági szervekben. Ajelenlegi szabályokkal szemben körülbelül ötezer helyett csupán három személy tekinthet bele lusztrációs bizonyítvány nélkül a három fent említett minősítésű anyagokba: az államfő, a miniszterelnök és a házelnök. Azokat a képviselőket is átvilágítják, akik a parlamentben esetleg bizalmas vagy titkos anyagokat használnak fel bizottsági munkájuk során - például a védelmi bizottságban. Ajelenlegi honatyákat és kormánytagokat azonban ez a törvény még nem érinti. Újdonságot jelent az is, hogy az NBÚ igazgatója hét évig maradna székében.(szge)
