Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-30 / 99. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 30. A holokauszt emléknapja Varsó. A kétoldalú viszony, az izraeli-palesztin konfliktus, valamint az iraki helyzet állt Móse Kacav izraeli és Alek- sander Kwasniewski lengyel elnök varsói tárgyalásainak fókuszában. Kacav tegnap ér­kezett kétnapos hivatalos lá­togatásra Lengyelországba. Délután a lengyel elnök társa­ságában részt vett Auschwitz­ban a hagyományos élők me­netén, amelyet először 1988- ban rendeztek meg, majd 1996 óta a holokauszt emlék­napján minden évben megtar­tanak. Az izraeli elnök ma Varsóban jelen lesz a gettófel­kelés 60. évfordulójának meg­emlékezésein. (MTI) Seseljt is feljelentették Belgrád. A szerb belügy bűnvádi feljelentést tett 45 személy ellen Zoran Djindjics szerb miniszterelnök meggyilkolása kapcsán. Dusán Mihajlovics belügymi­niszter tegnap közölte, hogy a zimonyi Idán tagjain kívül a minisztérium feljelentette Vojiszlav Seselj radikális párt­vezért, Ace Tomicsot, a kato­nai elhárítás volt parancsno­kát és Rade Bulatovicsot, Vojiszlav Kostunica volt jugo­szláv államfő nemzetbizton­sági tanácsadóját. (MTI) Meghalt Bobetko tábornok Zágráb. Zágrábban tegnap délben meghalt a háborús bű­nökkel vádolt Jankó Bobetko nyugalmazott horvát tábor­nok, a horvát hadsereg volt vezérkari főnöke. A délelőtt folyamán vérkeringési és lég­zési zavarok léptek fel a kór­házi gyógykezelésről nemrég hazatért nyugalmazott tábor­noknál. Az újraélesztés siker­telen volt. (MTI) Indiai-pakisztáni közeledés Iszlámábád. Látogatásra hív­ta meg Atal Behari Vadzspaji indiai kormányfőt Mir Zafarulla Hán Dzsamáli pa­kisztáni miniszterelnök hétfői telefonbeszélgetésük során - vált ismertté a pakisztáni kor­mány tegnapi közleményéből. A beszélgetést, amelyen a két kormányfő a kétoldalú kap­csolatok javításának lehetősé­geiről tárgyalt, Hán Dzsamáli kezdeményezte, hogy méltas­sa indiai kollégájának a hó­nap elején, kétoldalú megbé­kélési tárgyalásokra tett javas­latát. Az Iszlámábádban ki­adott dokumentum utal rá, hogy a hétfői telefonbeszélge­tés több mint másfél éve az el­ső ilyen szintű kapcsolatfelvé­tel volt a két dél-ázsiai rivális atomhatalom között. Indiai-pakisztáni magas szin­tű hivatalos tárgyalásokra utoljára 2001 júliusában ke­rült sor. Tavaly csaknem há­ború robbant ki a két ország között a vitatott hovatartozá- sú Kasmír feletti szuverenitás miatt. (MTI) Hán Dzsamáli kormányfő szin­te teljesen elvész Pervez Mu- sarraf államfő politikai árnyé­kában (Reuters) SARS-pánik egy kínai településen - Kínában 9, Hongkongban 12 újabb halálos áldozatot jelentettek Abbász programbeszéde Zendülés Kínában mti-hírek Peking/Szöul/Hongkong/Bang- kok. Zendülés robbant ki Kína észa­ki részén, miután egy település la­kosai megtudták: a hatóságok atípusos tüdőgyulladás-gyanús (SARS) embereket kívánnak elhe­lyezni a helyi iskolában. A közel két­ezer feldühödött ember felgyújtotta az épületet. A tegnap ismertetett eset még vasárnap történt a fővá­rostól, Pekingtől 70 kilométerre fek­vő Teincsin körzetben lévő Csaku- kang településen. A beszámolók szerint a település vezetője hiába próbálta érvekkel meggyőzni az embereket, akik a betegségtől való félelmükben inkább felgyújtották az iskolát, ami immáron használhatat­lanná vált. Ezt követően a tömeg a helyi önkormányzathoz vonult, és feldúlta az épületet. Felborították az épület közelében álló gépkocsi­kat, feltörték az épületben az ajtó­kat, összezúzták az ablaktáblákat és mindent, ami az útjukba került - közölte egy magát megnevezni nem kívánó helyi illetékes. Pekingben tegnap közölték: újabb kilenc ember halt meg az elmúlt 24 órában SARS-bán, az újonnan diag­nosztizált fertőzöttek száma pedig eléri a 200-at. A halálos áldozatok közül heten Pekingben haltak bele a fertőzésbe, és az új betegek közül 152-t a kínai főváros kórházaiban kezelnek. Kínában eddig 148 ember halt meg a kórban, a fertőzöttek szá­ma pedig több mint 3300. A thaiföldi fővárosban, Bangkokban az atípusos tüdőgyulladás elleni kö­zös fellépés jegyében rendkívüli ta­nácskozásra gyűltek össze a Délke­let-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) kormányfői. A tanácsko­záson felszólalt David Heymann, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fertőzéses megbetegedé­sekkel foglalkozó osztályának veze­tője is, kijelentve: a WHO fenntartja azokat az ajánlásait, amelyeket a SARS által érintett országokba irá­nyuló utazások elhalasztására fo­galmazott meg. Hongkongban tizenkét újabb halá­los áldozata van az atípusos tüdő- gyulladásnak, és további tizenöt új fertőzöttről számoltak be tegnap a hatóságok. Az újabb áldozatokkal 150-re növekedett a hongkongi ha­lálesetek száma. Tegnap a dél-koreai hatóságok beje­lentették, hogy valószínűleg atí­pusos tüdőgyulladásban megbete­gedett személyre bukkantak az or­szágban. Dél-Koreában ez az első SARS-megbetegedés. Csak Pekingben már 17 kórházat jelöltek ki kizárólag SARS-fertőzöttek számára. Az egyéb betegségekben szenvedőket más kórházakba költöz­tették át. (CTK/AP-felvétel) Elkobozná a fegyvereket Rámalláh. Mahmud Abbász kije­lölt palesztin miniszterelnök a pa­lesztin parlamentben ígéretet tett arra, hogy elkoboztatja a palesztin területeken illegálisan tartott fegy­vereket. „A kabinet szavatolni kí­vánja a palesztinok biztonságát sa­ját hazájukban, és nem tűr el sem­milyen kihágást a fegyverviselés te­rén.” Abbász első politikai prog­rambeszédében leszögezte: az izraeli-palesztin konfliktusnak nincs katonai megoldása. Elítélte a terrorizmus minden formáját, bárki legyen is az elkövető, mert az aka­dályozza az olyan igazságos ügy si­kerét, mint a palesztinoké. Egyúttal kijelentette: a Palesztin Hatóság nem hajlandó alkudozni Izraellel az amerikai kezdeményezésű béke­tervről, hanem annak végrehajtását követeli. Megismételte a korábbi palesztin követeléseket a Cisz- jordániából és Gázából való izraeli kivonulásról, az e területeken fel­épített zsidó települések felszámo­lásáról, a menekültek hazatéréséről és Jeruzsálem palesztin fővárossá nyilvánításáról. A Hamász és az Isz­lám Dzsihád azonnal közölte: nem tesznek eleget Abbász felhívásának és nem teszik le a fegyvert. (MTI) Javaslat az Európai Biztonságpolitikai és Védelmi Unió fogalmának bevezetésére Az USA felkéri Moszkvát, vegyen részt az újjáépítésben Robbanás Bagdadban Négyek minicsúcsa az európai védelemről Brüsszel. Négy EU-tagország tegnap Brüsszelben kezdemé­nyezte egy Európai Biztonság- politikai és Védelmi Unió megteremtését, valamint kö­zös európai gyors reagálású erő és egy többnemzetiségű főparancsnokság felálb'tását. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Belgium, Franciaország, Németor­szág és Luxemburg első számú veze­tői egy sor más konkrét javaslatot is tettek az európai védelempolitikai együttműködés megerősítésének szentelt csúcsértekezletükön. A ta­lálkozó után hangsúlyozták, hogy kezdeményezéseik nem a NATO megosztására és az USA ellen irá­nyulnak, viszont nyitva állnak vala­mennyi jelenlegi és jövőbeli EU- tagország előtt. A Guy Verhofstadt belga kormányfő kezdeményezésé­re megtartott minicsúcson Jacques Chirac francia köztársasági elnök, Gerhard Schröder német kancellár és Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök javasolta az Európa jövőjével foglalkozó konventnek, hogy vezesse be az Európai Bizton­ságpolitikai és Védelmi Unió fogal­mát. A találkozón elfogadott közös nyilatkozat szerintjebben azok a tag­államok vennének részt, amelyek készek arra, hogy a többieknél gyor­sabban és messzebbre haladjanak védelmi együttműködésük erősíté­sében. A négyek elképzelése szerint a védelmi unió nyitva állna vala­mennyi olyan jelenlegi és jövőbeli tagország előtt, amelyek osztoznak céljaiban és hajlandók csatlakozni hozzá. A részvétel egyebek között az olyan nagyobb jelentőségű európai fegyverzetfejlesztési programokba való bekapcsolódást jelentené, mint az A400M típusú katonai szállító re­pülőgépek beszerzése, valamint az európai katonai potenciál szakoso­dás és a képességek egyesítése révén történő erősítése. Az EU keretein kívül tartott különcsúcs résztvevői hét konkrét kezdeményezést fogadtak el a nem­zeti védelmi képességek közötti pár­huzamosságok kiküszöbölésére. Hangsúlyozták, hogy ezek mind­egyike nyitva áll bármely jelenlegi és jövőbeli tagország előtt. Javasol­ták többek között egy gyors művele­tek végrehajtására alkalmas európai katonai potenciál megteremtését, amelynek magját a francia-német közös dandár alkotná, és amelybe belga különleges alakulatokat, vala­mint luxemburgi hírszerző egysége­ket is beépítenének. Kezdeményez­ték, hogy legkésőbb 2004 júniusára jöjjön létre a hadászati légi szállítás európai parancsnoksága, amely va­lamennyi európai, flletve NATO-ve- zetésű művelet végrehajtásához rendelkezésre áll. Hangsúlyozták, hogy az európai hadászati légi szál­lítási kapacitás megteremtéséhez létfontosságú az A400M típusú gé­pek beszerzése. Bejelentésük szerint a négy ország védelmi miniszterei megteszik a szükséges lépéseket annak érdeké­ben, hogy legkésőbb 2004júniusára létrejöjjön egy olyan többnemzetisé­gű katonai főparancsnokság, amely a közös műveletek végrehajtásához lesz felhasználható és a már meglé­vő parancsnokságokon alapul. A konkrét kezdeményezések között szerepel egy olyan közös katonai tervezési és irányítási képesség mag­jának a megteremtése is, amely az EU égisze alatt, de NATO-eszközök igénybe vétele nélkül végrehajtandó műveletekre szolgálna, és ugyan­csak nyitva állna valamennyi hozzá csatlakozni kívánó tagország előtt. A találkozó utáni sajtóértekezleten Verhofstadt, Chirac, Schröder és Juncker egyaránt ismételten hang­súlyozta, hogy a konkrét kezdemé­nyezések nem a NATO megosztásá­ra, ellenkezőleg, az erősítésére irá­nyulnak, mert a gyakorlatban mind­egyik a szövetség európai pillérét erősítené. Valamennyien kiemelték azt is, hogy javaslataiknak nincs Amerika-ellenes éle. Állításuk sze­rint a különcsúcs nem alkalmi ötlet volt, hanem hónapokig tartó előké­születek eredménye. MTI-HÍREK Bagdad/Washington/Fallúdzsa/ Moszkva. Hatalmas erejű robba­nás rázta meg Bagdadot tegnap a délutáni órákban. Az AFP helyszíni tudósítója szerint a robbanás az ira­ki főváros dél-keleti körzetében tör­tént; a detonáció közelében egy olajjal teli árok égett, sűrű fekete füstöt bocsátva az ég felé. Ezeket az árkokat még a háború kitörése előtt ásták a bagdadiak azzal a céllal, hogy a meggyújtott olajból felszálló füst megzavarja a bombázó szövet­séges gépek pilótáit. A helyi lako­sok tagadták a robbanást, azt állí­tották, hogy gyerekek gyújtották meg az árokban lévő olajat. Lapzár­táig áldozatokat nem jelentettek. Tizenhárom-tizenhét halálos áldo­zatot követelő összecsapásról szá­moltak be viszont a Reutersnek a Bagdadtól 50 kilométerre fekvő Fallúdzsában. Szemtanúk állítása szerint amerikai katonák hétfőn éj­szaka agyonlőttek legalább 13 tün­tető irakit. Egy helybeli szunnita muzulmán pap azt mondta, hogy a fegyvertelen tüntetők este a helyi iskolához vonultak. Az ott tartózko­dó amerikai katonákat felszólítot­ták, hogy távozzanak, ők azonban válaszul tüzet nyitottak a megmoz­dulás résztvevőire. Arnold Bray ez­redes, az amerikai hadsereg 82. légideszant hadosztályának tisztje és a katari főparancsnokság is elis­merte a lövöldözés tényét, de egé­szen más magyarázattal szolgáltak. Elmondásuk szerint az irakiak rátá­madtak az amerikai katonákra, akik ezután nyitottak tüzet. Bray ezredes szerint hét tüntetőt találtak el, arról nem volt tudomása, hogy voltak-e halálos áldozatok. Hozzá­tette, az irakiak Kalasnyikovokkal voltak felfegyverkezve, s a környe­ző házak tetejéről is tüzeltek az is­kola épületére, amelyben a katoná­kat elszállásolták. A Pentagon hétfőn nyilvánosságra hozott összesítése szerint 137 ame­rikai katona vesztette életét az Irak elleni háborúban. Az utolsó, eddig eltűntként számon tartott katonát halottnak nyilvánították, ugyanis a 24 éves Edward Anguiano őrmes­ter földi maradványait négy napja megtalálták. Feladta magát hétfőn Amir Moha­med Rasid volt iraki olajipari mi­niszter. Rasid, aki egyúttal Szad- dám Húszéin tanácsadója is volt, a 47. helyen szerepelt a legkereset­tebb iraki vezetők amerikaiak által összeállított listáján. Az iraki rendezésről tárgyalt teg­nap Moszkvában Tony Blair brit kormányfő orosz kollégájával, Vla­gyimir Putyinnal. Előzőleg az USA moszkvai nagykövete, Alexander Vershbow bejelentette: az Egyesült Államok felkéri Oroszországot, hogy vegyen részt Irak újjáépítésé­ben. Vershbow elmondta, hogy Oroszországból is szívesen fogad­nak önkénteseket az iraki újjáépí­tésben való részvételre, emellett felkérik Moszkvát, hogy kapcso­lódjék be az újjáépítésről folyó tár­gyalásokba. „Oroszországnak a gyakorlati szempontokat figyelem­be véve részt kell vennie az újjáépí­tést segítő nemzetközi erőfeszíté­sekben” - fogalmazott a nagykö­vet, akinek szavait az Interfax orosz hírügynökség idézte. A filmbe illő háborús sztori kísértetiesen hasonlít az egyik 1991-es akcióhoz Brit kommandósok sivatagi kalandja MTI-JELENTES London. Brit kommandósok a há­ború második hetében 160 kilomé­tert gyalogoltak a sivatagban egy rosszul elsült titkos bevetés után, s végül egy Szíriái börtönben kötöttek ki, ahonnan a brit kormány egyik ál­lamminisztere hozta ki őket. Á film­be illő háborús sztori részletei a teg­napi brit sajtóban jelentek meg. A The Times által megszerzett részle­tek szerint a brit hadsereg egyik elit egységének, az SBS-nek (a legen­dás SAS haditengerészeti változatá­nak) egy 30-40 fős kommandóját helikopterrel dobták le Észak-Irak- ban, hogy a stratégiai jelentőségű- Moszul olajváros környékén felderí­tési és szabotázsakciókat hajtson végre. De egy iraki alakulat tüzet nyitott rájuk, és szétszórták a brit egységet, amelynek tagjai különle­gesen kialakított Land Rover harci terepjáróikat hátrahagyva a közeli dombok közé vonultak vissza. Ki­mentésükre egy Chinook helikopter érkezett, és ekkor vették észre, hogy két kommandós eltűnt. Az alakula­tától elszakadt két brit katona gya­log elindult a 160 kilométerre lévő Szíria felé. Útjuk az akkor még iraki alakulatok által őrzött északi olaj­mezőkön, majd kihalt sivatagon ve­zetett keresztül. Éjszaka menetel­tek, nappal rejtőztek, végül szíriai határőrökbe futottak, akik őrizetbe vették őket. Tony Blair kormányfő személyesen Mike O Brient, a közel- keleti ügyekért felelős külügyi ál­lamminisztert küldte értük Da- jnaszkuszba. Az aTDzsazíra arab tévé is közölt akkor értesülésftízüritkatona halá­láról, az iraki információs miniszter azon bejelentése után, amely sze­rint az iraki erők az északi ország­részben, Moszul környékén meg­akadályoztak egy brit ejtőernyős akciót. Az al-Dzsazíra képeket is mutatott helyi törzsi fegyveresek­ről, amint egy zsákmányolt brit Land Rover katonai terepjárón utaznak. A kaland erős hasonlóságokat mu­tat azzal a tragikus és később több könyvben, sőt fűmen is megörökí­tett bevetéssel, amelyet az SAS egy alakulata hajtott végre az 1991-es Öböl-háborúban, ugyancsak Észak- Irakban. Az az akció is iraki rajta­ütéssel végződött, de akkor az SAS több tagja az ütközetben, illetve ké­sőbb a sivatagban meghalt, néhá­nyat az irakiak foglyul ejtettek és megkínoztak, ketten azonban szin­tén eljutottak Szíriába. A legendás­sá vált 1991-es incidensről Bravo Two Zero címmel - a bevetés hiva­talos kódját címként használva - írt rendkívüli sikerű könyvet az egység egyik túlélője. Lockerbie-ügy: Tripoli elismeri polgári jogi felelősségét Líbia kártérítést fizethet MTI-JELENTÉS London. Líbia tegnap hivatalosan közölte, hogy elismeri polgári jogi felelősségét a csaknem Í5 éve elkö­vetett lockerbie-i merényletért, amely az egyik legkatasztrofálisabb terrorcselekmény volt a polgári re­pülés történetében a 2001. szep­tember 11-i merényletsorozat előtt. Tripoli jogi gesztusa megnyithatja az utat a Líbia ellen elrendelt, idő­közben felfüggesztett ENSZ-szank- ciók végleges feloldása és az áldo­zatok - köztük négy magyar utas - hozzátartozóinak kártérítése előtt. Igaz, az első londoni hírmagyará­zatok szerint ehhez még szükség lenne arra, hogy az észak-afrikai ország formálisan elismerje bünte­tőjogi felelősségét is. Az azóta megszűnt PanAm ameri­kai légitársaság Londonból New Yorkba tartó Boeing 747-esét 1988. december 21-én a skóciai Lockerbie fölött felrobbantották; a merénylet­ben 270-en vesztették életüket, köztük 11-en a lezuhanó, égő ron­csok által csaknem teljesen lerom­bolt kisvárosban. Az USA és Nagy- Britannia kiterjedt megszorító in­tézkedéseket fogadtatott el az ENSZ-ben Líbia ellen, miután a vizsgálatok arra engedtek követ­keztetni, hogy a terrorcselekmény­ért két líbiai titkos ügynököt terhel a közvetlen felelősség. A Lockerbie- ügyben 2001. december 31-én szü­letett meg a Líbiát közvetve elma­rasztaló bírósági ítélet: az egyik vádlottat, Abdel Baszet Ali al- Megrahi volt líbiai ügynököt bűnös­nek mondta ki és életfogytiglani börtönre ítélte, a másikat, Ál Amin Kalifa Fhimát felmentette a Hollan­diában összeült skót bíróság.

Next

/
Thumbnails
Contents