Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-29 / 98. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 29. Lengyel békefenntartók Varsó. Az USA azt szeretné, ha Lengyelország egy teljes dandárnyi békefenntartót, vagyis 2-3 ezer katonát küldene Irakba. Az általában jól értesült Gazeta Wyborcza tegnap ezt egy olyan Penta- gon-beli, meg nem nevezett amerikai katonai illetékest idézve írta, aki közvetlenül részt vesz az iraki hadművelet irányításában. A forrás szerint a stabilizációs erők amerikai alegységekből és két nemzetközi hadosztályból állnának, melyek közül az egyikben a lengyeleké lenne az irányító szerep. A lap úgy értesült, a békefenntartó erő létrehozásának tervét az amerikaiak az Irak jövőjével foglalkozó, holnap Londonban megnyíló nemzetközi konferencián tárják az iraki akciót fegyveresen is támogató szövetségeseik elé. (MTI) Buszrablás a palesztinokért Berlin. Izrael kivonulását követelte a palesztin területekről a két héten belül már a harmadik buszeltérítés elkövetője, egy 27 éves libanoni férfi. A késsel hadonászó férfi este fél 9 óra tájban Berlin északi részén egy buszmegállóban kerítette hatalmába a járművet, egy háromgyermekes családot azonban gyorsan szabadon engedett. Akciója 45 percen át tartott, rövid tárgyalás után ellenállás nélkül megadta magát, elengedve a buszon maradt három utast és a gépkocsivezetőt. A járművet korábban kommandósok vették körül. (MTI) Újabb holttest Koszovóban Pristina. Egy amerikai katona holttestére bukkantak vasárnap a Pristinától 50 kilométerre keletre lévő Dobercanénál - jelentette a Koszovóban állomásozó nemzetközi békefenntartó erők (KFOR) parancsnokságának szóvivője. Az illetékes nem szólt arról, hogy mi történhetett a katonával. Mindössze annyit közölt, hogy folyik a nyomozás. Koszovóban a NA- TO-vezetésű KFOR-kötelék- ben mintegy 3 ezer amerikai teljesít szolgálatot. (MTI) Paraguayban Duarte győzött Asuncion. Hivatalosan is bejelentették tegnap, hogy Nicanor Duarte, a konzervatív Colorado Párt jelöltje nyerte meg a Paraguayban vasárnap megrendezett elnökválasztást. A választási bizottság adatai szerint a 46 éves jogász a szavazó polgárok 37,64 százalékának a bir zalmát élvezi. Két legnagyobb vetélytársa, a liberális párt jelöltje, Julio César Franco a voltok 23,36, míg Pedro Fadul, a Patria Querida nevű független mozgalom vezetője a szavazatok 22,4 százalékát szerezte meg. (MTI) Duarte győzelme azt jelenti, hogy a dél-amerikai országban tovább folytatódik a Colorado Párt 56 éve tartó uralma (Reuters) Ahmed Csalabi ellenzéki vezető és Tárik Aziz volt miniszterelnök-helyettes egybehangzóan állítja, hogy Szaddám Húszéin életben van Kemény dió az új iraki vezető megtalálása Tegnap is tüntettek a síiták Bagdad központjában (Reuters-felvétel) Asz-Szajlíja/Bagdad/Madrid. A berlini fal ledöntéséhez és Párizs II. világháborús felszabadításához hasonlította az iraki háború jelentőségét Donald Rumsfeld. A hét végén Madridban, tegnap Bagdadban tanácskoztak ellenzéki személyiségek a háború utáni rendezésről. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Rumsfeld amerikai védelmi miniszter tegnap a katari asz-Szajlíjában, az amerikai középső parancsnokságon méltatta az amerikai katonák iraki helytállását, a háború jelentőségét a berlini fal ledöntéséhez és Párizs II. világháborús felszabadításához hasonlítva. Ugyanakkor még nem beszélt győzelemről, de kijelentette: az ő legjobb döntése volt Tommy Franks tábornokra bízni a háború elindítását március 20-án, annak ellenére, hogy sokan elsietettnek tekintették a hadműveletet. MADRIDI KIÁLTVÁNY Jósé Maria Aznar spanyol kormányfő a hétvégén Madridban fogadta Szaddám Húszéin volt iraki diktátor ellenzékének képviselőit, akik madridi tanácskozásukon elfogadták az Irak jövőjével kapcsolatos elveket öt pontban összefoglaló úgynevezett Madridi Kiáltványt. Ez a következőkben foglalja össze az Irak jövőjével kapcsolatos elképzeléseket: 1. Olyan demokratikus, pluralista, föderális rendszert kell létrehozni, amely garantálja a szabadságjogokat, az emberi jogokat, a nemzetiségek, nép- és vallási csoportok jogait, valamint a nők jogait. 2. A lehető leghamarabb garantálni kell Irak biztonságát és stabilitását, kideríteni a foglyok és az eltűntek sorsát, elősegíteni a kivándoroltak és a menekültek visszatérését. 3. Átmeneti, független, koalíciós kormányt kell alakítani iraki politikai szervezetek tagjaiból és politikusokból. 4. Nemzeti és nemzetközi keretek között is komoly erőfeszítést kell tenni az ország újjáépítéséért. Fel kell kérni a spanyol kormányt, hogy vegyen részt az újjáépítésben és nyújtson hozzá segítséget. 5. Tiszteletben kell tartani az ország lakosainak kulturális identitását, valamint az iszlám és más vallások értékeit. A La Razón azt írta, „Spanyolország az egyetlen olyan szövetséges ország, amelynek részvételét minden iraki politikai és vallási erő képviselői egyöntetűen kérelmezik. Sem az USA, sem Nagy- Britannia nem élvez ilyen kitüntetett helyzetet.” Az USA szervezésében tegnap délelőtt több száz egykori - különféle irányzatokat képviselő - iraki ellenzéki személyiség politikai tanácskozásra gyűlt össze Bagdadban, hogy megvitassa a Szaddám bukása nyomán megalakítandó átmeneti kormány felállításával kapcsolatos teendőket. Az volt a cél, hogy olyan kiemelkedő személyiségeket találjanak, akik képesek lehetnek Irak vezetésére, a kormányzati feladatok Jay Garner nyugalmazott amerikai tábornoktól történő későbbi átvételére. Közben Bagdadban ismét síiták tüntettek, iszlám államot követelve. Megfigyelők a megmozdulást egyrészt ezzel a tanácskozással, másrészt azzal hozták összefüggésbe, hogy az amerikai erők vasárnap őrizetbe vették Mohamed Mohszen al- Zubajdit, Bagdad önjelölt polgár- mesterét. SZADDÁM MINDENT TÚLÉLT Az Iraki Nemzeti Kongresszus (INC) vezetője szerint életben van Szaddám Húszéin volt iraki elnök és mindkét fia is. Ahmed Csalabi ezt a Fox News televíziónak adott interjújában jelentette ki. Csalabi szerint egyes jelentések arról szóltak, hogy Szaddám már arra kérte biztonsági szolgálatát: lássák el őt öngyilkos öltözékkel és bombákkal felszerelt övékkel. Tárik Aziz volt iraki miniszterelnök-helyettes szerint Szaddám Húszéin túlélte mind a két célzott légicsapást, amelyet az ő likvidálása céljából mért feltételezett bagdadi tartózkodási helyére az amerikai légierő. Az ismeretlen helyen fogva tartott Aziz kihallgatásán elmondta, Szaddámot élve látta a március 19-i és az április 7-i légicsapások után - közölte tegnap az USA Today amerikai védelmi minisztériumi forrásokra hivatkozva. Lapértesülések szerint George Bush amerikai elnök a héten kinyilvánítja a háború végét, ugyanakkor nem hirdeti ki a győzelmet, mivel még nem találták meg a tömegpusztító fegyvereket és Szaddám sorsáról sem lehet még tudni semmi bizonyosat. A diktátornak tegnap volt a 66. születésnapja. Tony Blair brit kormányfő a francia külpolitika alapvető célkitűzéseit bírálta Nem a fegyverkérdés a legfontosabb MTI-JELENTÉS London. A szövetségeseknek jelenleg mintegy 150 olyan iraki helyszínről van tudomásuk, ahol lehetséges tömegpusztító fegyverek jelenléte, de ezer további helyszínről is érkeztek bejelentések. Ezt Tony Blair brit kormányfő mondta szokásos havi sajtótájékoztatóján. Szerinte van idő e fegyverek fellelésére, és a szövetséges erők még messze nem jutottak el a gyanús helyszínek feléhez sem. Hozzátette: az első feladat most Irak stabilizálása, a második a humanitárius szükségletek kielégítése, és csak a harmadik az illegális fegyverek megtalálása. Megismételte: a Szaddám-rezsim a háború előtt hat hónapig foglalkozott e fegyverek módszeres elrejtésével. Blair szerint továbbra sem kétséges, hogy Iraknak voltak ilyen fegyverei, és ezt nem is vonja kétségbe senki. Fontosnak nevezte, hogy a majdan fellelt tömegpusztító fegyverek jellegét független szakértők igazolják, de nem mondta biztosra, hogy a szövetségesek ezzel a feladattal az ENSZ-t fogják megbízni. Megfogalmazása szerint erről tárgyalni kell az ENSZ-szel és a szövetségeseknek maguk között is meg kell vitatniuk a kérdést, mert „valamilyen független igazolási eljárásra” kétségtelenül szükség lesz. A múlt héten - komoly feltűnést keltve - már a brit védelmi miniszter is utalást tett arra, hogy a szövetségesek esedeg nem az ENSZ-t fogják megbízni bármilyen Irakban fellelt, nem hagyományos fegyverzet tömegpusztító jellegének igazolásával. A Tárik Aziz volt iraki miniszterelnök-helyettesnek nyújtandó esedeges brit menedékjogról - erről a hétvégi brit sajtó cikkezett - Tony Blair azt mondta: teljes rejtély előtte, hogy a hír honnan származik. Kizárta, hogy emberi- jog-sértésekkel vádolt személyeknek London valaha is menedékjogot nyújtson. A The Sun írta szombaton, hogy Aziz, aki nemrég adta fel magát a szövetségeseknek, a birtokában lévő információk fejében letelepedési jogot kér Nagy-Britan- niában. Blair ismét cáfolta, hogy a szövetségesek most Szíria lerohanására készülnének. Azt mondta, a közel-keleti rendezéshez szükség van Damaszkusz - és Irán - együttműködésére. Blair a Financial Timesnak, egyértelmű utalással Franciaországra, azt mondta: egyesek úgynevezett többpólusú világot akarnak teremteni, amelyben több erőközpont létezik. A miniszterelnök szerint azonban ezek a központok rövid idő alatt egymás vetélytársaivá válnának. És egyenesen Jacques Chirac francia elnöknek címezve jelentette ki: azoknak, akik az egyoldalú amerikai hatalmi fellépéstől tartanak, fel kell ismerniük, hogy ezt a leggyorsabban az Amerikával rivalizáló erőközpontok életre hívásával érhetik el. A lap ugyancsak tegnap közölt felmérése szerint a Franciaországgal szembeni bizalmatlanságot a brit közvélemény többsége is osztja. A britek 55 százaléka szerint Párizs a legmegbízhatatla- nabb szövetségese Nagy-Britanniá- nak, 73 százalékuk ugyanakkor Amerikát nevezte a legmegbízhatóbb szövetségesnek. ÖSSZEFOGLALÓ Rámalláh/Jeruzsálem. Mahmúd Abbász kijelölt palesztin miniszterelnök nem tud eleget tenni washingtoni meghívásának, ha Jasszer Arafat palesztin elnök nem nyeri vissza mozgásszabadságát. Ezt tegnap Abbász környezetéből jelezték palesztin tisztségviselők. Az izraeli hadsereg 16 hónapja gyakorlatilag zárlat alatt tartja Árafatot a Jordán folyó nyugati partvidékén fekvő Rámal- láhban. George Bush elnök korábban washingtoni látogatásra hívta meg Abbászt, amint beiktatják az általa vezetett palesztin kormányt. A beiktatásra várhatóan ma kerül sor a palesztin törvényhozás ülésén. Izrael és az Egyesült Államok a politikai élet oldalvonalára kívánja szorítani Árafatot, akinek személyében az izraeli-palesztin válság rendezésének újraindítását gátló tényezőt lámák. Á mérsékelt és pragmatikus politikusnak tartott Abbász viszont arra hívott fel, hogy a palesztinok a két és fél éve kezdett felkelésük során mondjanak le a fegyverek alkalmazásáról; Abbász demokratikus reformokat is végre kíván hajtani, véget vetve a Palesztin Hatóságon belül dúló korrupciónak. Rendkívül fontos hír: Abbász európai diplomatáknak azt mondta, a mai beiktatás alkalmából ki akaija hirdetni a fegyveres felkelés végét. Ariel Sáron izraeli kormányfő izraeli kormányfő tegnap közvetve bírálta Abbászt, amiért csak meggyőzni próbálja a radikális csoportokat a merényletek leállításának szükségességéről. A csoportok lefegyverzése, az elkövetők letartóztatása nélkül Sáron nem tartja lehetségesnek az erőszak leállítását. (MTI, TASR) Az élethez való jog védelme érdekében szükséges Eutanázia elutasítva Phenjan kész lemondani atomprogramjáról, de elutasítja Szöul beavatkozását Alkudozna a kommunista rezsim MTI-JELENTÉS Szöul. Amerika gazdasági és politikai „ellenszolgáltatásaiért” cserébe Észak-Korea kész lemondani atomprogramjáról. Phenjan ugyanakkor elutasít mindenfajta dél-koreai beavatkozást az atomprogramja felújítása miatt kialakult válságba, amely értékelése szerint hangsúlyozottan kétoldalú viszály az USA és Észak-Korea között. Dél-koreai napilapok tegnap számoltak be arról, hogy az amerikai „kárpótlási csomagért” cserébe Phenjan nemcsak átmenetileg helyezné hatályon kívül nukleáris programját. Az ajánlat része azoknak az indítványoknak, amelyeket Észak-Korea a múlt héten Pekingben terjesztett elő az USA képviselőinek. Dél-Ko- rea kedvezőnek ítélte a kommunista északi állam javaslatait - írta a Munhva Ilbo című szöuli napilap. Egy dél-koreai elnöki tanácsadó tegnap azt mondta, hogy Washingtonnak és szövetségeseinek méltányolni kellene a pekingi megbeszélések „ragyogó kilátásait”. A féléves viszály kezdete óta tartott első megbeszéléseken amerikai tájékoztatás szerint Észak-Korea elismerte, hogy atomfegyver van birtokában. A Dzsungang Ilbo című dél-koreai újság közelebbről meg nem nevezett diplomáciai forrásokból úgy értesült: Észak-Korea megnemtámadási szerződést, illetve gazdasági és politikai kapcsolataik normalizálását kérte az USA-tól. George Bush amerikai elnök kormánya kizárja a szabályos megnemtámadási szerződést, de elképzelhetőnek tartja „írásos biztonsági garanciák bizonyos formáját” - írta az AP. Észak-Korea attól fél, hogy az iraki háború után Washington következő célpontja lesz. Ro Mu Hjon dél-koreai elnök tegnap közleményben tudatta, hogy az amerikai elnökkel május 15-én Washingtonban tartandó találkozóján „a nukleáris kérdés maradéktalan és békés megoldását” elősegítő együttműködésről fog tárgyalni. A miniszteri szintű Korea-közi megbeszélések második napján, tegnap Phenjanban a déli küldöttség atomfegyverprogramja mindennemű fejlesztésének feladására szólította fel a vendéglátó északiakat. A déliek a Korea-fél- sziget atomfegyver-mentességét kimondó, 1992-ben kötött egyezményre hivatkoztak. Az északiak elutasították, hogy vitába bocsátkozzanak a kérdésről. Phenjan képviselői ugyanakkor leszögezték, hogy a perpatvar békés rendezésére törekszenek. NOL-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A magyar alkotmánybíróság (AB) döntése értelmében az eutanázia tiltása nem alkotmányellenes. Az AB tegnap hirdette ki határozatát arról az indítványról, amely szerint az egészségügyi törvény alkotmányellenesen korlátozza a gyógyíthatatlan betegek önrendelkezési jogát azáltal, hogy nem teszi lehetővé számukra életük orvosi segítséggel történő befejezését (az aktív eutanáziát). Az AB elutasította az indítványt. Álláspontja szerint nem alkotmányellenes ugyanakkor a gyógyíthatatlan betegek esetében az orvosi ellátás visszautasításának hatályos jogi szabályozása (a passzív eutanázia). A határozat szerint az Országgyűlésnek nincs törvényalkotási kötelezettsége az eutanáziával kapcsolatban. A taláros testület arra a következtetésre jutott: az a tény, hogy a törvény- alkotó részben korlátozza a gyógyíthatatlan betegek önrendelkezési jogát, az élethez való jog védelme érdekében szükséges, és ez a korlátozás arányosnak minősül a cél elérése érdekében. A határozathoz Holló András, Kukorelli István és Tersz- tyánszkyné Vasadi Éva alkotmány- bírók párhuzamos indokolást fűztek. Bihari Mihály, Erdei Árpád, Holló András és Kukorelli István alkotmánybírók különvéleményt fogalmaztak meg. Takács Albert alkotmányjogász és Kmetty Ildikó ügyvéd 1993-ban azért fordult az Alkotmánybírósága hoz, mert egy asszony saját kezűleg segítette halálba gyógyíthatatlan gyermekét, és emiatt az anyát emberölésért marasztalta el a bíróság. Az indítványozók szerint az alkotmányban biztosított emberi méltósághoz való jogba beletartozik, hogy a gyógyíthatatlan beteg orvosi segítséget vegyen igénybe élete méltó módon történő befejezéséhez. Álláspontjuk szerint a haldokló emberi méltóságának megőrzése érdekében az orvosnak jogot kellene kapnia, hogy a beteg ez irányú kívánságának hiányában is elősegíthesse élete befejezését. A határozat ezzel végképp nem ért egyet. Nem megy Washingtonba, ha Arafat nem lesz szabad Abbász feltétele Bushnak
