Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-26 / 96. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 26. Közélet 5 A káposzta megmaradt, de... - beszélgetés A. Nagy Lászlóval, a parlament emberjogi bizottságának elnökével Az ombudsman első éve Egy éve van emberjogi biztosa Szlovákiának, ám ez alatt az idő alatt Pavel Kandrác nem sokat hallatott magáról. Ha mégis színre lépett, statisztikai adatokkal és színes grafikonokkal árasztotta el a sajtót, vagy székházproblémáiról adott hírt. Amikor a parlament megválasztotta, A. Nagy László úgy fogalmazott: kecskére bízták a káposztát. A parlament emberjogi bizottságának elnökével beszélgettünk. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Változott a véleménye, vagy még mindig úgy gondolja: kecskére bízták a káposztát? Azért mondtam ezt, mert Kandrác nem arról volt híres, hogy az emberi jogok bajnokaként a parlamentben vagy máshol aktívan szerepelt volna. Megválasztása után számomra minden elképzelhető volt - még az is, hogy mint a kecske a káposztásban, úgy fog ő a hivatalában garázdálkodni. Szerencsére nem ez történt. Kandrác az elmúlt évben kiépítette hivatalát, szerzett megfelelő épületet, kialakította a hivatal működésének anyagi és szerkezeti feltételeit. Kétségkívül nem volt könnyű dolga: csaknem fél évbe került, mire sikerült megfelelő székházat találnia. Az intézmény sajnos nem úgy indult, mint Csehországban, ahol már jóval a törvény elfogadása és az ombudsman megválasztása előtt kijelölték a leendő épületet, és működött egy kormánybiztos, akinek a feladata volt biztosítania, hogy az ombudsmant minden készen várja. Otakar Motejl már csak a megfelelő munkatársakat választotta ki. Pedig ez nem pénz kérdése. Ez összefügghet azzal, hogy tíz évig tartott, amíg Szlovákiában megho- nosíthatóvá vált ez az intézmény, és bár kormánypártok, főleg az MKP által szorgalmazott hivatalról volt szó, partnereinknek is voltak ellenvetéseik. Sem a parlamentben, sem a kormányban nem találtunk megértésre azzal a javaslattal, hogy biztosítani kellene az anyagi és működési feltételeket. így aztán az » A hiányzó közéleti aktivitást nehéz törvénnyel szabályozni, ehhez érzék, bátor- . . ság is kell. \\ ombudsmannak kellett mindent megszerveznie. Ez meg is látszik az első éven. Ettől függetlenül az intézmény működik és elláthatja feladatát. Az ombudsmannak a nép ügyvédjének kellene lennie, Pavel Kandrác viszont jelenleg elsősorban ingyenes jogi tanácsadónak tűnik. Évente kell jelentést tennie a parlamentnek, bizottságunk már tárgyalta az idei jelentést. A biztoshoz sok egyéni panasz érkezik, ám legtöbbjük a bíróságok hatáskörébe tartozik. A beadványok másik nagy csoportja az állami hivatalok és az önkormányzatok működésével kapcsolatos, ezekben már illetékes A kezdeti nehézségek sem szolgálhatnak mentségül, amiért az ombudsman! hivatal nem került be a köztudatba az emberi jogokat védelmező intézményként. (Somogyi Tibor felvétele) az ombudsman. Kandrác saját kezdeményezésű, nagyobb embercsoportokat, általános értelemben vett emberi jogokat érintő, illetve hivatalok emberi jogot sértő tevékenységével foglalkozó ügyben alig vett részt anélkül, hogy erre panasz érkezett volna. Az összes ügynek mindössze egy százaléka volt saját kezdeményezésű. A kezdeti nehézségek sem szolgálhatnak mentségül, amiért az ombdusmani hivatal nem került be a köztudatba az emberi jogokat védelmező intézményként. Kandrác jelentése tartalmaz konkrét ügyeket? Illusztrálja az egyes típusokat. Sajnos a sajtóban nem jelentek meg az egyes ügyek... ...mert Kandrác nem mondott semmit a panaszokról, csak statisztikai kimutatást, a tematikai csoportosítást ismertetett. Nem a hozzá benyújtott panaszokra, hanem inkább az emberi jogokat érintő közügyekre gondolok, melyekkel kapcsolatban hallgatott. Vagyis mégiscsak szomorúfűz, odvas fa csupán az ombudsmani hivatal, ahová bekiabálhatjuk ügyes-bajos dolgainkat, de jogorvoslatra nem számíthatunk? A bizottságban én is megfogalmaztam ezt a kifogást, és Kandrác sok más egyéb, főleg szervezési gondra hivatkozott. Megígérte, hogyjobban odafigyel a sajtóra, valamint a saját kezdeményezésű ügyekre. Többször figyelmeztettem őt, hogy más országokban az ombdusman rövid időn belül nagy tekintélyre tett szert azáltal, hogy kényes ügyekben állást foglalt. Nálunk is sok kényes kérdés volt - számos adatvédelmi ügy, sterilizációs botrány. Néhány elektronikus médium is megsértette az emberi jogokat, amikor személyes, emberi jogokat sértő dolgokról tájékoztattak és beszéltettek embereket, és mindez méltóságukban és emberi jogaikban sértette az érintetteket - akár betegségről, akár bűncselekmény gyanújáról volt szó. Talán a mi ombudsmanunk fülét ez nem bántja. Nem hiszem, hogy ez fül kérdése, de nehéz ezt megítélni, nem ismerem Kandrác személyiségét. Mindenesetre néhány média törvényt sértett. De említhetném a háromszor és elég elv bevezetését vagy az abortuszról szóló vitát. Egyikben sem hallottuk az emberjogi biztos hangját, pedig illett volna. A parlament elé terjesztett jelentés alapján felmerül valamilyen törvényalkotási vagy -módosítási igény? Aligha. A jelentésben nem fogalmazódik meg semmilyen javaslat, és mi sem fogalmaztunk meg, mivel a dokumentum nem tartalmaz olyan ismeretanyagot, mely alapján ezt megtehetnénk. Általánosságban leszögezhető: az intézmény a törvénnyel összhangban, a jogszabály kereteit használva, de nem mindig kihasználva működik. A hiányzó közéleti aktivitást nehéz törvénnyel szabályozni, ehhez érzék, bátorság is kell. A szomszédos országok om- budsmanjai állandó konfliktusban vannak az államigazgatással, éppen azért, mert ők a nép jogait védelmezik. Egyes vélemények szerint az ombudsmani hivatal egy újabb állami intézmény csupán, mely az állam érdekeit védi, és senkinek nincs bátorsága megszüntetni. Bennem nem alakult ki ilyen érzés. Ismereteim alapján azokat az ügyeket, melyekkel foglalkoztak, megfelelően intézték el. Mivel az ombudsmant és munkatársait a parlamenti képviselőkkel szemben is titoktartás kötelez, az egyes ügyeket mi nem bírálhatjuk felül. Akkor mondhatnánk véleményt, ha a panaszos, akinek az ügyét elintézték vagy ad acta helyezték, megszólalna. Bennem olyan összkép alakult ki, hogy a mi emberjogi biztosunkból hiányzik az, ami a szomszédos országokban másokat az emberi jogok bajnokává tesz. Amit a törvény betűje megkövetelt, azt teljesítette. A minőséget nehéz értékelni. Vagyis elsősorban a büntetőjogban jártas, a jogász műveltségű Pavel Kandrác mutatkozott be, és hiányzik a szíwel-lélekkel végzett munka? Ezt így nem tudom megfogalmazni. Csak azt mondhatom, hogy eleget tett a törvényes elvárásoknak, megteremtette a hivatal kereteit, és jó lenne, ha ezt megfelelő tartalommal töltené meg. Vladimír Pirosík, emberjogi aktivista kifogásolta, hogy nem alakult ki együttműködés a polgári szervezetek és az ombdusman között. Szerinte azért, mert a funkciót sokan Kandrác személyével azonosították. A jelentés tartalmazza azoknak a szervezeteknek a hosszú listáját, melyekkel a hivatal felvette a kapcsolatot. Tény, hogy az ismertebb, nagyobb emberjogi szervezetek nincsenek a listán. Tegnap a parlament Ján Langost választotta a Nemzeti Emlékezet Hivatala igazgatótanácsának elnökévé. Az emberjogi bizottság egyedül őt javasolta e tisztségbe. Nem volt más jelölt, vagy más nem felelt meg? Nem volt más jelölt. Engem is meglepett, hogy a KDH-n kívül más frakció nem állított jelöltet. Ján Langost megfelelőnek tartom e funkcióba: politikailag, emberileg, szakmailag megbízható... ...és ő a hivatalról szóló törvény atyja. Ráadásul az elmúlt 14 év alatt bizonyította, hogy elkötelezett híve az elmúlt rendszerek felszámolásának. Sem belügyminiszterként, sem később parlamenti képviselőként Prágában és Pozsonyban nem változott \\ Több botrányos ügy r volt, néhány média is megsértette az emberi jogokat, ám Kandrác egy ügyben sem hallatta a hangját. N> a magatartása: mindig az igazságot kereste, és harcias magatartásával megpróbálta felszámolni a valamikori titkosszolgálati rendszer máig ható negatív következményeit. A Ház az MKP által jelölt személyeket is megválasztotta: Öllős László a kilenctagú igazgatótanács, Kovács László pedig a háromtagú felügyelőtanács tagja lett. Két körülményt mérlegeltünk, amikor javaslatot tettünk arra, hogy a szlovákiai magyarok is képviseltessék magukat e két testületben. Az egyik indok az volt, hogy a szlovákiai magyarság is ennek az országnak a szerves részét képezi, és a történelem éppen úgy sújtotta őket, mint a többi polgárt. Valamennyien szenvedő alanyai voltunk a csehszlovák és a szlovák titkosrendőrség tevékenységének, de a fasiszta szlovák állam idejében itt élő magyarokat is említhetnénk. Ezért teljesen indokolt, hogy a szlovákiai magyarok képviselői is részt vegyenek az intézmény kiépítésében és a működés ellenőrzésében. A másik ok ennél egyszerűbb: az itteni magyarság között is vannak megfelelő szakemberek. Öllős László politológusként, Kovács László pedig történészként szakmai, politikai és emberi szempontból egyaránt rátermettek. Remélem, hogy az intézet szakmai vezetésébe is megfelelő szakembert tudunk majd bejuttatni, de ez már az igazgatótanácson fog múlni. ■■■MB RÖVIDEN IflHHBfli A vártnál kisebb adóbevételek Pozsony. Ivan Miklós pénzügyminiszter elismerte, hogy az év első negyedében a hozzáadottérték-adóból befolyt bevételek nem érték el a tervezett szintet. Ezért a pénzügyi tárca olyan intézkedések megtételére készül, amelyekkel a kívánt szintre fel lehetne tölteni az államkasszát. A miniszter szerint ennek egyik módja, hogy néhány termék adóját már az idén felemelik. A költségvetés 3 havi hiánya egyébként 17,815 milliárd korona, ami az éves szint 31,8 százaléka. (SITA) A képviselők Sobonát megvédték Pozsony. A parlament tegnap nem vonta meg Viliam Sobona HZDS-s képviselő mentelmi jogát. Tették ezt annak ellenére, hogy ő személyesen is kérte a felmentést. Az ügyet visszautalták a mentelmi bizottsághoz arra hivatkozva, hogy annak korábbi ülésén nem szólalhatott fel a honatya jogi képviselője. Sobonát az ügyészség azzal vádolja, hogy a szliacsi fürdő privatizálása során az intézmény vezetőjeként visszaélt hivatali jogkörével. (TASR) Schuster csak egy kegyelmet adott Pozsony. Rudolf Schuster a 28 kérelmező közül csak egy személyt részesített elnöki amnesztiában. A felmentett férfit azért ítélték el, mert egy ismerősével akarata ellenére külföldre hurcoltak egy személyt. Áz indoklás szerint a férfinek azért kegyelmezett meg a köz- társasági elnök, mivel egyedül neveli négy gyermekét, akik az apa börtönbe vonulásával árvákká váltak volna. (TASR) Fico szerint az SDL már a múlt Pozsony. A hétvégén tartja kongresszusát a Demokrata Párt és a Demokratikus Baloldal Pártja (SDE) is. Az előbbinél komolyabb változás nem várható, Ludovít Kaník jelenlegi elnök újra indul posztjáért. Robert Fico az SDL kongresszusával kapcsolatban azt ajánlotta a párt tagságának, lépjenek át a Smerbe. Nem hisz abban, hogy az SDL-nek jövője lenne, hiszen se mediális támogatottsága, se karizmatikus vezetője, s lassan már pénze sem lesz. (SITA) Szlovák-magyar egyeztetés, hírzárlattal Pozsony. A kedvezménytörvény módosításával kapcsolatos kérdésekről egyeztettek pénteken Pozsonyban a kérdéskör magyar és szlovák szakértői. Az MTI-hez eljuttatott rövid szlovák külügyi közlemény szerint a konstruktív légkörben tárgyaló felek abban állapodtak meg, hogy a találkozó részleteit nem hozzák nyilvánosságra. (MTI) Jövő héten Mádl-Schuster találkozó Budapest. Mádl Ferenc magyar és Rudolf Schuster szlovák államfő kedden határtalálkozót tart Répáshután, Putnokon és a szlovákiai Hanván, ahol Erdélyi Géza református püspök üdvözli őket, majd virágot helyeznek el Tompa Mihály sírján. (MTI) A közös történelem alakított bennünket Közép-Európa Londonból ÚJ SZÓ-TU DÓSITÁS Somoija. Közép-Európa elsősorban gondolati stílust jelent, amelyet a felhalmazódott történelmi tapasztalatok alakítottak. Ezek szerinte főként kívülről érkező modernizáló forradalmak láncolatából állnak - mondta a Fórum Klubban tartott előadásában Schöpflin György, a London School of Economics történelemtanára. Ezek közé sorolta az 1989 utáni változásokat is, ftiszen a demokrácia fogalma sem itt született és sokak számára furcsák a francia, amerikai és angol gyökerű fogalmak. A 21. század legnagyobb kihívása azonban a modern demokrácia konszenzuskeresésen alapuló működése. Ez sok egyéb mellett a kisebbségekre is érvényes. A probléma egyáltalán nem csak tájainkon adott, hiszen például London lakosságának közel negyede bevándorlók második generációja, akik már britnek érzik magukat, de angolnak még nem. Sőt, Európában ma már csak Izland tekinthető nemzetállamnak, máshol mindenütt napirenden szerepel a kisebbségek vagy egyéb, különböző identitással rendelkező csoportok közös egyetértésre jutásának szükségessége. (-ti-) Felhívás az MKP, az SDKÚ és a KDH vezetőihez Összefogásra biztatnak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Wim van Velzen, az Európai Néppárt (ÉPP) alelnöke arra szólította fel az MKP, az SDKÚ és a KDH vezetőit, hogy szorosan működjenek együtt a szlovák európai parlamenti képviselők megválasztásakor. A három szlovákiai párt képviselői nem zárták ki az együttműködést, formájáról még tárgyalnak. Az MKP, a KDH és az SDKÚ társult tagja az EPP-nek, Szlovákia EU-csatlakozása után azonban automatikusan taggá válik. A néppárt és az Európai Demokrata Párt (ED) közös frakciója a legnagyobb politikai tömörülés az Európai Parlamentben, jelenleg 232 taggal rendelkezik a 626 tagú testületben. A frakció tagjainak száma az új tagországok felvételével 260- 300 főre emelkedhet, de sok múlik a jövőre esedékes választásokon. Szlovákiának 14 képviselői helye van, ebből jó szereplés esetén az említett három párt 7-et megszerezhet magának, (lpj) Öllős László és Kovács László az egykori titkosszolgálati jelentéseket rendszerező hivatal vezetésében Langos a Nemzeti Emlékezet Intézetének élén ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ján Langoät választotta a parlament tegnap a Nemzeti Emlékezet Intézete élére, az igazgatótanács tagjai Öllős László (MKP), Lubor. Halion (ANO) és Lenka Lubuská (SDKÚ) lettek, a tanács negyedik tagját ismételt voksolást követően sem választották meg a képviselők. Az intézet felügyelőtanácsának tagja Kovács László (MKP) és Iveta Hurná (SDKÚ) lett. Az igazgatótanács kiegészül még négy taggal, kettőt a kormány, kettőt az államfő nevez ki. A felügyelőtanács háromtagú, a megválasztott két tag mellé még egyet az igazságügyi miniszter javasolhat. Az intézet feladata az 1939 és 1989 között keletkezett titkosszolgálati jelentések összegyűjtése és rendszerezése lesz, melyekbe ezt követően minden 18 évnél idősebb állampolgár betekinthet. A parlament módosította az Európai Parlamentbe megfigyelőként delegált szlovák képviselői csoport összetételét is: vezetője Ján Fígeí (KDH) lett. A tizenháromról tizennégy tagúra bővült küldöttség új tagjának Anna Záborskát (KDH) választották a képviselők. A parlamenti delegáció - melynek az MKP részéről Bauer Edit és A. Nagy László a tagja - Szlovákia uniós csatlakozásáig képviseli az országot, ezt követően az országos választásokon megválasztott, immár teljes jogú euroképviselők váltják fel őket. A képviselők kiegészítették a Nyugat-Európai Közgyűlés és a NATO Parlamenti Közgyűlése állandó szlovák delegációinak tagjait is, az utóbbinak Farkas Iván (MKP) lett az ötödik tagja, (lpj) Véget ért a környezetvédelmi miniszterek tanácskozása Kassai deklaráció ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. A kassai deklaráció elfogadásával ért véget tegnap a visegrádi négyek környezetvédelmi minisztereinek kassai találkozója. A deklaráció leszögezi: Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország a környezetvédelem terén helytállt az európai uniós csatlakozási tárgyalások során. Megegyeztek, hogy a május végi kijevi, az ENSZ égisze alatt rendezendő európai környezetvédelmi konferencián a visegrádi négyek nevében Miklós László miniszter tart beszédet. Emellett valameny- nyi résztvevő áttekintette azt a magyar szaktárca által kidolgozott térképet, amely a határokon átnyúló tájvédelmi körzeteket tünteti fel. (shz)
