Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-24 / 94. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 24. Leomlott a ciprusi fal Nicosia. Történelmi pilla­natként, a ciprusi fal leom­lásaként tálalták a hírügynök­ségek, hogy tegnap reggel mintegy száz török ciprióta kelt át Nicosiában a Ciprus északi és déli felét elválasztó demarkációs vonalon. Ők vol­tak az elsők, akik a két oldal által jóváhagyott megállapo­dás értelmében átléphették az 1974 óta ENSZ-katonák által ellenőrzött zöld vonalat. Ugyanakkor ötven görög cipriótának várakoznia kellett a török oldal ellenőrző pont­jánál, hogy a csak Ankara ál­tal elismert Észak-ciprusi Tö­rök Köztársaság területére léphessen. (MTI) Csecsének Csehországban Prága. Már 520 csecsen me­nekült kért az idei év első há­rom hónapjában politikai me­nedéket és letelepedési enge­délyt Csehországban. A teg­napi belügyi közlés szerint a csecsének legnagyobb, 250 fős csoportja a húsvéti ünne­pek alatt érkezett az ország­ba. A csecsének a szomszédos Lengyelországból érkeztek, ahol rövidebb-hosszabb időt töltöttek, de nem voltak elé­gedettek helyzetükkel. Cseh­országban jelenleg mintegy 3000-3500 csecsen él. (MTI) Greenspan maradhat Sao Paulo. A világ tőkepiaca­it minden bizonnyal felbáto­rítja az amerikai kormány el­határozása, hogy támogatják Alan Greenspan újabb négy­éves megbízatását a szövetsé­gi tartalékbankrendszer (Fed) élén - mondta John Snow amerikai pénzügyminiszter tegnap Sao Paulóban. „Ez sta­bilitást ad a piacoknak, ez szavazás a folytonosságra, megszünteti a kétségeket és teljes mértékben bátorító ab­ban a tekintetben, hogy a Fed rendkívül tapasztalt kézben lesz, olyan ember vezetése alatt, akit a piacon tisztelnek” - hangsúlyozta Snow. (MTI) Greenspan 15 éve tölti be a Fed elnökének tisztségét (Reuters) Megkezdődött Basír pere Jakarta. Megkezdődött teg­nap a hazaárulással vádolt Abu Bakar Basír radikális val­lási vezető, a Jemaa Islamiya délkelet-ázsiai terrorhálózat feltételezett vezetőjének pere. A vád szerint Abu Bakar Basír terrorcselekmények sorozatá­val akarta megdönteni a jakartai kormányt, hogy háló­zata célkitűzéseinek megfele­lően iszlám államot hozzon létre Indonéziában, kimerítve ezzel a hazaárulás bűntettét. Az ügyészség a tavaly október 12-én Balin végrehajtott, 220 halottat követelő kettős me­rénylet elkövetésével gyanúsí­tott Jemaa Islamiya (Iszlám Közösség) emíijének nevezte a 64 éves hitszónokot, de nem vádolta meg bűnrészességgel. Szervezete állítólag kapcsola­tot tartott fenn a bin Laden vezette al-Kaida terrorháló­zattal is. (MTI) George Galloway kormánypárti képviselő állítólag hatalmas pénzeket zsebelt be iraki olajüzletekből Tovább dagad a brit belpolitikai botrány MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. A kilátásba helyezett rágal- mazási per ellenére újabb vádakkal állt elő a tegnapi The Daily Teleg­raph George Galloway brit munkás­párti képviselő ellen. Olyan értesü­lést idézett, amely szerint a kor­mánypárti honatya a neki juttatott iraki pénzek emelését kérte, és ezt személyesen Szaddám Húszéin uta­sította el. A legnagyobb konzervatív brit lap már előző nap rég nem látott belpo­litikai botrányt kavart Nagy-Britan- niában azzal az iraki titkosszolgálati iratokra alapozott hírével, hogy a Huszein-rezsimhez fűződő baráti kapcsolatairól közismert Galloway korábban évente legalább 375 ezer fontot kasszírozott illegális iraki olajügyletekből. A lap szerint a szö­vetségesek által megdöntött iraki re­zsim a korábbi években félévente 3 millió hordó olaj kereskedési jogát adta oda a képviselőnek az olajat élelmiszerért ENSZ-program kiját­szásával, és Galloway az értékesítés utáni részesedésből jutott az évi több százezer fontos jövedelemhez. A képviselő azonnal megkezdte a rágalmazási perjogi előkészítését a The Daily Telegraph ellen, amely azonban tegnap újabb iraki titkos- szolgálati iratokból idézett. Ezek arról tanúskodnak, hogy a kor­mányzó brit Munkáspárt balszélé­nek saját kormányában is rendkívül népszerűtlen veteránja még több pénzt kért, de ezt már Szaddám Húszéin volt iraki elnök elutasítot­ta. A bagdadi külügyminisztérium felégetett és kifosztott épületéből származó iratok egyike szerint Húszéin igen magas szintű bizott­ságot állított fel a kérés tanulmá­nyozására. A bizottság tagja volt Taha Jaszin Ramadan akkori alel- nök, Izzat Ibrahim, Húszéin helyet­tese a Baasz párt legfelső vezetésé­ben, Tarik Aziz miniszterelnök-he­lyettes, Mohamed Szaid asz-Szahaf akkori külügyminiszter, aki a máso­dik Öböl-háború idején tájékozta­tási miniszterként megingathatat­lan derűlátásáról és győzelmi beje­lentéseiről vált közismertté, vala­mint Ali Haszan el-Madzsíd tábor­nok, a hírhedt Vegyész Ali. Szad­dám azonban előre kijelölte a bi­zottság egyetlen lehetséges dönté­sét, azt a megjegyzést fűzve a 2000 májusában kelt rendelethez, hogy Galloway „kivételes támogatásra” vonatkozó kérésének teljesítését Irak nem engedheti meg magának. A brit képviselő a lap által idézett iratok szerint két meghatározott ké­réssel állt elő: azt akarta elérni, hogy az irakiak emeljék meg az ál­tala értékesített olaj jövedelméből neki járó 10-15 százalékos részese­dést, valamint kivételes kereskedel­mi és szerződési lehetőségeket kért három iraki minisztériumtól és az állami áramszolgáltatási bizottság­tól. Az iraki titkosszolgálati kapcso­latokkal meggyanúsított brit mun­káspárti képviselő szerint az ellene felhozott vád része annak a hadjá­ratnak, amelynek célja „a balolda­Galloway mindent tagad (Reuters) Ion szóló fontos hangok” elnémítá- sa. A The Daily Telegraph megjegy­zi: Galloway 250 ezer font értékű portugáliai villájából védi magát, londoni lakhelye pedig egy 800 ezer fontot érő, háromszintes kertes ház. Washington nem számolt a síiták szervezettségével, egy iszlám fundamentalista kormány lehetőségével Gyorsan javul az iraki helyzet. Kerbelában a síiták tegnap a Szaddám-rezsim bukását is ünnepelték: többen táncra perdültek a diktátor ledöntött szobrán ' (TASR/AP-felvétel) Kerbela/Umm-Kaszr/Bag- dad/Washington. A brit védel­mi miniszter szerint Szaddám Húszéin valószínűleg még mindig Irakban tartózkodik. Geoff Hoon, aki a dél-iraki Umm-Kaszr kikötővárosban tett látogatást, kijelentette: a szövetségesek kutatják a le­hetséges helyszíneket, ahol a volt iraki elnök felbukkanhat. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Iraki síita zarándokok százezrei se­reglettek össze szent városukban, Kerbelában vallási ünnepük tegnapi tetőpontján, amelyet Amerika-elle- nes jelszavak jellemeztek. A zarán­doklatot övező vallási és politikai buzgalom rávüágított annak lehető­ségére, hogy Szaddám bukott re- zsimjét iszlám fundamentalista, Amerika-ellenes kormány váltsa fel Irakban - vélekedett a Reuters. Dé­lig több millió síita sereglett össze a mártírként tisztelt Húszéin imám kerbelai sírmecsetjénél. A zarándo­kok tömegéből több ezer tüntető vált ki, akik iszlám állam felépítését követelték a háború utáni Irakban, az amerikai haderő azonnali kivoná­sával egyetemben. A The Washing­ton Post szerint az Irakjövőjét terve­ző amerikai vezetők lebecsülték az iraki síiták szervezett erejét, és nem számoltak azzal, hogy megelőzzék egy iszlám fundamentalista kor­mány megalakítását. A lap azt írta, a Pentagon katonai vezetőinek ülése spontán tanfolyammá alakult át a sí­itákról és az iraki iszlám fundamen­talizmussal kapcsolatban követendő stratégiáról. A The New York Times úgy tudja, Iránban kiképzett ügynö­kök szivárogtak be Irakba, hogy tá­mogassák az Irán-barát iraki síita vezetőket és iszlám rendszer létre­hozását. Jay Garner nyugalmazott amerikai tábornok, az iraki újjáépítés irányí­tója az iraki infrastruktúra helyreál­lítását nevezte a legfontosabb fel­adatnak. Garner sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy várakozásai­hoz mérten rendkívül gyorsan javul az iraki helyzet, jóllehet a biztonság még mindig problémát jelent. Kifej­tette, nagy bizonytalanságot tapasz­talt az irakiak körében a Szaddám­rendszer összeomlása utáni káosz­ban. Az ENSZ BT rövid időre még egyszer meg akarja hosszabbítani az olajat élelmiszerért programot, mert a ter­vezett emberbaráti segítségnek csak töredéke jutott el mostanáig Irakba. Hosszú távon azonban nincs jövője a büntetőintézkedésekhez kötött programnak, amelynek keretében az olajeladások bevételeiből gon­doskodnak az iraki lakosság alapve­tő élelmiszer- és gyógyszerszükség­leteinek kielégítéséről - mondta Adolfo Aguilar Zinser, a BT mexikói elnöke, miután megbeszélést folyta­tott Benőn Sevannal, az iraki segély- program igazgatójával. Sevan óva intett az emberbaráti segítség gyors megszüntetésétől, mondván: az ira­ki lakosság több mint 60 százaléká­nak a program keretében osztott se­gélyek jelentik az egyedüli élelmi­szerforrást. A Fehér Ház tegnap is sürgette az Irakot sújtó ENSZ-szank- ciók megszüntetését. A francia kormány tegnap igyeke­zett kisebbíteni a megtorlást kilátás­ba helyező újabb washingtoni fe­nyegetés súlyát, rámutatva, hogy az nincs összhangban a két ország kapcsolatainak mostani állapotá­val. Jean-Francois Copé kormány- szóvivő reagált Colin Powell pár órával korábbi tévényilatkozatára. Az amerikai külügyminiszter jelez­te: Párizsnak következményekkel kell számolnia, mert megakadá­lyozta, hogy az Irak elleni ameri­kai-brit invázió nemzetközi jogi fel­hatalmazást kapjon a BT-ben. Powell nem fejtette ki, milyen retor­ziókat tervez Washington. Gingrich reflektorfényben - most a IV. világháború folyik, amely tovább tart majd, mint az I. és a II. világháború Éles konzervatív támadások Powell ellen MTI-JELENTÉS Washington. Newt Gingrich, a Pen­tagon tanácsadója kedden drámai változtatásokat sürgetett az ameri­kai külügyi tárcánál, amely szerinte közel-keleti diktátorokat támogat és aláássa George Bush amerikai elnök politikáját. A képviselőházi republi­kánus frakció volt vezetője a konzer­vatív American Enterprise Institute tanácskozásán támadta a külügymi­nisztériumot, amely szerinte „bátor és mélyreható változtatásokra szo­rul”, különben Amerika hamarosan - a katonaitól eltekintve - minden téren védekezésre fog kényszerülni. Newt Gingrich tagja a Pentagon ta­nácsadó testületének, a Védelempo­litikai Bizottságnak, amelyet sokáig a minap lemondott Richard Perle vezetett. Gingrich érthetetlennek nevezte, hogy Amerika együttműkö­dik at úgynevezett kvartettben az EU-val, Oroszországgal és azrENSZ- szel a közel-keleti rendezésen, ön­ként elfogadva egy olyan felállást, amelyben a másik három rutinsze­rűen leszavazza. Gingrich azt is fel­rótta a külügyi tárcának, hogy nem tudta megnyerni a nemzetközi köz­vélemény támogatását az Irak elleni háborúhoz. Richard Boucher kül­ügyi szóvivő a vádak kapcsán leszö­gezte, hogy a minisztérium George Bush elnök politikáját valósítja meg lojálisán és hatékonyan. A Pentagon és a külügyminisztéri­um a külpolitika jövőbeli irányának meghatározásáért folyó vetélkedé­sében a legutóbbi csőriét sajtóhírek szerint azért vívta, hogy ki vezesse az USA küldöttségét Pekingben az amerikai-észak-koreai-kínai há­romoldalú konzultáción. A védelmi tárca néhány napja azt szorgalmaz­ta, hogy James Kelly távol-keleti ügyekben illetékes államtitkár-he­lyettes helyett John Bolton leszere­lési és nemzetközi biztonsági kérdé­sekkel foglalkozó külügyi államtit­kár legyen a delegációvezető. Colin Powell elvetette a javaslatot. A kül­ügyminiszter a múlt héten azzal bosszantotta fel a neokonzervatív köröket, hogy bejelentette: kész el­utazni Szíriába, amelyet Szaddám Húszéin iraki diktátor rezsimjének támogatásával és vegyi fegyverek ki- fejlesztésével vádolnak. Gingrich szerint ez nevetséges. A neokon- zervatívok az iraki háborút lendü­letből Szíriára is kiterjesztették vol­na. A Pentagonban ezeknek a körök­nek a támogatója a hírek szerint Paul Wolfowitz védelmi miniszter­helyettes, akit ellenfelei „Arábiái” Wolfowitz néven emlegetnek. A neokonzervatívokhoz kötődik Ja­mes Woolsey, a CIA volt igazgatója is, aki jó kapcsolatokat ápol a Penta­gonnal. Woolsey szerint most a IV. világháború folyik, amely lényege­sen tovább tart majd, mint az I. és a II. vüágháború, de talán nem olyan sokáig, mint a III. világháború, azaz a hidegháború. A IV. világháború­ban Woolsey három ellenséget ne­vezett meg: Irán vallási vezetőit, Szí­ria és Irak fasisztáit, valamint az Oszama bin Laden és az al-Kaida ne­vével fémjelzett iszlám szélsőséget. Woolsey úgy véli, a terrorizmus elle­ni háború addig aligha ér véget, amíg meg nem változtatják a Közel- Kelet arculatát. Bush nem tervez háborút Washington. Annak kapcsán, hogy Irak után esetleg Szíria lehet az amerikai katonai tervezés következő célpontja, George Bush elnök újságíróknak kijelentette: „Jelenleg nem gondolkozom egyetlen újabb hadműveleten sem. Nem is tudok elképzelni olyan helyzetet vagy eseményt, amely - miközben itt beszélgetünk - katonai intéz­kedést tenne szükségessé.” (MTI) Palesztin kormány Létrejött az egyezség Rámalláh/Washington. Tegnap koraeste létrejött a megállapodás Jasszer Arafat palesztin elnök és Mahmúd Abbász kijelölt miniszter- elnök között a palesztin kormány megalakításáról. Előzőleg Abbász közleményben szögezte le, hogy a törvényesen rögzített határidő utol­só pillanatáig kész tárgyalni a kor­mányról. Kedden ugyanis kudarccal végződtek megbeszélései Arafattal. Egy névtelenséget kérő palesztin tisztségviselő elmondta: Washing­ton tegnapra virradóra figyelmeztet­te Arafatot: viselnie kell minden kör vetkezményt, ha Abbásznak (a szer­da éjféli) határidőig nem sikerülne megalakítania kormányát. Telefo­non beszélt Arafattal Tony Blair brit kormányfő is. Szintén azt hangsú­lyozta, a kormány megalakulására van szükség ahhoz, hogy a nemzet­közi közösség diplomáciai lépéseket tegyen az izraeli-palesztin konflik­tus rendezése érdekében. (MTI) Zárt ajtók mögött Egy lépésre a katasztrófától Peking/Szöul/Moszkva. Oroszor­szág legismertebb Észak-Korea- szakértője szerint a Koreai-félszige­tet továbbra is egy lépés választja el a katasztrófától, annak ellenére, hogy a phenjani nukleáris program felújítása miatt kialakult válság ren­dezéséről tegnap megkezdődtek a háromoldalú, észak-koreai-ameri- kai-kínai tárgyalások Pekingben. Alekszandr Loszjukov külügymi­niszter-helyettes Tokióban japán tisztviselőkkel folytatott tárgyalásai után kijelentette: „Lehetséges, hogy az események már holnap katasztro­fális fordulatot vesznek. A helyzet kritikus.” Egyébként a kínai közvetí­tők jelenléte mellett, egy pekingi vendégházban kezdett tegnapi kon­zultációk zárt ajtók mögött folytak, s elsődleges céljuk: diplomáciai meg­oldást keresni az észak-koreai lépé­sek nyomán kialakult feszült hely­zetre. A későbbi egyeztetésekbe amerikai források szerint bekapcso­lódik majd Dél-Korea, továbbá Ja­pán és Oroszország is. Észak-Korea egészen a közelmúltig csak kétolda­lú, ésZak-koreai-amerikai tárgyalá­sokon lett volna hajlandó megvitatni nukleáris programját; egy hete azon­ban diplomáciai úton közölte, hogy kész többoldalú konzultáeiókra is. Washingtont a kínai fővárosban kez­dett tárgyalásokon James Kelly ame­rikai külügyi államtitkár-helyettes képviseli, míg Észak-Korea valamivel alacsonyabb szinten képviselteti ma­gát. Szöulban a dél-koreai külügymi­niszter azt mondta, akár 2-3 évig is elhúzódhatnak az észak-koreai-a- merikai-kínai tárgyalások. (MTI) A szudétanémetekről Václav Klaus készségesebb Bécs. A második világháború után elűzött szudétanémetek kérdésében tárgyalási készségét hangsúlyozta tegnap Bécsben Václav Klaus cseh ál­lamfő, aki egynapos bemutatkozó lá­togatásra érkezett az osztrák főváros­ba. „Tudatában vagyunk annak, ami akkor történt, és készek vagyunk megvitatni a kérdést” - mondta Kla­us a Thomas Klestil osztrák államfő­vel folytatott megbeszélése után. Hozzátette azonban, hogy a problé­ma megoldása meghaladja az állam­fők lehetőségeit, s a két ország kor­mányának kell valamit tennie. Klaus és Klestil hangsúlyozta a két ország szándékát, hogy az EU-ban szoro­sabban együtt kívánnak működni, s Klaus az unió intézményi reformjai­ra utalva kijelentette: „Európában közös érdekeinket közösen kell meg­védenünk”. Klestil azt hangsúlyozta, hogy az új közép-európai uniós tag­államokkal való együttműködésnek az egyenjogúságon kell alapulnia. Klaus Wolfgang Schüssel kancellár­ral és Andreas Khollal, a parlament elnökével is találkozott. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents