Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-24 / 94. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 24. Közélet 5 Beszélgetés Ján Gabstúrral, a Kassai Kerületi Nemzeti Munkaügyi Hivatal igazgatójával Csökkentettük a feketemunkát Mindenféle hivatalos ígérgetés ellenére a kelet-szlovákiai járások tartják munkanélküliségi szintjüket, és bár pillanatnyilag sok embert megmozgat a legújabb foglalkoztatási program, a munkanélküliségen ez nem sokat segít. Ugyanakkor a nemsokára végzős és elhelyezkedni nem tudó iskolások újra megemelik a munkanélküliek számát. Ján Gabstúrral, a kassai kerületi munkaügyi hivatal igazgatójával beszélgettünk. HOGYA GYÖRGY Hány munkanélküli van most a kerületben? Tavaly év végén mintegy 97 000 munkanélkülit tartottunk nyilván a kassai kerületben, a foglalkoztatási törvény módosításának köszönhetően ez lecsökkent 93 00-re. Ennek ellenére a tőketerebesi, szobránci, rozsnyói és nagymihályi járásokban még mindig 30% körüli a munkanélküliség, és ez bizony riasztó. Mit lehet tenni a csökkentés érdekében? . Jelenleg az említett törvényből eredően minden község foglalkoztathatja a három hónapnál régebben nyilvántartott munkanélkülié» Egy kis nyomással álláskeresésre tudjuk kényszeríteni azokat is, akik eddig ez- . . zel nem törődtek. \\ két, akik kötelesek elvállalni a felkínált munkát. Ellenkező esetben a polgármester jelentése alapján törlik őket a nyilvántartásból. Gondolja, hogy ezzel megoldóA résztvevők 37%-a az átképzés után el tudott helyezkedni, ez jobb az európai átlagnál, ami körülbelül 25% (A szerző felvétele) dik a munkanélküliek kérdése? Ha a munkanélküliség kérdését nem is oldjuk meg, de a feketemunkát nagymértékben korlátozni tudjuk. Ugyanakkor egy kis nyomással álláskeresésre tudjuk kényszeríteni azokat is, akik eddig ezzel nem törődtek, és hagyták, hogy maga a munkaügyi hivatal keressen és kínáljon nekik munkát. Sajnos, a munkanélküliséget valóban nem oldjuk meg, annál is inkább, mert a szociális helyzet a mi kerületünkben nem változik, egyrészt mert a nagy külföldi cégek, mint a Siemens, a US Steel, az iglói Embraco, a korompai Macusita vagy a kassai Molex munkahelyei telítődtek. Ha ehhez hozzávesszük az érettségizőket és a végzős főiskolásokat, akiknek a száma a mi kerületünkben tízezer, akkor a helyzet ugyanolyan marad, mint volt. Mennyire hatékony a munkanélküliek átképzési programja? A hatékonysága tavaly 37%-os volt, ami azt jelenti, hogy a résztvevők 37%-a az étképzés után el tudott helyezkedni. Ez jobb az európai átlagnál, ami körülbelül 25%. Én sokkal hatékonyabbnak tartom a célirányos képzéseket, amikor egy bizonyos felkérésnek eleget téve szervezzük meg a képzést, tehát azt befejezve biztosítva van a munkahely is. Példaként említhetném a nagymihályi Siemens céget, amely 80 személyt kívánt felvenni és az átképzés után valamennyit alkalmazta. Többször elhangzott, hogy az elmaradott régiók nagyobb támogatást kapnak. Mi az önök hivatalának szerepe ebben a folyamatban? A munkaügyi hivatal foglalkoztatáspolitikával már valószínűleg csak az év végéig foglalkozik, a jövőben a közvetítés, a tanácsadás és az átképzés lesz a fő feladata. Jelenleg fut a MINIMIS program, amelynek keretében egy-egy vállalkozó akár hárommillió korona támogatást is kaphat. A kerületben működő munkaügyi hivataloknak hány alkalmazottjuk van? Tizenegy járásban 770, beleszámítva a kerületi munkaügyi hivatalt is. Kisebb járások 40 emberrel, a nagyobbak közel százzal dolgoznak. Változik a munkaügyi hivatalok struktúrája az EU-csatlakozás után? Az interneten már megtekinthető a kormány elképzelése. A munkaügyi hivatalokat várhatóan összevonják a jelenlegi járási hivatalok szociális osztályaival, ami nagyon \\ A munkaügyi hiva- ' falókat várhatóan összevonják a jelenlegi járási hivatalok szó- . . ciális osztályaival. \\ sok munkát jelent majd, hiszen akkor már nem csak a munkanélküli segélyt fogjuk folyósítani, hanem a szociális juttatásokat is. Ez különösen a nagyobb járási hivatalokban jelent majd terhet, hiszen ott így i$ megfordul havonta majd 30 000 ember, emellett a munkatársaink kiutaznak a nagyobb községekbe, hogy ezzel megtakarítsák az útiköltséget a munkanélkülieknek. Ám azt a munkát, amit a terepen végeznek, az irodában még számítógépbe kell vinni. Szigorította a parlament a fegyvertartási engedélyek kiadását, büntetett előéletű nem birtokolhat fegyvert Nevesítik a közlekedési rendőröket ÚJ SZÓ-HÍR • Pozsony. Július 1-jétől a rendőrök neve is szerepel majd a ruhájukon viselt azonosító kártyán, döntötte el tegnap a parlament. A közlekedési és a közrendvédelmi főosztálynak, valamint a határrendészet állományába tartozó rendőröknek az azonosító szám mellett szolgálatban jól látható helyen fel kell tüntetniük nevüket. A jogszabály rendelkezik a kivételekről is: nem kell viselniük a ÚJ SZÓ-ISMERTETÉS Budapest. Több határon túli magyar vezető szerint a jelenlegi magyar kormány a státustörvény kiürítésén fáradozik. Ezekről a kérdésekről beszélgetett Duray Miklóssal a Magyar Nemzet. Az MKP ügyvezető alelnöke szerint az uniós csatlakozás után sem válik okafogyottá a státustörvény a szlovákiai magyarok esetében. „A szlovákiai magyarok helyzete, az identitásukkal, a jogállásukkal kapcsolatos problémák, a megmaradásuknak a feltételei az uniós csaüakozással nem változnak. Ami megváltozik: például a határok átjárhatósága a korábbiakhoz képest könnyebb lesz, a munkaerő-vándorlás, a tőkeáramlás, az áruforgalom oda irányul, ahol nagyobb a potenciál. Azaz a Magyarországgal szomszédos Szlovákia magyarlakta területei belekerülnek ebbe a gazdasági körforgásba, és pozitív hatással lesznek rájuk” - nyilatkozta. Duray emlékeztetett arra, hogy a státustörvénnyel nevüket a védősisakban vagy közös vezénylettel végzett feladatok során. Egyes ellenzéki képviselők kifogásolták ezt: „A név feltüntetése akár a rendőrök életét is veszélyeztetheti, hiszen az alapján nem nehéz kiderítem címét” - állította Róbert Madej (Smer). Vladimír Palkó belügyminiszter szerint a rendőri hivatást választók tisztában vannak azzal, hogy ez a foglalkozás veszélyes lehet, de ezt ellensúlyozza a magasabb jövedelem és a bőkezűbb szocikapcsolatban a-szlovák miniszterelnök és a külügyminiszter miként fenyegetőzött, miszerint ellentörvényt hoznak, ha a szülőföldön oktatási és nevelési támogatásban részesülnek a felvidéken élő magyarok. Az ilyen, nem eurokonform megoldás fontolgatása az EU- csatlakozás küszöbén azt a gondolkodást jelzi, hogy a csatlakozás közeli tényének semmiféle befolyása nincsen a kisebbségi ügyek rendezésében. Azzal kapcsolatban, hogy a szocialista-szabad demokrata kormány halasztgatja a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívását, kifejtette: „Azt látom, hogy a státustörvény ahány módosítási változatát kaptuk kézbe, az mindig az előbbihez képest rosszabb volt. Azaz távolabbra került az eredeti törvénytől. Tehát a törvény kiürítésének szándéka továbbra is megvan. Például a magyarigazolvány eddigi jogérvényesítési szerepe háttérbe fog szorulni.” „Kezdettől fogva tudjuk, hogy a státustörvény nem ütközik egyetlen ális ellátás. „Követelni fogom, hogy a rendőrök megkapják az érvényes törvények szerint járó anyagi juttatásukat, a 13. és a 14. fizetést is” - mondta Palkó. A képviselők szigorították a fegyver- tartás szabályait is: csak 21 éven felüliek kaphatnak fegyvertartási engedélyt, vadászfegyvert azonban már 18, sportfegyvert pedig 15 éves kortól vásárolhatnak a megfelelő engedéllyel rendelkezők. Szigorodnak a fegyvertartási engedély megszerszomszédos ország belső törvényeivel. De itt van legnagyobb probléma, mert az, amit a törvény nem tilt, azt akarják politikailag megtiltani Szlovákiában, úgy mint a kommunista időkben. A tisztázadan helyzet miatt lebegtethető mindmáig a státustörvény módosítása” - jelentette ki az MKP ügyvezető alelnöke, aki a jelenlegi magyar kormány mulasztását abban látja, „hogy azokat a politikai érveket komolyan veszi, amelyeket kimondottan a magyarellenesség szül, noha ott van a szlovákiai belső jogszabályok rendszere, amelyek gyakorlatilag szabad utat adnak a törvény alkalmazásának.” Duray úgy értesült, állítólag május elején lenne a következő Máért, „mindenesetre a magyar kormány kezében van, hogy mikor lesz ebből egy módosított törvény. Sajnos, annyira elkéstünk vele, hogy emiatt már ebben az évben sem fognak működni a támogatási rendszerek” - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Duray Miklós. zésének feltételei: nem kaphatnak engedélyt a büntetett előéletűek és bizonyos esetekben kötelező a pszichológiai vizsgálat. A jogszabály szerint tilos a katonai fegyverek tartása, ez alól csak egyes, fontos létesítmények védelmét ellátó biztonsági szolgálatok kaphatnak kivételt. Ugyancsak tilos a házi gyártmányú vagy házilag átalakított fegyverek tartása, a többi birtoklását - néhány kivételtől eltekintve - engedélyhez illetve bejelentéshez köti a törvény, (lpj) Simon-Miklós ellentét Szakértők bevonásával vitáznak Pozsony. Simon Zsolt földművelési és Miklós László környezetvédelmi miniszter még mindig nem egyezett meg a vízgazdálkodási hatáskörök átruházásáról. Lapunk értesülései szerint a nézeteltérés odáig fajult, hogy az MKP elnöksége is fog vele. „Nem tudok róla, hogy ez napirenden lesz” - mondta lapunknak Bárdos Gyula. Az MKP frakcióvezetője szerint első fokon a miniszteri klubban kell megoldást keresni. Simon Zsolt lapunknak úgy nyilatkozott, nincs személyes ellentét közte és Miklós László között, a probléma kizárólag szakmai jellegű, és kettejükre tartozik. Ennek ellenére a megoldást az egész miniszteri klub bevonásával keresik. Miklósi Péter, Csáky szóvivője lapunknak elárulta: a magyar kormánytagok megegyeztek, hogy a Miklós-Simon konfliktust a miniszteri klub szakértők bevonásával próbálja rendezni, (sza) Duray: A státustörvény nem ütközik egyetlen szomszédos ország törvényeivel sem Nem javult a határon túliak helyzete RÖVIDEN Csökken a lakás-takarékpénztár prémiuma Pozsony. A lakás-takarékpénztárak állami prémiuma a parlament tegnapi döntése értelmében csak 2004-től mérséklődik 20 százalékról 15 százalékra. A kormány eredeti szándéka szerint már július 1-jétől csökkent volna a prémium mértéke, melynek felső határa jelenleg 3000 korona. Ekkora összegre az jogosult, aki évente legalább 15 ezer koronát takarít meg a három lakás-takarékpénztár (VUB Wüstenrot, PSS, CSOB) egyikében, míg jövőre már 20 ezer koronát kell megspórolni a teljes prémiumhoz. A képviselők viszont elfogadták azt a javaslatot, hogy július 1-től a jelzálogkölcsönök állami kamattámogatásának mértéke minden évben változzon. Jelenleg ennek mértéke 2,5 százalék, míg 2002-ben még 4,5 százalék volt. (t, s) A vasutassztrájkról a Legfelsőbb Bíróságon Pozsony. A Legfelsőbb Bíróság elé került a februári vasutassztrájk: a szakszervezetek panasszal éltek az ügyet tárgyaló pozsonyi kerületi bíróság egyik bírája ellen, erről a beadványról kell döntenie a testületnek. Ä szakszervezetek bíznak a pozitív döntésben: „Meggyőződésünk, hogy a bíróság januárban jogellenesen függesztette fel a sztrájkot - mondta lapunknak Eugen Skultéty, a KOZ alelnöke. - Ellenkező értelmű határozat esetén megkérdőjelezhető, hogy Szlovákia demokratikus állam-e.” (lpj) Vita a terhesség-megszakításról Pozsony. A koalíciós szerződés megszegésének tekinti a KDH, hogy az ANO politikai egyeztetés nélkül a parlament elé terjesztette a terhesség-megszakításról szóló törvény módosítását, amely a terhesség 24. hetéig lehetővé tenné az abortuszt, ha a magzatnál súlyos genetikai rendellenességet állapítanak meg. A parlamentben heves szócsata alakult ki a két párt képviselői között. Anna Záborská (KDH) úgy véli, a gyermek fogyatékosságait a szülői szeretet pótolhatja, Peter Bódi (SDKÚ), szerint úgy járnánk el, mint a spártaiak, akik megölték a gyenge újszülötteket. A jelenlegi törvény szerint a 12. hétig végezhető abortusz. (TASR) A romák aligha növelik a részvételt Kassa. Egy roma szervezetek által készített felmérés szerint a bodrogközi romák úgy gondolják, hogy az EU-népszavazás már lezajlott, és az ország miniszterelnöke Horn Gyula. A társadalmi és politikai szervezetek tegnapi sajtótájékoztatójukon kemény kritikával illették Csáky Pált és Klára Orgovánovát, akik szerintük semmit sem tesznek a romák informálásáért az EU-csatlakozással kapcsolatban. Az itteni romák csak a magyar tévécsatornákat nézik, így valós szlovákiai helyzetről fogalmuk sincs, nyilatkozta egyikük. (SITA) Május 18-án délelőtt lesz ismert, hogyan szavaztunk Részeredmények nélkül ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Ötezer rendőr, 700 szavazatszámláló, négy és félezer mobiltelefon és 160 számítógép kell a május 16-17-i uniós népszavazáshoz. Május 18-án, vasárnap reggel 9 órakor valószínűleg már ismert lesz az EU-referendum végeredménye, mondta Peter Mach, a statisztikai hivatal elnöke. A hivatalos végeredményt terveik szerint még aznap délelőtt kihirdetik, előtte nem hoznak nyilvánosságra részeredményeket. A Központi Választási Bizottságot elnöke az Új Szónak elmondta, azért nem közölnek előzetes eredményeket, „mert az úgysem sok mindent mondana el a valós helyzetről.” Fodor Gyula tájékoztatta lapunkat, hogy a rendőrség illetékese szerint a testület felkészült a szavazókörök védelmére. „A közszolgálati rádió és televízió május 5- től közvetít vitaműsorokat a parlamenti pártok részvételével” - tudtuk meg a bizottság elnökétől. Május 11-én az Öt perc múlva tizenkettő című STV-műsor vendégei a parlamenti pártok elnökei lesznek. A Pátria rádió magyar nyelven is közvetít kampányműsort, egy óra terjedelemben, (jéel, t) Az új költségvetés a gazdák kisebb támogatásával számol Ismertek a sarokszámok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Megkezdte, majd felfüggesztette a jövő évi költségvetésről szóló vitát a kormány. „Csak a 2004-es büdzsé alapelveiről tárgyaltunk, s nem is volt olyan ambíciónk, hogy első nekifutásra elfogadjuk a sarokszámokat. Remélhetőleg erre két hét múlva sor kerül, addig van idő az egyeztetésre” - tájékoztatott Ivan Miklós pénzügy- miniszter. A jövő évi költségvetés bevételi oldalát 263,7 milliárd koronára tervezik, ebből 228,8 milliárd a különböző adókból és illetékekből folyna be, legalábbis a 2004-re vonatkozó makrogazdasági mutatók alapján erre következtet a tárcavezető. Az előterjesztett javaslat ugyanakkor nem számol a tervezett adóreformmal, illetve a reform okozta változásokkal, az uniós csatlakozással kapcsolatos kiadásokat és bevételeket azonban beépítették a költségvetésbe. Miklós hangsúlyozta: bizonyos uniós pénzeket csak konkrét projektumokra kaphat Szlovákia, és ha ezeket nem leszünk képesek megfelelően kidolgozni, az ország annyival kevesebbet kap az EU-tól. A 2004- es büdzsé kiadási oldalát "316,5 milliárdra becsüli a tárca, a tervezett deficit 52,8 milliárd korona. A közpénzek hiánya ezzel szemben az ESA 95 módszere alapján számolva - csak 43,6 milliárdra rúgna, ami a bruttó hazai össztermék (GDP) 3,4 százalékának felel majd meg. A minisztérium 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 7,5 százalékos inflációval és 17 százalékos munkanélküliségi aránnyal számol. „Az idei költségvetés átláthatóbb és egyszerűbb, mindössze 17 fejezetet tartalmaz; a korábbi gyakorlattól eltérően nem apróztuk el, hanem nagyobb fejezeteket alakítottunk ki” - magyarázta Miklós. A kormányprioritásokra és a különböző fejlesztési programokra egyelőre 5,1 milliárdot javasolnak. A gazdáknak járó támogatással kapcsolatban a pénzügyminiszter leszögezte: hajlandó tárgyalni, és a végső döntés előtt mérlegelni fogják azt is, a környező államokban mennyit szánnak a mezőgazdaságra. Koppenhágában ugyanis nem sikerült elérni, hogy a szlovákiai gazdák ugyanolyan támogatást kapjanak, mint az uniósak, de a kormányfő megígérte, hogy a büdzséből kiegészítik az uniós pénzeket úgy, hogy a szlovákiaiak az uniós átlag 55 százalékát kapják. Miklós viszont egyelőre 55 helyett csak 40 százalékos dotációt javasol, ami 2 milliárd koronával kevesebb kiadást jelent a költség- vetés számára, (sza)
