Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-23 / 93. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 23. Közélet 5 Az erdőgazdálkodás terén az eddiginél érzékenyebb hozzáállás mellett is szavatolható a megfelelő haszon Fatelepítés: döntés évtizedekre f—ír „Nem becsülik az akácot, pedig magas szakmai színvonalon termesztve komoly hasznot biztosíthat az erdőtulajdonosoknak." (A szerző felvétele) Ha Olaszországbán egy gazdának gyermeke születik, néhány száz fát ültet a földje szélére. Mire a gyermek családot alapít, ez már indulótőkeként szolgál neki. Varga László, a bősi erdészeti kutatóállomás vezetője szerint az erdőgazdálkodás terén nálunk is egyre inkább figyelni kell az árnyaltabb megoldásokra. TUBA LAJOS Az ártéri területre látogatóknak főként a nyárfaültetvények tűnnek fel, és hiányolják az eredeti vegetációt. Önnek erről mi a véleménye? A Duna szabályozása előtt az áradások alacsonyabb vízszinttel vonultak le, és sokkal szélesebb sáv került víz alá. A gátak kiépítése után viszont az erdők a korábbinál hosszabb időre kerültek víz alá, és ezt sok őshonos fafajta már nem tudta elviselni. A kemény lombosok közül a tölgy, a szil, a kőris visszaszorult. Ezek ugyanis víz alatt legfeljebb két hétig bírják ki, utána oxigénhiány miatt elpusztulnak. A lágy lombos fák közül is főként a fűzfélék és a nyárfélék maradtak meg. Ehhez járult még az ottani emberek természetes igénye, hogy a tulajdonukban levő területről haszonhoz jussanak. Ekkor jelent meg a hullámtérben a nemes nyár. Az 1965-ös árvíz után a vízügyesek az árvizek lefutásának gyorsítása érdekében Pozsonytól Kolozsnémáig a Duna partján háromszáz méteres sávot teljesen le szerettek volna tarolni. Bár ezt az utasítást a mai napig nem vonták vissza, annyit azért a kollégáim elértek, hogy tág hálózatban felnyesett nyárfákat termesztettek, kombinálva azt a cserjeszint eltávolításával. Ezt a módszert a vízlépcső építéséig alkalmazták. Elképzelhetőnek tartja valamiféle kompromisszum elérését az őshonos és a telepített fajták között? Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a hullámtér Közép-Európa leggazdaságosabban hasznosítható talajait jelenti. Mi a bősi szakaszt nagyon aprólékosan felmértük, és a nemes nyár csak az állomány 66 százalékát alkotja, a többi az őshonos fafajokhoz tartozik. Látni kell, hogy az őshonos fajok esetében minden igyekezet ellenére a nemes nyárral összehasonlítva » A nemes nyár termesztéséről nem lehet teljes egészében .. lemondani. N> még megközelítő gazdaságosságot sem lehet biztosítani. Mi próbálkoztunk a fekete nyárral, de lassan nő, kevés cellulózt tartalmaz, sok a betegsége, és nem lehet megfelelő módon feldolgozni. Ezek alapján a hazai nyárfák még cellulózgyártásra sem gazdaságosak, legfeljebb energiaipari felhasználásra alkalmasak. Egyébként szerintem az erdőgazdálkodási módszerek átalakulóban vannak. így például a nemes nyár közé megkezdődött tájképi és védelmi funkcióval öt-hét százalékos aránnyal a fekete nyár telepítése. Ezt a felfogást az állami erdészeten kívül a közbirtokosságok is kezdik elfogadni. A gazdálkodók egyre kevésbé erőltetik azt is, hogy mindenütt telepítés legyen, így a nehezen megművelhető vizenyős területekre újra visszatérhetnek a füzesek. Néhány éven belül új erdőgazdálkodási tervek készülnek. Gondolja, hogy ezek a jelenlegiekhez képest már más szempontokat is figyelembe vesznek? A környezetvédők például javasolták, hogy a dunai ágrendszerben a part menti sávokban ne legyenek ültetvények. A nemes nyár termesztéséről nem lehet teljes egészében lemondani. A part menti sávokról nyilvánvalóan meg lehet egyezni, csak arra kell odafigyelni, hogy azért azokat sem lehet teljesen évtizedekre gondozatlanul hagyni. Sokkal fontosabb változásnak ítélem, ha a tarvágásokról áttérnek a fokozatos vágási módra, amely során a partokat is folyamatosan újítják. így azután nem kell attól tartani, hogy egy-egy öreg fa bedőlésével szinte új tavak keletkeznek. Ha tehát az adott terület nem tartozik a legmagasabb védettségi kategóriába, bizonyos fokú beavatkozásra mindig szükség lesz. Ma már nem kétséges, hogy jelentős éghajlati változások korát éljük. A globális felmelegedés milyen folyamatokat indított el erdészeti szempontból? A Duna menti erdők már komoly klimatikus nyomás alatt vannak. A korábbihoz képest a hőmérséklet- ingadozások nagyobbak és szélsőségesebb a csapadék megoszlása. Számunkra szakmai probléma, vajon mennyire bírják ezt az őshonos fajok és ezeket a folyamatokat miként vegyük figyelembe a telepítésekkel kapcsolatos több évtizedre kiható döntések során. Mindenképpen fel kell vetni a kérdést: melyek a meleget jól tűrő, már korábban behozott fajok, illetve nem kel- lene-e esetleg újabb fajtákkal próbálkozni a Balkánról? En ilyen esetekben azonnal az akácfára igyekszem felhívni a figyelmet. Az akác sokak számára nem tartozik a kedvencek közé. Ez a fa több mint négyszáz éve nő nálunk, ennek ellenére az új természetvédelmi törvény még mindig nem tekinti őshonosnak. Szlovákiában jelenleg 33 ezer hektáron nő akác. Általában nem jó minőségűek, pedig magyarországi példák is bizonyítják, hogy megfelelő színvonalon nagyon komoly hasznot hozhatnak, ez hektáronként akár kétszázezer forint is lehet. Nálunk legalább húszezer hektáron minőségi termesztés is folyhatna, ami százmillió koronás hasznot jelentene. Az akáccal kapcsolatban tudni kell, hogy a legszívósabb európai fafajta, amely olyan szélsőséges viszonyok között is kiválóan használható, ahol a vasbeton is csődöt mond; például a holland poldereket vagy az osztrák lavinaellenes falakat említeném. Ezenkívül vegyszeres kezelés nélkül évtizedekig ellenáll az időjárás viszontagságainak, így például ez az egyetlen olyan fa, amely a Benelux államokban játszóterek építésekor használatos. Ez tehát mindenképpen olyan területnek számít, amely az ország számára új gazdasági perspektívát teremthet. Mi most éppen ezekben a napokban terjesztünk a földművelésügyi minisztérium elé egy kutatási tervet, amelynek eredményeképp két-három év múlva megkezdődhetne olyan minőségi akácerdők kialakítása, amelyek hektáronként legalább öt-hétezer koronás hasznot produkálnának. Csak érdekességként említem az akác egyik további csodálatos tulajdonságát, amellyel kapcsolatban a mi kísérleti állomásunk is végzett kutatásokat. Ez a fa még a garam- szentkereszti alumíniumkohó meddőhányóján is képes megtelepedni, így az elkövetkező években a rekultiváció főszerepelője lesz. Ezt pionírfajtának hívjuk, amely a levegő nitrogénjének megkötésével előkészíti a talajt, a komolyabb értéket jelentő fajták számára. Ez tehát az egyik útja lehet a jövedelmező dél-szlovákiai erdő- gazdálkodás kialakításának? Ennek érdekében több területen is szükség van szemléletváltozásra. A cser és a tölgy itt rossz minőségű, az őshonos nyárfák keveset produkálnak. Az akác jelenleg nem jó minőségű, de ezen gyorsan változtatni lehetne. Remélhetőleg lassan már tényleg tisztázódnak a szántóföldek tulajdonviszonyai, és hozzánk is visszatér az a szokás, amikor a gazdák a földjeik szélére fát ültetnek. De ugyanígy napirenden van a szélvédő sávok és az utak menti fák felújítása. Az erdő- állományok összeállítása során is érdemes új fajták felé fordulni. Például egy-egy állományon belül hektáronként elég lenne csak húsz darab vadcseresznyét ültetni, akkor a tulajdonos nyolcvan év múlva harminc köbméter olyan faanyaggal rendelkezne, amelynek ára jelenleg köbméterenként 15 ezer korona. Szerintem hasonlóan használható lenne az olaszdió is, amely ugyan nem őshonos, de minek hozzuk be tropikus területről, amikor nálunk is termeszthető lenne. Ez a kettő ugyanis a nálunk használatos legszebb rajzolatú fa. A harmadik pedig a csomoros fekete nyár, amelyből nagy odafigyeléssel ugyan, de nagyon drága bútorok készíthetők. A feldolgozás nehéz, de a termék ára fedezi a költségeket. A sok beszéd után egyszer talán nálunk is megkezdődik a megújuló energiaforrások hasznosítása. Dél-Szlovákiában milyen perspektívái vannak az energiacélú fatermesztésnek? A gyorsan növő fafajták akkor terjedtek el, amikor kiderült, hogy a nemes nyár hosszú rostú cellulóza kiválóan alkalmas a papírgyártásra. Az új energiaforrások keresése során került előtérbe az a megol\\ Az elmúlt öt évben r nagyon elterjedtek az úgynevezett >. energiaerdők. ” dás, hogy ezek három-ötévente rendszeresen vágva, akár már csak felaprítva, fűtésre használhatók. Az elmúlt öt évben nagyon elterjedtek az úgynevezett energiaerdők. Ez olyannyira működik, hogy a tolmácsi gépgyár már a széntüzelésű kazánját fatüzelésűvel váltotta fel, és ezzel egynegyedével csökkentette a költségeit. Ez ugyanúgy családi szinten is megvalósítható. A hullámtéri területen évente hektáronként 12-15 tonna szárazanyag termelhető. Nem is kell feltétlenül energiaerdőben gondolkozni. A telepítések folyamatos ritkításával végül a cellulóz gyártására szánt fák maradhatnának az erdőben. Belépve az Európai Unióba nálunk is hasznosíthatók az ottani tapasztalatok. Arról nem is beszélve, hogy a szántóföldek tíz százalékát ugaroltatni kell, így ott is lehetőség lesz energiacélú termesztésre. Dél-Szlovákiában a legnagyobb lehetőséget az akácfa jelenti, az említett tolmácsi gyár is főként ezt használja. Ehhez hozzájárul, hogy a jelenlegi akácállomány háromnegyede rossz minőségű. Szintúgy ilyen szempontból újra előtérbe kerül a fűz. Az szintén egy csodálatos fafajta, amely szinte minden klimatikus körülmények között megél. A különféle kiónjai sok mindenre felhasználhatók, partok megkötésétől egészen méhlegelők kialakításáig, de például az említett meddőhányó-rekultivációban is fontos szerepet kap. Ez éppen úgy érvényes az energiaipari hasznosításra. Martin Frone, az oktatási tárca vezetője szerint a szociális ösztöndíjban részesülő hallgatók száma megnégyszereződne Ellenzi a tandíj ak bevezetését a rektori konferencia ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovák Rektori Konferencia tagjai nyilatkozatukban, melyet a tegnapi, Martin Frone oktatási miniszter jelenlétében megtartott ötórás, maratoni tanácskozásukat követően tettek közzé, egyértelműen ellenzik a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói számára bevezetendő tandíjrendszer gondolatát. Ugyanakkor az egyetemek és főiskolák vezetőit tömörítő szervezet maga is tandíjkötelessé tenné a levelező tagozatos felsőfokú képzést. Javaslatuk értelmében a tandíj ösz- szege a hallgatók éves képzési költségeinek 0-100 százaléka volna. Ha a tárca a rektorok felhívása ellenére továbbra is ragaszkodik a tandíjrendszer teljes körű bevezetéséhez, a szervezet a felsőoktatási törvény tervezetének parlamenti vitájakor javasolja majd, hogy a nappali tagozatos hallgatók számára fizetendő tandíj összegének alsó határa az éves képzési költségeik 0 százalékával legyen egyenlő, ellentétben az oktatási minisztérium által előirányzott 10 százalékkal. Indítványozzák továbbá, hogy a tandíjat a rektor szabja meg. Martin Frone tárcavezető szerint a szociális ösztöndíjban részesülő hallgatók száma (jelenleg 7700) a tandíjrendszer bevezetését követően a becslések szerint megközelítőleg megnégyszereződne. (érvé) RÖVIDEN Uniós pénzek a környezetvédelemre Pozsony. A környezetvédelmi tárcának nincsenek problémái az Európai Unió ISPA alapjából származó források felhasználásával - állítja Miklós László környezetvédelmi miniszter. Szerinte tárcája nemcsak, hogy kimeríti az 1999 és 2006 közötti időszakra szánt 170 millió eurót, hanem még 11 millió euróval túl is lépi. Máig 157 millió eurót osztottak el az uniós projektumokra. (TASR) Tovább növekedik a szlovák gazdaság London. Szlovákiára idén a tavalyihoz hasonló mértékű gazdasági növekedés vár - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tegnapi jelentésében. A legnagyobb rizikófaktornak továbbra is a politikusok által halogatott pénzügyi reformok számítanak. A londoni bank szerint a tavalyi 4,4 százalék után idén 3,8 százalékkal bővülhet a szlovák gazdaság^ miközben átlagosan 8,8 százalékos éves inflációra számítanak. (CTK) Fico, Meciar és Bugár a legnépszerűbb Pozsony. Továbbra is Robert Fico a legmegbízhatóbb politikus, derült ki egy legfrissebb közvélemény-kutatásból. A Smer elnöke a megkérdezettek 26,3 százalékának szimpatikus. A második helyen Vladimír Meciar áll 16,9 százalékkal, a harmadik helyen Bugár Béla 9,2 százalékkal. A negyedik hely Mikulás Dzurindáé, őt 8,8 százalék választotta. Az első ötöst Pavol Hrusovsky zárja 6,7 százalékkal, a megkérdezettek 19,6 százaléka egy politikusban sem bízik. (TASR) Kevésbé veszteséges az állami televízió Pozsony. A Szlovák Televízió Richard Rybnícek vezetése alatt javított gazdasági mérlegén, 2003 első negyedévében az előző év hasonló időszakához képest 32,8 millió koronával jobb eredményt ért el. Ennek ellenére a központi igazgató szerint az intézmény továbbra is veszteséges, havonta 38,5 millió korona hiányt termel. Rybnícek már készíti a tévéről szóló törvény módosító javaslatát is, mely szerint a jövőben az intézmény gazdasági társaságokat is alapíthatna. (SITA) Harmincnapos felfüggesztés Pozsony. A tőkepiaci felügyelet tegnap utasította a pozsonyi értéktőzsdét, hogy további harminc napra függessze fel azt a Slovnaft- részvényügyletet, amelyet a magas ár miatt megtámadott a kőolaj-finomító többségi tulajdonos, a magyarországi Mól. Az árfolyamot megmozgató J&T társaság a magyar cég obstrukciójáról beszél. (TASR) Dzurinda plusz öt kormányfő találkozója Párizs. Egyetlen szó sem hangzott el arról, hogy Európának ellensúlyoznia kellene az Egyesült Államokat. Senki sem vonta kétségbe a Washingtonnal való további együttműködést és a NATO létjogosultságát - nyilatkozta Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő, aki tegnap Párizsban részt vett a francia, az olasz, a spanyol, a portugál és a luxemburgi miniszterelnök találkozóján. (SITA) Még csak megfigyelőként az Európai Parlamentben Ki lesz a tizennegyedik? ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Tizennégy európai parlamenti megfigyelője lesz Szlovákiának. Tizenhárom nevet már jóváhagyott a szlovák törvényhozás, az egyes frakciók a parlamenti választások eredményének megfelelően osztották el az egyes helyeket. Az SDKÚ és a HZDS három-három, a Smer és az MKP két-két, az ANO, a KDH és a KSS pedig egy-egy képviselőt jelölt. A magyar párt Á. Nagy Lászlót és Bauer Editet választotta. A megfigyelők már részt vettek az EP ülésén és a bizottságok munkájában, felszólalhatnak, viszont nincs szavazati joguk - az majd csak az európai parlamenti választásokon megválasztott 14 képviselőnek lesz. Ők a politikai egyezség értelmében nem lehetnek majd a szlovákiai parlament képviselői is. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője, a parlament külügyi bizottságának tagja nem tudta megmondani, melyik klubot illeti meg a tizennegyedik megfigyelői hely, erről ma döntenek a képviselők. „Mivel újból megszavazzuk az egész névsort, lehetőség van változtatni. Nem valószínű, hogy az MKP mást jelölne megfigyelőnek. A HZDS részéről viszont várható változás, hiszen azóta Rudolf Ziak távozott a mozgalomból” - tette hozzá Bárdos. A magyar politikus nem zárta ki, hogy aki most megfigyelőként jár az EP-be, az jövőre indul az európai parlamenti választásokon, (sz-a) Kezdődik a parlamenti képviselők újabb tanácskozása Sobonáról az ülés végén ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Vüiam Sobona, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom tagja lehet az első parlamenti képviselő, akit megfosztanak mentelmi jogától, és a Ház beleegyezik büntetőjogi felelősségre vonásába. A szliácsi és kovácsfalvi gyógyfürdőt ma- gánosító Sobonát csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsítják. A képviselők valószínűleg a 11. parlamenti ülés végén döntenek Sobona mentelmi jogáról. A ma kezdődő tanácskozás programpontjai között számos gazdasági norma szerepel. A honatyák megvitatják a vámhatóságról, az értékpapírokról és a jövedelemadóról szóló törvényeket. Második olvasatban tárgyalják a lakás-takarékpénztárakról szóló jogszabály módosító tervezetét, napirenden lesz a koncessziós díjak emelése is. A kulturális minisztérium a jelenlegi 75 koronás tévédíj helyett 100-at, a 30 koronás rádióilleték helyett pedig 40-et javasol. Heves vita várható a művi terhességmegszakításról szóló törvény módosításáról, miközben az alkotmánybíróság még mindig nem döntött a kereszténydemokraták beadványáról, melyben megkérdőjelezték: a jelenlegi abortusztörvény összhangban van-e az alkotmánynyal. Ján Drgonec, az alkotmányjogi bizottság elnöke előterjeszti a Bírói Tanácsról szóló norma módosító tervezetét. Valószínűleg a Btk. módosító tervezete is viharos vitát vált ki; Dániel Lipsic igazságügyi miniszter a plénum előtt próbálja magyarázni, miért indokolt a „háromszor és elég” elv. A javaslatot várhatóan Robert Fico Smer-elnök fogja a leghangosabban bírálni, ezenkívül emberjogi szempontból is megfogalmazódhatnak bizonyos ellenvetések. Pavol Rusko lehallgatási botrányára és a Badzgon-ügyre reagál az Üj Polgári Szövetség műhelyéből származó, a lehallgatási berendezések használatáról szóló törvénytervezet, mellyel kapcsolatban több módosító indítványvárható. (sza)
