Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-22 / 92. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 22. TÉMA: A NYUGDÍJKORHATÁR EMELÉSE 9 A szaktárca szerint a jelenlegi rendszer eléggé igazságtalan: kicsi a különbség a többet keresők és az alacsony jövedelműek nyugdíja között, a járulékok viszont nagyon eltérők Magas járulékra csak a mai fiatalok számíthatnak A korhatár 2004-től fokozatosan, évente hat hónappal emelkedik majd, így a férfiak esetében már 2008-ra, a nők esetében - a legfelső, 5 vagy több gyereket felnevelőknél - 2022-re éri el a célul tűzött határt. (Képarchívum) KI MEHET NYUGDÍJBA 2003-BAN? ♦ Az öt- vagy többgyermekes nők, akik idén betöltik 53. életévüket ♦ A három- vagy négygyermekes nők, akik idén betöltik 54. életévüket ♦ A kétgyermekes nők, akik idén betöltik 55. életévüket ♦ Az egygyermekes nők, akik idén betöltik 56. életévüket ♦ A gyermektelen nők, akik idén betöltik 57. életévüket ♦ Azok a férfiak, akik idén betöltik hatvanadik életévüket (Forrás: munkaügyi minisztérium) A nyugdíjreform jövőre tervezett beindítása befolyásolja majd az időközben nyugdíjassá válók járadékának összegét is. A munkaszociális és családügyi minisztérium műhelyében készült, a szociális biztosításról szóló törvény módosítása új módon határozza meg a 2004-től megítélendő nyugdíjak összegét: nagyobb mértékben veszik majd figyelembe az illető nyugdíjas utóbbi tíz évben elért átlagkeresetét. LAJOS P. JÁNOS Megszűnik a nyugdíjak jelenleg összegszerűen meghatározott felső határa - mely a júliusi 5 százalékos nyugdíjemelést követően 9 112 korona lesz a járadék összegét az évek folyamán kapott kereset határozza meg. A szaktárca szerint a jelenlegi rendszer igazságtalan, mivel kicsi a különbség a kevesebbet keresők, vagyis alacsonyabb nyugdíjjárulékot fizetők és a magasabb jövedelműek, azaz a magasabb nyugdíjjárulékot fizetők nyugdíja között. Bizonyos korlátozás azonban 2011-ig életben marad: eddig az időpontig csak az átlagbér 1,25-szörösénél kevesebbet keresők nyugdíját számítják teljes egészében a fizetés szerint, a többet keresők járadéka fokozatosan, hét év alatt emelkedik az új rendszer szerint nekik járó összegig. Mivel az átlagbér 2003-ban 14 660 korona, a határösszeg 18 325 korona lesz. Annak tehát, aki ennél az összegnél magasabb átlagkeresettel rendelkezik, a fizetésének ezt az összeget meghaladó részét csak részben - 2004-ben harminc százalékban veszik figyelembe a nyugdíj kiszámításánál. A kivetési alap felső határa az átlagbér háromszorosa, azaz a 2003-as értéket figyelembe véve 43 980 korona lesz. A nyugdíjak összegének korlátozását valószínűleg az átmeneti időszak finanszírozási nehézségei miatt szabta meg a szociális tárca, így talán igaza lesz Ludovít Kaník miniszternek, és 2020-ig valóban elég lesz százhatvanöt milliárd korona a keletkező hiány pótlására. Igaz, még ebből az összegből is csak az a 65 milliárd van meg, melyet tavaly, a Szlovák Gázművek vételárából tett félre a kormány. A felső határral együtt azonban megszűnik majd a nyugdíjak alsó határa is, mely jelenleg a létminimum 1,1-szerese, azaz 4345 korona. Az alacsony keresetűek számára tehát - ha éppen idén érik el a nyugdíjkorhatárt - megéri nem halogatni a nyugdíjba vonulást, a két számítási mód közötti eltérés ugyanis háromjegyű összeg is lehet. A minisztérium adatai alapján a határ 11 500 koronás bruttó bér körül mozog, értéke változik a ledolgozott évek száma alapján. Aki tehát ennél alacsonyabb átlagkeresetet tud felmutatni az 1994 óta eltelt időszakban - ezt veszi ugyanis figyelembe az új rendszer -, és elérte vagy akár már túl is lépte a nyugdíjkorhatárt, mindenképpen érdemes kérnie nyugdíjaztatását. Annál is inkább, mivel a készülő szabályozás szerint a nyugdíj folyósítása mellett is dolgozhat, és a ledolgozott évek és az ekkor befizetett nyugdíjjárulék arányában módosul majd a korábban kiszámított járadék összege is. Ez a tanács főleg azoknak megszívlelendő, akik minimálbérért dolgoztak életük utolsó éveiben. Ők akár negyven ledolgozott év után is csak 2790 korona nyugdíjat kapnának. Ezt ugyan a Szociális Biztosító kiegészíti majd a létminimum összegére -jelenleg 3990 korona - ám ez az összeg is alacsonyabb a nyugdíjak ma érvényes minimális értékénél. Ezeknek az embereknek a példája figyelmeztetés azon fiatalok számára, akiknek munkaadójuk hivatalosan a minimálbért fizeti csak és „feketén” egészíti ki jövedelmüket: felkészülhetnek arra, hogy ha nem kérnek időben rendes bért, életük végén a kiérdemelt pihenésüket szűkös anyagi körülmények közt töltik majd el. A szociális tárca államtitkára szerint az embereknek meg kell szokniuk, hogy nem lehet visszaélni a szociális rendszerrel, akik ezt tették, azok most ráfizetnek. Az ország gazdasági helyzetét mutatja azonban az, hogy azok, akik valóban csak a minimálbért kapták, nyugdíjas korukban kénytelenek lesznek megelégedni a létminimum összegével. Érdemes azonban egy évvel tovább dolgozniuk azoknak, akiknek átlagjövedelme meghaladta a tizenkétezer koronát, mivel a nyugdíjuk összege már ebben az esetben is néhány száz koronával magasabb lesz. További megszorítást jelent az, hogy az állam nem fizeti majd a nyugdíjjárulékot a diákok után, az egyetemen töltött idő tehát nem emeli majd a ledolgozott évek számát. Jó hír azonban, hogy a gyesen lévő szülők helyett továbbra is fizet az állam, a nyugdíjjárulék kivetési alapja pedig a nemzetgazdaságban elért mindenkori átlagfizetés lesz. Jó hírnek számít az is, hogy a nyugdíjak valorizációja nem a kormány kénye-kedvére lesz bízva, a nyugdíjemelést és annak mértékét törvény határozza majd meg: minden év július elsején az infláció és a keresetek nominálértéke emelkedésének arányában emelkedik majd a már meghatározott nyugdíjak összege. Ez mindenképpen előrelépés a jelenlegi helyzethez képest, mivel a törvény jelenleg csak akkor kötelezi a kabinetet nyugdíjemelésre, ha az infláció éves értéke meghaladta a tíz százalékot és a bérek pedig legalább öt százalékkal emelkedtek. Ebben az esetben is csak a bérek emelkedésének arányában kellett emelni a nyugdíjasok járadékát. Mindezek mellett már biztos, hogy emelkedik a nyugdíjkorhatár is. A szociális biztosításról szóló törvénytervezet hatvankét évben szabná ezt meg mindkét nembeliek számára. A korhatár 2004-től fokozatosan, évente hat hónappal emelkedik majd, így a férfiak esetében már 2008-ra, a nők esetében - a legfelső, öt vagy több gyereket felnevelőknél - 2022-re éri el a célul tűzött határt. A rendszer ugyan lehetővé teszi a korkedvezményes nyugdíjat, azonban ennek is van kisebb szépséghibája: a korábban nyugdíjba vonulók nyugdíját havi 0,5 százalékkal megrövidítik majd, tehát az, aki két évvel a korhatár elérése előtt kéri nyugdíja folyósítását, tizenkét százalékkal alacsonyabb nyugdíjat kap majd. További feltétele a korkedvezmény megítélésének, hogy nyugdíj összege a csökkentés után is meghaladja a létminimum 1,2 szeresét, azaz jelenleg 4716 koronát. A nyugdíjak összegének valódi emelkedésére még évtizedekig várni kell, tisztességes járadékra talán csak a mai fiatalok számíthatnak majd, akik már hosszabb ideig a jövőre életbe lépő új nyugdíjrendszer szerint fizették a nyugdíjjárulékot. Ők akár átlagbérük hatvan százalékát is kaphatják majd nyugdíj gyanánt, állítja a szociális miniszter. Itt is különbséget kell majd tenni azonban azok között, akik élve a választás lehetőségével, maradnak az egypilléres rendszerben. Az ő nyugdíjukat teljes egészében a Szociális Biztosító folyósítja majd, az összeg kiszámításának módszere azonban egyelőre még nem tisztázott, így annak mértékét is csak találgatni lehet. A kétpilléres rendszert választók nyugdíjának kétharmadát a magán-nyugdíjpénztárakban megtakarított összeg fedezi majd, amelynek egy részén vagy a teljes összegen életjáradékot vásárolhatunk az életbiztosítókban. Amíg a megtakarítást nem váltottuk életjáradékra, addig az örökölhető lesz. A nyugdíj harmadik harmadát az ő esetükben is a Szociális Biztosító fedezi. A LAKOSSÁG MEGOSZLÁSA a havi jövedelem alapján- 2001-es adatok 3 000 Sk-ig 1,48 % 3 001 - 5 000 Sk 4,85 % 5 001 - 7 000 Sk 12,92 % 7 001 - 9 000 Sk 16,62 % 9 001 - 11 000 Sk 17,49 % 11 000 - 13 000 Sk 15, 04 % 13 001 - 15 000 Sk 10,46 % 15 001- 17 000 Sk 6,54 % 17 001 - 19 000 Sk 4,03 % 19 001 Sk fölött 10,57 % (Forrás: Statisztikai Hivatal) Az öregségi nyugdíj minimális összege 2003. július 1. után, figyelembe véve a tervezett 5 százalékos nyugdíjemelést (Sk) A ledolgozott évek száma a nyugdíjkorhatár betöltésekor PMZ 35 36 37 38 39 40 41 42 8 125 6 517 6 603 6 690 6 776 6 862 6 949 7 035 7 121 9 286 6 672 6 761 6 850 6 939 7 028 7 117 7 206 7 295 10 446 6 768 6 859 6 949 7 040 7 130 7 221 7 311 7 402 11 607 6 768 6 859 6 949 7 040 7 130 7 221 7 311 7 402 12 768 6 768 6 859 6 949 7 040 7 130 7 221 ■ 7 311 7 402 13 928 6 768 6 859 6 949 7 040 7 130 7 221 7 311 7 402 15 089 6 768 6 859 6 949 7 040 7 130 7 221 7 311 7 402 16 250 6 768 6 859 6 949 7 040 7 130 7 221 7 311 7 402 PMZ - az egyén átlagkeresetének összege 1994-től számítva, figyelembe véve az éves nominálbér-emelkedést 2003-ig a színes háttér a nyugdíjak összege mögött azt jelenti, hogy az ebbe a kategóriába tartozónak (a ledolgozott évek és az átlagkeresete alapján) megéri idén nyugdíjba vonulni, az tett összegnél alacsonyabb nyugdíjat kapna. új számítási módszer alapján ugyanis a feltünte- (Forrás: munkaügyi minisztérium) Az öregségi nyugdíjak minimális összege 2004. január 1-je után (Sk) A ledolgozott évek száma a nyugdíjkorhatár betöltéséig POMB 35 36 37 38 39 40 41 42 0,7 (8 125) 4 498 4 626 4 755 4 883 5 012 5 140 5 269 5 397 0,8 (9 286) 5 140 5 287 5 434 5 581 5 728 5 875 6 021 6 168 0,9(10 446) 5 783 5 948 6 311 6 278 6 444 6 609 6 774 6 939 1 (11 607) 6 425 6 609 6 792 6 976 7 160 7 343 7 527 7 710 1,1 (12 768) 7 068 7 270 7 472 7 674 7 876 8 078 8 279 8 481 1,2 (13 928) 7 710 7 931 8 151 8 371 8 592 8 812 9 032 9 252 1,3 (15 089) 8 353 8 592 8 830 9 069 9 308 9 546' 9 785 10 023 1,4 (16 250) 8 995 9 252 9 509 9 766 10 023 10 280 10 537 10 795 POMB az egyén 1994-2003-as időszakban elért átlagkeresetének és az országos átlagkeresetnek (ugyanebben az időszakban) az aránya, zárójelben az egyén átlagkeresete a színes háttér a nyugdíjak összege mögött azt jelenti, hogy az ebbe a kategóriába tartozónak (a ledolgozott évek és az átlagkeresete alapján) megéri várni egy évet a nyugdíjba vonulással, az új számítási módszer alapján ugyanis a feltüntetett összegnél magasabb nyugdíjat kap majd (Forrás: munkaügyi minisztérium)
