Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-19 / 91. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 19. Riport A régió képtelen kulturális örökségének fenntartására, pedig a rozsnyói műemlékvédő hivatal munkatársa szerint a pénzhiánnyal nem magyarázható meg minden Unokáink sem fogják látni a gömöri műemlékeket Hiába restaurálták 1987-ben, mára teljesen lepusztult a rozsnyói Kálvária (Somogyi Tibor felvétele) Már a monarchia idején, 1850-től létezett egy úgyneve­zett Császári és Királyi Köz­ponti Komisszió az épületjel- legű műemlékek védelmére. A második világháború után nálunk is kialakították a mű­emlékvédelmi hivatal műkö­désének alapfeltételeit. Ennek azonban sokkal prózaibb és gyakorlatibb okai voltak, mintsem pusztán a műemlék- védelem. Egy olyan intéz­ményt kellett létrehozni, amely képes volt gondoskod­ni az elkobzott vagyonról. KOVÁCS ÁGNES Ezzel a vagyonnal meglehetősen mostohán bántak az illetékesek Gömörben is, ahol számtalan ne­mesi kúria és kastély maradt fenn. Sok érték veszett el örökre, és sokat lassanként felőröl az idő vasfoga, valamint a módszeres lopás, amely­nek következtében előbb egyen­ként, majd tízesével tűnnek el egy- egy gyönyörű gömöri kúria tetőcse­repei. A gömöri műemlékvédelem sikerei­ről és sikertelenségeiről Edita Kus- nierová, a rozsnyói Műemlékvédel­mi Hivatal munkatársa számol be. „Tavaly viszonylag sok pénzt kap­tunk a Pro Slovakia állami kulturális alaptól. Idén ebből a forrásból folyik többek között a berzétei református templom rekonstrukciója, felújítják a templomtornyot is. Szeretnénk meggyőzni az ottani lelkészt, hogy a templom körül régészeti ásatásokat is végezhessen a műemlékvédelmi hivatal. Szerencsére ő rendkívül készséges ember, aki minden erejé­vel segíti a munkánkat. A rozsnyói járásban még néhány helyen foly­nak a tavaly megkezdett munkála­tok. Szilicén a templom körüli kö­zépkori, huszita jellegű védőfal re­konstrukciója már elkészült. Rozs­nyón az evangélikus templom belső terét újították fel, részben a gyüleke­zet saját pénzéből, részben pedig a Pro Slovakiától kapott támogatás­ból. A csoltói templomot is szépen rendbe hozták kívülről. Gömörhor- kán a karzat festett díszítése került a felszínre a restaurálás során. Ré- dován a templom belső terét fejezik be, a külsejét már tavaly rendbe hoz­ták. Felsősajón egy nagyon értékes oltár restaurálása van folyamatban, Nagyszlaboson pedig a szószéké. A csetneki vár romjaiból nagy igyeke­zettel támasztják fel a várfalakat. Chizsnyóvízen Pál mester oltárán dolgoztak, és végre a süvétei közép­kori rotundára is sikerült 300 ezer koronát szereznünk a Pro Slova­kiától. Ebből a pénzből a belső teret fogjuk felújítani.” Edita Kusnierová elmondja, sokszor nem is a pénzhiány az akadálya egy- egy műemlék megmentésének. Pél­daként a süvétei papot említi, akit ez az ügy egyáltalán nem érdekel. Emi­att idén nem is folytatódhatnak a templomon a munkálatok. Pozití­van ítélte meg azonban a szilicei, berzétei és csoltói lelkészek hozzáál­lását és készségét. „Természetesen léteznek más források is a Pro Slovakián kívül, amelyektől pénzt lehetne szerezni. Csakhogy senkit sem érdekel, és senki sem veszi a fá­radságot, hogy kidolgozzon egy-egy projektet. Például tavaly a kolléga­nőmmel két olyan alapítványra buk­kantunk külföldön, amelytől pénzt lehetne szerezni a betléri park fenn­tartására, mivelhogy a rá szánt pénz már elfogyott. Rá kell találni azokra az illetékesekre, akik hajlandóak és tudnak is pályázni és velünk együtt­működni. Itt említhetném a jósvai polgármesternőt, aki fiatal és tele van tettvággyal, meg akarja mente­ni a régi jósvai egyházi iskolát. Ne­kem személy szerint két alapítvány­tól sikerült pénzt szereznem a rákosi oltárra és a licei kastély csodálatos domborművének a megmentésére. Tehát nem pénzkérdésről van szó el­sősorban, hanem a munkáról. Ter­mészetes, hogy egy-egy üyen pro­jekttel sokat kell dolgozni.” A jelentés, amely a Rozsnyói járás restaurálási és helyreállítási munká­latairól számol be, sajnos hamar vé­get ér. Annál több a rossz példa. Gömörben a legtragikusabb talán a zsípi klasszicista kastély sorsa. Kus­nierová asszony elmesélte az épület szomorú történetét. A kastély 1981- ben, állami pénzből egy teljes, új te­tőzetet kapott. Akkor az épületben roma családok laktak, és a bátkai ál­lami gazdasághoz tartozott. A hibát akkor követte el a gazdaság, amikor kilakoltatta onnan a romákat. Attól kezdve az épületről módszeresen lopták a tetőcserepeket, míg el nem fogyott mind egy szálig. „Bár rögtön a kezdetben többször figyelmeztet­tük az illetékeseket a cseréplopásra, de semmi sem történt. Többször is eljárást indítottunk ez ügyben, végül kénytelenek voltunk bíróságra adni az esetet. Időközben jelentkezett egy eddig inkognitóban élő tulajdo­nos, akiről kiderült, hogy benősülés útján valóban tulajdonjogra tett szert. Az illető kijelentette, hogy ad­dig, amíg az állam eredeti állapotba nem hozza az épületet, nem hajlan­dó átvenni. Bár felkínáltuk neki se­gítségünket, azonban neki mint tu­lajdonosnak kellett volna kérvé­nyeznie az államtól a helyreállítást. Az úr nem volt hajlandó erre” - tárja szét a karját Edita Kusnierová. A mostoha sorsra jutott gömöri kúri­ák és kastélyok többsége romokban hever. Az sem segít rajtuk, ha egy- egy sokat ígérő, ám keveset teljesítő új tulajdonosra lelnek. „Ma a zsípi kastély fedél nélküli, olyan romos, mint a murányi vár. Miközben 1981- ben új tetőt kapott! Az egész ügy a kerületi bíróságon van, ők a tulajdo­nosnak adtak igazat. Neki a kisujját sem kell mozdítania a műemlékéért. A továbbiakban azonban kikerült a kastély ügye a hatáskörünkből, mi­vel Zsíp már nem tartozik a kassai kerülethez. Egyszerűen szörnyűség, hogy mi történt ezzel a kúriával, mi­közben bejegyzett műemlékként tartják nyilván. Az egészben az a legszomorúbb, hogy pénz akadt vol­na rá, de nem volt, aki kérje.” És ott a másik kastély is, a Szentiványi- kúria Bején, amelynek már csak a homlokzata áll. Bár akadt volna egy Amerikába elszármazott vállalkozó, aki felújította volna a kastélyt, de mivel hárommillió koronát kért tőle a tornaijai önkormányzat, a vállal­kozó elállt szándékától. Edita Kusni­erová a serkei kastély esetével foly­tatja. „Még senki sem írta be a mű­emlékek közé, miközben a körülötte lévő park - amely mellesleg egy szo­cialista, rendetlen szövetkezeti ud­var képét nyújtja - műemlék, Mi ak­kor fedeztük fel a kastélyt, amikor tetőzetének kétharmada már tönkre volt. A felfordított hajó alakú tető­zetből már semmi sem maradt. Két évvel ezelőtt nagy meglepetésünkre meghívtak minket Serkére a polgár- mesteri hivatalba, mert elhatároz­ták, hogy rendbe hozzák a kastélyt. Mi pedig kénytelenek voltunk őket lebeszélni, mert azt a kastélyt már nem lehetett megmentem. Egysze­rűen visszafordíthatatlan stádium­ba került.” A kastélyok mellett azonban a jel­legzetes kis gömöri házak is pusztul­nak, akárcsak Gombaszögön és Dernőn az Andrássyak vashámora és olvasztója. „Rozsnyón szégyenle­tes a Kálvária állapota. Ez az egyik legrégibb kálvária Szlovákiában. 1987-ben az egészet restaurálták. Aztán fokozatosan tönkretették a vandálok, szétlőtték a homlokzaton a csodálatos zsolnai domborműve­ket, eltűntek a képek, a szobrok. Két teljes kápolnácska és a fő kápolna el­tűnt, amikor a csillagvizsgálót épí­tették. Nyilvánvalóan ideológiai okokból. Jelenleg ott nincs semmi. Három szobrot sikerült megmente­nünk, és néhány képet. Azóta, hogy kirabolták, nem volt ott búcsú sem. Ha szeptemberben a pápa rozsnyói látogatása során a kálváriát is látni óhajija, akkor mit mutatunk meg Edita Kusnierová neki?” - kérdezi Edita Kusnierová, de nem vár választ. Helyette el­mondja, jó volna tévéseket, újságíró­kat ezekre a falvakra „rászabadíta­ni”, hogy mutassák meg és kérdezze­nek rá, miért néznek ki azok a temp­lomok, azok a kastélyok úgy, ahogy. Igaz, a Duna Televízió már járt a vi­déken. Az azóta eltelt pár év munká­jának kitűnő eredménye azonban bi­zonyára őket is meglepné. „Én nem szeretem, amikor azt mondják: nem adnak a műemlékvédelmisek pénzt, akkor ne is váljanak semmit. Én ki­fogtam a szelet a vitorlájukból azzal, hogy ha valaki építkezni akar, épít­kezési engedélyre van szüksége. Az illetékes hivatal ad pénzt az építke­zésre? Nem. De a feltételeket meg­szabja. Ad a tisztiorvosi szolgálat pénzt egy-egy vállalkozás higiéniai körülményeinek kialakításához? Nem ad, viszont kemény feltételeket szab. Miért adna a műemlékvédelmi hivatal bárkinek is pénzt? A pénzt kérni kell, magától senkihez sem megy házhoz. Senki ne érezze kelle­metlennek, hogy a minisztériumtól kell pénzt kérni. Végül is azért van­nak, nem azért, hogy vendégül lás­suk őket, mulatságokat rendezzünk a számukra és vadásztassuk a mi­nisztereket. A minisztériumot „fejői” kell. Tehát nem szeretem azt a kifo­gást, hogy nincs pénz. Van pénz, csak kérni kell. A különféle alapítvá­nyokat pedig ki kell használni.” Edita Kusnierová egy jó hírrel enge­dett útnak. Elmondta, hogy az osgyáni kastélyt egy svájci bank köz­vetítő cége vette meg, akik iskolázá­sokat szeretnének ott rendezni az európai bankok képviselőinek. „Olyan szerződést írtak alá a faluval, hogy ha két éven belül nem invesz­tálnak az épületbe 40 millió koro­nát, vissza kell szolgáltatniuk a falu­nak a kastélyt, abban az állapotban, amilyenbe hozták.” (Szabó Ottó felvétele) 13-18 FOK VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS IDŐ, ÁM KELLEMES MELEG, ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA A Nap kel 05.57-kor - nyugszik 19.46-kor A Hold kel 23.44-kor - nyugszik 07.24-kor Ózonhír: Szlovákia felett tegnap 388 Dobson-egységet mértek, ami meg­felel a sokéves átlagnak. Az ultraibolya sugárzás átlagos. Ma országszerte döntően felhős lesz az idő, he­lyenként eső, ám a délután folya­mán többnyire felszakadozik a felhőzet. A nappali csúcshőmérséklet 12 és 16 fok kö­zött alakul. Csak könnyű, tavaszi szellővel kell számolnunk. Vasár­nap már kevesebb lesz a felhőzet, a nappali hőmérséklet némileg to­vább emelkedik, 15 és 19 fok kö­zöttire. Hétfőn szórványosan fel­hős lesz az idő, a nappali csúcshő­mérséklet pedig 14 és 18 fok között alakul. Az ünnepek alatt éjszakai fagyok nem fenyegetnek, legalább­is a déli országrészben. Az időjárás kedve­ző hatást gyakorol a közérzetünkre, . leszámítva a ma­gas vérnyomástól szenvedőket. Gya­koribbá válhatnak a reumatikus ere­detű fájdalmak, a forgók és régi se­bek sajgása. Fokozott teher neheze­dik a légző- és emésztőrendszerre, ami légzési, bélrendszeri és asztma­tikus eredetű panaszokat okozhat. Emellett az arra hajlamosaknál nö­vekedhet a depressziós állapot való­színűsége. Viszont az alacsony vér- nyomásúak aktivitása nő, az éjsza­kai álom pedig pihentető lesz. Hol­nap lényegesen nem változnak az orvosmeteorológiai hatások. Kedden ♦ Keresztrejtvények ♦ Fejtörők ♦ Gyerkőcöknek

Next

/
Thumbnails
Contents