Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-17 / 90. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 17. Megszűnik a támogatás Ankara. A NATO megszünteti a Törökország területi védelméhez nyújtott támogatást. Ezt Ankara kérte azzal az indokkal, hogy Szaddám Húszéin iraki elnök rendszerének bukásával megszűnt az ország fenyegetettsége. A NATO négy Awacs elektronikus légi felderítő gépet és öt Patriot légvédelmi rakétaüteget telepített Törökországba megelőző biztonsági intézkedések keretében. Ezek elfogadása februárban súlyos válságot idézett elő a NATO-ban, mert az USA szembekerült a Franciaországgal, Németországgal és Belgiummal. (MTI) Szíria miatt mondott le Bejrút. Rafik Hariri libanoni kormányfő kedden benyújtotta lemondását, amit Emile Lahud államfő elfogadott és tegnap meg is kezdte a tanácskozásokat a képviselőház tagjaival az új kabinetről. Megfigyelők már az Irak elleni háború kezdete óta kormányváltozásra számítottak, s ehhez újabb lökést adtak az USA Szíria elleni fenyegetései. Az új kabinetben várhatóan a Szíria-barát tagok mellett a korábbinál nagyobb súllyal lesznek jelen a libanoni keresztények képviselői. Kommentátorok szerint nem kizárt, hogy ismét Hariri alakíthat kormányt. (MTI) A szunnita muzulmán, multimilliárdos Rafik Hariri 1992 óta négy különböző összetételű kormány fejeként állt Libanon élén (Reuters) Rauf Denktas nem enged Isztambul. Rauf Denktas, a ciprusi török közösség vezetője a ciprusi újraegyesítési tárgyalások mellett foglalt állást, de továbbra sem fogadja el a tárgyalások alapjául az erre vonatkozó ENSZ-tervet. Denktas egy nappal azután nyilatkozott, hogy az ENSZ BT a tárgyalások felújítását szorgalmaztad azok egy hónappal ezelőtti zsákutcába jutásáért éppen a török ciprióták vezetőjét tette felelőssé. A Kofi Annan főtitkár nevéhez fűződő terv értelmében az 1974 óta megosztott Ciprus két egyenjogú területi egységből álló, osztatlan szuverenitású szövetségi állammá válna. (MTI) Tizenöt év a DINA-főnöknek Santiago de Chile. Egy chilei bíróság 15 évi börtönnel sújtotta Augusto Pinochet egykori diktátor kémfőnökét, akit felelősnek talált egy chilei baloldali fiatal 1975-ös elrablásáért és eltűnéséért. A 73 éves Manuel Contreras volt a hírhedt titkos- rendőrség, a DINA vezetője 1974-1977 között. A tábornok a legmagasabb rangú katona, akit az 1973-tól 1990-ig tartó Pinochet-rendszer idején elkövetett emberiesség elleni bűntettek vádjával elítéltek. Contreras 2001 januárjában szabadult a Punta Peucó-i fegy- házból, ahol öt évet raboskodott, mert bűnösnek találták a Letelier-gyilkosságban. (MTI) Ali azt mondta, orvos szeretett volna lenni, de ha nem kapja vissza kezeit, jobb lenne, ha meghalna Orosz-amerikai szerződés A háborús szenvedés j elképévé vált MTI-JELENTÉS Kuvaitváros. Tegnap szállították Kuvaitvárosba Ali Iszmail Abbász 12 esztendős iraki kisfiút, aki az iraki háború okozta emberi katasztrófa jelképévé vált. A kuvaiti al-Batain kórházban azt közölték az újságírókkal, hogy az amerikai hadsereg által gyógykezelésre ideszállított sebesült fiú - aki mindkét karját elvesztette -, eléggé elfáradt az út során, s ezért nem nyilatkozhat a sajtónak. Kuvaiti gyógykezelésének, a protézisek elkészítésének idejét pedig csak a vizsgálatok után tudják megmondani. Azt a házat, ahol az iraki gyermek élt, amerikai rakéta döntötte romba. A támadásban Ali elvesztette szüleit, csaknem egész családját, mindkét karját, továbbá súlyos égési sérüléseket szenvedett, és eddig egy bagdadi kórházban kezelték, ahol még az alapvető gyógyszerekből is hiány van, a higiéniai körülmények pedig szörnyűek. Kórházi ápolónője hétfőn üzenetet küldött George Bush amerikai elnökhöz és Tony Blair brit kormányfőhöz: ha megvan a technológiájuk ahhoz, hogy bombázzanak és házakat döntsenek romba, mozgósíthatnának egy repülőgépet is, hogy megmentsék Ali életét. A fiú képe már bejárta a világsajtót, ugyanis tíz nappal ezelőtt egy brit újságíró felfedezte őt, s világszerte gyűjtés indult gyógykezelésének finanszírozására. Ali még bagdadban azt mondta az őt felfedező brit riporternek, hogy orvos szeretett volna lenni, de ha nem kapja vissza kezeit, jobb lenne, ha meghalna. Az amerikai Time magazin a gyerek örökbe fogadásáról döntött. Más kezdeményezésekről is érkezett hír: egy gazdag indiai hölgy közölte, hogy kész Ali kezelésének minden költségét vállalni, míg a Daily Mirror című londoni lap máris 150 ezer eurónak megfelelő összeget gyűjtött össze e célra. Számos nehéz műtét vár a tizenkét esztendős gyerekre (TASR/AP-felvétel) Damaszkusz bújtathatja Faruk Hidzsazit, aki 1993-ban merényletet szervezett idősebb George Bush ellen Többet pénzzel, mint erővel Washington/Bagdad/Moszul. Eddig katonai erővel nem sikerült kézre keríteni a bukott iraki rezsim vezetőit, ezért Washington most pénzzel próbálkozik. A Pentagon 200 ezer dollárig terjedő jutalmakat tűzött ki a volt bagdadi vezetőknek és az elrejtett tömegpusztító fegyvereknek a hollétére vonatkozó információkért. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A pénzjutalmon túl a kuvaiti amerikai erők saját döntés alapján élelemmel, alapvető szükségleti cikkekkel láthatják el és egyéb módon is ösztönözhetik az iraki lakosokat arra, hogy információval vagy egyéb módon segítsék a szövetségeseket - jelentette be tegnap Barbara Burfeind, a Pentagon szóvivője. Ez az ösztönzőprogram hasonló ahhoz, amelyet az USA Afganisztánban alkalmazott. Ott több millió dollárt ajánlottak föl azoknak, akik Oszama bin Laden terroristavezér és az általa irányított al-Kaida szervezet tagjainak nyomára vezetik őket. ÚJABB SÚLYOS VÁD SZÍRIA . ELLEN Szíriában tartózkodik az iraki titkos- szolgálatnak az a volt magas rangú tisztségviselője, aki Washington vádja szerint az idősebb George Bush volt amerikai elnök ellen 1993 áprilisában Kuvaitban megkísérelt merénylet elkövetését irányította. Ezt egy amerikai tisztségviselő közölte tegnap több hírügynökséggel. Faruk Hidzsazi, az iraki titkosszolgálat külföldi műveleteit irányító akkori igazgatója állítólag kedden érkezett Tunéziából Szíriába egy menetrendszerinti repülőjárattal. Hidzsazi legutóbbi hivatalos tisztségében Irak tuniszi nagykövete volt. A Hidzsazi Szíriába utazásáról szóló amerikai értesülés és nyüvánosság- ra hozatal összefügghet azzal az egyre erősebb amerikai váddal, hogy Damaszkusz segítette és segíti a bagdadi rezsimet, annak bukása után pedig menedéket ad tagjainak. Idősebb Bush 1993 áprilisában járt Kuvaitban. Az ottani és az amerikai hatóságok 11 nappal a látogatás után bejelentették, hogy lelepleztek egy ügynökhálózatot, melynek tagjai meg akarták gyilkolni őt. ILLEGÁLIS OLAJCSAP Amerikai katonák Irakban elzártak egy olajvezetéket, amelyen át illegálisan iraki kőolajat exportáltak Szíriába. Ezt Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter jelentette be. Olajipari források már régóta gyanították, hogy az Irakot sújtó ENSZ- embargó megsértésével Szíria napi 100-150 ezer hordó nyersolajat importál Irakból a 2000-ben üzembe helyezett csővezeték segítségével. Rumsfeld szerint nem lehet tudni, hogy ez volt-e az egyetlen vezeték, amelyen át Irak illegálisan olajat exportált Szíriába. A Varzi Energy nevű londoni olajipari cég szerint a korábban várt néhány hónap helyett néhány héten belül megjelenhet a piacon az iraki olaj, és az ország kivitele az évvégére elérheti a napi 2,5 millió hordót. A cég szerint Irak egy hordó olajat 2 dollár költséggel termel, ugyanolyan olcsón, mint Szaúd-Arábia, az iraki olajkitermelő infrastruktúra újjáépítése azonban jelentősen növelni fogja a költségeket. A The Timesban idézett becslések szerint az iraki olajiparra 10-30 milliárd dollár közötti összeget kellene költeni ahhoz, hogy a napi kitermelést vissza lehessen emelni a Kuvait 1990-es megszállása előtti 3,5 millió hordós áüagra. Az USA-nak vannak aggodalmai Szíria és Irán politikája miatt, de nem tervezi a két ország megtámadását. Ezt Colin Powell amerikai külügyminiszter mondta, aki igyekezett csillapítani a Szíriát figyelmeztető kemény hangvételű amerikai nyilatkozatok által felborzolt kedélyeket. POWELL NYUGTATGAT Hangsúlyozta, hogy nincsen semmiféle lista országokról, amelyeket az USA meg akarna támadni. Hozzátette: Irak ellen szükséges volt a katonai fellépés, de Irak esete egyedülálló. Az iraki diktátor terrorizálta saját népét, megtámadta szomszédait és az egész világot fenyegette tömegpusztító fegyvereivel. Jelezte, hogy Szíria bekapcsolódhat a közel- keleti béketeremtésbe. .Átfogó békét akarunk, így végül, természetesen rendezni kell a megoldatlan kérdéseket Szíriával is.” Powell egy nappal korábban azt közölte, hogy Washington diplomáciai és gazdasági szankciók foganatosítását fontolgatja Szíria ellen. Tízheti szünet után a francia elnök - kedden este - telefonbeszélgetést kezdeményezett az amerikai elnökkel, hogy jelezze Franciaország részvételi szándékát Irak háború utáni újjáépítésében. Az Élysée-palota közleménye szerint Jacques Chirac húszperces, „pozitív hangnemű” eszmecserét folytatott George Bush- sal az iraki helyzetről. Az elnöki szóvivő kiemelte, a konzultációra azzal összefüggésben került sor, hogy új korszak nyílik Irakban, s ennek kapcsán a két elnök elsősorban a háború utáni helyzettel foglalkozott. SOK A HALOTT MOSZULBAN Vincent Brooks tábornok tegnap elismerte, az amerikai hadsereg katonái adták le a lövéseket kedden a Moszulban tüntető tömegre. A Katarban lévő parancsnokság szóvivője úgy tájékoztatott, hogy a lövések következtében mintegy hét személy életét vesztette. Brooks szerint a tüntetők között fegyveresek is voltak, akik lövéseket adtak le a közelben posztoló katonákra. Más, helyi források több mint tíz halottról és közel száz sebesültről számoltak be. Tegnap reggel, ugyancsak Moszulban, újabb lövöldözés robbant ki. Legalább négy személy meghalt és nyolc megsebesült. Az AFP által megkérdezett szemtanúk az épület környékén posztoló amerikai katonák számlájára írják a lövöldözést. Egy iraki rendőrtiszt elmondta: embereivel éppen egy bankrablást igyekezett megakadályozni. E célból figyelmeztető lövést adtak le a levegőbe. Erre az amerikai katonák és kurd pesmergák (harcosok) vaktában lövöldözni kezdtek a közelben álló polgári személyekre és a rablókra. A lövések következtében három iraki rendőr is megsebesült. Abu Abbasz csoportja kerítette hatalmába tizennyolc éve az Achille Laura nevű olasz luxushajót Bagdadban elfogták a hírhedt terroristavezért MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Titkosszolgálati értesülések alapján fogták el amerikai kommandósok Bagdad külvárosában Abu Abbasz szélsőséges palesztin vezetőt és több harcostársát. Név nélkül nyilatkozó washingtoni kormányforrások arról számoltak be, hogy Abbasz még hétfőn éjszaka került az amerikaiak kezére. Abbasz fegyveres hívei, a Palesztinái Felszabadítási Front (PLF) tagjai kerítették hatalmukba 1985 októberében a Földközi-tengeren az Achille Lauro nevű olasz luxushajót. Az összehangolt amerikai akció keretében a szélsőséges PLF több más tagját is elfogták, jelentős mennyiségű dokumentumot és fegyvereket is találtak, valamint egy kiképzőközpontot Bagdad közelében, ahol pokolgépeket is gyártottak. Az 1976-ban alapított PLF már a'kezdetektől iraki befolyás alatt állt, s Tunéziában fejtette ki tevékenységét egészen az Achille Lauro 1985- ös elrablásáig, amelyet négy fegyveresük hajtott végre. Akkor a PLF terroristái egy amerikai utast is megöltek, ötven palesztin szabadon bocsátását követelték, de végül három nap után - Abbasz közvetítése nyomán - megadták magukat az egyiptomi hatóságoknak. Egyiptomból Tuniszba tartó repülőgépüket azonban az amerikaiak leszállásra kényszerítették Szicíliában, s a palesztin terroristák egy heves olasz-amerikai vita nyomán végül olasz bíróság elé kerültek. Az iraki diplomata útlevéllel rendelkező Abu Abbaszt, aki közvetlenül nem vett részt a terrorakcióban, viszont közvetített a túszügy megoldása érdekében fegyveresei és az egyiptomi hatóságok között, s így került a repülőgépre, néhány nap múlva elengedték. Az olasz bíróság ugyanis nem találta elegendőnek az ellene felhozott bizonyítékokat. Később Olaszországban mégis körözést adtak ki ellene, majd távollétében többszörös életfogytiglani börtön- büntetésre ítélték. Az amerikaiak az elmúlt években is keresték Abu Abbaszt. „Elszökött előlünk, de mindig is vadásztunk rá: nagy fogás számunkra, régi számla ez, amit rendezni kellett” - jelentette ki Vince Cannistaro, a CIA egykori terrorizmusellenes vezetője. Abbasz, aki jelenleg 61-62 éves lehet, Olaszországból elmenekülve Irakban élt az elmúlt 17 évben. Egy későbbi nyilatkozatában hibának minősítette az Achille Lauro 69 éves utasa, az amerikai Leon Klinghoffer meggyilkolását. Abbasz 1991-ig tagja volt a Jasszer Arafat vezette Palesztinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó Bizottságának. A palesztin vezetők tegnap Abu Abbasz szabadon bocsátását követelték, Olaszország viszont hivatalosan is kérni fogja a kiadatását. Abu Abbasz egy 1987-ben készült felvételen (TASR/AP) Májusban ratifikálják Moszkva. Az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma várhatóan május 16-án ratifikálja a tavaly májusban a George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök által a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról aláírt szerződést. Ezt Dmitrij Rogozin, az alsóház külügyi bizottságának elnöke közölte. Az amerikai szenátus által már jóváhagyott megállapodást a duma áprilisban az iraki háború miatt vette le napirendjéről, arra hivatkozva, hogy a feszült nemzetközi helyzet utáni jobb időkre kell halasztani a ratifikációt. Megfigyelők szerint a háborút megelőző napok Amerika- ellenes hangulatában nem is lett volna biztos az egyezmény parlamenti szentesítése. (MTI) Bászrába küldik Cseh tábori kórház Prága. Csehország még a héten tábori kórházat küld Irakba. A kormány erről szóló javaslatát, amelyet kedden este hagyott jóvá nagy többséggel a parlament két háza, lényegében csak a kommunista képviselők és szenátorok utasították el egyhangúlag. A prágai honatyák ugyanakkor azt is jóváhagyták, hogy a tábori kórházzal együtt a jelenleg Kuvaitban állomásozó cseh vegyvédelmi egység is Irakba menjen. Vladimír Spidla kormányfő szerint a cseh tábori kórház Bászrában fog működni és már ma útnak indítják. A kórházzal összesen mintegy 250 személy utazik a Perzsa-öböl térségébe. Az eredeti tervektől eltérően nem megy velük az a száztagú katonai ejtőernyős kommandó, amely a kórház és személyzete védelmét szolgálta volna. A harcok megszűnésével kialakult új helyzetben már nincs szükség a kommandóra, s helyette a kórház 30 mozgó víztisztító állomást vihet magával. (MTI) Rendkívüli állapot Hamarosan feloldják Belgrád. Zoran Zsivkovics miniszterelnök szerint Szerbiában a jövő héten feloldják a rendkívüli állapotot. Zsivkovics azt mondta, a büntetőjogi törvények minapi megváltoztatása után olyan körülmények jöttek létre, hogy a rendőrség a továbbiakban is eredményesen folytathatja a nyomozást, ezért várhatóan ajö- vő héten feloldják a rendkívüli állapotot. A kormányfő szerint tisztázott, hogy ki és milyen személyes indokból gyilkolta meg Zoran Djind- jics miniszterelnököt, s azt is lehet tudni, hogy a merénylet mögött álló szervezetnek kik voltak a tagj ai. Arra utaló jelek is vannak, hogy kik lehettek a politikai sugalmazói a merényletnek, de ezeket az információkat egyelőre még mindig nem lehet tényként kezelni. (MTI) Osztrák rendőri akció Elfogták a gyilkost Bécs. Elfogták az Árkán néven hírhedtté vált szerbiai milíciavezér és maffiafőnök meggyilkolásával gyanúsított férfit Bécsben. Drágán N.-t azzal gyanúsítják, hogy ő ölte meg 2001. január 15-én a belgrádi Intercontinental szállodában Arkant és két testőrét. Arkant Milosevics volt jugoszláv államfő kényes feladatokkal megbízott végrehajtójaként tartották számon. A vezetése alatt álló milíciák a balkáni háborúk idején számos háborús bűntettet követtek el. Belgrádban Árkán maffiavezérként is ismert volt, jó kapcsolatok fűzték a Legija néven ismert Milorad Lukovicshoz, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő adott megbízást Djin- djics kormányfő megölésére. (MTI)