Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-16 / 89. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 16. EJ Régió Ikonok kiállítása nyílt a Tőketerebesi Honismereti Múzeumban. A tárlaton 19. századi és jelenlegi orosz és ukrán műhelyekben készült alkotásokat tekinthetnek meg az érdeklődők. (TASR-felvétel) Az önkormányzatokhoz kerülő rendelőintézetekben állítólag nagy a fejetlenség Nincs idő ellenőrzésre? Tisztújítás a Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulásnál Egymillió forint a köznek SZÁSZI ZOLTÁN Újra álügynökök tűntek fel Pozsony. A Szociális Biztosító figyelmezteti a lakosságot, hogy magukat a biztosító ügy­nökeinek kiadó csalók járják az országot. Főként az idősebb és egyedül élő emberekhez ko­pogtatnak be, azzal, hogy azok a biztosító sorsolásán díjat nyertek, ám annak átadásához egy bizonyos pénzösszeget be kell fizetniük. A Szociális Biz­tosító nem indított semmüyen nyereményjátékot. (SITA) Bálint-Pataki Dunaszerdahelyen Dunaszerdahely. Április végé­ig tekinthető meg az Art-Ma magángalériában az erdélyi származású festőművész, Ko­pasz Mária tárlata, amelynek megnyitója ma 17 órakor lesz a Bacsák utcai kiállítóteremben. A galéria tulajdonosa, Lipcsey György szobrászművész el­mondta, a tárlat megnyitására Bálint-Pataki Józsefet, a Hatá­ron Túli Magyarok Hivatalának elnökét kérték fel. Az utóbbi öt év alkotásaiból mintegy har­minc nagyméretű szürrealista olajfestmény kerül bemutatás­ra, amelyeket az 1993 óta Szentendrén élő művésznő e helyhez kötődő élményei ihlet­tek. Kopasz Mária egyébként a kolozsvári magyar főkonzul fe­lesége. Harmincéves pályafutá­sa alatt több egyéni tárlattal szerepelt egyebek közt Párizs­ban, Bécsben, Brüsszelben, Pi­sában és Bukarestben, Szlová­kiában azonban most állít ki el­sőször. (pve) Hamis ötezressel fizettek Rimaszombat. Hamis ötezer koronás bankjeggyel fizettek ismeretlen elkövetők április 14- én délután az egyik helyi ki­oszkban. Az ismeretlen tettes vagy tettesek a kora délutáni csúcsforgalmat kihasználva csapták be a Kishonti utcán dolgozó újságárust. A napi be­vétel leadásakor az újságárus az ismeretlentől kapott bankje­gyet az Általános Hitelbank he­lyi fiókjába vitte, ahonnan a hamisítványt a jegybank labo­ratóriumába szállították vizs­gálatra. A pénzhamisítási ügy­ben a a rimaszombati nyomo­zók indítottak eljárást, (szászi) Leégett a Zubor vendéglő Aranyosmarót Lángok marta­lékává vált hétfőről keddre vir­radó éjszaka a Nyitra és Besz­tercebánya közti főútvonalon található híres Zubor vendéglő nagy része. A tűz oka egyelőre ismeretlen. A főként fából ké­szült épületben keletkezett lán­gokat csak nagyon nehezen tudták megfékezni. (TASR) Az EU-ról az ALSZIK-ban Alsószeli. Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság jövője Szlová­kiában címmel szervez elő­adást az Alsószeli Ifjúsági Klub - ALSZIK. Az érdeklődőket ma 18 órakor váijákAlsószeliben, a posta melletti malomház klubhelyiségében. Előadók: Berényi József külügyi állam­titkár és Dobos László, az ag­rártárca mezőgazdasági, élel­miszeripari és kereskedelmi osztályának főigazgatója, (gl) Húsvéti asztfaltrajzok Galánta. Húsvéti motívumú aszfaltrajzolásra váija a gyere­keket és az érdeklődőket a galántai Spektrum szabadidő- központ. Á rajzolás április 17- én, vagyis holnap 10 órától kez­dődik a szabadidőközpont előt­ti téren (Námestie déri), (gl) Kassa megyében az idei má­sodik félévtől hét rendelőin­tézet kerül a helyi önkor­mányzatok fennhatósága alá. Ezek gazdálkodásába belelátni jelenleg meglehető­sen nehéz, és információink szerint néhány helyen ezt a tényt alaposan kihasználják. JUHÁSZ KATALIN A megyei képviselő-testület hétfői ülésén Zachariás István MKP-s kép­viselő azt javasolta, hogy a megyei főellenőr vizsgálja meg az intézmé­V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Rendhagyó módon em­lékeztek meg tegnap a Selye János Gimnáziumban a holokausztról, il­letve a komáromi zsidóságról. A gimnázium egykori tanulói, Paszter­nák Tamás és András vezetésével három osztály diákjai végigjárták a városban még fellelhető zsidó em­lékhelyeket, megtekintették az egy­kori Menházban ma is megtalálható zsinagógát, könyvtárat és múzeu­mot. Mindeközben ízelítőt kaptak a zsidó nép szokásaiból, történelmé­ből. Érdekes történeteket hallhattak ünnepeikről, a zsidó időszámításról, évszázados üldöztetésükről, Izrael Rimaszombat. Alig egy évvel az európai uniós csatlakozás előtt még mindig rendezetlen a szlovákiai re­formátus egyház elkobzott vagyo­nának kérdése. A 110 ezres szlová­kiai reformátusok vagyonából több mint 1215 hektár földterület és 91 ingatlan máig állami tulajdonban van. Az egyház legfelsőbb törvényhozó testületének, a Zsinatnak az az ál­láspontja, hogy minden egyházi tu­lajdon jogviszonyát rendezni kell, vissza kell kérni a református egy­ház minden jogos jussát. Ha ez nem sikerül, az egyház az elveszett va­gyon miatt kártalanítást kér az ál­lamtól. „Évek óta sürgetjük restitúciós ügyeink rendezését. Kér­tük, hogy a restitúciós törvényeket nyissák meg, de ezt csak az evangé­nyek gazdálkodását a januártól már­cius végéig terjedő időszakra vonat­kozóan. A főellenőrt láthatóan meg­lepte a javaslat, és kijelentette, hogy beható könyvvizsgálatra már nincs idő, mivel egy-egy intézmény eseté­ben ez két-három hónapig is eltart­hat, a felületes ellenőrzés pedig ér­telmetlen. A képviselő-testület en­nek ellenére nagy többséggel jóvá­hagyta Zachariás javaslatát. Rudolf Bauer, a megyei közgyűlés elnöke elismerte, hogy a helyzet meglehe­tősen átláthatatlan, ám június végé­ig szerinte is csak egy-két rendelőin­tézetet vehetnek górcső alá. „Ez nem azt jelenti, hogy nincs szándékom­állam megalakulásáról. Egyebek mellett azt is megtudhatták, hogy a zsidó vallás szerint zsidó az, akinek az édesanyja is zsidó, tehát ebbe a vallásba beleszületik az egyén. „Ma­gyarországon április 16-án, vagyis az első kárpátaljai gettó 1944-es lé­tesítésének évfordulóján valameny- nyi középiskolában megemlékeznek a holokausztról. Nálunk ez a nemes hagyomány még nem terjedt el, ezért nagyon örültünk Andruskó Imre igazgató felkérésének, hogy rendezzünk a gimnáziumban egy emléknapot - mondta Paszternák Tamás. - Többek közt arra szerettük volna felhívni a diákok figyelmét, hogy a második vüágháború előtt likus és a katolikus egyházra vonat­kozóan tette meg a parlament. Saj­nos, a helyzet máig alig változott. Az egyháznak igen tekintélyes va­gyona még mindig rendezetlen. Nem csupán földterületekről van szó, hanem iskolaépületekről, taní­tói lakásokról, lelkészlakokról és templomokról is. Öt templomépüle­tünk állami tulajdonban van. Né­hány esetben már elindult a vissza­szerzés ügyintézése, de mintha lát­hatatlan akadályokba ütköznénk” - mondja Erdélyi Géza, az egyház püspöke. Tájékoztatása szerint igénylésüket már minden közjogi méltósághoz eljuttatták, és kérték az ügyek rendezését. Igényeiket az MKP vezetése felé külön a párt el­nökének, Bugár Bélának is eljuttat­ták. Többször elküldték az anyagot Csáky Pál miniszterelnök-helyettes­nek is. „Mi alázattal és tisztelettel ban aláírni az erre vonatkozó hatá­rozatot, ám számolni kell azzal, hogy nem lesz mód teljesíteni a ben­ne szereplő pontokat” - mondta la­punknak Bauer. A megyei elnök az abszurd helyzetet azzal magyarázta, hogy a rendelőintézetek jogállását év elejétől nem sikerült tisztázni. „Eleinte sajátunknak tekintettük őket, ám az egészségügyi miniszter törvénymódosítást javasolt, mivel azt szerette volna, ha a tavaly meg­kezdett privatizációs folyamatok le­zárulnának” - magyarázta Bauer, hozzátéve, hogy a rendelőintézetek igazgatói is eszerint viszonyultak a megyei hivatalnokokhoz. egy közel 3000 lelkes zsidó közösség élt ebben a városban, amely mára alig 70 főre fogyatkozott. A túlnyo­mó többség koncentrációs táborok­ban halt meg, akik pedig túlélték a borzalmakat, főként Amerikába és a későbbi Izrael területére vándorol­tak ki. A háború előtt Komáromban három zsinagóga is működött, egy ortodox, egy neológ, és egy kis zsi­nagóga, amelyet egy jómódú keres­kedő, Fried Kálmán építtetett. Egye­dül ez utóbbi maradt fenn.” Az Eöt­vös utcában található Menházban berendezett zsidó múzeum és könyvtár minden kedden és pénte­ken 10-12 óra között vátja a látoga­tókat. kéijük az állam hivatalos szerveit, hogy rendezzék végre az egyházi ingatlanok ügyét. Nagyon fontos és súlyos kérdésről van szó, hiszen az uniós csatlakozás egyik feltétele az is, hogy az egyházak korábban el­kobzott vagyonát vissza kell adni a jogos tulajdonosnak, de ugyanilyen általános követelmény a polgári tu­lajdonviszonyok törvényes rendezé­se is. Nem a pénzsóvárság hajt ben­nünket, nem szeretnénk kivétele­zést, csupán azt, hogy egyházunk a közeljövőben kapja vissza a jogos tulajdonát. Ugyanúgy, mint az evangélikus vagy a katolikus egy­ház. Nemrégiben kaptam egy olyan kérdést, hogy nem érzem-e a refor­mátus egyház vagyonának vissza­adásában azt az élt, hogy ez a va­gyon javarészt a magyarok által la­kott területen van, és lehet, hogy emiatt nem akar vele foglalkozni az Rimaszombat. „Egymillió forintot bocsátott egy a Szentpétery József, európai hírű ötvösművész nevét vi­selő alap létrehozására egy magát megnevezni nem kívánó, Budapes­ten élő, gömör-kishonti származású adakozó. A rimaszombati alkotóról elnevezendő alapot a helyi tanulóif­júság, kiemelten pedig a Tompa Mi­hály Református Gimnázium diák­jainak támogatására szeretnék lét­rehozni. Az alap kezelésével a Simonyi Alapítványt bízta meg az adakozó” - tudta meg lapunk a Ri­maszombat és Vidéke Polgári Társu­lás újraválasztott elnökétől, B. Ko­vács Istvántól. A régi-új elnök a március elején lezajlott tisztújító közgyűlésről elmondta, Rimaszom­batban megerősödött a magyar civil élet, amelynek a Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás egyfajta Érsekújvár. A járásban nyilvántar­tott több mint 17 ezer munkanélkü­li közül csaknem ezren csökkent munkaképességűek. Számukra kü­lönösen nehéz megfelelő foglalko­zást találni. Ilyen munkahelyek pél­dául úgynevezett védett műhelyek létrehozásával alakíthatóak ki. Zuzana Prekopová, az Érsekújvári Járási Munkahivatal igazgatójának elmondása szerint a legtöbb védett műhelyt a 3D nevű üzem indította be. „A védett műhelyek létrehozását a törvényből kifolyólag 200 ezer ko­ronával támogatjuk a csökkent munkaképességű, illetve 250 ezer koronával a súlyosan egészségkáro­sodott egyének esetében. Jelenleg egy, külön e célra kidolgozott terve­zet alapján szeretnénk újabb érvé­nyesülési lehetőségeket teremteni. Számukra a szigorított feltételek mellett a munkahivatal rendszeres látogatása komoly nehézséget je­Vágsellye. A város gazdasági szem­pontból kedvezően minősíthető szervezet, amely képes megbízható­an téríteni a tartozásait. Ez derült ki a nemzetközi CRA Rating Agency ügynökség Vágsellyére vonatkozó hitelminősítő értékeléséből. A minő­sítést igazoló oklevelet tegnap a vá­rosi képviselő-testület soros ülésén Lubomír Dubecky, az ügynökség szlovákiai igazgatója nyújtotta át Ti­bor Baran polgármesternek. A CRA Rating Agency háromféle minősítést végzett. A hosszú távú nemzetközi CRA Rating szerint, amely a nemzet­közi valutában való fizetőképessé­get minősíti, Ba+ fokozatot kapott Vágsellye. A hosszú távú és a rövid távú lokális CRA Rating minősítés a állam. Nos, mivel semmilyen más gátló tényezőt nem látok, amely a jogos egyházi tulajdon visszaszol­gáltatását megkérdőjelezné, saj­nos, kénytelen leszek a kérdező ál­tal feltételezett nemzetiség elleni diszkriminációt oknak tartani eb­ben a megállított ügyintézési folya­matban. Nemrégiben az Egyesült Államok nagykövetsége hivatalo­san is megkeresett. Az ott tett láto­gatásunk alkalmával szintén rákér­deztek, mi van egyházunk elkob­zott vagyonával, hol tart a restitúció? Én átadtam a nagykö­vetségen a mi hivatalos kimutatá­sunkat, amelyben 1215 hektár egy­házi földterület és 91 ingatlan visz- szaadását kértük. Természetesen, ezeknek az adatoknak akkor már a birtokában volt Szlovákia kormá­nya és minden illetékes közjogi méltósága. A Nyugat-Európában csúcsszervévé nőtte ki magát. B. Ko­vács István szerint természetesen nincs semmilyen alárendeltségi vi­szony a polgári társulások között, hanem egyenrangú szervezetek összehangolt tevékenységéről van szó. A társulás a gazdája a rima- szombati Magyar Közösségi Háznak is, de a beiratkozási programot is ez a szervezet bonyolítja le. Idei fel­adatai között továbbra is szerepel a Rimaszombat közterén felállítandó Petőfi-szobor. A tisztújító közgyűlés tiszteletbeli taggá választotta Fehémé Tamás Juditot, a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt fő­tanácsosát, Halzl Józsefet, a Rákó­czi Szövetség elnökét és Szepesházy Kálmán geológust. A társulás alel- nökeivé Hizsnyan Gézát és Csúsz Lászlót, gazdasági vezetővé Hacsi Attilát, titkárrá Hajdú Istvánt, társa­sági ellenőrré pedig Kovács Tibort választották. lent, ezért egyfajta pozitív megkü­lönböztető hozzáálláson gondolko­dunk” - tájékoztatott az igazgató­nő. A többnyire speciális iskolát lá­togató értelmi fogyatékos fiatalok problémája is némileg orvosolható lenne úgynevezett speciális műhe­lyek létrehozásával. „Intézetünket nagyobb gyerekek is látogatják, akiknek szükségük lenne valami­lyen foglalkozásra, 17-18 évesek, de van köztük 20 esztendős is. Itt töltik a hetet, fontos számukra, hogy érez­zék, tartoznak valahová, nem tölt­hetik a napjaikat tétlenül. Számuk­ra munkaterápiás foglalkozásokat szeretnénk biztosítani. Szövőszé­künk már van, s asztalos, kézműves foglalkozásokra ugyancsak kapha­tóak lennének. Szeptembertől két újabb fiatal érkezik a speciális isko­lából, és vannak további érdeklődő­ink is” - jegyezte meg Nagy Anita, a mentálisan sérültek segítésére létre­hozott egyesület elnöke, a gondozá­sukat felvállaló központ vezetője szlovák koronában való hiteltérítési képességet értékeli - „átlagon felü­linek”, illetve a „lehető legjobbnak”. Dubecky elmondta, a vizsgálat meg­bízható szervezetként tünteti fel Vágsellyét, amellyel a beruházók bátran tárgyalhatnak, és bankok is kedvezőbb hitelfeltételeket szabhat­nak. Miroslav Knazko, az ügynökség elemzője megjegyezte, a város 75 millió koronás tartozása bőven bele­fér a költségvetési törvény szabta ke­retbe, a kölcsönök nagy részét egyébként is az Állami Lakásfejlesz­tési Alaptól lakásépítésekre felvett hitel képezi. Rámutatott, hogy a ré­gióban a munkanélküliség 20 száza­lék körüli, ezért munkahelyteremtő beruházásokat kellene megvalósíta­ni, s így növekedne a lakosok lakás- szerzési képessége. lévő társegyházak rangos képvise­lői is érdeklődtek e téma iránt, szá­mukra is hozzáférhetővé tettük igé­nyeinket. Nem szeretnénk akadá­lyozni az ország uniós csatlakozási terveit, de a református egyház tu­lajdonát képező elkobzott vagyon restitúdója miatt esetleg fölösleges problémák keletkezhetnek a csatla­kozásnál. Mi csak a jogos és bizo­nyítottan egyházi vagyont kértük, mert annak visszaadása ugyanúgy jár a református egyháznak, mint bármelyik másnak. Nem haszon- szerzés szempontjából, hanem az iskoláink és a közel 400 gyülekezet­ben folyó munka egyik létfeltétele ez. Most már politikai akarat kell, mi hitünk és lelküsmeretünk sze­rint cselekedve bízunk a megakadt restitúdós folyamat rendeződésé­ben, egyházunk javára” - tette hoz­zá Erdélyi Géza püspök. A gimnázium diákjai ízelítőt kaptak a zsidóság szokásaiból, történelméből Holokauszt - emléknap Komáromban NAPIRENDEN Mi lesz a szlovákiai református egyház elkobzott vagyonával? SZÁSZI ZOLTÁN A csökkent munkaképességűek nehezen találnak munkát Több védett műhely kell SZÁZ ILDIKÓ A CRA Rating Agency hitelminősítése a városról Vágsellye megbízható GAÁL LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents