Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-15 / 88. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 15. TÉMA: ADÓREFORM - HIRDETÉS fl Az egyenadóról szóló törvényt a közvetett adók emelésének jóváhagyása után terjesztik a parlament elé Még nőhetnek is az adóterheinlc Pozsony. Az adóreform kon­cepcióját a tervezettnél né­hány héttel később jelentet­ték be. Pénzügyünk ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy csak úgy kerülhető el a költségvetési bevételek csök­kenése, ha az egyenadó beve­zetését, a fogyasztási adók emelésén kívül, a hozzáadott- érték-adó 20 százalékon tör­ténő egységesítése is kíséri. TUBA LAJOS Bár az új díjszabás várhatóan meg­növeli a cégek adózási kedvét, vagy­is növeli a költségvetési bevételeket, a minisztérium nem kockáztatott, konzervatív stratégiának nevezve jócskán megnyomta a biztos bevéte­leket jelentő adófajtákat. A refor­mot alaposan előkészítették, erre utal, hogy öt intézmény egymástól függetlenül becsülte meg a változá­sok hatásait, köztük a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is. Ezek mindegyi­ke a végül közzétett konstrukciót ítélte a leginkább biztonságosnak. Ez azt is jelenti, hogy a pénzügymi­nisztérium lemondott saját korábbi elképzeléséről, amely szerint a hoz- záadottérték-adót 18 százalékos szinten egységesítették volna. A 20 százalékos hozzáadottérték- adó várhatóan a kormánykoalíción belül is viharokat vált ki, a pénz­ügyminisztérium ezért hangsú­lyozta, hogy amennyiben az állami költségvetés adóbevételei a vármái kedvezőbben alakulnak, lehetősé­get lát az adók csökkentésére. Az új koncepcióval a kormány azt az ígéretét valósítja meg, amely szerint a közvetett adók növelésé­vel párhuzamosan csökkentik a A hozzáadottérték-adó a kormánykoalíción be­lül is viharokat vált ki. közvetlen adókat. Ezzel a polgárok­nak arra adnak lehetőséget, hogy a növekvő bevételeiket esetleg ne fo­gyasztásra költsék, hanem hosszú távú takarékoskodásra fordítsák. A reformhoz kapcsolódó törvényeket is ennek a felfogásnak a szellemé­ben terjesztik be. Elsőként a közve­tett adók emeléséről szóló törvé­nyek kerülnek a parlament elé, és csak az elfogadásuk esetén folyta­tódik a sor az egyenadóról szóló törvény beterjesztésével. Ez utóbbit a jövedelemadó helyett nyereséga­dónak nevezik majd. Richard Sulik, az adóreform kon­cepcióját kidolgozó pénzügymi­niszteri tanácsadó az egyenadót igazságosnak, semlegesnek, egy­szerűnek és hatásosnak nevezte. Szerinte a jelenlegi rendszer a ked­vezmények, kivételek, adómentes­ségek és adósávok miatt igazságta­lan és komplikált. Ezek felszámolá­sa véget vet annak a gyakorlatnak, amikor az érintettek oda áramol­tatták a jövedelmüket, ahol azt ki­sebb mértékben kellett megadóz­niuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az új rendszerben nem lesz­nek adómentes tételek. Branislav Durajka pénzügyminisztériumi szekcióigazgató a Trend számára kijelentette, hogy a nem vállalko­zási célú ingatlanok eladása to­vábbra is ezek közé tartozik majd. Ennek oka, hogy az ilyen tranzak­ciók ritkán járnak nagy nyereség­gel. Ráadásul az adókötelezettség bevezetése a magánszemélyek szá­mára ingatlannyilvántartás beve­zetését vonná maga után, ezt vi­szont adminisztratív szempontból nehezen tudják elképzelni. Egyelőre vita folyik az átalányadó sorsáról. A pénzügyminisztérium a megszüntetését javasolja, bár nagy a valószínűsége, hogy a parlament­ben ez politikai okokból nem men­ne át. Ivan Miklós pénzügyminisz­ter nyilatkozatai alapján ezért arra lehet következtetni, hogy a az áta­lányadózás lehetőségét újra leszű­kítik áz iparos szakmákra. A hírek szerint Miklóst elsősorban az bánt­ja, hogy ezzel a lehetőséggel az új­ságírók és a szabadfoglalkozású művészek is élhetnek, amit a mi­niszter és szakértői köre nagyfokú igazságtalanságnak tart. Az adóreform ezen kívül több, ré­gen igényelt kisebb változást is tar­talmaz. Megszűnik például az osz­talékok 15 százalékos adója. Ennek oka, hogy ezt már az egyébként is megadózott vállalati nyereségből fi­zetik, vagyis jelenleg egy cégtulaj­donos a nyereségét jóval 35 százalé­kos adóteher árán veheti csak ki a cégből. Ezzel kapcsolatban szakmai vita folyik arról, hogy így viszont a cégtulajdonosok a fejlesztés helyett esetleg felélik a nyereségüket. Az IMF szerint ez elsősorban a kisebb cégekben fenyeget, különösen azért, mert a bérekhez kötődő tár­sadalombiztosítási elvonások a vál­tozások ellenére sem csökkennek jelentősen. Ebben az esetben pedig A pénzügyminiszté­rium az átalányadó meg­szüntetését javasolja. előnyösebb az alacsony bér-magas nyereség kombináció. Az IMF sze­rint ez főként a szolgáltatási szférá­ban fenyeget és a pénzügyminiszté­riumnak egyéb eszközök alkalma­zását ajánlja. így megtörténhet, hogy afféle megelőző intézkedés­ként a természetes személyeknek bizonyos szintig az osztalékok, nye­reségrészesedések, sőt akár a bérle­tek után is társadalombiztosítási el­vonásokat kell majd fizetniük. Változások kereseti kategóriák szerint 5570-10 ezer Sk-A nettó havi átlagbér 3-6,5 százalékkal emelke­dik, ez havonta 140-540 koronának felel meg. A csökkenő elvoná­sok a munkaadó számára havi 260-460 koronás megtakarítást je­lentenek. 10 ezer-13 500 Sk - Az átlagfizetés körül keresők jövedel­me 2,6 és 6,5 százalék közt emelkedik. Ez havi 290 - 530 koroná­nak felel meg. A munkaadó bérköltsége 460-620 koronával csök­ken. 13 500 - 21 000 Sk - A nettó kereset 2,1 és 5,2 százalék közt nő, ez 340 és 1 200 koronának felel meg. A munkaadó viszont már 1 000 és 1 500 korona közti megtakarításra számíthat. (Trend) A megszűnő adókból nem volt komoly bevétel Az adóreform apróságai ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A pénzügyminisztérium adóreform-koncepciója a már az első látásra is nagy feltűnést keltő jövedelemadón és hozzáadottér- ték-adón kívül jó néhány egyéb változást is tartalmaz. Az előzetes elképzelésekkel szemben nem lesz alapvető fordulat a leírások terén, legfeljebb bizonyos techno­lógiai berendezések kapcsán ve­zetnek be gyorsított leírást. Meg­marad a forrásadó, viszont le­hetőség lesz, hogy az ilyen jellegű bevételeket (kamatok, szerencse- játékok nyereményei vagy a bizto­sítási kifizetések) bevegyük az adóalapunkba, így ugyanis az adóbevallásunkban a forrásadót adóelőlegként kezelhetjük. Jelentősen szűkül az egyszerű könyvelést használók köre. Más­fél millió koronás éves forgalom felett kötelezővé válik a kettős könyvelés és ugyanez lesz érvé­nyes minden egyes hozzáadottér­ték-adó fizetőre. Az ingatlanadót a reform után a piaci érték alap­ján kell majd fizetnünk. Ehhez azonban ki kell dolgozni a hivata­los értékelemzéseket, így a válto­zás csak 2005 elején lép életbe. Az új rendszer növeli az önkor­mányzatok bevételeit, az öt leg­nagyobb hazai város (Pozsony, Kassa, Besztercebánya, Eperjes és Zsolna) másfél milliárd koronával többre számíthat. Örömre azon­ban nincs okuk, mivel a pénzügy­minisztérium ezzel párhuzamo­san csökkenti a központi juttatá­sokat. Egy ideig különféle hírek érkeztek a gépkocsiadóval kapcsolatban. A hivatalos verzió szerint a személy- gépkocsikra eltörölnék az adót és ilyen teher csak a haszonjárműve­ket terhelné. Uniós kívánalomra viszont a kombinált közlekedés számára adókedvezményt kell biztosítani, ami a becslések sze­rint 755 millió koronás bevétel- csökkenést okoz. (ti) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A nyugdíjbiztosítás már korábban bejelentett új modelljén kívül, amely egyébként a bruttó jö­vedelem 28 százalékát jelentő köte­lező elvonáson nem változtat, a ter­vezett reform keretében a többi kö­telező társadalombiztosítási elvo­nással és a jövedelemadóval kapcso­latban is komoly változásokat ter­veznek. Jelenleg a személyi jövede­lemadót a jövedelemtől függően 10- 38 százalék közt öt sávban fizetjük, a reform után mindenki egységesen 20 százalékot fizet majd. Az adóala­pot csökkentő adómentes rész 84 100 koronára nőne (jelenleg 38 760 korona), a gyermekek után járó ked­vezmény viszont marad 16 800 ko­rona. A nem kereső házastárs után leírható 12 000 korona is változik, ezentúl amennyiben a dolgozó há­zastárs jövedelme nem éri el a 84 100 koronát, a különbséget szintén leírhatjuk az adóalapunkból. Csök­ken a kötelező betegbiztosítás. Az eddigi 4,8 százalékról 2,8 százalék­ra. A számolási alap pedig az eddigi maximális 32 ezer koronáról az át­lagbér másfélszeresére csökken. Jelentősen átalakul a kötelező fog­lalkoztatási illeték. Míg jelenleg a bruttó jövedelmünk 4 százalékát kell befizetnünk erre a célra és a ma­ximális számítási alap 24 ezer koro­na, a jövőben biztosításként a bruttó jövedelem 1,7 százalékát fizetjük és legfeljebb az átlagbér másfélszere­séből kell ezt megtennünk. A kötelező egészségbiztosítási befi­zetések csak szimbolikusan csök­kennek. Míg jelenleg a bruttó jöve­delmünk 14 százalékát kell erre a célra befizetni, addig a jövő évtől ez egy százalékkal kevesebb, 13 százalék lenne. Ebben az esetben viszont a magas keresetűek rosszabbul járnak. Míg a számítási alapot jelentő jövedelem jelenleg maximálisan 32 ezer korona, addig az új rendszerben a minimálbér 12-szerese lenne (ez a szint jelen­leg 66 840 korona), (tuba) A pénzügyminisztérium jövőre jóval a minimálisan elvárt EU-szint fölé szeretné emelni a luxusadókat Hat koronával több egy üveg sörért ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A nálunk fogyasztási adónak nevezett luxusadók közt az adóreform keretében nagy mozgá­sok várhatóak. Ez az a kategória, amelyre az EU-csatlakozás is ha­tással van, ellentétben a jövede­lemadókkal, amelyekre nincs egy­séges uniós előírás. Az is tény vi­szont, hogy egyes esetekben a ha­zai tervezett emelések jócskán meghaladják az uniós elvárásokat, ahol egyébként csak a minimális szintet szabják meg, felfelé szabad a gazda. Ráadásul ezen a területen az uniós elvárások mozgó célpont­nak bizonyultak, a tagországok gazdasági és pénzügyminiszterei 11 év elteltével épp március máso­dik felében egyeztek meg az ener­giahordozók minimális fogyasztói (magyarországi terminológiával jövedéki) adójának emeléséről. Ez­zel egyben a hazai reformereket is megkímélték néhány kellemetlen perctől. Az ólommentes benzin a tonnánkénti 12 400 koronás adójá­val például már ma is meghaladja az unióban minimálisan elvárt 11 897 koronát, ráadásul a reform ke­retében ezt 13 900 koronára sze­retnék emelni. Felháborodásra azonban nem lesz okunk, mivel az EU időközben 14 882 koronára ,jön” fel, vagyis a belépés után ná­lunk is legalább erre a szintre kell tovább emelni ezt a terhet. Nincs ez így a gázolaj esetében, ahol a re­formerek javaslata még az emelt EU-szinten is túltesz. Leginkább szembeötlő a különbség a fűtőolaj esetében, ahol a pénzügyminiszté­rium által javasolt tonnánkénti 1600 korona szinte háromszorosa a megemelt uniós 622 koronának. Ennél is nagyobb mozgásokra szá­míthatnak a dohányosok. Az EU- ban az ezeket a termékeket terhelő jövedéki adó legalább a nettó ár 57 százalékának felel meg. Ez azt je­lenti, hogy jelenleg a hozzáadot­térték-adóval együtt 45 koronába kerülő egy doboz cigaretta ára leg­alább húsz koronával emelkedik. Bár ennek bevezetésére 2006-ig lenne időnk, az emelés nagy részét a pénzügyminisztérium már a mostani reform keretében szeretné meglépni. így a jövő év elejétől az egy szál cigarettára kivetett luxus­adó 95 fillérről 1,40 koronára emelkedik. Az EU-s elvárás ennél már csak alig több, szálanként 1,50 korona. A fogyasztási adóval terhelt termé­kek utolsó csoportjánál, az alkoho­lok esetében a kellemetlen hírek mellett az EU-csatlakozáshoz leg­alább egy jó is kötődik. A sör eseté­ben kifejezetten drasztikus válto­zást terveznek, hiszen lényegében megháromszoroznák a mostani fo­gyasztási adót. Ezzel jócskán az uniós szint fölé emelkednek, ennél többet csak a dánok és a portugá­lok akasztanak le a sörivókról. Az unióban megszabott minimális el­várás duplájának megfelelő új adó miatt egy üveg tízes sör ára például hat koronával fog emelkedni. A mi­nisztériumi illetékesek nem is tit­kolják, hogy a sör forgalmának könnyű ellenőrzése miatt nyúltak ehhez a drasztikus eszközhöz. Ha­sonló lépésre készülnek a bor ese­tében is. Az unió ezen a téren nem követeli meg adó kivetését és jelen­leg nálunk nincs is ilyen. A reform utáni hektoliterkénti 2500 koroná­val viszont azonnal az európai kö­zépmezőnybe emelkednénk. Min­dezek alapján nem is csodálkozha­tunk a gyártók érdekvédelmi szer­vezeteinek reakcióján, amelyek főként a borkereskedelemben szá­mítanak a nem legális piac további térhódítására. Egyetlen jó hír, hogy az EU-ban egy árut csak egyszer il­lik megadóztatni, így valószínűleg a belépés után meg kell. szüntetni az alkoholra és dohánytermékekre Rávetett, általában tíz százalékos helyi illetékeket, (ti) a legjobb húzás •ÄS V-fc, 2003,02. iy Ezen számla tulajdonosa a leg/obb húzással egy új Skoda Octaviához jutott. Ismét Önnek kell lépnie! A továbbiakban is megnyithatja határidős betétszámláját, hiszen további 8 Skoda Octaviáért játszhat Annak esélye, hogy Ön is egy új kocsi tulajdonosa lesz, a lekötött pénz összegével és a lekötés időtartamával egyenes arányban nő. Ahányszor megduplázza a betét min. összegét (20 000 Sk) és a lekötés min. időtartamát (90 nap) annyival többször vehet részt a sorsolásban. Ön Játékban marad a lekötés időtartamáig, illetve nyereményjátékunk befejeztéig.. 4*5«SV. OCTAVIA Z003.03.03J ry WS*.. 2003.03.17 V oet*»iA ZQ03.03.24.J További információk a www.otffbanka.sk honlapon. A hetente kisorsolt nyertes számlaszámokat ismét OCT**«* a Hovy Cas-ban és az Új Szórtan tesszük közzé. Z003.04.07.J 2003.04.14. Hamarosan szinte minden tételt újra kell tanulnunk Változó paraméterek

Next

/
Thumbnails
Contents