Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-15 / 88. szám, kedd
Külföld Megalakult a finn kormány Helsinki. Egész éjijei folyó tárgyalások után tegnap reggelre megalakította koalíciós kormányát Finnország első női miniszterelnöke, a centrumpárti Anneli Jäätteenmäki. A 48 esztendős jogásznő kormányában a 18 miniszteri tárcából a hajszálnyi különbséggel győztes Finn Centrumpártnak és a második helyen végzett Szociáldemokrata Pártnak (az eddigi kormány legfőbb erejének) nyolc-nyolc, a liberális Svéd Néppártnak pedig kettő jut. A Reuters jelentése szerint még nem tudni, hogy az eddigi kormányfő, Paavo Lipponen vállal-e miniszteri feladatot - például a pénzügyek irányítását. (MTI) Északír békeremények Belfast. Ha csekély mértékben is, de ismét erősödtek az északírországi békefolyamat újraélesztésével kapcsolatos remények: az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) ugyanis vasárnap késő este Belfastban bejelentette, hogy kész közreműködni a hosszú idő óta zátonyra futott békefolyamat helyreállításában. A katolikus félkatonai szervezet nyilatkozatából részletek nem ismeretesek, annyi azonban kiszivárgott, hogy abban szó van az IRA jövőjéről, továbbá azokról a lépésekről, amelyek saját lefegyverzését célozzák. Az elmúlt napokban Tony Blair brit és Bertie Ahem ír kormányfő megpróbálta újraéleszteni a békefolyamatot, rendezési javaslatuk közzététele azonban meghiúsult az északír pártok hajthatatlansá- ga miatt. (MTI) Bush nem megy Kanadába Washington. Az iraki háború miatt meghatározadan időre elhalasztották George Bush amerikai elnök jövő hónapra tervezett kanadai látogatását. A halasztást a Dominikában tárgyaló Jean Chrétien kanadai kormányfő jelentette be, s azt amerikai források is megerősítették. Az eredetileg május 5-re tervezett látogatás lemondásának okaként meglehetős tömörséggel csak az iraki háborút említették, megfigyelők ugyanakkor emlékeztettek: két héttel ezelőtt Chrétien mondta le washingtoni útját, miután az USA kanadai nagykövete, Paul Cellucci bírálta Ottawának az iraki konfliktussal kapcsolatos magatartását. (MTI) Kérdés, hogy Bush a jövő februárig meglátogatja-e Chré- tient (Képarchívum) Halálos ítéletek Karacsi. Két muzulmán szélsőségest halálra, két másikat pedig életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egy pakisztáni bíróság tegnap, a karacsi amerikai konzulátus ellen a múlt év júniusában elkövetett terrorakció miatt. Egy ötödik férfit felmentettek. Mind az öten egybetiltott iszlám szervezet tagjai voltak, s perük november óta folyt a pakisztáni nagyvárosban. A tavaly június 14-én elkövetett merényletben 12 pakisztáni vesztette életét. (MTI) Fontos információkkal szolgálhat az USA-nak a diktátor családjáról és közvetlen környezetéről Nem amerikaiak fogták el Szaddám féltestvérét MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Amerikai fogságban van Szaddám Húszéin megbuktatott iraki elnök féltestvére, akit az elmúlt napokban kerítettek kézre a szíriai határ közelében. Amerikai források tegnap hajnalban újabb részleteket hoztak nyilvánosságra Vatban Ibrahim Haszanról. Eszerint nem amerikai személyek fogták őt el néhány nappal ezelőtt, de rögtön átadták őt az amerikai hadseregnek. Vatban Ibrahim Haszan a diktátor anyjának második házasságából született, s az elmúlt időszakban Szaddám tanácsadójaként szolgált. Az idézett amerikai források szerint nem állt túlságosan közel az elnökhöz, mivel Szaddám meglehetős gyanakvással volt féltestvére hűsége iránt. Ennek ellenére Vatban Ibrahim Haszan szerepel azon a listán, amelyet a Pentagon a múlt pénteken állított össze, és annak az 55 személynek a nevét tartalmazza, akiket az amerikaiak élve vagy halva mindenképp kézre akarnak keríteni. A Vatbantól kapott információk remény szerint segítik az USA-t abban, hogy többet tudjon meg Szaddám Húszéin családjáról, valamint arról, hogy hová menekülhettek a megbuktatott elnök legközelebbi munkatársai. Vatban 1991-ben belügyminiszter lett, de 1995-ben menesztették őt a minisztérium éléről. Tavaly megsérült egy rejtélyes lövöldözésben, amelynek nyomán hírek kaptak lábra a családon belüli viszálykodásról, sőt olyan információk is elterjedtek, hogy Szaddám idősebb fia, Udaj lőtte őt térden. Amerikai részről nagy jelentőséget tulajdonítanak Vatban Ibrahim Haszan elfogásának, de még több reményt fűznek ahhoz, hogy egy vezető iraki tudós is - Szaddam Húszéin tudományos tanácsadója - megadta magát. Tőle remélik ugyanis, hogy információkhoz juttathatja az Egyesült Államokat Irak biológiai, vegyi és atomfegyverprogramjáról. Vatban Ibrahim Haszan. Állítólag Udaj lőtte térden (Reuters-felvétel) Amerikai csapatok hatoltak be Tikrít belvárosába - a szövetségesek ellenőrzik az összes iraki olajkutat Nem tűrik a fosztogatást Tikrí t/Bagdad/Washington/ London. Amerikai egységek hatoltak be tegnap az északiraki Tikrít belső kerületeibe és az ottani elnöki palotába is. Amerikai és brit katonai parancsnokok szerint ez még nem jelenti a háború végét, de mindenképpen jelentős mérföldkőnek számít, hiszen már csak kisebb ellenállási gócok maradtak. ÖSSZEFOGLALÓ Szaddám szülővárosa az utolsó iraki nagyváros, amelynek nagy része tegnap délután még iraki ellenőrzés alatt állt. A BBC jelentése szerint Tikrít utcái kiürültek, amikor az amerikai csapatok behatoltak a városközpontba. A szárazföldi csapatok behatolását helikopterek és harci repülők támogatták. Délután az amerikai egységek elfoglalták az elnöki palotát is. A hadműveletben a támadók összecsaptak a várost védő iraki erőkkel is. A szövetségesek katari központi parancsnokságán a BBC-nek azt mondták, hogy az amerikai egységek csak iraki félkatonai csapatokkal és más arab országokból származó önkéntesekkel találták szembe magukat. A szövetségesek szerint Tikrítet mintegy 2500 fős iraki egység védheti még. Bár korábban arról érkeztek jelentések, hogy a helyi törzsi vezető, Juszuf Abdul Aziz al-Nasszari azt ajánlotta az amerikai hadvezetésnek, hogy folytassanak tárgyalásokat az iraki csapatok békés megadásáról, eddig ilyen tárgyalások nem folytak. A BBC-nek nyilatkozó szövetséges tiszt reményét fejezte ki, hogy a Szaddám szülővárosáért vívott küzdelem lesz az iraki háború utolsó nagyobb hadművelete és a város ellenőrzésének megszerzése után már csak kisebb ellenállási gócok maradnak az országban. Tony Blair brit kormányfő úgy fogalmazott, hogy Szaddám hadserege Irak egész területén összeomlott, a nyugati koalíció ellen már csak külföldiek harcolnak. KÉTEZER RENDŐR BAGDADBAN Több mint kétezer bagdadi rendőr állt tegnap szolgálatba, hogy megpróbálja helyreállítani a közrendet. A város negyvenezer fős rendőri állományából ennyien jelentek meg a rendőrtiszti főiskolán, és Zuhair al- Nuami vezérőrnagy rendőrfőkapitány irányításával vették fel a szolgálatot. Áz amerikai erők eddig keveset tettek a fosztogatások megállítása érdekében. Tegnap több száz lakos tüntetett a külföldi tudósítók szállásául és központjául szolgáló Palestine hotel előtt a közbiztonság hiánya miatt. A második legnagyobb iraki városban, Bászrában tegnap első ízben járőröztek együtt a brit katonák az iraki rendőrökkel. „Ez részét képezi azoknak az erőfeszítéseinknek, amelyek célja, hogy normális mederbe tereljük a város életét” - mondta egy brit katonai szóvivő. Bászrában tegnapig 300 iraki rendőrjelentkezett a szolgálat újrafelvé- telére. Az amerikai középső parancsokság katari főhadiszállásán közölték, hogy immár az összes iraki olajkutat az USA és szövetségesei ellenőrzik. Az amerikai-brit erők már korábban ellenőrzésük alá vonták mind az ezer dél-iraki olajkutat. SZÍRIÁRÓL - ELTÉRŐEN A brit kormánynak továbbra is meggyőződése, hogy Irakban vannak tömegpusztító fegyverek - mondta tegnap a brit védelmi miniszter. Geoff Hoon londoni közölte: a szövetséges erők folyamatosan kapnak jelzéseket helyi forrásokból e fegyverek hollétéről, de a legjobb módja a tömegpusztító fegyverek fellelésének az, ha a Szaddám-rezsim volt magas rangú bennfentesei adnak pontos felvilágosítást. A miniszter szerint már folyamatban van a szövetségesek őrizetében lévő volt vezető tisztviselők meghallgatása e kérdésben. Hoon megerősítette, hogy nincsenek tervek a Szíria és Irán elleni katonai fellépésre, és a brit hadsereg nem kapott parancsot a felvonulásra e két ország ellen, jóllehet „Szíriával kapcsolatban jó ideje vannak aggályaink”. Néhány órával korábban Jack Straw külügyminiszter is cáfolta, hogy Szíria lenne a következő ország, amely ellen a szövetségesek katonai akciót terveznek. A Szíriával kapcsolatos állásfoglalásokat illetően érezhető különbség van a washingtoni és a londoni retorika között. Az amerikai külügyminiszter vasárnap intézett szigorú figyelmeztetést Damaszkuszhoz. Colin Powell azt mondta: Szíria, jó ideje aggodalmak forrása” Washingtonban. Powell óvta Szíriát a megdöntött bagdadi rezsim vezetőinek befogadásától. George Bush elnök ennél is tovább ment: újságíróknak a Fehér Házban kijelentette, hogy az amerikai kormány szerint Szíriában vegyi fegyverek vannak. Ez volt a fő érv az Irak elleni fegyveres beavatkozás mellett is. Straw brit külügyminiszter viszont tegnap a BBC rádiónak úgy fogalmazott, nem biztos abban, hogy Szíria tömegpusztító fegyverek fejlesztésébe fogott, de ennek kiderítésére le kell ülni tárgyalni a szírekkel. Mike O’Brien kö- zehkeleti ügyekért felelős brit külügyi államminiszter tegnap Szíriában e kérdésekről tárgyalt a damaszkuszi vezetéssel. Powell amerikai külügyminiszter tegnap este már „politikai, gazdasági és más jellegű” szankciókat helyezett kilátásba Szíria ellen. IRÁN SZÓFOGADÓBB Az iráni nép ellen elkövetett háborús bűnök miatt bíróság fog ítélkezni a hatalmuktól megfosztott iraki vezetők fölött, ha a határt illegálisan átlépve Iránba menekülnének - közölte a teheráni külügyminisztérium. A szóvivő szerint „az iráni hatóságok letartóztatnák és perbe fognák az iraki vezetőket az 1980 és 1988 közötti háború alatt az iráni nemzet ellen elkövetett háborús bűnök miatt”. Hamid Reza Aszefi utalt arra, hogy az illegális beutazások megakadályozására az ország határait szigorúan ellenőrzik. Ezzel közvetve Bush amerikai elnök Szíriának címzett, éles hangú figyelmeztetésére válaszolt, amelyben óva intett a megbuktatott Szaddám Húszéin vazallusainak befogadásától. Aszefi arról nem nyüatkozott, hogy Teherán átadna-e bármely volt magas rangú iraki vezetőt az amerikai-brit erőknek, (m, o, t) Követelések egész listáját akarják átadni Damaszkusznak az Egyesült Államokon keresztül Izrael is nyomást gyakorol Szíriára MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Az USA és nagy-Bri- tannia után Izrael is nyomást gyakorol - igaz, más indokok miatt - Szíriára. Saul Mofaz izraeli védelmi miniszter az izraeli katonai rádióban a szélsőséges palesztin csoportok vezetőinek a kiutasítására és a Hezbollah libanoni síita mozgalom jelentette fenyegetés semlegesítésére szólította fel Damaszkuszt. Eközben egy újságnyilatkozatából kiderült: Izrael követelések egész listáját készül átadni a szomszédos országnak az USA-n keresztül. A korábban vezérkari főnöki tisztséget betöltő Mofaz szerint az amerikai-brit szövetség iraki beavatkozása után körültekintően kell figyelemmel kísérni a közel-keleti helyzet alakulását. Mofaz már néhány napja figyelmeztette Bassár el-Aszad szíriai elnököt, hogy tartsa szem előtt Izrael katonai hatalmát. Izrael gyanúja szerint Irak Szíriában rejtett el tömegpusztító fegyvereket. Az iraki háború utáni új közel-keleti valósággal számolva Izrael szerint most kedvező alkalom kínálkozik a lappangó szíriai fenyegetés elhárítására. Az izraeli követelések között szerepel, hogy a Hezbollah távolítsa el fegyvereit és rakétáit Dél-Libanonból, s a szervezet oszlassa fel magát. Izrael sürgetni fogja, hogy Irán szüntesse be a gerillacsoport szíriai kikötőkön keresztül áramló támogatását. (Dél-Libanon 18 éven át tartó izraeli megszállása alatt a Hezbollahnak szánt iráni fegyverszállítmányok szíriai kikötőkön át jutottak el a címzetthez.) A Maariv értesülése szerint a Hezbollahnak mintegy 10 ezer Katyusa rakétája és tucatnyi nagy hatótávolságú rakétája van* amelyekkel elérhetők az Izrael középső részén fekvő városok. Izrael követelni fogja azt is, hogy Szíria ne nyújtson menedéket palesztin mi- litáns csoportoknak, a Hamásznak és az Iszlám Dzsihádnak, amelyek „parancsnoki központjai” Mofaz szerint Damaszkuszban működnek, palesztin területeken lévő aktivistáik innen kapnak pénzt és utasításokat. Mofaz nyüatkozataival egy időben Ariel Sáron izraeli miniszterelnök egyik bizalmasa Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszter előző nap elhangzott Izrael- és USA-ellenes szenvedélyes kijelentései után figyelmeztette Szíriát, hogy ne játsz- szon a tűzzel. A damaszkuszi külügyminiszter vasárnap figyelmeztette Izraelt, hogy szíriai támadás célpontja lehet, ha az Egyesült Államok megtámadná Szíriát. Szlovák javaslat Izraelnek Tel Aviv. Eduard Kukán szlovák külügyminiszter vasárnap felkínálta azt a lehetőséget izraeli kollégájának, hogy Pozsonyban rendezzék meg izraeli és palesztin kormányon kívüli szervezetek, illetve diplomaták konzultációit az izraeli-palesztin békefolyamat folytatásának lehetőségeiről. Michal Kottman, a szlovák külügyminiszter kabinetfőnöke kijelentette, hogy az izraeli fél érdeklődéssel fogadta a kezdeményezést. (TASR) Az új szomszédokról Tágabb Európa Brüsszel. Az EU-nak szorosabb, de egyúttal differenciált kapcsolatokat kell kiépítenie azokkal az országokkal, amelyek a bővítés jövőre esedékes következő hulláma után válnak új szomszédaivá - állapították meg a tagországok külügyminiszterei a „tágabb Európáról” tegnap folytatott vitájukban. így emlegetik az unióban azt az újonnan kialakítandó egységes szomszédságpolitikát, amelyet a kibővülő szervezet a keleti és déli határai mentén elterülő országokkal szemben kíván követni. Keleten ez Ukrajnát, Fehéroroszországot és Moldovát, délen pedig a Földközi-tenger medencéjének országait jelenti. Ez utóbbiakkal a tizenötök már jelenleg is társulási megállapodásokon alapuló, viszonylag szorosabb kapcsolatokat ápolnak. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a stratégiai célt abban jelölte meg, hogy a stabilitás, a demokrácia és a jólét térségének határai ne érjenek véget az EU külső határam. (MTI) EU-Fehéroroszország Lulcasenko beutazhat Luxembourg. Tizennégy EU-tag- állam tegnapi döntése értelmében Alekszander Lukasenko fehérorosz elnök újra kaphat beutazási vízumot az EU-tagállamokba. A lépés előzményeként a minszki kormány nemrég ismét engedélyezte az EBESZ képviseletének működését a volt szovjet köztársaságban. A tilalom feloldásával egyidejűleg a luxembourgi ülés résztvevői ismételten bírálták az emberi jogok elnyomását és a demokrácia hiányát Fehéroroszországban, amely a 2004- es bővítés után az EU-val határos országgá válik. Lukasenko 2002. októberében bezáratta az EBESZ minszki irodáját, és nem hosszabbította meg az EBESZ diplomatáinak akkreditációját. (MTI) SPD-kongresszus Elégedetlen a balszárny Berlin. A német szociáldemokraták (SPD) a tagság nyomására június elsején rendkívüli kongresszuson vitatják meg Gerhard Schröder pártelnök-kancellár reformterveit. Erről tegnap döntött a párt elnöksége. Az SPD balszámya, a szakszervezetek bírálják Schrödemek a költséges németjóléti modell megreformálásával kapcsolatos elképzeléseit. Minimum azt követelüt, hogy a reformokat szociális szempontból elviselhetőbb formában valósítsák meg. (MTI) Vita a kormánylistáról Palesztin belviszály Rámalláh. Jasszer Arafat palesztin elnök vasárnap este elvetette a Mahmud Abbasz kijelölt kormányfő által előterjesztett kormánylistát. Arafathoz közelálló források közölték: Arafat minden jel szerint azért nem fogadta el a második számú palesztin vezető - mozgalmi nevén Abu Mazen -, kijelölt kormányfő javaslatait, mert előzőleg nem egyeztetett vele a belügyminiszter személyéről, amely kulcsfontosságú a palesztin biztonsági erők felügyeletében és irányításában. A Reuters úgy tudja, hogy Arafat egyik bizalmasát szeretné látni e tárca élén, hogy ezzel is korlátozza a kormányfő hatalmát. A kijelölt palesztin kormányfő egyelőre nem kommentálta Arafat elutasítását. Mahmud Abbasz azt szeretné elérni, ha a belügyi tárcát Mohammed Dahlan ezredes, a Gázai övezet palesztin biztonsági erőinek korábbi főparancsnoka kapná. Dahlant mérsékelt politikusnak tartják. (MTI) ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 15.
