Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-15 / 88. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 15. Közélet 5 A készülő összeférhetetlenségi alkotmánytörvény egyik célja, hogy a vagyonnyilatkozatok hozzáférhetőek legyenek Bírság ötezer és ötmillió között Jelenleg az utolsó simításo­kat végzik az új összeférhe­tetlenségi alkotmánytör- vény-tervezeten, mely hama­rosan a kormány, majd a parlament elé kerül. A polgá­ri szervezetek képviselői meg vannak róla győződve, hogy ezúttal a képviselők el­fogadják a normát, csak az kérdéses, milyet. A törvény­ről Emília Sicáková-Beblavá- val, a Transparency Inter­national Slovakia elnökével, a Megálljt az Összeférhetet­lenségnek Szövetség tagjával beszélgettünk. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Az új törvényben megfogalmazó­dik bizonyos szankció, ha valaki nem adja le vagyonbevallását. A polgári szervezetek ötmilliós bír­ságot javasolnak. Mi a véleménye arról, hogy Vladimír Meciar nem adta le vagyonnyilatkozatát, pe­dig már a jelenleg hatályos nor­ma értelmében is köteles. A HZDS főnöke ráadásul addig nem akar eleget tenni kötelezett­ségének, amíg nem kap garanci­át arra, hogy a vagyonáról szóló jelentéssel senki nem fog vissza­élni, azaz a parlamenti bizottság­ból semmilyen információ nem fog kiszivárogni. Az új alkotmánytörvény-tervezet célja, hogy a benyújtandó vagyon­nyilatkozatok a nyilvánosság szá­mára hozzáférhetőek legyenek, az­az a világhálón közzé kell tenni őket. Ez minden illemtudó állam­ban normális dolog. A politikusok­nak számot kell verniük azok előtt, akik tisztségükbe juttatták őket, az­az a polgárok előtt. Ha a honatyák megszavazzák a módosítást, akkor ez nálunk is így lesz. Néhány köz­életi személyiség már ma úgy dön­tött, hogy az interneten közzéteszi vagyonnyilatkozatát, ami azt bizo­nyítja, hogy ezeknek a politikusok­nak nincs rejtegetnivalójuk, és nem félnek beszélni vagyoni helyzetük­ről. Gyakran hallani, hogy Szlováki­ában új politikai kultúrát szeretné­nek meghonosítani. Ha ez nemcsak üres szólam, hanem komolyan is gondolják, akkor ehhez tartoznak a nyilvános vagyonnyilatkozatok is. Az, hogy az említett pártelnök nem tett eleget kötelezettségének, sőt ez a közeljövőben sem áll szándéká­ban, az a joggal szembeni arrogan­» A legsúlyosabb büntetés a parla­menti képviselői man­dátum elvesztése > > lehetne. ciájáról tanúskodik. Egy spanyol kollégám azt mondta: náluk nincs szükség jogszabályra. Spanyolor­szágban elég társadalmi nyomást gyakorolni a politikusokra, és a köz­életi személyiségek ott nem enged­hetik meg maguknak' hogy eltitkol­ják vagyonukat a nyilvánosság előtt. Ott törvények nélkül is műkö­dik a dolog. Szomorú, hogy nálunk törvényre van szükség, és még szo­morúbb, hogy néhányan még a jog­szabályt sem tartják tiszteletben. „Ha valaki nem tartja tiszteletben a törvényeket, akkor nincs mit keresnie a parlamentben sem!1' (Lubos Pile felvétele) Ezért van szükség az önök által szorgalmazott szankciókra. Igen, a törvényt fogakkal kell fel­fegyverezni, hogy ha kell, harap­jon, éspedig a lehető legélesebb fo­gakkal marjon a törvénysértők hú­sába - képletesen szólva. A legsú­lyosabb büntetés a parlamenti kép­viselői mandátum elvesztése lehet­ne. Ha valaki nem tartja tisztelet­ben a törvényeket, akkor nincs mit keresnie a parlamentben sem! Ter­mészetesen ez csak azután követ­kezne, miután többszöri felszólí­tásra, sürgetésre sem tenne valaki eleget kötelezettségének. A tör­vényszegőre először pénzbírságot rónának ki, az lehetne akár ötmil­lió korona. Remélem, hogy a man­dátum elveszítésére nem kerül sor. A törvényt maguk a képviselők sza­vazzák meg. Ha lesz kilencven voks a norma elfogadásához, ak­kor bízom benne, meg is fogják akarni tartani. Az ötmillió korona a bírság felső határa. Mennyi lenne az alsó ha­tár? Ötezer korona. Ki fogja eldönteni, hogy mennyi legyen a büntetés? Fennáll a ve­szély, hogy bár a törvény lehe­tővé teszi majd akár ötmillió ko­ronás bírság kiszabását is, csak ötezret kérnek a törvénysértő­től... A bírságról az összeférhetetlenségi bizottság dönt. Ez a maga módján politikai szerv, hiszen politikai pár­tok képviselőiből tevődik össze. Másrészt a testületnek nyitottnak kellene lennie, és a közvélemény­nek erős nyomást kellene gyako­rolnia a bizottságra. Azt szokták mondani, hogy Szlovákiában vi­rágzik a korrupció. Csakhogy az országban éppen olyan mértékű a korrupció, amilyet megengedünk, amilyen felett szemet hunyunk. Vagyis ha a polgárok nem lesznek aktívak, ha a lakosok nem figyelik a bizottság munkáját és döntéseit, akkor előfordulhat, hogy a lehető legenyhébb büntetést kapja a tör­vényszegő. Viszont ha éberek le­szünk, akkor van esély az ötmilliós bírság kiszabására. Elég megnézni a bíróságokat: a felmérések szerint ott is nagy a korrupció, ugyanakkor a bírói társadalom szinte képtelen meg­szabadulni azoktól a bíróktól, akik rossz fényt vetnek a többi­ekre. Létezik egyfajta hamis kol­legialitás és lojalitás. A politiku­sok miért képeznének kivételt? Természetesen fennáll ez a veszély. Ezt úgy lehetne minimalizálni, hogy - mint említettem - a vagyoni helyzettel kapcsolatos információk mindenki számára hozzáférhetővé válnának. Ha a deklarált vagyon és a valóság között szemmel látható eltérések lennének, akkor a lojali­tás nem segít, nyilvános eljárás in­dulna, az emberek beszélnének ró­la, a polgári szervezetek biztosan éberen figyelik majd a jogszabály tiszteletben tartását. Ma szinte fo­galmunk sincs róla, mit csinál az összeférhetetlenségi bizottság, és a politikusok - tisztelet a kivételnek - megpróbálnak visszaélni min­dennel, amivel csak lehet. A törvény az ellenzéki és kor­mánypártok, valamint a polgári szervezetek együttműködésével készült. Az utolsó, mai egyezte­tésre azonban - a politikusok ké­résére - már az igazságügyi tár­ca nem hívta meg önöket. A tár­caközi egyeztetésre két változa­tot terjesztett elő az igazságügyi miniszter: egy szigorúbb és egy politikailag elfogadhatóbb ter­vezetet. Ebből ma gyúrnak össze egy végleges javaslatot. Elkép­zelhető, hogy a parlamentbe az enyhébb változat kerül? Elképzelhető. Három vitás kérdés van. Egyesek szeretnék elérni, hogy az önkormányzatok ne tar­tozzanak a jogszabály hatálya alá. Ezt szorgalmazza a Szlovákiai Vá­rosok és Falvak Társulása is, az ő pártjukat fogja a Szlovák Demok­ratikus és Keresztény Unió. A tár­sulás például azt állítja, hogy a tör­vény alkotmányellenes, ami azért nem helytálló megállapítás, mert alkotmánytörvény-tervezetről van szó, ebből kifolyólag nem lehet al­kotmányellenes. A társulás tett né­hány észrevételt, melyekről lehet vitatkozni, a jókat a törvénybe le­het emelni. Az azonban elfogadha­tatlan, hogy addig, amíg a közsé­gekről szóló törvény nem módosul, elnapolják az összeférhetetlenségi normát is. Egy egyszerű jogszabály nem élvezhet elsőbbséget egy al­kotmánytörvénynél. A további vitás, politikailag ke­vésbé elfogadható részek? A munkaviszony utáni korlátozá­sok intézménye és az említett szankciók. Nem örülnénk, ha a kormányba az általunk szorgalma­zóiméi enyhébb változat kerül. És ha így lesz? Akkor még a parlamentben fo­gunk lobbizni, több módosító in­dítvánnyal állunk elő. Nem adjuk fel, minden követ megmozgatunk. \\ Arra gondoltam, * hogy kell találni néhány becsületes, bátor, tettre kész . . embert. >> Kérdéses, találunk-e hét mesterlö­vészt, aki hajlandó nekünk segíte­ni, és az sem biztos, lesz-e politi­kai akarat megszavazni a javasla­tainkat. Hét mesterlövészt? Ugyebár csak képletesen gondolta... Természetesen arra gondoltam, hogy kell találni néhány becsüle­tes, bátor, tettre kész embert... És már kerestek? Nyílt levelet intéztünk az összes parlamenti képviselőhöz, melyben hangsúlyoztuk, hogy szerintünk nem minden politikus becstelen és korrupt, ugyanakkor meg vagyunk róla győződve, hogy a becsületesek és azok, akiknek nincs rejtegetni­valójuk, képesek korlátozni saját személyi szabadságukat, amivel hozzájárulnak a korrupcióellenes harchoz. Felkértük a honatyákat, fejtsék ki véleményüket a tervezett normáról, észrevételeiket küldjék el a szervezetünknek. Reakcióik alapján látni fogjuk, kire számítha­tunk a parlamenti vitában, és kik azok, akik hajlandók felvállalni a szigorú módosító indítványokat. Derűlátó vagyok, és remélem, Szlovákiának végre lesz egy jó ösz- szeférhetetlenségi törvénye. RÖVIDEN Több száz amerikai gép haladt át felettünk Pozsony. Az USA katonai repülőgépei az iraki háború során január vége óta eddig 452 alkalommal vették igénybe Szlovákia légterét, közúton pedig 24 transzport haladt át. Brit repülőgépek 49 alka­lommal repültek át Szlovákia felett, ezek sebesült katonákat szállí­tottak. Boris Gandel, a külügyminisztérium szóvivője szerint a szlo­vák engedély továbbra is érvényben van. (TASR) Teljes nyilvánosság csak két pártnál Pozsony. A parlamenti pártok közül csak az ANO és a KDH tette tel­jesen nyilvánossá képviselőinek és kormánytagjainak vagyonbeval- lását. Ezeket a pártok weboldalain lehet megtekinteni. AZ SDKÚ azt javasolta képviselőinek, ha valaki kérni fogja, a parlament sajtóosz­tályán keresztül tegyék nyilvánossá saját anyagukat. A HZDS, a Smer és az MKP vezetése hagyja, hogy képviselői és kormánytagjai maguk döntsenek a nyilvánosságról. (TASR) Meciar vagyonnyilatkozatára várva Pozsony. Vladimír Meciar az egyeben parlamenti képviselő, aki nem adta le vagyonnyilatkozatát. A HZDS elnöke elmondta, addig nem to­vábbítja az egyébként kész dokumentumot, amíg garanciát nem kap, hogy az nem kerül a sajtó elé. Meciar hosszú idő után önálló képviselői indítványt is beteijeszt a parlamentbe. A mindössze egy mondatos ja­vaslat szerint a parlamenti képviselői poszt nem egyeztethető össze az Európai Parlamentben és a kormányban betöltött poszttal, így a képvi­selő mandátuma ezen posztok betöltésének idejére szünetel. (TASR) Ducky-váltók: Ivan M. pere Pozsony. Megkezdődött Ivan M. pere, aki Ján Ducky vezetése ide- ~jén a Szlovák Gázművek pénzügyi igazgatója volt. A férfit azzal vá­dolják, hogy részese volt a Ducky-váltókkal kapcsolatos ügynek, amikor is legalább 350 millió koronás kára keletkezett az államnak. Ivan M. eddig tagadta bűnösségét, azt állítva, a cég alkalmazottja­ként csak a felülről jövő utasításokat hajtotta végre. (TASR) Felgyorsulhatnak a bősi tárgyalások Budapest. A bősi kérdésben az európai uniós integráció révén felgyor­sulhatnak a szlovák-magyar tárgyalások - mondta Láng István, az Or­szágos Környezetvédelmi Tanács elnöke a Szigetköz környezeti állapo­tát vizsgáló kutatócsoport rendezvényén Budapesten. A csoport elnöki tisztjét is betöltő akadémikus közölte, hogy az unió a két ország együttműködésének új keretet adva segítheti elő az elmúlt években lé­nyegében megrekedt egyeztetésekét. Rakics Róbert, a környezetvédel­mi és vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: az elkép­zelések szerint a további tárgyalásokkal kapcsolatos magyar állásfog­lalás kialakítására tárcaközi bizottság áll fel. A rendezvényen megje­lent Mádl Ferenc köztársasági elnök is, aki még az Antall-kormány tár­ca nélküli minisztereként foglalkozott a témával. (MTI) Kórházigazgatókat neveztek ki a megyei képviselők Bojkottált tanácskozás ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nyitra/Komárom. A nyitrai me­gyei közgyűlés tegnapi ülésén a képviselők jóváhagyták Král Kata­lin kinevezését a komáromi kórház élére. Ugyancsak kinevezték a vág- sellyei és a lévai kórház igazgató­ját; ezekben a városokban a febru­ár elején visszahívott vezetők ke­rültek ismét az intézmények élére. A nagytapolcsányi kórházat vi­szont továbbra is megbízott igaz­gató vezeti. Két programpont tár­gyalásánál az ellenzéki képviselők bojkottálták az ülést, mivel szerin­tük törvénysértés történt azzal, hogy a testület nem nevezte ki a nyitrai galéria élére a versenypá­lyázat nyertesét, Renáta Niczovát. Fehér Miklós, a közgyűlés alelnöke az esetre reagálva megjegyezte: a hölgy nem teljesítette a pályázati kiírás valamennyi feltételét, a pá­lyázatokat elbíráló bizottság ennek ellenére őt hozta ki győztesként. Az ügy pikantériája, hogy ez már a második pályázat volt erre a poszt­ra, az első esetében ugyanez a Niczová nem felelt meg a bizott­ságnak. A testület újabb pályázat kiírásáról döntött. Az ellenzék ugyancsak nehezményezte, hogy a lévai tangazdaság bérbeadásáról nem versenypályázat alapján dön­töttek a képviselők, az csupán a pénzügyi bizottság jóváhagyásával történt. Fehér Miklós tájékoztatása szerint ebben az esetben nem is volt a megyének módja pályázatot kiírni, és csupán a tangazdaság ál­tal javasolt bérlő jóváhagyásáról vagy elutasításáról dönthetett a bi­zottság. A testület a továbbiakban jóvá­hagyta egy érsekújvári központú népművelési intézet alapítólevelét, amely az érsekújvárin kívül a ko­máromi és a lévai központ összevo­násával jön létre. „Ennek az erős központnak a magyar kultúra ápo­lása, terjesztése lesz a feladata és kulturális autonóm intézményként működik majd” - fogalmazott Fe­hér. A Jókai Színház igazgatói posztjára kiírt pályázattal kapcso­latban elmondta: Kolár Péter, a pá­lyázatot elbíráló bizottság tagja az­zal a javaslattal állt elő, hogy to­vábbi tagokkal bővítsék a bizottsá­got. Erre a törvény nem ad lehető­séget, hiszen a bizottságnak legfel­jebb öt tagja lehet. Viszont a pályá­zók meghallgatása során szakmai megfigyelőként további két színhá­zi szakember is jelen lesz, s észre­vételeiket figyelembe veszik majd a döntéshozatalnál, (vkm) Tony Blair és Mikulás Dzurinda tegnap a vízumkötelezettség eltörléséről is tárgyalt Az egyetemi-főiskolai diáktanács szerint a lépés súlyos következményekkel is járhat Tudják, mikor, de még nem mondják ÖSSZEFOGLALÓ Ellenzik a tandíjrendszer bevezetését ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS London. Európának és Amerikának össze kell tartania, hiszen közös az értékrendjük, állapította meg teg­nap Tony Blair és Mikulás Dzu­rinda. A szlovák kormányfőt tegnap fogadta hivatalában a brit minisz­terelnök; Blair köszönetét mondott Pozsony egyértelmű álláspontjáért az iraki háborúval kapcsolatban, és kifejezte reményét, hogy a közelgő szlovákiai EU-népszavazás sikeres lesz. Dzurinda szerint az idő a brit miniszterelnöknek adott igazat, aki korábban a közvélemény ellenében is kitartott Irakkal kapcsolatos véle­ménye mellett, s jelenleg már Nagy- Britannia lakosságának 65 százalé­ka támogatja az ország iraki politi­káját. A két politikus a Szlovákiával szemben még érvényben levő brit vízumkényszerről is beszélt; Blair ígéretet tett, mindent megtesz azért, hogy országa átértékelje a jelenlegi rendszert, és még Szlovákia EU- csatlakozása előtt megszüntesse a vízumkötelezettséget. Az időpontról is tárgyaltak, de egyelőre nem kí­vánják nyilvánosságra hozni. Dzu­rinda tegnapelőtt részt vett a londo­ni maratonin is, előtte elmondta, ez­zel kívánja személyesen megköszön­ni Tony Blairnek az iraki háború ide­jén általa képviselt szilárd értékren­det. A közel-keleti ország jövőjével kapcsolatban a felek egyetértenek abban, hogy Irakot a jövőben iraki­aknak kell irányítaniuk. A londoni maratoni történetében Dzurinda volt az első kormányfő, aki részt vett a futáson. A brit sajtó szerint 20 perccel rövidebb idő alatt teljesítette a távot, mint Alaister Campbell, Tony Blair szóvivője, (s, t) Pozsony. A diáktanács ellenzi a tandíjrendszer bevezetését a felső- oktatásban. Ezért arra kéri a képvi­selőket, hogy a felsőoktatási tör­vény módosító javaslatának parla­menti tárgyalásakor nemmel sza­vazzanak. Roman Antos, a diákta­nács alelnöke kijelentette, a tandí­jak esetleges bevezetése a hallgatók életében kiszámíthatadan, akár sú­lyos következményekkel is járhat. Mivel az oktatási tárcának egyelőre nincsenek használható adatai az egyetemisták szociális helyzetéről, arról sem lehet információja, a hall­gatókat milyen mértékben terhelné meg a képzésük feltételét jelentő, kötelező anyagi hozzájárulás. A di­áktanács képviselői attól tartanak, hogy a részben költségtérítéses fel­sőoktatás bevezetésével a hazai hallgatók a jelenleginél nagyobb számban választanának külföldi, főként csehországi egyetemeket. Ki­fogásolják továbbá a javasolt kom­penzációs mechanizmusok haté­konyságát is; véleményük szerint a jelenleg működtetett diákhitel­rendszer a jövőben is képes volna el­látni feladatát. Az egyetemisták kép­viselői aggodalmukat fejezték ki, amiért a tervezett tandíjrendszer működtetése magas költségeket fel­tételez. A diáktanács szeretné meg­akadályozni, hogy az egyetemek törvényellenesen - különféle, a fel­sőoktatási intézményekkel szorosan együttműködő kft.-k közbeiktatásá­val - anyagi hozzájárulást követelje­nek a levelező tagozatos hallgatóik­tól. Szorgalmazzák továbbá, hogy a jövőben emelkedjék a levelező tago­zatos képzés színvonala, (érvé)

Next

/
Thumbnails
Contents