Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-12 / 86. szám, szombat
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 12. VENDÉG KOMMENTÁR Szaddám bennük PETR PRAVDA Nincs még vége a mostani Öböl-háborúnak, de már egyértelmű, hogy kik a győztesek. Ám még számos nehéz csata van hátra. Látható ellenséggel és alattomosan támadó öngyilkos merénylőkkel. És hát el kellene kapni Szaddám Huszeint, miként a letűnt rezsim többi hírhedt főkolomposát is. Akkor sem lesz egyszerű a helyzet Irakban, ha mindezek után csitul a fegyverropogás és az erőszak. Amikor már egyre inkább maguk az irakiak jutnak főszerephez. Ugyanis nekik kell dönteniük hazájuk jelenéről és jövőjéről, társadalmuk értékrendjéről. Nemzedékek szembesülnek majd számukra teljesen ismereden feladatokkal, mert olyan világ nyűik meg előttük, amelyet a lakosság nagy többsége egyáltalán nem ismer. Néhányan megpróbáltak a sok szenvedésért elégtételt venni legalább Húszéin bronzszobrán. Aztán visszahőköltek, félve a még mindig otf vizslató halálkommandók megtorlásától. Nemsokára rádöbbennek arra, hogy Szaddám félelmetes szelleme valójában nem a köztéri szobrokban, festményekben és óriásplakátokban lakozik, hanem bennük. Gondolkodásukban, tetteikben, félelmeikben, korlátoltságukban. És mindezt ki kell űzniük önmagukból. Ez lesz a legnehezebb feladat. Számos, külföldi száműzetésben élő iraki figyelmeztetett már hónapokkal, évekkel ezelőtt, hogy Irak valójában nem is létezik, tulajdonképpen nincs is iraki nép, csak tömeg. Mert csak Szaddám Húszéin garázdálkodott évtizedeken át, aki mindent meghatározott, mindenhol ott volt, mindent ellenőrzött, s mindent kegyetíenül megtorolt, ami és aki nem lépett egyszerre, s akár csak egy kicsit kilépett a csordából. Aki nem akarta járomba hajtani a fejét, s nem óhajtott meghalni, áz elmenekült. Nagyban nehezíti a jelenlegi kibontakozást, hogy az irakiak nem maguk vívták ki a szabadságot. Ajándékként kínálják most nekik. Akik ezt a felbecsülhetetlen értéket nyújtják, nem is sejtik, hogy Szaddám gonosz szellemét, valamint a tudatlanságot és a szolga- lelkűséget ők képtelenek kiseprűzni. Még nagyvonalú humanitárius segítséggel sem. Ezt a csatát csak az irakiak vívhatják meg. önmagukkal. A szerző a Mladá fronta Dnes cseh napilap iraki haditudósítója JEGYZET Permanens passiójáték BERECK JÓZSEF Sokak számára elsősorban a piros tojásos, locsolkodós, vendégeskedés húsvéthétfő jelenti a közelgő ünnepet. A balkonra kiállva szoktam nézni, hogy ilyenkor szinte fölbolydul a város: fiúgyermekes apukák, ünneplőbe öltözött gyerek- és legényfalkák járják a lakótelepeket, autók indulnak és érkeznek pillanatonként, a kora reggel friss, tavasztiszta levegőjét fokozatosan a kipufogók füstjének és a legkülönbözőbb kölnifélék ü- latának bűzös elegye kezdi belengeni. A bokrok és a fák rügyezése, a fű harsány zöldülése látszólag senkit sem ejt ámulatba... Korosodván, immár tapasztalatból is tudom, hogy nem mindenkit érint meg egyformán a húsvét drámája, amelyet az előttünk álló nagyhét napjai együttesen jelenítenek meg az egyházi naptárban és a liturgiában. Pedig mély üzenet hordozója ez a szenvedéstörténet a harmadik évezred elején is. Itt van mindjárt holnap, a hozsannára és a feszítsd meg-re figyelmeztető virágvasárnap. A megdicsőülés és a bukás példázata. S mi a mindennapi életben láthatjuk, olykor meg is élhetjük, milyen kevés választja el a kettőt egymástól. Húsvét drámája az evangélium betűje szerint ugyan egyszeri történés volt, de valójában azóta is folytonosan ismétlődik, és ennek a permanens passiójátéknak mi résztvevői, szereplői vagyunk. Ha rajtunk múlna, legszívesebben persze cirenei Simonok lennénk, akik viszik a másik keresztjét, Veronikák, akik letörlik a szenvedő ember könnyét, vagy Jánosok és Máriák, akik hűségesek még a kereszt alatt is. De elmondhatja-e magáról felnőtt ember, hogy élete során a körülmények vagy saját gyarlósága ne kényszerítették volna egyszer sem az áruló Júdás, a megtagadó Péter vagy a kezét mosó Pilátus szerepébe? Antiochiai Szent Ignác a 2. század elején egyik levelében „a napok királynője”-ként említi azt a napot, amelyen az élet értünk megújult. Tudatosan vagy öntudatlanul, de ma is hinnünk kell az eljövendő ünnep, mindközönségesen az áldozatvállalás és a feltámadás erejében. Ha már nem az önfeláldozó szeretet legnagyobb titkaként, misztériumaként, akkor legalább a megújuló természet évente ismétlődő földi csodájaként. Akik hiszünk, magunk is feltámadunk, S akinek a hitét nem engedik szárba szökkenni napjaink véres szörnyűségei, még azok is kapnak ötven nap haladékot, hiszen a húsvéti időszak egészen pünkösdig tart. Vagy gondoljanak arra, hogy a keresztények tulajdonképpen minden vasárnap Krisztus feltámadását ünnepük, azaz húsvétot ülnek. Ami újra és újra annak bizonyosságát erősíti meg bennünk, hogy a szürke hétköznapok „szenvedéstörténete”, s egyáltalán az emberi élet semmiféle áldozatvállalása nem hiábavaló FIGYELŐ Áruló a tagjelöltek közt? A NATO legalább 90 napra leállította a különleges jellegű kommunikációkat azután, hogy gyanú lebeg „egy, vagy akár.két” ország fölött, ami a titkos jellegű információk megőrzését ületi, tájékoztatta a román Ziua lapot egy brüsszeü NATO-forrás. „Amiatt, hogy ajelölt országok közül egy, vagy akár kettő vétkesnek találtatott titkos információknak egy nem NATO-tagországnak történő kiszivárogtatásában, az a döntés született, hogy legalább 90 napra leállítanak minden kommunikációt és adatközlést mind a hét állammal” - mondta Brüsszelben egy magas rangú tisztségviselő. Ezen időszakban alaposan kivizsgálják majd a kiszivárogtatásokat és megteszik a szükséges lépéseket. A magát megnevezni nem kívánó tisztségviselő nem akarta sem megerősíteni, sem cáfolni azt, hogy Románia a gyanúba keveredett országok között van-e. A 2002 novemberi NATO-csúcson hivatalosan bejelentették a következő államok meghívását Európa legerősebb politikai-katonai szervezetébe: Románia, Bulgária, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Litvánia és Észtország. A hírszerzők világában közismert, hogy a három balti állam az elmúlt évtizedben példás takarítást végzett az orosz ügynökök között. A gyanú azonban mindenki feje felett ott lebeg. A csatlakozásoknak a tagországok parlamentjeiben történő ratifikálás után jövő év májusában, egy külön e célt szolgáló csúcstalálkozón ajelölt országok teljes jogú tagokká válnának. TALLÓZÓ HOSPODÁRSKE NOVINY Elképzelhető, hogy anyagi problémák miatt több oktatási intézményben pár héten belül rendkívüli szünetet kell hirdetni. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) alelnöke, Dusán Simko szerint az önkormányzatok fennhatósága alá átkerült tanintézmények többsége már az első negyedév során elköltötte pénzének nagy részét. A hibát szerintük a pénzügyminisztérium követte el, mivel nem utalt ki elég pénzt az intézmények fenntartására. A decentralizáció során idén 3,04 milliárd koronát utaltak ki az önkormányzatoknak az oktatási intézmények fenntartására, s további 17 milliárd korona áll rendelkezésre a tanárok fizetésére, de ez korántsem elég. Michal Sykora, a ZMOS elnöke szerint bár ez több pénz, mint amit tavaly kaptak, mégsem elegendő. Nem értenek egyet a kormány stratégiájával, mely során az állam a decentralizálás keretein belül megszabadult az iskolák fenntartási kötelezettségeitől, de nem nyújt elégséges támogatást az önkormányzatoknak a feladatok átvállalására. Fokossal és mustárral Európába Bagdad elesett, Kirkuk elesett, Moszul elesett, Szaddám elesett, én is elestem tegnapelőtt bowlingozás közben, ennek persze valamivel kisebb a jelentősége, bár most, hogy a szövetségesek sikereket érnek el, lassan kikopnak az első oldalakról a háborús események. Beleuntunk ebbe a mészárlásba, inkább egy Forma-l-es futam. MOLNÁR NORBERT Gerillaháború kezdődik (gyerekkoromban azt hittem, ilyenkor mindenki Chewbaccának öltözik) láthatatlan ellenféllel, taposóaknákkal, drótkötelekkel, a nagy álarcosbálban civilnek öltözött gárdistákkal. Valami olyasmi, amit azoknak a gyerekei játszanak a számítógépen (esetleg maguk is), akik a háború ellen kardcsörtetés- sel tiltakoznak. Micsoda filmek készülnek majd Bagdad bevételéről Hollywood republikánus konyhájában, s micsoda alkotások a demokrata laborokban a pacifistákról! A republikánusban Tom Hanks lesz az a katona, aki túléli a merényletet, amelyben egy kislány robbantja föl magát mellette, a párhuzamos szálon Gwyneth Palthrow Jessica Lynch őrvezetőt alakítja, kiszabadítják őt, ő lesz az év asszonya Amerikában, a végén összejön Hanksszel, aki persze az év embere lesz. A demokrata filmben Leonardo Di Caprio tiltakozik Bostonban a háború ellen, és jól összeverik a rendőrök, de a végén összejön egy pacifista lánnyal, akit Halle Berry alakít, ő nyalogatja Leó sebeit. Mindenben van valami pozitív, a HIV-ben is. Egy hegyek alatti kis falucskában komoly mustárválság állt be. Nálunk is folyik már a készülődés a háborúra, egy hegyek alatti kis falucskában komoly mustárválság állt be, mert a helyiek kivásárolták a fűszerestől a mustárt, a tormásat, a franciát, az egyszerűt, mindet, mert azt hallották, ha bekene- getik vele házukat, tetőjüket, megvédi őket atomtámadás esetén. És gondoljanak bele: nekik is választójoguk van! Szerencsésebb lenne, ha csak a BB-ben, meg a W-ben választhatnának. így, NATO-csat- lakozásunk küszöbén Brüsszelben már foghatják a fejüket. Merthogy már a küszöbön toporgunk, tett róla a parlament. Mindenki becsületesen belengetett, kivétel a kommunisták, akik szerint rossz hír, hogy egy terrorista szervezet tagjai leszünk. A szótárak szerint a terrorista olyan személy, aki politikai célokból rémtetteket (gyilkosság, bombamerénylet, stb.) követ el, a terrorizmus pedig rémuralom, tehát, terrorizmus=kom- munizmus. Az emlékezés kereteit magunk szabjuk szűkre. Miután az Európai Parlament megszavazta a tíz jelentkező ország európai uniós csatlakozását, a mi kormányunk is elfogadta a csatlakozási szerződést, méghozzá egyhangúlag. A kereszténydemokraták is igennel szavaztak, ami felettébb érdekes, lévén, hogy a kommunisták és a nemzetiek mellett jelenleg ők képviselik az országban az euroszkepticizmust. A hétvégi kongresszusukon olyan mondatok hangzottak el, amilyeneket falusi búcsúkon két koronáért lehet lőni a lövöldében, de ha nem találnánk el, a tulaj ránk Dániel Lipsic szerint Európa vagy keresztény lesz, vagy semmilyen. tuszkolja. Palkó belügyminiszter azt mondta: még nem esett ki a kezünkből a fokos, hogy harcoljunk a keresztény civilizációért. Csak azt nem mondta meg, hogy ki ellen kell az unióban ezért harcolni. Én meg azt hittem, Európában már régen szekularizálták az államokat. Dániel Lipsic szerint Európa vagy keresztény lesz, vagy semmilyen. Én azt is hittem, hogy Európa a demokráciáról meg a prosperitásról szól. Idevág: azt mondja az orvos a betegnek, van egy jó és egy rossz hírem, de csak a jót mondom el: ön mégsem hi- pochonder. HETI GAZDA(G)SÁG Uniós információk - marad a csipegetés TUBA LAJOS Újra egy lépéssel közelebb kerültünk az Európai Unióhoz, mivel a héten az Európai Parlament hagyta jóvá a bővítést. Egyelőre úgy tűnik, hogy adminisztratív szempontból már csak magunktól kell félnünk, attól, hogy a népszavazásra esetleg nem megy el a lakosság ötven százaléka. Ä héten egy szűk körnek a profi cégek a nép- szavazási kampányanyagot is bemutatták; magánvélemények szerint nem számíthatunk olyan ötletparádéra, mint Magyarországon láttuk. Egyébként pedig bármilyen szuperkreatív kampányon túltesz a valóság megcsillantása. Most persze nem arra gondolok, hogy a csatlakozás utáni világnak lesznek kellemetlen pillanatai is, az illetékesek egy hónapig nyugodtan kommunikálhatnák az új világ kellemesebb oldalát. A felmérések alapján pontosan ismerik a kockázati csoportokat, feléjük kellene mosolygós képet mutatni. A vidéken élők számára a köny- nyen feldolgozható uniós információk közül eddig csak az áremelések kategóriáját tálalták, ami éppen nem a meggyőzés eszközének tekinthető. Pedig kis igyekezettel nekik is lehetne mondani olyat, ami nem csak a letűnt jelszavakat idézné, hanem valóban felcsigázná az érdeklődésüket. Azoknak pedig, akik valóban szeretnék ismerni a részleteket, egy erős tájékoztatási bázis híján továbbra is csak a gyűjtögető életmód marad, ami ugye nem számít éppen a történelem legdinamikusabb fejlődési fázisának. A szlovákiai gazdasági sajtót tanulmányozva részünkről a héten a következőket gyűjtöttük be: a gazdasági minisztérium illetékes szekcióigazgatója egy konferencián arról beszélt, hogy a hazai gázárak az EU-n belül a legalacsonyabbak közé tartoznak, a hazai cégek pedig az átlagoshoz képest 30 százalékkal több energiát fordítanak a termékek előállítására. Számítanunk kell a földgáz árának további növekedésére, az EU- ajánlás köbméterenként 9-10 korona. Ezenkívül az Unióban néhány olyan lépésről is vitáznak, amelyek jók ugyan, de költségnövekedéssel járnak. Ilyen például a 15 százalékos ökológiai adó bevezetése, a bevételből támogatnák a megújuló energiaforrások felhasználását. Az építőipart pedig nem csak a kedvezményes hozzáadott- érték-adó eltörlése sújtja majd, hanem az is, hogy az EU 2700 ágazati szabványa közül eddig csak alig ezret vettünk át a hazai jogba. Olyan vélemény is elhangzott, hogy ezt a lemaradást fél éven belül be kell hoznunk. Azt viszont eddig nem tudta megmondani senki, hogy olyan pénztelen intézmények, mint mondjuk az iskolák, miből fogják teljesíteni az új előírásokat. Bár a sok egyéb csapás miatt a népszavazás előtt csínján kell bánni az euró bevezetésének problémájával, azért vegyük észre az ezzel kapcsolatos politikai eseményeket. A jegybank a héten is hangsúlyozta, hogy ezt minél korábban meg kell tennünk. Az sem kétséges, hogy ebben - kerül, amibe kerül - valóban nem maradhatunk le a környező országoktól. Még akkor sem, ha egy német banki elemzés a Az 50 év felettieknek nem érdemes átlépniük az új nyugdíjrendszerbe. héten nem sorolt be bennünket abba a körbe, amely leginkább készen áll erre a lépésre. Kezdenek ébredezni a politikusok is, a KDH elnöke például a témában hihetetlenül demagóg kijelentést hallatott, s ezután csak örülhetünk, hogy támogatottságuk valószínűleg a következő választási ciklus idejére sem ugrik sokkal magasabbra a parlamenti küszöbnél. Az ügyben megszólaltatott hazai banki elemzők egyébként optimisták, olvashattunk olyan véleményeket is, amelyek szerint az előzetes feltételek teljesítésében akár Magyarországnál is jobban állunk. Ami a dátumokat illeti: az eurót elvben akár már 2006-ban is bevezethetnénk, de valószínűnek 2008-at tartják. Ez sem rossz perspektíva. Újabb lépéssel kerültünk közelebb ahhoz a pillanathoz, amikor eldől, kinek is lesz érdemes átlépni az új nyugdíjrendszerbe (leszámítva ugyebár a pályakezdőket, akik nem választhatnak). A szociális- ügyi minisztérium hivatalos véleményeztetésre bocsátotta a szociális biztosításról szóló törvény javaslatát. Ez azoknak is nagyon érdekes, akik a régi rendszerben maradnak majd, mert ott is jelentősen átalakul a nyugdíj számítása. így az elkövetkező hetekben ezzel a réteggel is foglalkoznunk kell. Ludovít Kaník miniszter egyébként a héten az 50 év feletti, állásban levő 380 ezer embernek üzente meg egyértelműen, hogy nem lesz érdemes átlépniük a tőkeszámlás második pillérbe (vagyis maradjanak a mostani rendszerben), szekcióigazgatója szerint viszont az átlépő fiatalok és középkorúak arra számíthatnak, hogy nyugdíjuk az átlagbér 50-70 százalékának felel majd meg.- Hát ezt képtelen vagyok megoldani, viszont tudom, hogy ki a Zsanett meg a Szabi! (Lehoczki István rajza)
