Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-12 / 86. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 12. Iraki válság 3 Gondot okoz az OPEC-nek az új politikai berendezkedésű és olajiparát felfuttató Irak Szökőár az olajpiacon A párizsi olajcsúcs részvevői csütörtökön már azon töp­rengtek, vajon az átalakuló Irak miképpen rendezi majd át az energiahordozók piacát, mennyiben zilálja majd szét az OPEC-be tömörült exportá­lók összetartó erejét, s kérdő­jelezi meg Szaúd-Arábia befo­lyását. BLAHÓ MIKLÓS Az olaj iránti kereslet hosszabb tá­von növekszik ugyan, de közben új termelők is színre lépnek, és a tarta­lékok mennyisége is folyamatosan bővül. Az amerikai hadsereg szakér­tői csütörtökön közölték: három hó­napon belül megkezdődhet a kiter­melés a dél-iraki olajmezőkön, ahol a kutak naponta akár 800 ezer hor­dót is a felszínre pumpálhatnak. Dick Cheney amerikai alelnök pedig azt fejtegette, hogy Irak az év végén már ismét a háború előtti megszo­kott mennyiséget, napi 2,5 millió hordót dobhat piacra. Az amerikai külügyminisztérium a minap Londonba hívta össze az emigrációban élő iraki olajszakértő­ket, s azt javasolta, hogy az ország olajtermelését minél hamarabb nö­veljék. Felmerült az is: Bagdad ma­radjon tagja az OPEC-nek, de vonja ki magát a kvótarendszerből. Ezzel kapcsolatban idézte a Financial Ti­mes Philip Ellist, a Boston Consul­ting Group elemzőjét, aki azt mond­ta, ha Irak képes évente napi félmil­lió hordóval emelni a termelést egé­szen addig, amíg el nem éri a napi hatmillió hordót, akkor az OPEC gyakorlatilag feloszlathatja magát. Egy üyen fordulat különösen meg­gyöngítené Szaúd-Arábia pozíció­ját. Az exportálók szervezetét per­sze többször temették már, de ép­pen Rijád rugalmasságának köszön­hetően mindig kimászott a bajból. Most azonban lehet, hogy más a helyzet. Az OPEC-re nemcsak az új Irak gya­korolhat nyomást, hanem a belépő új exportálók is. Hála a digitális technológiának, világszerte új és új lelőhelyekre bukkannak. Afrika éppúgy ígéretes, mint például Kana­da hatalmas készlete, amelynek fel­tárása azonban csak a jelenlegi olaj­ár mellett gazdaságos. A Yukos orosz vállalat képviselője arról szá­molt be Párizsból a hírtévének, hogy a volt szovjet térség bizonyított tar­talékai százmilliárd hordóra rúg­nak, vagyis nagyjából megegyeznek Irakéval. A többletolajra azonban szükség lesz. Nemcsak a fejlett ipari államokban, amelyek igyekeznek beszerzési forrásaikat szélesíteni, s egy-egy szállítóval szembeni függő­ségüket 15 százalékra mérsékelni. Az iparosodó Kína és India is mind több olajat fogyaszt. így 2020-ban a világ fogyasztása napi 110 mülió hordóra emelkedhet a jelenlegi 77 millióról. S bár elképzelhető, hogy még egy ideig folytatódik az OPEC - benne a Perzsa-öböl - részesedésé­nek mérséklődése, hosszabb távon az ázsiai országok olajéhsége ismét növelheti befolyását. Ám tény, hogy míg 1975-ben a Perzsa-öböl térsége a napi 52 millió hordós világterme­lés negyven százalékát adta, addig ma a 77 milliós kitermelésnek csu­pán harminc százalékát képviseli. Az új politikai berendezkedésű és olajiparát felfuttató Irak persze csak hosszabb távú gondja az OPEC-nek. Rövid kitekintésű aggo­dalma az ár. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) - amely a fejlett és importra szoruló gazdaságokat fogja össze - azt hangoztatja friss jelentésében, hogy a világ olaj­utánpótlási rendszere jól vizsgázott az iraki háború, valamint a venezu­elai és a nigériai sztrájkok idején. Főként az OPEC növekvő exportjá­nak jóvoltából nem keletkezett hi­ány. A piac kezdeti idegessége el­múlt. Az ellátási zavarok eshetősé­ge néhány héttel ezelőtt az olaj árát felhajtotta hordónként 40 dollár közelébe - az észak-amerikai alap­típus esetében -, ám a gyors harci siker, a rendeződő venezuelai és ni­gériai helyzet harminc százalékot lefaragott az energiahordozó piaci értékéből. A korábbi megrendelé­sek nyomán most valóságos szökő­ár önti el az ipari államok kikötőit. A beköszöntött tavasz csökkenti is a keresletet, így megfigyelők sze­rint napi két-hárommillió hordós túlkínálat alakult ki. Az IEA is úgy véli, hogy az OPEC- nek vissza kell fognia kitermelését, a kérdés csupán az, mikor és müyen ütemben. A legtöbb szakértő azt vallja, hogy az exportáló országok szervezetének nem kellene egyebet tennie, mint érvényesíteni a jelenleg is érvényben lévő kvótát, amely 24,5 millió hordó naponta - Irak nélkül. Az OPEC - és elsősorban Szaúd-Arábia - azonban többet ho­zott a felszínre az utóbbi két-három hónapban, hogy a piacon ne alakul­jon ki feszültség. Ezt kellene most eltüntetni, hogy az árak megreked­jenek a jelenlegi szinten, vagyis az északi-tengeri Brent esetében 25, az észak-amerikaiéban 28 dollár körül. Máskülönben összeomlik az ár, s akár húsz dollár alá is süllyedhet. Rosal úgynevezett zöld folyosón keresztül akarta kimenteni az iraki gyerekeket Kell-e alternatív vöröskereszt? MTI-HÍR Moszkva. Alternatív nemzetközi vöröskereszt létrehozását javasol­ta tegnap Leonyid Rosal ismert moszkvai gyermekorvos a hábo­rúk és katasztrófák áldozatainak megsegítése érdekében. A tavaly októberi moszkvai túszdráma so­rán vállalt közvetítői szerepével Oroszországban valóságos nemze­ti hőssé vált Rosal élesen bírálta a vöröskeresztet, amely szerinte nem karolta fel kellően tervét a bászrai és bagdadi sebesült gyer­mekek kimenekítéséről és külföldi gyógykezeléséről. „Ha a Nemzet­közi Vöröskereszt fél a konkrét problémáktól, akkor új szervezet­re van szükség, olyanra, amelyik nem fog félni” - fogalmazott a gyermekorvos. Rosal elképzelése szerint úgynevezett zöld folyosón keresztül mentették volna ki az iraki gyermekeket, akiket utána harmadik országokban gyógyke­zeltek volna, majd internátusok- ban, illetve családoknál helyezték volna el őket a háború végéig. Az ENSZ illetékeseivel is konzultáló Rosal a világszervezet gyermekvé­delmi (UNICEF) és egészségügyi szervezetét (WHO), valamint a Nemzetközi Vöröskeresztet és az orosz polgári védelmi tárcát akar­ta bevonni, amely az evakuációt bonyolította volna le. Az amerikai­aktól azt kérte, hogy előzetes egyeztetések után a gyermekek ki­menekítésének ideje alatt ne tá­madják azokat a bászrai és bagda­di negyedeket, ahol a humanitári­us szervezetek képviselői dolgoz­nak. A tervet elvben támogatásá­ról biztosította Alexander Versh- bow moszkvai amerikai és Abbász Halaf iraki nagykövet is, de az el­képzelés végül nem realizálódott. Rosal vádjai szerint ebben szere­pet játszott a vöröskereszt defen­zív magatartása is. Folytatódik a találgatás, a legújabb változat szerint a diktátor a szülővárosában van A romok alatt is keresik Szaddámot ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Amerikai különleges egy­ségek Szaddám Huszeint keresik a Bagdadban lebombázott épületek romjai között. A szövetséges légierő legutóbb kedden intézett légitáma­dást Szaddám vélt tartózkodási he­lye ellen. Az akció - melyben egy 900 kilogrammos bombát dobtak egy épületre - sikeréről azonban el­lentmondásos hírek érkeztek ed­dig. Az amerikai hírszerzés szerint Szaddám életét vesztette a táma­dásban, a brit hírszerzés viszont úgy értesült, hogy az iraki elnök pár perccel a támadás előtt távozott az épületből. Ismeretes, a háború kezdete óta a szövetséges légierő több célzott bombázást is intézett az iraki elnök ellen. Egyértelmű információk azonban nincsenek arról, hogy mi történt vele. Erre utal, hogy a szö­vetségesek a Szaddám halálát beje­lentő nyilatkozatok ellenére újabb akciókat intéznek olyan területek ellen, ahol az iraki elnököt sejtik. Csütörtökön például egy bagdadi mecsetet kutattak át az amerikaiak, mert olyan információkat kaptak, hogy ott tartózkodik Szaddám több más iraki vezető társaságában. Hí­rek szerint tegnap is folytatódott egyes bagdadi épületek átfésülése, bár több információ látott napvilá­got arról, hogy Tikritben tartózko­dik. A legnagyobb iraki ellenzéki szervezet, az Iraki Nemzeti Kong­resszus (INC) szóvivője azt mond­ta, hogy nemcsak Szaddám, hanem közvetlen munkatársai is ebbe a vá­rosba - az iraki elnök szülővárosá­ba - menekült. Nem sokkal később az INC vezetője, Ahmed Csalabi már azt nyilatkozta, hogy Szaddám és vezetőtársai máshová menekül­tek az amerikai csapatok elől. A Szaddám hollétéről folyó talál­gatások naponta új ötletekkel gaz­dagodnak. A libanoni parlament egyik képviselője a hét elején azt mondta, hogy Szaddám Oroszor­szágban bujkál. Ezt a feltételezést azonban az orosz kormány határo­zottan tagadta. Alekszander Jako- venko külügyi szóvivő kijelentette: ez a feltételezés egyáltalán nem fe­lel meg a valóságnak. Moszkvát az­zal is megvádolták, hogy iraki ve­zetőket próbált kicsempészni az orosz diplomatáknak azzal a gép­kocsikonvojával, amelyre pár napja az amerikaiak tüzet nyitottak. Szó­ba került az a lehetőség is, hogy Szíriába menekült aziraki elnök, ezt viszont - az utóbbi napokban a Washington által többször megfe­nyegetett - damaszkuszi vezetés cáfolta. Mindenesetre az eddigi szövetséges nyilatkozatok visszafogottak voltak atekintetben, hogy megtalálhatják- e Szaddámot. Tény: komoly kudarc lenne az Egyesült Államoknak, ha Oszama bin Ladenhez hasonlóan Szaddám is eltűnne a szemük elől, akár meghalt, akár él még. (o-o, ú) F=j .. . .- • ■•lg« A képmáson már végrehajtották az ítéletet (Reuters-felvétel) VARHATO IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓ FELHŐZET, HELYENKÉNT ESŐ, 6-10 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 06.11-kor - nyugszik 19.36-kor A Hold kel 13.50-kor - nyugszik 04.36-kor A Duna vízállása - Pozsony: 300, árad; Medve: 130, árad; Komárom: 205, árad; Párkány: 135, árad. ORVOSMETEOROLOGIA Délelőtt kevesebb lesz a felhő, több helyen süthet nap. A reggeli ó- rákban köd kelet­kezhet. Napköz­ben az ország délnyugati részén komolyabb felhősödés, esetleg eső várható. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet 6 és 10 fok kö­zött alakul. Éjszaka a hőmérő hi­ganyszála 2 és -2 fok közé csök­ken, délnyugaton 5 fok lesz. Hol­nap marad a maihoz hasonló eny­hén borult égbolt, csapadékra csak a magasabban fekvő terüle­teken számítsunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 15 fok között várható. A mai időjárás egészében véve kedvezően hat a szervezetünkre. Javul a szellemi és fizikai teherbí­rásunk, az összpontosító-készsé- günk. A reggeli órákban szív- és ér­rendszeri panaszok, valamint a légúti bántalmak tünetei is jelent­kezhetnek. A borús időjárás követ­keztében, főleg a délelőtti órákban nagyobb lehet a levegőben a szeny- nyező anyagok koncentrációja. Áz alacsonyabb vérnyomásúakat mig­rénes fejfájás gyötörheti, esetleg hányinger is jelentkezhet náluk. Holnap a maihoz hasonló hatások­kal számolhatunk. >>* i $$ 'xí*' /* * K, ** **'' c'é Holnap äPOiaYiiÄG ♦ Hétvégi hajrá a pozsonyi vízilabda Eb-selejtezőn ♦ Élvonalbeli futball-bajnokságok itthon és külföldön ♦ AIII. ligától a járási bajnokságokig Rengeteg gondot okoz Irakban az előrenyomuló amerikai hadseregnek a több tízezerre tehető taposóakna fel­kutatása. Képünkön: tűzszerészek a harckocsi-elhárító aknákat gyűjtik össze (Reuters-felvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents