Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-01 / 76. szám, kedd

Kultúra ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 1. Szlovákia tíz éve filmekben München. Tegnap a bajor fővárosban Szlovákia tíz éve címmel szlo­vák filmszemle kezdődött, amely - ahogy a cím is utal rá az utóbbi tíz év szlovák filmterméséből kínál válogatást a német közönségnek. A szemle programjában nyolc produkció szerepel, ebből négy nagy- játékfilm, négy pedig kisfilm a pozsonyi Színművészeti Egyetem hallgatóinak műhelyéből. A szemlét a legújabb szlovák mozgókép, Laura Siváková Kvartettje nyitotta meg, amelyet első alkalommal mutattak be külföldön. Siváková munkáján kívül Martin Sulik alko­tását, a Mindent, amit szereteket, valamint két Dusán Hanák-opust, a Papírfejeket és az Egy régi világ képeit vetítik Münchenben, (tébé) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Bohémélet 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ha aszony kezében a gyeplő 19 KIS SZÍNPAD: Picasso a Lapin Agile bár­ban 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Zorba 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: 8 mérföld (amerikai) 16, 18, 20.30 MLADOSÍ: Naqoy- qatsi (amerikai) 15.30, 20 Amarcord (olasz) 17.30 TATRA: A Sátán éve (cseh) 16.30, 18.30, 20.30 MÚZEUM: 8 nő (francia) 18.30 PALACE - AU PARK: 8 mérföld (amerikai) 14.20, 16.40, 19, 21.20 Intacto (amerikai) 15,17.20,19.40, 22 A dzsungel könyve 2 (ameri­kai) 14.05,15.55,17.45 Még egy kis pánik (amerikai) 19.35, 21.45 Az ördög tudja, miért (cseh) 14.30,16.40,18.50 Atomcsapda (ame­rikai) 21 Kótyagos szerelem (amerikai) 16.20, 20.35 Charlotte Gray (angol) 14.10, 18.25, 22.40 A kör (amerikai) 14.50, 17.10, 19.30, 21.50 Félholt (amerikai-német) 15.45, 17.55, 20.05, 22.15 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 16.10 A szellemhajó (amerikai­ausztrál) 19.25, 21.25 Csajok a csúcson (német) 14.20, 16.20, 18.20, 20.20,22.20 A Gyűrűk Ura - A két torony (amerikai-új-zélan- di) 15.50 Két hét múlva örökké (amerikai) 19.20, 21.30 Kapj el, ha tudsz (amerikai) 15.45, 18.30, 21.15 Naqoyqatsi (amerikai) 16, 20.10 Magányosok (cseh) 18, 22.10 PÓLUS - STER CENTURY: Az ördög tudja, miért (cseh) 15.45, 17.55, 20.05 Intacto (amerikai) 20.10, 22.30 A dzsungel könyve 2. (amerikai) 14.35, 15.35, 16.25, 17.45 8 mérföld (amerikai) 15.20, 17.40, 20, 22.25 Félholt (ameri­kai-német) 17.20, 19.30, 21.40 A szellemhajó (amerikai-ausztrál) 18.40, 22.50 Az arany markában (amerikai-kanadai) 22.15 Kapj el, ha tudsz (amerikai) 14.20, 17, 19.40, 22.20 Csajok a csúcson (né­met) 14, 16, 18.05 Két hét múlva örökké (amerikai) 14.25, 16.30, 20.40 A kör (amerikai) 18.10, 20.30, 22.45 Atomcsapda (amerikai) 19.15,21.55 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 14.10 KASSA TATRA: Nagyítás (olasz-angol) 17, 19 CAPITOL: Az ördög tudja, miért (cseh) 16, 18 Atomcsapda (amerikai) 20 ÚSMEV: Bizsergés (amerikai) 16,18, 20IMPULZ: Tangled (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA IPOLYSÁG - IPOLY: Bizsergés (amerikai-angol) 18 ROZSNYÓ - PA­NORÁMA: Szívtiprók (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Álmomban már láttalak (amerikai) 18,20.15 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 17.45, 19.45 Chicago (amerikai-kanadai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Chihiro Szellemországban (japán) 13.20, 15.40 A dzsungel könyve 2 (amerikai) 13, 15, 17 Félholt (amerikai-német) 16.15,20.15 Fenegyerek (amerikai) 13.30,15.45,18,20.15 A Gyűrűk Ura-A két torony (új-zélandi-amerikai) 14.30 A kör (amerikai) 13.15, 15.30.17.45, 20 Még egy kis pánik (amerikai) 16, 20.15 A muskétás (német-amerikai-luxemburgi) 13.45,18 Nemzetbiztonság Bt. (ameri­kai) 14.15,18.15 Az órák (romantikus) 15.30,17.45,20 A szellemhajó (amerikai-ausztrál) 13.15,18.30,20.30 Taxi 3 (francia) 14,16,18,20 A magyar szabadságharc felvidéki emlékhelyei Múltunk Emlékei LAPAJÁNLÓ A Múltunk Emlékei honismereti, műemlékvédelmi és turisztikai ma­gazin harmadik számában találha­tó írások legtöbbje és a színes fotó­sorozat is az 1848/49-es magyar szabadságharcot és annak felvidé­ki emlékhelyeit idézi,. A címoldalon a zsigárdi 1848/49- es emlékmű látható. Dr. Szénássy Zoltán vezércikkében 1848. márci­us 15-re és az azt követő esemé­nyekre emlékezik. Vágvölgyi Szi­lárd a szabadságharc újvári emlé­keit villantja fel. Részletes írás fog­lalkozik a szabadságharc lengyel hősével, Jozef Wysockival, hőstet­teivel és a világosi fegyverletétel utáni éveivel. Ugyancsak részletes, eddigi isme­reteinket bővítő írást olvashatunk a kétszáz éve született Bolyai Já­nosról, Kiss Elemér, az Erdélyi Ma­gyar Tudományegyetem profesz- szora tollából. Motesiky Árpád a szabadságharc mártírpapjait ku­tatta fel, írásában tizenegy olyan pap életútját mutatja be, akik tája­inkon éltek. Kárpátiné Füsi Nagy Gizella a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Kossuth Lajos születé­sének 200. évfordulója alkalmából rendezett Kossuth és az agrárium című kiállításról számol be. Danis Ferenc terjedelmes írása a Csema- dok ipolysági helyi szervezete és a szalkszentmártoni Petőfi Múzeum közt kialakult gyümölcsöző kap­csolatról szól. (b) A prágai képzőművészeti főiskola hallgatóinak munkáiból látható kiállítás a kassai műegyetem kiállítótermében Napi aktualitások a vásznakon JUHÁSZ KATALIN Kassa. Nem hinném, hogy bizony­gatni kellene, milyen fontos a kép- zőművész-tanoncoknak a kiállítá­si lehetőség. A főiskolások úgy ké­szülnek egy-egy „kipakolásra”, mint az orvostanhallgatók az első boncolásra, legalábbis a kassai képzőművészeti karon ezt a bizarr hasonlatot hallottam. Nem csu­pán tanáraik osztályozzák őket ilyenkor, hanem a szűkebb szak­ma, a barátok, valamint a betéve­dő közönség is. A legjobbnak ítélt művek aztán szerencsés esetben más városokban is vendégszere­peinek. Külföldre csak a legrit­kább esetben kerülnek ki a diákok alkotásai, akkor, ha az iskolának vannak partnerintézményei. Nos, a prágai festőakadémiának van­nak. Egy ilyen határon átnyúló kapcsolat jóvoltából láthatóak a cseh diákok munkái a kassai mű­egyetem kiállítótermében. A hely­színválasztás remekül sikerült, A képeknek ugyanis az előadóte­rem-komplexus aulájában találtak helyet. így a diákság szinte beleüt­közik a művészetbe, legalábbis előadásra menet mindenképp át kell haladnia a soros tárlaton. Nos, ezúttal ki-ki találhat kedven­cet az alkotások között. A koncep­tuális művektől a könnyen dekó­dolható figuratívakon át a korai avantgárdból építkezőkig van itt minden, ami szemnek ingere. „Az lesz a festő, az igazi festő, aki fel­fedezi a mai élet eposzi oldalát, s megtanít bennünket észrevenni és megérteni, milyen nagy és költői lények is vagyunk, bár nyakken­dőben és lakkcipőben” - írta Charles Baudelaire az első Szalon­kritikájában, és a jövő őt igazolta. A történelmi és mitikus hősök he­lyébe a köznapi élet alakjai léptek, a művészet a természethez való visszatérés mellett megteremtette a nagyvárosi lét mítoszát, ezzel együtt hatalmas erővel tört fel az intimitás igénye. A témaválasztás magával hozta a műformák új rendjét és talán hierarchiáját is, és megjelennek a napi aktualitások, a háborúellenesség, a társadalom- kritika, a reklámundor. Nem könnyű megmondani, lesz-e „iga­zi festő” a tárlaton látható művek huszonéves alkotóiból, ám a „best of’ alapján a helyzet biztató. A műfaji változatosság arra enged következtetni, hogy a fiatalok többsége már megtalálta saját ki­fejezőeszközeit. Talán kevésbé merészen kísérleteznek, mint kas­sai „kollégáik”, ritkábban élnek az új médiumok nyújtotta lehetősé­gekkel, ám a klasszikus tradíciók újszerű felhasználásával szintén születhet hipermodern alkotás. A kiállítás április 13-ig látható a Műszaki Egyetem Maxim aulájá­ban. (juk) (Judita Cermáková felvétele) Egy meghökkentő alkotás A Kicsi Hang hangzásvilága dallamos és dinamikus, az albumon hallható zenék közül nem egy fülbemászó Egyszerűen jó) ez! E sorok írója e lap hasábjain nem zeneesztétaként szokott olvasói elé állni, ennek pedig eléggé egyszerű oka van: nem az. Itt akár le is tehetnénk a tollat, mondván, hogy ami nem szakmánk, azzal ne fog­lalkozzunk, ne szaporítsuk to­vább a szlovákiai magyar kul­turális és közéletben ténykedő dilettánsok egyébként sem alacsony számát. KOCUR LÁSZLÓ Hogy mégis írunk a Kicsi Hang duó első hanghordozójáról, annak oka, hogy a - könyvtárgyként funkcioná­ló, ezúttal nyugodtan újuk le: szép tokban piacra dobott - CD 20 meg­zenésített verset tartalmaz, így kap­csolódik az általunk művelt diszcip­línához. Mindkét névszó - a megzenésített és a vers is - egyaránt hangsúlyos, ha szlovákiai magyar művelődéstörté­neti nézőpontot érvényesítünk. Ha e sorok írója sokakkal ellentétben nincs is feltétlenül meggyőződve a vers és a költészet közösségi-képvise­leti funkciójáról, az kétségtelen, hogy a költészet előadásának vol- tak/vannak ilyen aspektusai, gon­doljunk csak az idén negyvenéves Jókai Napok kezdeteire, vagy az egy­kor lényegesen erősebb, szebb napo­kat is látott kisszínpadi (irodalmi színpadi) mozgalomra. Ma, mikor kiadóink száz-kétszázas példány- számban jelentemek meg verseskö­teteket, hihetetlenül hangzik, hogy az „átkosban” ezres példányszám­ban jelentek meg és fogytak el ver­seskönyvek, volt tehát piacuk. S hogy a CD-n a versek megzenésí­tett formában hangzanak el, ez újabb kontextust is kijelöl a Kicsi Hang számára: a fogyasztók óhatat­lanul össze fogják vetni a (szlováki­ai) magyar kulturális térben hang­hordozóval jelenlevő hasonló együt­tesekkel, a Kor-Zárral, a Borostyán­nal, a Vándorral stb. Helye lehet üyen összevetésnek is, mi most - el­sősorban terjedelmi okokból - nem folyamodunk ehhez. A Kicsi Hangot ketten alkotják: Bor­bély Katalin, a H. Nagy Péter által egy időben sokat reklámozott galán- tai magángimnázium végzős diákja, és Menyhárt József, a lassan egy kö­tetre való tanulmányt publikáló, Lanstyák-iskolához sorolható fiatal nyelvész, a Gramma Nyelvi Iroda munkatársa. A duóban való megszó­lalás szükségképpen határolja be a hangzásvilágot is, azaz annyi hang­szerrel léphetnek színpadra, ameny- nyit ketten képesek „működtetni”, így lett az album gitárcentrikus, me­lyet majdnem egyenrangú partner­ként furulya egészít ki; valamint kazut, szájharmonikát, csörgőket, egy ízben pedig szintetizátort hallha­tunk az albumon. S persze hangot, nem is kicsit. Borbély Katalin mind­végig technikailag szinte hibátlan, képzett hangú szoprán, Menyhárt József olykor magas baritonba megy át, jellemzően azonban tenor. Kette­jük közül Katicának van képzettebb hangja, ez egyik-másik duettben vi­lágosan megmutatkozik; Menyhárt hangjában sokkal több van, mint amennyit ez a CD elárul, olykor mintha szándékosan fogná vissza magát, nem értjük, miért. Gitártudá­sa alapos, meggyőző, komoly iskolá­zottságot mutat. Talán furcsán hang­zik, hogy ezeket kiemeljük, hisz nem érdem, előfeltétel, hogy aki üyen CD- t ad ki, az tud gitározni meg énekel­ni, de sajnos, napjainkban ennek el­lenkezőjére is rengeteg példát lá­tunk. így megnyugtató a technikai rész egyenletes, egyenletesen magas színvonala. Az albumon hallható ze­nék közül nem egy slágergyanúsan fülbemászó, összességében elmond­hatjuk, hogy a Kicsi Hang hangzásvi­lága dallamos, dinamikus és kellően változatos. A huszonegy tételen hat költő oszto­zik, József Attilának tizenöt verse hangzik el, Ady Endrének kettő. Az albumhoz egy-egy verssel .járul hoz­zá” Pilinszky János, Orbán János Dé­nes, Sinka István és Radnóti Miklós. Kétségtelen: rangos névsor, a már el­hunyt szerzők mindegyikének több tanulmánykötetet, monográfiát szentelt a magyar irodalomtudo­mány; az alig harminc esztendős, féltucatnyi díjat birtokló Orbán Já­nos Dénest pedig a fiatal erdélyi ma­gyar irodalom „nagy kanonizátora”, a Herder-díjas Fried István érdemesí­tette több önálló fejezetre 2002-ben publikált monográfiájában. Az erős kanonikus pozíciót elfoglaló „sztár- költők” felsorakoztatása kétségkívül fokozza a CD piacképességét, de az vesse az együttesre az első követ, aki mondjuk kortárs indonéz költők megzenésítésével szeretne kitörni az ismeredenség homályából... A József Attíla-versekból, úgy néz­zük, éppen egy rendhagyó irodalom- órányi anyag áll össze, mely sikerrel igyekszik kitérni a nagy József Attíla- megzenésítők (Sebő Ferenc, Merlin Kommandó, Hobo) előadásmódjára való reflexió elől, autonóm zenei in­terpretációval állva elő. De téved­nénk, ha azt állítanánk, hogy a többi szerző csak azért kapott helyet, ne­hogy túl rövid legyen az album: az „ötök” - úgy tűnik fel - átgondolt koncepció mentén kaptak helyet a CD-n. A Drága barátaim harmonikus entrée-ját jól ellenpontozza Ady el- idegenedettséget sugárzó Szeret­ném, ha szeretnének c. versének szaggatott, zaklatott, feszült elő­adásmódja. Ez a nyugtalanság, ter­mékeny feszültség jellemzi a cím­adó, Egyszerű ez c. „dalt” is. Az exp­resszív előadásnak köszönhetően szinte hajlamosak vagyunk elhinni, hogy tényleg nem érünk rá... A Villá­mok szeretőjét altfurulya vezeti be, a szerzemény sokat profitál a dinami­kus téma és a higgadt, visszafogott előadásmód keltette feszültségből. Ugyanez elmondható a Karóval jöt­tél c. versről, mely e sorok írója sze­rint inkább rezignált, Menyhárt vi­szont átütőre, dinamikusra hangsze­relte, némi Tiszta szíwel-reminisz- cendákat működtetve a szám elején. A Tiszta szívvel egyike azon dalok­nak, ahol Menyhárt hangja egyértel­mű, hogy többre is képes lenne. Ezt két istenes vers követi, melyek újfent egyazon téma eltérő minőségét jele­nítik meg: József Attila Istenem c. verse emberközeli istenképet vázol, míg Püinszky orgonával is megtámo­gatott Harmadnaponja a feltámadó Isten dicsőségét énekli. Az Istenem közjátéka a Láttál-e már valaha csip­kebokor rózsát c. népdal, azonban e szerzemény végén nem értjük, mi a funkciója a népdalbetoldásnak. A ki­lencedik szerzemény, József Attila Mióta elmentél c. verse az album mélypontja. A művésznő itt kataszt­rofális artikuládója (mely az első versszak második sorában elmossa az „e” és az „á” közötti, több képző- mozzanatnyi különbséget) egysze­rűen érthetetlenné teszi az első vers­szak háromnegyedét, ahogy a követ­kező, Amit szivedbe rejtesz c. vers­ben sem azt érteni, hogy „belehal, aki él”. Erre a stúdiómunkák során érdemes lett volna jobban odafigyel­ni. Viszont mindezekért kárpótolni próbál bennünket a Mikor az uccán átment a kedves végén, ahol valami nagyon pimasz, cserfes hanghordo­zással adja elő a párbeszéddé „szét­írt” verset, itt viszont Menyhárt „eszi meg” a „villany” végét. A tizenkette­dik dal ügyes kollázs, két József Atti- la-vers, a Tószunnyadó és a Tedd a kezed... „kontaminációjával” létre­jött szöveghez az Erdő, erdő, kerek erdő c. népdal adja a zenei témát. Abszolút telitalálat, az album egyik erőssége. Az általa megidézett har- móniaeszményt aztán megint felül­írja, de legalább is megkérdőjelezi Orbán János Dénes méla rezignációt hordozó Berzsenyi-parafrázisa. Ezt öt József Attíla-vers (Hangya, Hosz- szú az Úristen, Karóval jöttél, Gyer­mekké tettél, József Attila) követi. Az album egyetlen kakukktojása az er­délyi Sinka István Sötét esztendők­ben c. verse, az egyetlen, melyet nem a Kicsi Hang, hanem Hoffer Tamás zenésített meg. Zeneüeg minden­esetre jól illeszkedik az album máso­dik felének lassúbb tételei közé. Az utolsó szerzemény, Radnóti Miklós Fekete tóban kiskácsa fürdik kezdetű verse 1930-ból, mely - az általunk abszolvált két Kicsi Hang-koncert legalábbis arról győzött meg - kö­zönségsiker: Radnóti pikáns szöve­géhez Menyhárt rock ’n’ rollos gitár­témája társul. Az első versszak után egy csörgő lép be, majd a gyermek­koromban népszerű Kacsatáncból vett pár akkord után kazu idézi meg a kacsák hangját, ezzel dialogizál a refrén második felében belépő száj- harmonika. Nagyon jó! És hadd említsük meg a zenészek vé­leményünk szerint egyenrangú alko­tótársát, a borítóként funkcionáló könyvecskét megrajzoló és megter­vező Zalka Juditot. Reméljük, a könyvkiadók e munkája nyomán fel­figyelnek rá, s a jövőben az egyik leg­keresettebb gyermekkönyv-Ulusztrá- torlesz. A Kicsi Hang Egyszerű ez c. albumá­val letette a névjegyét. Műanyag, ze­nei és énektudás nélküli „sztároktól” hemzsegő mindennapjainkban intő jel ez az album: eredményt elérni ko­moly munkával is lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents