Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-08 / 82. szám, kedd
u Külföld ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 8. Prágában ma döntenek Prága. Már április 18-án elindíthatnák a cseh tábori kórházat Kuvaitba, onnan pedig tovább Irakba. Jaroslav Tvrdík védelmi miniszter ma fogja kérni a parlament beleegyezését a kórház és a hadsereg 300 tagjának kiküldésébe. Az akciót a kormány a múlt héten hagyta jóvá. Újdonság az ügyben: a mai képviselőházi döntés előtt kell megérkeznie az ENSZ állásfoglalásának is. A világszervezettől arra a kérdésre várnak választ, a tábori kórház kiküldése nem jelenti- e azt, hogy Csehország aktívan bekapcsolódik az iraki háborúba. (TASR) Kizárták a nyilvánosságot Moszkva. A nyilvánosság kizárásával folytatott tegnap Moszkvában tárgyalásokat Condoleezza Rice, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. Elsőként Igor Ivanov külügyminiszterrel találkozott; a szokásoktól eltérően a sajtót nem hívták meg az esemény helyszínére sem. Később Rice asszony orosz kollégájával, Vlagyimir Rusajlóval, továbbá Szergej Ivanov védelmi miniszterrel találkozott. A tegnapi volt a második magas szintű orosz-amerikai eszmecsere a háború kitörése óta. Lapértesülések szerint Rice megbeszélései középpontjában két kérdés állt: Irak háború utáni újjáépítése, valamint a Vlagyimir Putyin orosz és George Bush amerikai elnök által tavaly Moszkvában aláírt fegyverzetcsökkentési megállapodás ratifikációja. Az amerikai képviselőház márciusban jóváhagyta a hadászati támadó fegyverek egyharmadára csökkentéséről szóló megállapodást, míg az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma az iraki háború miatt elhalasztotta a ratifikációt. (MTI) Rice állítólag csereüzletről tárgyalt: az USA tekintettel lesz az orosz gazdasági érdekekre Irakban, a duma pedig a háború után ratifikálja a megállapodást (Képarchívum) Még az idén kipróbálják Újdelhi. Indiában még az idén kipróbálják azt az atomfegyver hordozására is alkalmas, nagy hatótávolságú rakétát, amelynek fejlesztése jelenleg is tart. Ezt az ország védelmi minisztere közölte, hozzátéve: a kísérlet időpontját még nem tűzték ki. Értesülések szerint a rakéta hatótávolsága meghaladja majd a 3 ezer km-t, így képes elérni Pakisztán egész területét, de akár Kína belső részeit is. (ma.hu) Óvintézkedések Romániában Bukarest. Rendkívüli óvintézkedéseket vezettek be Romániában abban a megyében, ahol a hét végén lépfene-fertőzés- ben meghalt egy idős ember. A helyi orvosok szerint a 64 éves román férfivel az anthrax súlyos változata végzett. Antibiotikummal kezelnek mindenkit, aki feltehetően érintkezett az elhunyttal, (ma.hu) London a háború utáni rendezést az ENSZ-re akarja bízni, de Washingtonban ettől ódzkodnak Nincs egyetértés a békéről Pillanatnyilag senki sem tudja felmérni, hogy az iraki háború milyen folyamatokat indított el az iszlám országokban. Ezekben a lakosság nagy része - nem utolsósorban a háború miatt - nemzeti hősként ünnepli bin Ladent vagy Szaddám Huszeint. (Reuters-felvétel) Belfast/London/Washington/ New York. Három hamis bombariadó is volt tegnap a nap folyamán Belfastban, ahová estére várták George Bush amerikai elnök érkezését. Kofi Annan ENSZ-főtitkár tegnap nem hivatalos ülésre ösz- szehívta a Biztonsági Tanácsot Irak ügyében. ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai elnök kétnapos északírországi csúcstalálkozója körül az utolsó pillanatig nagy volt a bizonytalanság, a Downing Street és a Fehér Ház által már pénteken bejelentett találkozó pontos időpontját nem közölték. Londonban még vasárnap este is olyan hírek keringtek, hogy Bush esetleg csak ma érkezik Északírországba. Az előzetesen ismertetett program szerint tegnap a késő esti órákra, tehát már lapzártánk utánra tervezték Bush és Tony Blair brit kormányfő első találkozóját, s ma csatlakozik hozzájuk Bertie Ahem ír kormányfő. A mai napon állítólag az izraeli-palesztin konfliktus, valamint a stagnáló északír békefolyamat jövője lesz a vezető téma. Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb érdeklődésre számot tartó problémával, az iraki háborúval és a háború utáni rendezéssel kapcsolatos kérdéseket Bush és Blair külön kívánta megvitatni, már csak azért is, mert az utóbbi napokban sok szó esett a bagdadi rezsim ellen felvonult két hatalom közötti vélemény- különbségekről. A brit kormány vezető tisztviselői, élükön Blairrel, többször is nyilvánosan kijelentették, hogy Irakot nem a szövetségesek, hanem az irakiak fogják kormányozni a háború után. Tony Blair az iraki lakosságnak szánt, több tízezer példányban terjesztett szórólapon azt ígérte, hogy a brit-amerikai erők egy nappal sem maradnak tovább Irakban a kelleténél. London a háború utáni rendezést az ENSZ-re akaija bízni, de Washingtonban - főleg a háború előtti biztonsági tanácsi kudarc miatt - ettől ódzkodnak. Múlt heti brit sajtóértesülés szerint az amerikai kormány már ki is dolgozta saját változatát az átmeneti időszakja: eszerint a fegyverek elhallgatása után 23 új minisztériumot hoznának létre Irakban, és mindegyik élén amerikai tisztviselők állnának. Ezzel szemben a Colin Powell külügyminiszter által ismertetett tervezet három lépcsőben képzeli el a háború utáni rendezést. Az elsőben az amerikai erők felügyelnék a biztonságot, fokozatosan kiépítenék az új közigazgatást, majd a harmadikban főleg emigráns és ellenzéki irakiakból létrehoznának egy ideiglenes kormányt, amely a demokratikus választásokig vezetné az országot. Nem véletlenül kérdezte tegnap e témáról a CBS televízió Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettest, aki szerint legalább hat hónapig eltarthat, amíg az USA vezette koalíció átadhatja a hatalmat Irak népének. Azt mondta, a háború utáni ideiglenes hatóságnak kettős feladata lesz, egyrészt az ínséget szenvedő iraki népet vízzel, élelemmel, gyógyszerrel látja el, másrészt megszervezi a választásokat. Kijelentette: „Az. iraki népnek alkalma lesz rá, hogy megmutassa az egész vüágnak, mire képesek az arabok.” Ahmed Csalabi, a száműzetésben működő Iraki Nemzeti Kongresz- szus (INC) vezetője, akire a Pentagonban számítanak, úgy véli, hogy az amerikai erőknek a választások megrendezéséig és a demokratikus kormány megalakulásáig Irakban kell maradniuk. Csalabi arra számít, hogy két éven belül elfogadják az új iraki alkotmányt. A helyzetet bonyolítja, hogy a washingtoni hatalmi központokban is eltérően ítélik meg a kérdést, egymás ellen is harcolnak azért, hogy ki irányítsa a megszállást a rezsim bukása után. A Pentagon egyáltalán nem kér az ENSZ-ből, és maga akaija irányítani Irakot. Donald Rumsfeld védelmi miniszter ahhoz is ragaszkodott, hogy a segélyezési tevékenységet is Jay Gamer nyugalmazott tábornok, a Pentagon újjáépítési és humanitárius segítségnyújtási hivatalának a vezetője ellenőrizze. Gamer közvetlen felettese Tommy Franks tábornok, a térségbeli erők parancsnoka lesz. Colin Powell és a külügyi tárca viszont - Tony Blair brit kormányfővel együtt - nagyobb szerepet szánna az európai szövetségeseknek és az ENSZ-nek, ez Powell múlt heti brüsszeli tárgyalásain egyértelművé vált. Kofi Annan főtitkár tegnap nem hivatalos ülésre összehívta az ENSZ Biztonsági Tanácsát Irak ügyében. A BT soros elnökségét április elejétől ellátó Mexikó képviselője New Yorkban közölte, hogy a téma a szövetséges hadművelet utáni iraki helyzet, különös tekintettel az ország akkori irányítására, illetve az újjáépítésre. Az ENSZ-központban az is kiszivárgott, hogy Annan a következő napokban konzultálni kíván az újjáépítés kérdéséről a francia, a brit, az orosz és a német kormánnyal. Annan holnap várhatóan Franciaországba látogat, pénteken pedig Gerhard Schröder német kancellárral találkozik. Annan az elmúlt napokban többször utalt arra, hogy a világszervezet Afganisztánban és a Balkánon már bőséges tapasztalatot szerzett a háború utáni igazgatás és újjáépítés terén. Annan kevesli azt, amilyen szerepet Washington szán az ENSZ-nek. EU-bírálat Izraelnek Kollektív büntetés Athén/Jeruzsálem. Az EU soros elnökségét betöltő Görögország tegnap megengedhetetlennek minősítette és élesen eh'télte az Izrael részéről a palesztinokkal szemben alkalmazott kollektív büntetést, aminek a házrombolásokat értékeli. A izraeli megszálló hadseregnek a ciszjor- dániai Túl-Karm településnél végrehajtott cselekményei „a gyűlöletnek és erőszaknak adnak új tápot”. Az állásfoglalás az izraeli hadsereg azon gyakorlatára utal, amelynek jegyében módszeresen lerombolja palesztin merénylők családjainak házát. Az EU-elnökség megértést tanúsított Izrael biztonsági igényei iránt, de kifejezte meggyőződését: ezek csak a közel-keleti rendezésre felállított menetrend azonnali és kölcsönös teljesítésével, valamint a független palesztin állam létrehozásával biztosíthatók. Az izraeli eljárás erőteljesen sérti a 4. genfi konvenció rendelkezéseit, amelyek a megszállt területek polgári lakosságával való bánásmódról szólnak. (MTI) Rendőrök az áldozatok Merényletek Groznijban Moszkva. Öt rendőr vesztette életét tegnap délután a csecsen fővárosban, Groznijban, amikor szaka- dárok felrobbantották Niva terepjárójukat a köztársasági sajtóminisztérium mellett. Egy másik merénylet is történt előzőleg a minisztérium mellett, akkor a célpont egy Ural katonai teherautó volt. Szemtanúk közlése szerint csak a vakszerencsének köszönhető, hogy senki nem sérült meg. A délutáni robbantás erejére jellemző, hogy a rendőrök holttesteit 40-50 méterre repítette a detonáció. Feltételezések szerint a szakadárok azért választották a sajtóminisztérium épületét, mert a tervek szerint oda érkeztek volna be a Vesztyi Reszpubliki című hivatalos csecsenföldi lap példányai, a köztársaság új alkotmánynak teljes szövegével. (MTI) Várhatóan még a szerb ortodox húsvét előtt feloldják a rendkívüli állapotot Politikusok érintettek a gyilkosságban MTI-JELENTÉS SARS: kontinensünkön az EU szerint stabil a helyzet Új európai központ amerikai minta szerint Belgrád. Fordulatként értékelik Zoran Zsivkovics szerb kormányfő legutóbbi nyilatkozatát. Eddig Szerbiában csak a bűnözői köröket, az alvilágot vádolták a Djindjics-gyü- kossággal. Zsivkovics szerint azonban egyes politikai pártok tagjainak is közük volt a néhai miniszterelnök meggyilkolásához. Zsivkovics a belgrádi B92 rádióban tegnap közölte: „nagyon világos jelek” utalnak arra, hogy egyes politikai pártok tagjainak közük volt a gyilkossághoz. A nyomozás során „szóba került néhány jelenlegi és volt politikus neve” - mondta Zsivkovics, aki szerint minderre még fényt kell derítenie a nyomozásnak, bizonyítani kell a vallomások helytállóságát. Elmondta azt is. Hogy a köztársasági elnök várhatóan a Brüsszel. Belgiumban többé nem lesz könnyű bíróság elé citálni kiérdemesült külföldi diktátorokat, véreskezű zsarnokokat. Ugyanis a szenátus heves vita után, a törvényhozási ciklus utolsó aktusaként jóváhagyta a belga bíróságok egyetemes illetékességét alaposan megnyirbáló törvénymódosítást. A belga törvényhozás éppen tíz éve hozta meg egyhangú szavazással azt a híres törvényt, amellyel a fejlett országok közül egyedüliként bíróságait felhatalmazta arra, hogy magánfeljelentés alapján eljárást indítsanak a genfi konvenciszerb ortodox húsvét, vagyis április 27-e előtt feloldja a rendkívüli állapotot, melynek bevezetésére kizárólag a nyomozás sikere érdekében volt szükség. Tájékoztatása szerint a Djindjics elleni merénylet elkövetői és az alvüág ellen folytatott hajszában a hatóságok előállították a volt állambiztonsági elitegység (JSO), az úgynevezett vörössapkás osztag harminc tagját, tucatnyit közülük vizsgálati fogságba helyeztek. Dusán Mihajlovics belügyminiszter tegnap azt nyüatkozta, hogy a Djindjics-gyilkosság körül „minden tisztázott, a közvetlen elkövetők többsége már előzetes letartóztatásban van, s nagy részük beismerte érintettségét”. Ismert azon személyek teljes névsora, akik előkészítették és végrehajtották a gyilkosságot, s már csak napok kérdése, hogy mikor fognak el mindenkit. A merényókban meghatározott háborús és emberiség elleni bűncselekmények ügyében - függetlenül attól, hogy a felpanaszolt cselekményt ki és a Föld mely pontján követte el. E törvény alapján az elmúlt években jó harminc idegen államférfit jelentettek fel főleg a brüsszeli bíróságon. Köztük van Szaddám Húszéin iraki, Fidel Castro kubai elnök, Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke, Ariel Sáron izraeli miniszterelnök, Hisszén Habré volt csádi elnök, továbbá idősebb George Bush amerikai exelnök, Norman Schwarzkopf nyugalmazott tábornok, Colin Powell mai külügyminiszter és Dick Cheney alelnök. let tisztázása szempontjából azonban már nem lényeges, hogy ók még szökésben vannak, mivel - így Mihajlovics - az eddigi nyomozás során a hatóságok olyan információkhoz jutottak, hogy már most vádat lehetne emelni mindannyiuk ellen. A belügyminisztériumi közlemény szerint a zimonyi klán tíz tagja még szökésben van. Nem fogták el Müorad Lukovics Legiját, a vörössapkások egykori parancsnokát, aki két másik személlyel együtt a bűnszövetkezet élén állt. Mihajlovics szerint az Ivan Stambolics volt szerb elnök meggyilkolása kapcsán indított nyomozás fényt derített arra, hogy a bűntett „ihletói” felelősek egy sor más politikai bűncselekményért is, beleértve a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke, Vük Draskovics elleni három merényletkísérletet és Szlavko Curuvija ellenzéki lapkiadó meggyilkolását. Sáron ügyében két év óta egyre romlik a viszony Izrael és Belgium között. A belga balközép kormánynak egyre kínosabb lett ez a törvény, így kezdeményezésére olyan módosító javaslat került a törvény- hozás elé, amely számos megszorítással gyakorlatilag lehetetlenné teszi a továbbiakban idegen államférfiak vád alá helyezését. A belga bíróságok a most megszavazott módosítás értelmében csak akkor indíthatnak eljárást idegen állampolgárok ellen, ha a gyanúsított legalább a feljelentés idején Belgiumban tartózkodik és/vagy ha a feljelentő a megnevezett bűncselekmény közvetlen áldozata. MTI-JELENTÉS Brüsszel. Világméretekben a hét végén is folytatódott a súlyos heveny légúti szindróma (SARS) terjedése - elsősorban Hongkongban és Kanadában Európában ehhez képest stabilnak tekinthető a helyzet - közölte tegnap Brüsszelben az Európai Bizottság illetékese. David Byme egészségügyi és fogyasztóvédelmi kérdésekért felelős biztos szóvivője szerint pénteken a kontinensen összesen 27 gyanús és 17 valószínű SARS-eset volt. A tegnap reggeli állapotok szerint a gyanús esetek száma változatlan, a valószínűeké pedig 19- re nőtt, vagyis a helyzet gyakorlatilag stabilnak tekinthető. A két csoportba tartozó esetekről a bizottság a fertőző betegségek megfigyelésére és ellenőrzés alatt tartására szolgáló korai előrejelző hálózat révén szerzett tudomást, ami egyúttal azt is mutatja, hogy e rendszer hatékonyan működik - fűzte hozzá a szóvivő. Byme ezzel együtt is tart attól, hogy ennél súlyosabb járványok kitörésére a tagországok nincsenek megfelelően felkészülve, s ugyanez érvényes a bioterrorizmus esetleges veszélyeire is. Az Európai Unióban egyelőre nincs olyan hatékony és összehangolt megfigyelési, illetve intézkedési mechanizmus, amelynek révén szembe lehetne nézni az ilyen fenyegetésekkel. Az uniós biztos ezért a közeljövőben - legkorábban május végén - javaslatot kíván tenni egy európai betegségmegelőzési és -ellenőrzési központ létrehozására, amely az egyesült államokbeli Atlantában működő betegségellenőrzési központhoz (CDC) hasonló feladatokat látna el. David Byrne tervei szerint a központnak 2005-re működőképesnek kellene lennie, és tevékenységét a tagországok közötti betegségmegelőzési együttműködés összehangolására kellene összpontosítania. A szóvivő utalt arra, hogy a járványok féken tartásának lehetőségeit illetően jelenleg alapvetően eltérő a helyzet a járványos állatbetegségek és az embereket megtámadó fertőző kórok között. Az előbbi esetben - mint például a közelmúltbeli száj- és körömfájás vagy marhakór-járvá- nyok esetén - közösségi szinten szabályozott és összehangolt intézkedéseket lehet hozni az állatok mozgásának és szállításának korlátozására vagy betiltására. Emberi járványok esetében ilyesmire nincs lehetőség. A fertőző betegségeket megfigyelő hálózat csak árra képes, hogy megpróbálja egyeztetni a tagországok fellépéseit, és rávenni őket arra, hogy lehetőség szerint összehangoltan cselekedjenek. De ha például a tagországok illetékes hatóságai eltérő utazási tanácsokat adnak állampolgáraiknak, eleve nem lehet hatékonyan szembeszállni a fertőzések terjedésének veszélyeivel. A szóvivő ennek kapcsán utalt arra, hogy a bizottság e téren szorosabb harmonizációt tartana szükségesnek az Unió - jelenlegi és majdani - tagállamai között. A témával kapcsolatos további híreink a 24. oldalon. Már nem lesz könnyű bíróság elé citálni kiérdemesült külföldi diktátorokat Felhígult a leghíresebb belga törvény MTI-JELENTÉS