Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-29 / 74. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 29. El Kill FŐID Új amerikai hadművelet Bagram. Újabb nagyszabású hadműveletbe kezdtek az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok. E második, Sivatagi oroszlán fedőnevű hadműveletben több száz amerikai katona vesz részt, akik akcióikhoz légi támogatást kapnak. Az előző, Bátor csapás fedőnevű hadművelet Kandahár tartományban szinte egy időben kezdődött az Irak elleni háborúval. A Sivatagi oroszlán egy héttel később, csütörtökön indította akcióit az 505. ejtőernyős gyalogezred katonáinak részvételével. A Reuters brit hír- ügynökség jelentése szerint az első eredmények közt szerepel, hogy felfedeztek két fegyverrejtekhelyet, amelyekben rakétákat és aknavetőket is találtak. (MTI) Kivégzés Afganisztánban Kabul. A Vöröskereszt egy Afganisztánban dolgozó munkatársa „hidegvérrel végrehajtott kivégzés” áldozata lett - közölte tegnap Uruzgán tartomány kormányzója. A két vöröskeresztes járművet, amelyek Kandahárból tartottak észak felé, tálib fegyveresek tartóztatták fel. Az autóból kirángatták az egyetlen külföldit, a svájci állampolgárságú, salvadori születésű Ricardo Munguiát, és a Vörös- kereszt afgán munkatársainak szeme láttára, egy géppisztolysorozattal agyonlőtték. Arra hivatkoztak, hogy „hitetlen”. A konvoj többi tagjának nem esett bántódása. A gyilkosságért a kormányzó a tálibokat és az al-Kaidát tette felelőssé. (MTI) Phenjani fenyegetőzés Phenjan. Észak-Korea tegnap elítélte Japánt, amiért kémműholdat bocsátott fel. A phenjani külügy ellenséges cselekedetnek minősítette a műhold szolgálatba állítását, és figyelmeztette Tokiót, hogy „viselnie kell a felelősséget a következményekért”. (MTI) Meghalt Patrick Moynihan Washington. Hetvenhat éves korában meghalt az amerikai politikai élet egyik jeles személyisége, Patrick Moynihan egykori szenátor, aki 24 éven át volt tagja az amerikai törvényhozás felsőházának. Moynihan élő példa volt a korlátlan lehetőségek Amerikájára: New York-i utcai cipőtisztítóból küzdötte fel magát a Demokrata Párt színeiben szená- tori tisztséget elnyerő tekintélyes politikussá. Az USA ENSZ-nagykövete is volt. Tisztelői szemében egyike volt azoknak, akiket a párt baloldali szavazói a Reagan- és a Bush-korszak neokonzervatív eszmeiségével is dacolva képesek voltak bejuttatni a szenátusba. (MTI) Moynihan halálát hatalmas veszteségnek nevezte Hillary Clinton, aki 2000 novemberében helyette szállt harcba New York állam szenátori helyéért (Képarchívum) A háború előtt a lakosság hatvan százalékának ellátása függött a programtól Gyorssegély Iraknak New York. Az ENSZ a világ kormányaihoz fordult egy 2,1 milliárd dollár értékű, Iraknak nyújtandó humanitárius gyorssegély ügyében. Ez a világszervezet történetének eddigi legnagyobb összegű segélykérése. Tony Blair és Kofi Annan elégedetten nyugtázta a Biztonsági Tanácsban létrejött kompromisszumot. ÖSSZEFOGLALÓ Ami a 2,1 milliárdos gyorssegélyt illeti, ebből 1,2 milliárdot a római székhelyű Világélelmezési Program kapna, hogy élelmiszert vásároljon az iraki lakosságnak. Az ENSZ tisztségviselői a nap folyamán találkoztak több olyan tagállam képviselőivel, amelyektől az első adományokat várják. A legnagyobb adományozók közé korábban az USA, az EU, Japán, Kanada és Ausztrália számított, de elképzelhető, hogy most néhányan közülük kevésbé lesznek nagylelkűek, tekintettel arra, hogy az USA és Nagy-Britannia az ENSZ BT felhatalmazása nélkül indította meg az Irak elleni háborút. A nemzetközi jog értelmében a humanitárius segélyezésért a megszálló hatalom viseli a teljes felelősséget, de az ENSZ is szeretne szerepet vállalni benne. Tony Blair brit miniszterelnök és Kofi Annan ENSZ-főtitkár elégedetten nyugtázta a BT-ben létrejött kompromisszumot az iraki kőolajat élelmiszerért program felújítása ügyében. Blair csütörtökön késő este New Yorkban tájékoztatta Annant a George Bush amerikai elnökkel folytatott megbeszéléseiről. Blair igyekezett rábeszélni Busht, hogy nagyobb szerepet juttasson az ENSZ-nek Irakban, mint azt eddig tervezte. A BT tagjai ugyancsak csütörtökön este elvi megállapodásra jutottak a kőolajat élelmiszerért programnak a háborús helyzetre való alkalmazásáról. Igaz, a program felújítását lehetővé tevő határozatot még el kell fogadnia a testületnek. A határozatban a BT felhatalmazná Annant, hogy a programot egyelőre Iraki adatok szerint már a háború előtt is több száz gyermek halt meg évente a kórházakban az akut gyógyszerhiány miatt (TASR/AP-felvétel) 45 napig saját hatáskörben felújíthassa, a szükséges változtatásokkal. Diplomáciai források szerint az áttö- f rést az tette lehetővé, hogy brit javaslatra töröltek a szövegből egy közveden utalást az USA-ra és Nagy- Britanniára. Az ereded megfogalmazást különösen Oroszország kifogásolta, mert az amerikai-brit megszálló hatalom elismerését és ezzel az iraki háború utólagos legitimálását látta benne. A kőolajat élelmiszerért program jelenleg több mint 2,5 milliárd dollár értékű élelmiszer szállítását öleli fel. A háború előtt az iraki lakosság hatvan százalékának ellátása függött a programtól, amelynek keretében Irak a világszervezet felügyelete alatt olajat adhatott el, hogy élelmiszert, gyógyszert és más civü javakat importálhasson. A BT konzultációin nem esett szó újabb olajeladásokról, hanem csak a már engedélyezett javak Irakba juttatásáról, amint a helyzet megengedi. Az ENSZ röviddel az amerikai-brit invázió kezdete előtt felfüggesztette a programot, kivonva Irakból több mint 300 segélymunkását, akik a segélyek elosztását ellenőrizték. Az iraki humanitárius probléma mellett Blair és Annan a palesztinok és izraeliek közötti békéltető erőfeszítésekről is tárgyalt, szorgalmazva a közel-keleti kvartett tervének megvalósítását. Az izraeli-palesztin konfliktus rendezése a Szaddám-rezsim elleni hadjárat végétől függ Nem lesz útiterv, amíg háború van MTI-HÍREK Jeruzsálem. A közel-keleti béke megteremtésére vonatkozó „útiterv” nyilvánosságra hozatala nem várható addig, amíg tart az iraki háború - jelentette ki tegnap egy magas rangú izraeli vezető. „Arra számítunk, hogy e dokumentum nem kerül napvilágra az Irak elleni háború vége előtt, és hogy az Egyesült Államok előzőleg konzultálni fog velünk” - mondta az AFP-nek a név nélkül nyilatkozó illetékes. Elégedetten szólt arról, hogy George Bush amerikai elnök csütörtöki sajtóértekezletén nem tűzött ki pontos határidőt a béketerv közzétételére. Csütörtökön Camp Davidben az amerikai elnök a brit miniszterelnökkel megtartott találkozóján tekintette át az utóbbi napokban a sajtóban csak útitervként emlegetett nemzetközi béketervet. A közel-keleti helyzettel foglalkozó kvartett - az Egyesült Államok, az ENSZ, az Európai Unió és Oroszország - által kidolgozott tervezet előirányozza egyebek közt egy palesztin állam megteremtését 2005-re. Az érem másik oldala az Izraelnek nyújtandó biztonság, vagyis minden, a zsidó állam ellen irányuló terrorista tevékenységet fel kell számolni. Ariel Sáron izraeli kormányfő diplomáciai tanácsadója, Zalman Sóval a maga részéről azt hangoztatta, hogy „nem annyira a dokumentum közzététele fontos, mint annak megvalósítása”. Mint mondta, azt nagyvonalakban már közreadták, csak még nem öntötték végleges formába. ,A lényeg az, hogyan valósul meg, ez pedig nagymértékben függ majd az iraki háború kimenetelétől. Mármint hogy az lehetővé teszi-e vagy sem a Közel-Kelet átalakítását, reményeink szerint úgy, hogy a szélsőségesek táborát meggyengíti.” Az izraeli rendőrség tegnap megerősítette a készültséget Kelet-Jeruzsálem mecsetjei körül, felkészülve arra, ha palesztin csoportok az imádságot Irak melletti tüntetésekre akarnák felhasználni. Az Omár és al-Aksza mecsetek közelébe csak 40 évesnél idősebb muzulmán hívőket engedett a rendőrség, s közülük is csak azokat, akik igazolni tudták, hogy a város arab szektorában laknak. Tegnapig nem volt vetélytársa, de Zeman megpróbálta mozgósítani a híveit Spidla kormányfő pozíciója a tét KpKESJÁNOS Prága. Megtartja-e Vladimír Spidla cseh kormányfő továbbra is elnöki pozícióját a Cseh Szociáldemokrata Pártban (CSSD) vagy sem - prágai megfigyelők szerint ez a kulcskérdése a legerősebb cseh kormánypárt hétvégi háromnapos tisztújító kongresszusának, amely tegnap délután nyílt meg Prágában. Bár Spidla a tavaly júniusi képviselőházi választáson győzelemre vitte a szociáldemokratákat, de pozíciója az idei államfőválasztás után - amelyből az ellenzéki Václav Klaus került ki győztesen - megrendült, s a regionális szervezetek egy része a távozását követeli a párt éléről. Ha ez valóban megtörténne, annak komoly belpolitikai következményei lennének, s kormányátalakításra kerülne sor. A tanácskozás kezdetekor azonban Vladimír Spidla volt az egyetlen elnökjelölt, s várható, hogy ha nehezen is, de elnöki tisztségét megtartja. A párt két további erős embere - Stanislav Gross első pártelnök- és kormányfőhelyettes, belügyminiszter, valamint Zdenék Skro- mach munkaügyi és népjóléti miniszter, pártalelnök, a baloldali szárny vezetője - egyaránt jelezték, hogy nem kívánják Spidla távozását a kormány éléről. „Spidla tevékenységétől, jelölésétől nem vagyok elragadtatva, de önként nem indulok ellene” - jelentette ki Skromach. A kongresszus 600 küldöttének azonban ma délig van még ideje arra, hogy ellenjelöltet állítson Spidlának, aki Milos Zeman távozása - 2001 tavasza - óta vezeti a szociáldemokráciát. Zeman volt kormányfőt és pártelnököt, aki nyílt ellentétbe keveredett Spidlával, meghívták ugyan a kongresszusra, de ő jelezte, hogy a tanácskozáson nem vesz részt. Ennek ellenére a sajtó útján felszólította híveit, hogy távolítsák el a párt éléről Spidlát és Grösst, s új elnöknek Skromachot válasszák. Spidla tegnapi kongresszusi beszédében kizárta a kommunista párttal való együttműködést, mert „a kommunisták programja továbbra is olyan elfogadhatatlan forradalmi elemeket tartalmaz, mint például a magánvagyon korlátozása”. Az új pártvezetés megválasztására a tervek szerint ma este kerül sor. Washington még titkolja, mi a célja az ejtőernyősökkel Az északi nem igazi front MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Doha. Hírügynökségek az északi front megnyitása felé tett első lépésként értékelték, hogy csütörtök hajnalban ezer - majd még további kétszáz - amerikai kommandóst dobtak le Észak-Irakban. Az amerikaiak által támogatott kurd fegyveresek máris több ponton betörtek az iraki hadsereg által ellenőrzött területekre. Több katonai elemző úgy véli azonban, hogy a szövetségesek észak-iraki frontjának megnyitása hetekbe telne, és hatalmas mennyiségű nehézfegyvert kellene hozzá légi úton odaszállítani. Ez az ezer ember még nagyon kevés ahhoz, hogy felvegye a harcot a Bagdadtól északra lévő két iraki hadtesttel. Viszont már hozzáfogtak egy repülőtér létesítéséhez, amelyen erősítés érkezhet. A Reuters szerint a kérdés az, hogy mekkora erősítés, és milyen fegyverzettel. Vlagyimir Kuzar, az orosz hadsereg lapjának elemzője szerint ráadásul a két északi iraki hadtest a legjobbak közé számít, ezek a kurdok elleni harcokban edződtek. Vincent Brooks dandártábornok, az amerikai középső parancsnokság helyettes hadműveleti főnöke újságírólúiak azt mondta: a szövetségnek az északi erőkkel az a célja, hogy „növelje lehetőségeik számát és az iraki hatalom fenyegetettségét. Egy dandár jelenléte jelentősen megváltoztatja a háború dinamikáját. Egy ilyen erő képessége nagyobb is lehet annál, mint az ember ránézésre gondolná. Ha úgy döntünk, ez az erő támadásra is használható.” Robert Kamiol, a Jane,s Defence Weekly stratégiai hetilap elemzője azt mondta: az északi ejtőernyősök feladata elsősorban megőrizni a kurdok ellenőrizte terület stabilitását, de használhatók Bagdad szorítógyűrűbe fogásában is. „Az első nyilvánvalóbb, az utóbbi cél inkább csak lehetséges” - tette hozzá. Christopher Langton, a londoni nemzetközi stratégiai tanulmányok intézetének elemzője úgy véli, az északi amerikai erő potenciálja nagyon kicsi, az északi front nem igazi front. „Ha részt kellene vennie a Bagdadért vívandó csatában, akkor ahhoz már késő van, és a benne rejlő haderő nem megfelelő. A főváros elsődleges megszállásáért nem tudnának sokat tenni, hacsak nem szállítanak hozzájuk légi úton nehézfegyverzetet, ami viszont hatalmas, sokáig tartó művelet lenne, mert egy repülőgép egyszerre csak egy vagy két harckocsit tud szállítani.” Frank Humbach német elemző is úgy véli, egy ilyen művelet néhány napra szinte teljesen lefoglalná a szövetségeseket, ütőképes északi erő legkorábban csak a jövő hét közepére tudna összeállni. Ráadásul egy ilyen viszonylag kis erő veszélyben volna, az irakiak könnyen úgy dönthetnek, hogy megtámadják. Cezary Rutkowski ezredes, a varsói Nemzetvédelmi Akadémia stratégiai tanszékének tanára szerint a szövetségesek a legmegfelelőbb időpontot választották az északi front megnyitására, mert az irakiak már déli irányban mozgósították fő erőiket, és a légi fölény gyakorlatilag lehetetlenné teszi számukra az átcsoportosítást. „Most már minden út Bagdadba vezet, és a szövetségeseknek az idő és a veszteség dilemmája között kell választaniuk. Ha megrohamozzák a várost, értékes időt nyernek, de nagy veszteségeket szenvednek, ha viszont tartós ostromra rendezkednek be, veszteségeiket a minimumra csökkentik, ellenben időt veszítenek, ami a védők malmára hajtja a vizet.” Hallatják szavukat az Európai Unió kis tagállamai Összefog a hét törpe ÖSSZEFOGLALÓ Luxembourg. Az Európai Unió jövőjéről és a kis tagországok szerepéről tárgyal a jövő héten a hét törpe - ahogyan az Unió legkisebb tagországait nevezni szokták. Céljuk az, hogy a nagyokkal tudassák: ha összefognak, velük is számolni kell. A Bene- lux-államok, valamint Írország, Portugália, Finnország és Ausztria képviselői a jövő kedden találkoznak Luxembourgban, s megpróbálnak egységes álláspontot kidolgozni az Unió jövőjét illetően. Várhatóan igyekeznek majd új javaslatot kialakítani a tanács elnöksége ügyében is, hiszen ez a probléma a kis tagországok egyik kedvenc témája. Míg a nagyok állandó elnököt szeretnének, a kisebbek inkább arra hajlanak, hogy minden lehetséges módon fenntartsák a jelenlegi rendszert, amely szerint a tagországok félévenként váltakozva látják el az EU vezetését. Ezáltal biztosított ugyanis a lehetőség, hogy a hét törpe is vezető szerephez jusson. Az Unió alkotmányának kidolgozásával megbízott konvent vitái viszont azt mutatják, hogy a jelenlegi rendszer tarthatatlan, ugyanis a nagy tagországok - és velük egyetértésben Valéry Giscard d’Estaing, a konvent elnöke - ellenzik a megőrzését. A hét kis tagország államelnökei és külügyminiszterei arról az elképzelésről is tárgyalnak majd, amely szerint a tanács elnökének mandátumát meghosszabbítanák hat hónapról 2-3 évre, ám az erre kiválasztott személynek az államelnöki tisztséget is el kellene látnia. Elemzők szerint a nagyok valószínűleg ezt a javaslatot sem támogatják majd. „Nem tartom elképzelhetőnek, hogy a nagyobb tagországok egyetértse- nek például azzal, hogy Málta vezesse az egész gépezetet” - nyilatkozta egy nagy EU-tag névtelenséget kérő diplomatája. A kis országok ennek ellenére próbálkoznak. „Tulajdonképpen arra megy ki a játék, hogy Valéry Giscard d’Estaing tudomásul vegye: Európa jövőjéről nem csak négy nagy tagország vitatkozik és dönt” - vallotta be az EU Observemek egy luxembourgi diplomata. A kicsik jövő keddi találkozója megelőzi az EU tagországainak és a konvent elnökének április 16-i athéni, nagy fontosságú egyeztetéseit. A görög fővárosban az EU-tagállamok vezetői gyűlnek majd össze és írják alá a tíz új tagország csatlakozását szentesítő szerződéseket. Emellett Athénban fontos döntések születnek majd az EU egységes külpolitikáját, biztonságpolitikáját ületően, s intézményi kérdésekben is várhatók határozatok. (euro.hu) Észak-Korea máris háborús áldozatnak érzi magát Hisztérikus reagálás MTI-HlR Szöul/Ujdzsongbu. „A márciusi amerikai-dél-koreai közös hadgyakorlat egy atomháború nagyszabású próbája, amely arról tanúskodik, hogy az USA Észak-Korea megtámadására készül az iraki háború után” - írta tegnap a phenjani kommunista vezetés lapja. A Reuters emlékeztetett rá, a hadgyakorlatok elleni tiltakozásul a phenjani küldöttség szerdán kivonult arról a tárgyalásról, amelyet katonai összekötők szintjén a panmindzsoni ENSZ-parancsnok- sággal folytatott. A Rodong Színműn szerint az amerikai katonai stratégia első két lépése, Afganisztán és Irak után „nem kétséges, hogy a harmadik lépést a Koreai-félszigeten teszik meg. Tudniuk kell azonban, hogy a KNDK nem Afganisztán és nem is Irak.” Észak-Korea tagadja, hogy atomfegyver-programja lenne, ugyanakkor fenntartja magának a jogot üyen fegyverek gyártására. Egyébként a Phenjan által sérelmezett manővereken az amerikaiak mindenféle forgatókönyvekre készülnek a félszigeten: partraszállásokra, harckocsicsatákra, amerikai támaszpontok elleni támadásokra, továbbá arra is, hogy háború esetén amerikai civilek tízezreit evakuálják.
