Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-29 / 74. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 29. Közélet 5 Beszélgetés Simon Zsolttal a terménypiacokon dúló feszültségről és az új restitúciós törvény tervezetéről Már az állomány likvidálását fontolgatják a sertéstenyésztők Új törvénytervezetet bocsá­tott a napokban tárcaközi egyeztetésre a Simon Zsolt ve­zette földművelésügyi minisz­térium. Ha a kormány és a parlament is változatban for­mában jóváhagyná, lehetőség nyílna a restitúciós igények újbóli érvényesítésére. Erről, valamint az egyes termények piacán kialakult feszültségről beszélgettünk a miniszterrel. GÁGYOR ALÍZ A sertéstenyésztők rendkívül el vannak keseredve, ugyanis sem­mit sem enyhült a sertéspiacon ősztől tartó feszültség. Visszajel­zéseink alapján sok dél-szlovákiai állattenyésztő egyedüli kiútnak az anyaállomány likvidálását tartja. Várható változás? A minisztérium csütörtökön döntött a kilónkénti 8 koronás hozzájárulás fizetéséről a feldolgozónak, ha az legalább 39 koronát fizet a termelő­nek. A hozzájárulás csak a minőségi, tehát az S, az E és az U osztályba so­rolt sertésekre vonatkozik. A tárca, pontosabban az Intervenciós Agrár­ügynökség (IPA) 10 ezer tonna ser­téshúsra nyújt ilyen támogatást. Re­mélem, ezzel az április 1-jétől hatá­lyos intézkedéssel sikerült stabilizál­ni a helyzetet. Az IPA-nak nem ez az első kísérle­te. Február derekán 5 ezer tonna sertéshús támogatott exportjára írt ki versenypályázatot. Volt en­nek valamüyen hatása? Az export nem valósult meg, a pá­lyázatra jelentkező cégek végül visz- szaléptek. » Nagyon nehéz volt együttműködni azokkal a minisztérium­ban dolgozó szakértők­kel, akik az előző tárca­vezetés hatása alatt . álltak. « Nyilván a lengyel piacon felhal­mozódott eladhatatlan többlet miatt, amelynek exportjára a len­gyel kormány kilónkénti 2-2,5 zlotyt fordít. Magyarországon 50 Mindent megteszünk azért, hogy a lengyelországi sertéshús ne nálunk kössön ki, Magyarországról pedig nem hozható be dotált sertéshús (Somogyi Tibor felvétele) ezer tonna sertéshústól akarnak megszabadulni, kilónként 85 fo­rintos exporttámogatással. Nem csoda hát, hogy a szlovákiai ser­téstenyésztők aggódnak... Mindent megteszünk azért, hogy a lengyelországi sertéshús ne nálunk kössön ki. A magyar többlettől pedig nem félek, hiszen a két ország közöt­ti szerződések nem teszik lehetővé a dotált sertéshús behozatalát. A sertéstenyésztők és feldolgozók érdekvédelmi szervezete - cseh mintára - a behozatali vám eme­lését kérte az agrár-, illetve gazda­sági tárcától. Az indítványt alaposan alá kell tá­masztani, hogy a nemzetközi szer­vezetek részéről megtámadhatatlan legyen. Ezen dolgoznak most a két minisztérium illetékesei. Nem dönt­hetünk elhamarkodottan. Csehor­szág ugyan rugalmasan 88,5 száza­lékra emelte a lengyel sertések be­hozatali vámját, ám alig néhány nap elteltével nemzetközi vizsgálat in­dult az ügyben. Nálunk sajnos na­gyon nehéz beszerezni a hiteles ada­tokat, amelyek alátámasztják a ser­téstenyésztők kérését. Úgy látom, nagyrészt azoknak a termelőknek köszönhetően alakult ez így, akik a fekete gazdaságot gyarapítják. Miat­tuk húzódik el a szükséges adatok beszerzése, s erre fizetnek rá a be­csületesen vállalkozó tenyésztők. E héten döntött a tárca a tejfeles­leg exporttámogatásáról is. Azon­ban az IPA versenypályázati felhí­vásában egy szó sincs arról, hogy mennyi pénzt szánnak a piaci egyensúly helyreállítására. Szándékosan, hogy az exportra vál­lalkozók ne a keret nagysága alapján határozzák meg exporttámogatási igényüket, javaslatukat. Ami a malá­ta exporttámogatását illeti, jövő hé­ten tárgyalunk újból a malátaterme­lőkkel és a sörárpatermelőkkel az ex­porttámogatásról. Az eddigi tárgya­lások azért fulladtak kudarcba, mert ezeken csak az egyik fél vett részt. Váltsunk témát. A héten készült el az a törvénytervezet, amely le­hetővé tenné azoknak a jogosult személyeknek, akik 1995-ig nem tudták érvényesíteni földtulaj­donhoz való jogukat, hogy azt 2004 végéig megtegyék. Nehéz szülés volt? Nagyon nehéz volt együttműködni azokkal a minisztériumban dolgozó szakértőkkel, akik az előző tárcave­zetés hatása alatt álltak. A 229/91 és a 185/1995 Tt. számú törvények módosítására hivatott új jogszabály tervezetének első változata január elején látott napvilágot. A tervezetet azután az MKP-n belül több szakér­tővel, így Gál Gábor parlamenti kép­viselővel is véleményeztettem. En­nek az együttműködésnek az ered­ményeként született meg az új, az MKP és a kormány programjában is szereplő jogszabálytervezet. Tehát minisztériumi és miniszté­riumon kívüli jogászok közösen dolgozták ki a tárcaközi egyezte­tésre továbbított tervezetet? Pontosan, de a munka oroszlánrész­ét Gál Gábor és a köré csoportosuló, fiatal jogászokból álló csapat végez­te el. A tervezet végső, paragrafu­sokba öntött változatát az MKP gaz­daságpolitikai bizottsága is megtár­gyalta és a felmerült hibalehetősé­geket korrigálta. Mivel a törvényt a párt programjának teljesítése szem­pontjából nagy horderejűnek tar­\\ Nagyon nehéz hite- r les adatokat szerez­ni, főként azon sertéste­nyésztők miatt, akik a fekete gazdaságot . . gyarapítják. \\ tom, a tárcaközi egyeztetés előtt be­terjesztettem az elnökség elé is, amely azt szintén jóváhagyta. Van már valamilyen visszhang, a koalíciós pártok elfogadhatónak tartják a tervezetet? Még nincs és nem is lehet visszajel­zés, erre leghamarabb a jövő héten számíthatunk. De én bízom benne, hogy a tárcák módosítások nélkül hagyják jóvá. Természetesen kon­zultáltam államtitkáraimmal és más pártok jogászaival is, akik úgyszintén támogatásukról bizto­sítottak. Van áttekintésük vagy becslésük arról, hogy hány embert is érinte­ne a törvény? Nincs, hiszen sokan nem léptek, lép­hettek az ominózus miniszteri körle­vél miatt, amelyet elődöm, Pavel Koncos az akkori államtitkárral, Mé­száros Győzővel íratott alá. Ezt a le­velet már visszavontam. RÖVIDEN Schuster magánfelmérése Pozsony. Rudolf Schuster saját közvélemény-kutatást készít. A köz- társasági elnök az országot járva arról tájékozódik, mennyire támo­gatja a lakosság Szlovákia EU-tagságát, s milyen arányban járulnak majd az urnákhoz. Saját bevallása szerint már több száz embert megkérdezett, s figyelt arra, hogy különböző szociális csoportokból legyenek, így akár reprezentatívnak is mondható a felmérés. Az ed­digi eredményekkel nagyon elégedett, mivel csak a megkérdezettek tíz százaléka mondta azt, hogy nem megy el szavazni. Az anonimi­tásra nagyon vigyáz, így mindig úgy kérdezi meg az embereket, hogy a választ más ne hallja. (TASR) Azonosították a harmadik áldozatot Pozsony. A rendőrségnek sikerült azonosítania azt a holttestet, amit tegnapelőtt találtak nem messze Liptovská Teplickától. Zoltán N. halála közvetlenül kapcsolatba hozható a Devín Banka tönkreté­telével. A rendőrség azt állítja, már a gyilkosok nyomában vannak, s a megrendelők azok között keresendők, akiknek előnye származott a Devín Banka tönkretételéből. A rendőrség egyelőre ismeretlen tet­tes ellen indított eljárást, de valószínűnek tartják, hogy pár napon belül konkrét személy ellen tesznek vádemelési javaslatot. (SITA) Némi dorgálás Brüsszelből Pozsony. Szlovákiának az EU tagságra való felkészülés fennmaradó egy évében nagyobb figyelmet kell szentelnie az európai strukturá­lis alapokkal foglalkozó szakemberek képzésére, jelentette ki teg­nap David O’ Sullivan. Az Európai Bizottság főtitkára szerint az EU elvárja Szlovákiától, hogy javítson a korrupció ellenes harcán, s csökkentse a diszkriminációt. Elmondta, az elkövetkezendő hét év során legalább 280 szlovák szakembert várnak az Európai Bizott­ságba, a közelgő népszavazással kapcsolatban pedig annak a remé­nyének adott hangot, hogy a lakosság a lehető legnagyobb számban járul az urnákhoz. (TASR) Újra Hágába vinnék Bős ügyét Budapest. A bősi kérdést újra nemzetközi bíróság elé vinné a Ma­gyar Környezetvédelmi Alap. Lipták Béla, a szervezet elnöke el­mondta: a Szigetköz-Csallóköz élővilágának megőrzése érdekében a térségben olyan megoldást kell találni, amely a természetvédelmi, energetikai és hajózási szempontoknak is megfelel. Az Amerikában élő tudós jelezte, hogy a vízlépcső ügyében hozott hágai döntés nem biztosítja ezeket a feltételeket, ezért a magyar kormánynak kezdeményeznie kellene az ügy újratárgyalását, az Alkotmánybíró­ságnak pedig köteleznie kellene a kormányt a „második hágai kör” kérelmezésére. (MTI) Lexa és Majsky nem kérte, hogy foglalkoztassák Egyre több elítélt vállal munkát a börtönökben TASR-HÍR Pozsony. Egyre több rab vállal munkát a börtönökben, tavaly az elítéltek hatvanöt százaléka dol­gozott. Az enyhébb fokozatú bün­tetés-végrehajtó intézetek lakói akár a börtön falain kívül is dol­gozhatnak, megesik, hogy egye­dül, őrizet nélkül járnak munká­ba. A börtönök jelenleg hús- és zöldségfogyasztásuk hetven szá­zalékát maguk termelik meg, de több intézménynek saját péksége is van. A bent gyártott termékek skálája nagyon széles, ruhát, kala­pokat készítenek, fa- és fémmeg­munkálást végeznek. Ezekről ka­talógus is készül, ami az inter­neten is megtalálható, az áruk egy része pedig direkt exportra terme­lődik. Az olyan hírhedt őrizetesek közül, mint Ivan Lexa, Jozef Maj­sky, vagy a BMG botrányban elhí- resült Vladimír Fruni, senki sem dolgozik. Kivitelünk februárban 20 százalékkal emelkedett, a korona erős volt Javul a külkereskedelmi mérleg Az euroatlanti csatlakozás után a nemzeti érdekek érvényesítése kerül előtérbe Dzurinda: az USA a stratégiai partner ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia 3,3 milliárd koronás hiánnyal zárta februári külkereskedelmi mérlegét, ami alacsonyabb a gazdasági elemzők által várt 3,7 milliárdos deficitnél. A statisztikai hivatal legfrissebb elemzése szerint az elmúlt hónap­ban 60,2 milliárd koronányi áru jött be az országba, míg a kivitel 56,9 milliárd koronát tett ki. A be­hozatal az elmúlt egy évben így 12 százalékkal nőtt, míg a kivitel csak­nem 20 százalékos növekedést könyvelhetett el. Hasonló mértékű növekedés volt jellemző az egész elmúlt negyedévre, amihez első­sorban a gépkocsi-, a fémmegmun­káló és a gépipar járult hozzá. A februári mérlegre azonban az elemzők szerint jelentős hatással volt az olaj növekvő világpiaci ára, és hasonló folyamatokra számíta­nak e hónapban is. A gazdaságra ugyanakkor nem gyakorolt jelen­tősebb hatást a nyugat-európai or­szágok stagnálása és a szlovák ko­rona erősödése sem. A gazdasági elemzők szerint a most közzétett külkereskedelmi mutatók hatására a jegybank átértékelheti eddigi ár­folyam-politikáját, vagyis a korona erősödése esetén sem avatkozna be. Az elkövetkező időszakban a gazdasági elemzők az elmúlt havi tendenciák folytatódására számí­tanak, amin csak az iraki háború elhúzódása ronthat, (mi) TASR-HÍR Pozsony. A szlovák külpolitika kulcsfontosságú feladatának az Amerikai Egyesült Államokkal va­ló stratégiai partnerségi kapcsolat kiépítését tartja Mikulás Dzu­rinda. „Szeretném, ha Szlovákia az USA egyik legmegbízhatóbb, szilárd európai partnere lenne. Egységes Európát szeretnénk, amely együttműködik az USA-val. Nem szeretnénk részt venni egy olyan közös Európa építésében, amely geopolitikai ellenfélként te­kint Washingtonra. Ugyanakkor Amerikának sem szabad elfordul­nia Európától” - jelentette ki a szlovák kormányfő. Szerinte az EU- és NATO-tagság megváltoztatja majd a szlovák külpolitika jellegét és céljait, a csatlakozási feltételek teljesítése helyett a nemzeti érdekek érvé­nyesítése kerül előtérbe. Dzurinda fontosnak nevezte a jószomszédi kapcsolatok ápolását és a visegrá­di együttműködés fejlesztését. Szlovákia kapcsolatát Csehor­szággal átlagon felülinek, Lengye­lországgal kiválónak, Ausztriával problémamentesnek és barátinak nevezte. Dzurinda szerint Magyarország­gal is jó viszony alakult ki, s ezt csupán a magyar kedvezménytör­vény körüli elhúzódó nézetkü­lönbség mérgezi. Ukrajnával, valamint Oroszország­gal is szoros, elsősorban kereske­delmi kapcsolatok kiépítésére tö­rekszik a pozsonyi diplomácia. Legfontosabb külkereskedelmi partnereink A grafikonban feltüntetett adatok azt jelzik, hogy a legfontosabb kereskedelmi partnereinkkel folytatott keres­kedelmünk az elmúlt egy évben nőtt (+) vagy csökkent (-). Az adatok százalékban vannak feltüntetve. (Forrás: TASR) Kis híján meghiúsult a MÓL vásárlása; egy nap alatt 202 ezer Slovnaft-papírt vettek Gyanús részvénymozgás a tőzsdén ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Néhány nappal azelőtt, hogy a MÓL megszerezte volna a Slovnaft többségi tulajdonához szükséges újabb, 31,6 százalékos részvénycsomagot, különös, spe­kulációgyanús ügyletek köttettek a pozsonyi értékpapírtőzsdén (BCPB). Míg korábban naponta legfeljebb 500 Slovnaft-papír cse­rélt gazdát a tőzsdén, addig ez a volumen az elmúlt héten ugrás­szerűen megnőtt, az árfolyammal egyetemben. Olyannyira, hogy március 20-án 202 ezer részvény cserélt gazdát. Az eladó a szlovák J and T Finance és az Istrokapitál brókerház volt, hogy ki volt a ve­vő, ezt nem tudják. Hernádi Zsolt, a MÓL elnök-vezérigazga­tója szerint a hatóságok dolga az ügylet kinyomozása. A szabályok értelmében az előző napi záráshoz képest az árfolyam maximum 10 százalékkal emel­kedhet, márpedig március 20-án ..az áremelkedés e határt is átlép­te. Ezért ha a csütörtöki ügyletet a szlovák hatóságok érvényesnek nyilvánítják, akkor a MÓL bíró­sághoz fordul. A Slovnaft-részvények elmúlt fél évi súlyozott átlaga 1100 korona volt, ha a márciusi árvágtát is fi­gyelembe vesszük, különös tekin­tettel a március 20-i adásvételre, akkor a súlyozott árfolyam 1380 koronára nő. A brókerházak ügyeskedése komoly kockázatot hordozott magában, ugyanis ha a hazai tőkepiaci felügyelet és a tőzsde a befolyásuk hatására eset­leg meghiúsította vagy nagyon elodázta volna az ügyletet, előfor­dulhatott volna, hogy a MÓL le­mond a többségi tulajdon meg­szerzéséről. (só)

Next

/
Thumbnails
Contents